Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-09 / 218. szám, kedd

A Csaru.^üuk Elba—Odera-i Hajózási Vállalat több mint 100 hajója és 214 dolgozója az idén 2 009 000 tonna árut szállít a Moldván Prágába, 58 000 tonnával többet, mint tavaly. A vízi áruszállítás terjedelmének nagyarányú növelését elsősorban a prágai beruházások teszik szükségessé. Elsősorban kavicsot, homokot, köveket, épületelemeket és jnás építőanyagot szállítanak vízi úton. A képen: teheráruval megrakott uszály a Moldva folyón. (Felvétel: J. Sýbek — CTK)

VÁLASZ 01VASÖINKNAK

KÜLÖNBÖZŐ

S. Z.: ön 1976. október 1-től öregségi (efsz) nyugdíjat élvez. Ajánljuk, hogy nyugdíjvégzéséi mutassa meg hozzáértő személynek) forduljon a jnb társadalombiztosítási osztályához), mert a közölt átlagkeresete és ledolgozott évei alapján valószínűleg magasabbnak kellene lennie járadékának. Lehetséges, hogy a havi 1100 koronát azért állapították meg, mert tagsági viszonya ' munkatevékenysége továbbra is fennáll, és önre úgy tekintettek, hogy tartósan tovább akar az efsz- ben dolgozni. Eben az esetben viszont a tartós munkatevékenység idejére nyugdíját havi 1100 koronáig jogosan erre az összegre csökkentve folyósítják

Ha az efsz-szel, vagy más munkaadó vállalattal olyan szerződést köt, hagy egy évben 180 munkanapot (vagy 1200 munkaórát) dolgozik le, akkor igénye van a teljes fizetésén kívül a nem csökkentett, teljes összegű nyugdíiára.

A nyugdíj az esetleges további munkaviszonnyal nem emelkedik. Ha nyugdíjának emelését szeretné elérni, akkor további munkatevékenysége idejére le kellene mondania öregségi nyugdíjának folyósításáról, és ezt be Is kellene jelentenie a nyugdíjtörzsszámára való hivatkozással a nyugdíjintézetnek (St. úrad dôchodkového. zabezpečenia, Bratislava). Az emelkedés 1,75 százalék minden ledolgozott 3 hónap után a nyugdíj keletkezésekori redukált átlagkeresetből számítva.

Egyébként a nyugdíjasok további akár tartós, akár rövid ideig tartó munkatevékenysége nincs korhatárhoz kötve.

S. I: Itt dolgozó, magyar ál- lampolgárú fiatalemberhez ment férjhez. Most várja már második gyermekét. _ Közben férjét behívták katonai szolgáiéira a magyar hadseregbe. Ön itt mint csehszlovák állampolgár saját munkaviszonyából kifolyólag eddig mindent megkapott, amire igénye volt. így 26 hétre fizetett szülési szabadságot, egyszeri szülési segélyt, majd a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadság ideje alatt a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyt és a 90 korona összegű családi pótlékot. Az 1975/121 sz. társadalombiztosítási törvény 73. és következő paragrafusai szerint csak akkor lenne férje tényleges katonai szolgálatának idejére igénye önnek és gyermekének ellátási pótlékra (zaopatrovací príspevok) a már említett gyermekgondozási segélyen kívül, ha férje a csehszlovák hadseregben teljesítené katonai szolgálatát. Tudomásunk szerint a magyarországi társadalombiztosítási előírások nem ismerik az „ellátási hozzájárulást“, s ha más formában létezik is ilyesfajta illetmény, csak a Magyarországon élő családtagok részére. Az 1965/143 sz. hirdetmény 45. §-ának 2. bek. értelmében valószínűleg igénye lesz születendő gyermekére fizetett szülési szabadságra olyan összegben, mint amennyit első gyermekének születése után kapott.

M. J.: Az éjjeli-, és üzemi őrökre vonatkozó elvi jellegű előírás az 1968/103 sz. hirdetmény.

Az éjjeli őrök esetében túlórái munkának számít a heti 42 és fél órai munkaidőn túl végzett munka. Ajánlatos a munkaütemtervet úgy kidolgozni, hogy először a rendes munkaidőbe számító időt kell beszámítani. Az éjjeli munkáért most felemelt pótlékot visszamenőleg nem igényelhetik. A szombaton és vasárnap végzett munkáért a bérek átépítése után rendszerint 25 százalékos pótdíj jár. Ha a kollektív szerződés nem állapít meg átalányt, a túlórákért az alapbéren kívül 33 százalékos túlórái pótlék jár, tekintet nélkül arra, hogy nappali, éjjeli, vagy munkaszüneti napon végzett túlóráról van-e szó. A pótlékot a havi fizetés egy száznyolcvanötöd részéből mint egy órára eső bérből kell kiszámítani. A fizetett ünnepen való munkáért az átlagbér összegében az alapbéren kívül teljes pótlék jár, túlóra esetében még az említett 33 százalékos pőtdíj is.

CSALÁDI PÓTLÉK

B. M.: Hitelesen kell bizonyítaniuk, nogy menyük halála után kizárólagosan Önök gondoskodnak a két árváról, mivel apjuk munkakerülése (abszen- ciája) miatt nem kapott családi pótlékot és a megítélt tartásdíjat sem fizeti. Ajánljuk, hogy a járásbíróság ítéletének másolata alapján a Betegbiztosítási Járási Igazgatóságnál kérjék a családi pótlék kifizetését élettársának betegbiztosítása alapján (amióta a gyermekekről Önök gondoskodnak, de legfeljebb 1 évre visszamenően). A jnb szociális osztályán az 1975/128 sz. hirdetmény 126. §-a értelmében kérhetik, hogy hozzájárulást engedélyezzenek a gyermekek eltartásához (a családi pótlékon kívül), mivel az apa nem fizeti a megállapított tartásdíjat és ennek behajtása is eredménytelen maradt.

Sz. A.: Szülési segélyre (26

hét) és az egyszeri szülési segélyre (200 korona) az itteni munkaadó vállalatnál keletkezik igénye.

Születendő gyermekük állam- polgárságáról egy éven belül az anyakönyvi hivatalban történő egyszerű bejelentéssel dönthetnek.

Mivel még el kell intéznie áttelepülését is, egyszerűbbnek tartjuk, ha gyermekét itt szüli meg és a szülési segély folyósításának 26 hete után települ át végre Magyarországra. Át- településével kapcsolatban a férje szerezzen be Magyarországon hatósági bizonyítványt arról, hogy áttelepülésük esetére eltartásukat és lakásukat biztosítja. Ezután forduljon tájékoztató és űrlapok megküldése iránt a Magyar Népköz- társaság Főkonzulátusához, Bratislava, Palisády 54, címre. Az elintézés 4—5 hőnapot vesz igénybe. _ Dr. F. J.

A szociális tervezés tennivalói

Hazánkban már több esztendeje intenzíven törekednek arra, hogy elméletileg megfogalmazzák a szociális fejlesztés tervezésének koncepcióját. Ennek tanúbizonysága, hogy országos viszonylatban összesen 30, Szlovákiában pedig 15 vállalatban, s ezenkívül a Trnavai járási Nemzeti Bizottságon fogtak hozzá a vállalati kollektívák szociális fejlődése tervezési módszertanának kísérleti kipróbálásához. Ennek a törekvésnek közös nevezője, hogy a szociális fejlesztés tervezése magába akarja foglalni, illetve a tervező tevékenységben tükrözni kívánja azokat az új kritériumokat és feladatokat, amelyek a szociális folyamatok viszonylatában, a fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatban, a szervezetekben előfordulnak.

További sürgető feladat kidolgozni a területi-helyi egységek (járások, városok) szociális fejlesztésének tervezési módszertanát, és bátrabban hozzáfogni egyes kiválasztott járásokban és városokban a szociális fejlődés tervezési módszereinek kísérleti alkalmazásához.

Jelentős körülmény, hogy az egyes kísérletező vállalatok dolgozóinak kollektíváit széleskörűen tájékoztatták a szociális fejlesztési terv kidolgozásának jelentőségéről, mégpedig párt- és szakszervezeti gyűléseken, termelési értekezleteken, valamint az üzemi újságok útján is.

A vállalatokon belüli elemzéseket illetően leszögezhetjük, hogy azok nem mérik fel tárgyilagosan az adott szervezet szociális klímáját, mivel nem valósult meg az ez irányú szociális kutatómunka. E tekintetben kivétel á bratislavai Slovnaft, illetve a nyitrai Magasépítő Vállalat. Ebben a két vállalatban már néhány esztendeje szakemberek, szociológusok és pszichológusok foglalkoznak rendszeresen ezzel a témakörrel.

A vállalati szociális fejlődés tervezése érdekében nem kell alapvetően megváltoztatni a szervezeti felépítést és rendet, de az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy minden vállalatban létre kell hozni egy olyan alakulatot, amely komplex szakmai jogkörrel és teljes felelősséggel szavatolná a szociális fejlesztés tervének megvalósítását. Egyes nagyob vállalatokban már létrehozták — a káder- és személyzeti osztály keretében — a szociális fejlesztés alosztályát. A Ružomberoki V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem a tervezési osztály keretében foglalkoznak a szociális fejlesztés tervével. Célszerű lenne, ha minden vállalatban fokozatosan egységesen irányított alakulatokba vonnák össze a dolgozókról való gondoskodás területén dolgozó szakembereket. Ezek az alakulatok azonban képtelenek lesznek arra, hogy teljes egészében megbirkózzanak minden vállalati szociálpolitikai feladattal, s főleg arra, hogy önálló szakmai kutatómunkát és elemzést fejtsenek ki. Célravezetőbb lesz, ha ezt a tevékenységet számukra felettes szerv látja el, esetleg a problémakörben járatos művelődési ’'intézmények, illetve az ezzel foglalkozó szervezetek. A munka további tökéletesítése érdekében fokozatosan biztosítani kell a központi tervező szervek cselekvő részvételét is a szociális fejlesztési terv módszertanának kidolgozásában, összefüggésben a vállalat, illetve az adott terület gazdasági tervével, miközben a szociális fejlesztési tervnek utasításos jellegűnek kell lennie, hogy a termelési tervekhez hasonlóan teljesítése a felelős dolgozók jogilag rögzített kötelessége legyen. Fontos feladat szavatolni a szociális fejlesztési makro- és mikroterv kapcsolatát a termelési-gazdasági szervezet más terveivel, elmélyíteni a nemzeti bizottságokkal az együttműködést, rendszeresen értékelni a szociális fejlesztési terv megvalósítását, s kibontakoztatni az együttműködést a kutatási bázissal, a főiskolákkal, valamint az egyes tárcák kutatóintézményeivel, hogy kidolgozzák a szociális fejlesztés egyes feladatait.

Az ezzel kapcsolatos kísérleteket végző szervezetek tapasztalatai szerint szükséges már az 1978. évi terv előkészítése során biztosítani, hogy a terv- javaslatok magukban foglalják a szociális fejlesztésre szánt beruházásokat, pénzeszközöket és a munkaterveket is.

Végül hadd mondjunk néhány szót egyes vállalatok tapasztalatairól. A már említett Ružomberoki V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem nemzeti vállalatban a szociális fejlesztési tervben nem kevesebb, mint 225 feladat szerepel, s az anyagi költség szintje meghaladja a félmillió koronát. Tavaly az üzem összköltségeinek 7,1 százalékát fordították szociális célokra, s ez a hányad a hatodik ötéves tervidőszak végén eléri a 10,7 százalékot. A szociális fejlesztési terv minden feladatát anyagilag és ka- pacitásbelileg is fedezik. A szociális fejlesztési terv feladatat teljesítésének ellenőrzése a tervező alakulat hatáskörébe tartozik. A káder- és személyzeti osztály pedig figyelemmel követi a szociális fejlesztési terv érvényesítésének módszereit, javasolja az esetleges változásokat vagy kiegészítéseket.

Végül összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy a hatodik ötéves tervidőszak további éveiben feladatunk:

• a szociális fejlesztési tervet úgy értelmezni, mint a gazdasági és szociális terv részét;

,• a szociális fejlesztési terv kidolgozásának ezért megfelelő figyelmet kell szentelni;

• a vállalati kollektívák szociális fejlődése tervezésének egyeztetője a káder- és személyzeti alakulat lesz. Ezért meg kell teremteni annak feltételeit, hogy ezekben az alakulatokban tevékenységet fejtsenek ki a szociális fejlesztés tervezői is, és lehetőleg építsék ki a szociális fejlesztés- ügyi osztályt;

• hozzáfogni az anyagi eszközük társításához;

• meg kel] kezdeni a szociális fejlesztés normáinak kidolgozását;

• el kell érni, hogy a szociális fejlesztés évi terve a kollektív szerződés kidolgozásának alapanyagává váljon.

Mindez megkívánja, hogy a szervezetek vezetőségei elmélyítsék együttműködésüket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a dolgozókat aktivizálják a szociális fejlesztési terv kidolgozásában és megvalósításában, mivel ez a terv javát szolgálja mind az egyes szervezeteknek, mind dolgozóinknak.

(BÚJ

Megbecsülik az időseket

Az egyik verőfényes nyári péntek délutánon ünneplőbe öltözött idős emberek gyülekeztek a gútai (Kolárovo) korszerű kultúrház Rotunda elnevezésű körtermében. Fél kettő tájban aztán megsokasodott az idős emberek száma: autóbusszal érkeztek. A Bálványi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaság vezetősége az üzemi pártbizottsággal és a szakszervezeti tanáccsal karöltve nyugdíjas-ünnepélyt rendezett az álami gazdaság volt dolgozói számára. 201-en jöttek el a 207 meghívott közül. A baráti ölelések, könnyes szemek, meleg kézfogások azt jelezték, hogy néhányan már öt, esetleg több éve nem találkoztak. Kimondottan örültek egymásnak.

Amikor Virág Ferenc elvtárs, a Magnemesítő Állami Gazdaság igazgatója ünnepi beszédét tartotta, megnéztem az idős embereket. Volt közöttük nyugalmazott etető, gépjavító, traktoros és műszaki dolgozó. Valamennyi tekintetből egyformán sugárzott az öröm, s ezt lehetett belőlük kiolvasni: „Nem felejtettek el, megbecsülnek bennünket.“

Az idősebb nemzedék tagjai jól emlékeznek még arra, hogy mi volt a múltban, hogy a dolgozók a szó szoros ,értelmében robotoltak puszta létük fenntartásáért. A dolgozó embernek szüntelenül rettegnie kellett a munkanélküliségtől, a betegségtől, vagy más szerencsétlenségtől és félelemmel gondolt öregségére. A kapitalizmussal szemben társadalmi rendszerünk egyik alapvető előnye az, hogy a becsületes munka eredményei visszatérülnek a dolgozók minden rétege számára olyan formában, hogy kielégíthetik anyagi és szellemi szükségleteiket.

Virág Ferenc igazgató ismertette a Magnemesítő Állami Gazdaság fejlődését kezdettől (17 éve alakult) mostanáig. Sok-sok idős ember szinte csodálkozott a nagy hozamok hallatán. Míg alakuláskor a gabonafélékből 24—26 mázsás hozamokat értek el, addig az elmúlt évben már az új nemesített fajtákból 50 mázsán felüliek voltak a hozamok. 1975-ben, amikor kedvező volt az időjárás, 73 mázsa kukoricát termeltek hektáronként, ami a magtermesztő

állami gazdaságok szlovákiai versenyében az első helyet eredményezte. Szólt a többi ágazat fejlődéséről Is és hangsúlyozta: a megjelent idős dolgozók is nagymértékben hozzájárultak a nagyszerű fejlődéshez.

Az ünnepi beszéd után valamennyi résztvevő ajándékot kapott, majd két zenekar mellett kezdődött a megvendégelés és a beszélgetés. Felújultak az élmények, amelyek között voltak jók is, rosszak is. A párt szociálpolitikájáról valamennyien dicsérőleg nyilatkoztak. Az állami gazdaság jelenlegi szerveiről, vezetőségéről is, amely — szerintük — a gyakorlatban is helyesen értelmezi a párt politikáját.

Nagyon érdekes volt számomra az a beszélgetés, amelyet Mente Gáborral, az állattenyésztési részleg volt technikai dolgozójával folytattam. A beszélgetés előtt megtudtam, hogy a munkásból lett technikus 22 évig mindig kommunista példamutatással végezte a munkáját a Magnemesítő Állami Gazdaság királynézéti (Kráľka) gazdaságában. Hadd idézzem őt: „A családban én voltam a legidősebb gyerek, ezért már 10 éves koromban „őrző gyerekként“ a réti parasztokhoz kerültem szolgálni. Amikor felnőttem, részben arattam, vagy szolgáltam a gazdáknál. Azért, hogy részaratók lehettünk, a tavaszi munkákat is el kellett végeznünk. Ha nem volt otthon kenyér, akkor reggel vettem egy koronáért kenyeret, kettőért pedig szalonnát — annyit, ami nekem ebédre elegendő volt. A napszám — amiért napkeltétől napnyugtáig kellett dolgoznom — 6 korona volt. El lehet képzelni, mi jutott a családnak. Ezt a burzsoá rendszernek soha nem tudom megbocsátani. Mindez 1934-ben történt.

Nagyon megörültem ennek a találkozónak. Látom, megbecsülnek bennünket. Nekem 1400 koronás nyugdíjam van, 5—6 hónapot dolgozom is. Örülök, hogy ilyen társadalomban élek.

A vélemények a részletekben eltértek, de egyben mind megegyeztek: örültek nagyon annak, hogy ismét találkozhattak, annak, hogy megbecsülik őket és nem feledkeznek meg róluk. KOLOZSI ERNŐ

1977. MII 9.

6