Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-09 / 218. szám, kedd
Költői nyelvek tolmácsa FRANYÓ ZOLTÁN KILENCVENÉVES A CIGÁNYTÁBOR AZ ÉGBE MEGY (szovjet) Franyó Zoltán, a romániai magyar irodalom nesztora most ünnepli születésének kilencvenedik, irodalmi tevékenységének pedig hetvenedik évfordulóját. Szándékosan írtunk írói helyett Irodalmi tevékenységet, mert Franyó elsősorban műfordító és szerkesztő, de így is jelentősebb szerepe volt az irodalom fejlődésében, mint számos szépírónak. Az első világháború előtt katonatiszt volt, majd szerkesztő, s a HoZnap-mozgalomban Ady baráti köréhez tartozott. Már 1906-ban megjelennek első műfordításai a budapesti Magyar Szemlében: Lecomte de Lisle, Baudlaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé és mások költeményeit tolmácsolja itt. Ma már kétségkívül ő a legnagyobb élő magyar műfordító: több mint 4000 verset fordított németből, franciából, délszlávból, kínaiból, perzsából, arabból, cseh- ből, szlovákból és az utóbbi időben főként románból. A Magyar Tanácsköztársaság idején tagja volt az irodalmi direktóriumnak és szerkesztője a Vörös Lobogó című lapnak. A forradalom leverése után ezért emigrálnia kellett. BécsNapjainkban a mikrokalkulá- torok lassan meghódítják a világot. A fejlődés annyira gyors- ütemű, hogy az egy évvel ezelőtt vásárolt kis számológépek ma már szinte nevetségesen halnak például az SR-52 típusú kis gépecskékhez viszonyítva, amely a Texas Instruments terméke. A kis zsebszámológép bemutatását kezdjük azzal, hogy felsorolunk néhány, az olvasók számára is érdekes apróságot. A számológép kárlyacsomag- ként is használható a „21“-es néven ismert kártyajátékhoz hasonlóan (minden csalási lehetőség kizárva]. Játszható ^vele néhány ókori matematikai játék, melyekben emberi módra reagál, és ha jól játszunk, a lehető legnyakatekertebb lépésekkel igyekszik a vereséget „elodázni“. A legérdekesebb játék a „Iloldrakéta“; a Holdra való leszállás modelljét építették be a számológépbe. A „műszerfalon“ az űrhajós (vagyis, aki játszik) leolvashatja a rakéta sebességét, a Hold távolságát és a fékezéshez fennmaradt üzemanyag mennyiségét. A fékezésnél úgy kell manőverezni, hogy lehetőleg nulla sebességgel kössünk ki a Holdon. Ha ez nem sikerül, a számológép közli, hogy melyik pillanatban és milyen sebességgel szálltunk le. Ez a számológép még „számolni“ is tud: a modern matematikai módszerek csaknem mindegyikét Ismeri. Méretei csak egy centiméterrel nagyobbak az átlagos zsebszámológépeknél. Érintsünk talán az iskolával kapcsolatos néhány erkölcsi és pedagógiai problémát, melyet ez a rohamosan csökkenő áru gépecske hozott. Pedagógiai tapasztalataim egyre inkább arra késztetnek, hogy írásbeli feladatok összeállítása során mellőzzem az olyan példákat, melyek megoldása sok időt igénylő unalmas munkát követel. Ilyen példák élkészítése nem mindig a legegyszerűbb, és összeállításukkor majdnem lehetetlen szem előtt tartani azt a követelményt, hogy az életből merítsük őket. Elképzelhető, hogy ha valóban komoly teljesítményű számológépekkel rendelkező egyének számára készítenénk a pt kát, ezek jobban hasonlítanának ogy technikus vagy egy mérnök munkájában felbukkanó matematikai problémákhoz. Pedagógiai szempontból helytelen, hogy a vizsgákon a diákok használják számológépeiket, hacsak vala- mennyiüknek nincs ilyen segédeszközük. A fejlődés a közép- és az Alapiskolákat Is érinti. Léteznek ugyanis számológépek, maben a keleti nyelveket tanulmányozta s aktív munkatársa volt a Pozsonyban induló Tűz irodalmi folyóiratnak. A csehszlovákiai irodalmi élet első színvonalas folyóiratáról többek közt ezt írja visszaemlékezésében: „A spengleri talmi filozófia bennünket is arra kötelezett, hogy nemcsak a magunk érveivel igyekszünk hatását csökkenteni, hanem a világ legkiválóbb szellemeit is sorompóba szólítsuk. Ezt a tervemet úgy valósítottam meg, hogy körlevéllel fordultam a legnagyobb írókhoz, gondolkodókhoz, filozófusokhoz azzal a kérdéssel, hogy mi a véleményük az eu-. rópai kultúra jövőjéről. A körkérdésre, melyet a világ minden tájára szétküldtiink a Tűz szerkesztősége nevében, meglepően sok helyről kaptunk választ. H. G. Wells, Bemard Shaw, Jean Giraudoux, Zelma Lagerlöf, Andersen Nexö, a spanyol Unamuno terjedelmes tanulmányokban fejtette ki véleményét." A Tűzben publikáltak az akkori szlovákiai magyar írók is, mint például Fábry Zoltán, Forbátli Imre, Földes Sándor, Urr Ida és mások, lyek számtábláit egy medvével helyettesítették. A tanuló kiszámítja a feladatot, majd betáplálja a számológépbe a szerinte helyes eredménnyel egyült. A kérdőjellel ellátott gomb lenyomása után — ha az eredmény helyes — kigyullad a zöld szem, ellenkező esetben a medve piros szeme világít. Az SR-52 típusú számológép az alapiskolákban is felhasználható. Segítségével olyan program állítható össze, amely előre meghatározott nagyságú számpárokat választ ki. A gyermek közli (betáplálja) a két szám összegét (esetleg különbségét stb.), és a számológép az előre bejátszott szigorúsági kulcs szerint osztályozza a tanulót. Figyelemre méltó, hogy az említett SR-52-es zsebszámológéphez asztali nyomda is kapható, amely speciális papírra elektromos szikra segítségével ír. Egy ilyen, aránylag olcsó számológép a tudományos és technikai számítások nagy részét el tudja végezni, rendkívül növeli a produktivitást, és csökkenti a kutatóintézetek befektetését. A zsebszámológépek elterjedése lassan megváltoztatja a „hétköznapi“ számolás módját. A felhasználásukkal és fejlődésükkel kapcsolatos jóslatok nagyon szerénynek bizonyultak. Például a Magyarországon megjelenő Rádió és Technika 1976- os februári száma még azzal foglalkozik, hogyan lehet a négy alapműveletes gépek használati körét bővíteni. Ennek ismeretében szinte komikusán hangzik az a tény, hogy Magyarország ma már vezérelhető (ha nem is SR-52 típusú] minikalkulátorokat gyárt. Hogy mi mindenre használjak fel a napjainkban a mikroszámítógépeket, arról lassan már nincs is áttekintésünk. Illusztrációként csupán egy példa: a svájci Autelca AG gépecske egy vasúti jegyárusító automata „agya“. A mikroszá- mológép vezérli a billentyűket, ellenőrzi a pénzérmeket, pótolja az aprópénztartalékot, jegyeket nyomtat, információt ad a bevételről. Speciális programok segítségével ellenőrzi az automata összes egységét. A vezérlőprogram, a két évre szóló naptár és az 52 jegyár elektronikus úton bármikor megváltoztatható. Ma még nehéz lenne megmondani, hová vezet majd a mikrokalkulátorok egyre szélesebb körű felhasználása. Azt azonban tudjuk, hogy a fejlődés újabb lépése ez, mely a kozmikus kutatásokra irányuló törekvések közvetlen eredménye. SIPOS JÁNOS akiknek írásait Franyó Romániába való visszatérése után rendszeresen közölte az általa (1924-ben) szerkesztett reprezentatív folyóiratban, a Géniuszban. A rövid életű Géniuszról Fábry Zoltán is nagy elismeréssel szokott szólni. Ebben jelent meg számos bírálata és első nagyhatású tanulmánya, az Emberirodalom, melyet később a Korparancsban is közzétett. (Nemrég Kovács János a Korunkban részletesen összehasonlította Fábrynak a Géniuszban publikált írását a Korparancsban megjelent, átírt változattal, s ebből igen találó következtetéseket vont le írónk eszmei fejlődését illetően.) A Géniuszban Szlovenszkói helikon címmel Franyó rendszeresen közölte az itteni magyar költők verseit: például Simán- dy Pálét, Juhász Árpádét, Mihályi Ödönét, Szenes Erzsiét. Fábryn kívül többször írt a lapba Komlós Aladár, Jarnó József és Földes Sándor is, ezért joggal tulajdoníthatunk Franyó- nak érdemeket a szlovákiai magyar irodalom kezdeti kibontakoztatásában is. A bécsi emigrációban Franyó számos új nyelvet sajátított el, németül pedig oly tökéletesen megtanult, hogy azóta nemcsak magyarra, hanem németre is tökéletesen fordít: Petőfit, Adyt, francia, román, orosz költőket. Sokat fordított görögből, latinból; Puskintól, majd a szovjet költőktől egész kötetre való verset adott ki. Költői műfordításainak száma ma már meghaladja a négyezret, s köztük olyan terjedelmes alkotások is vannak, mint Goethe verses drámája, a Faust. Műfordítói tevékenysége Ba- bitséval, Kosztolányiéval és Tóth Árpádéval vetekszik, kötetei nemcsak Romániában, hanem Magyarországon és német nyelvterületen is megjelentek. Franyó ír verseket és irodalmi-publicisztikai cikkeket is, de nevét elsősorban költői tolmácsolásai őrzik. ízelítőül idézzük Verlaine Őszi d,al című költeményének fordítását, amelyet 1924-ben közölt a Géniuszban, s a verset [vele versenyezve) később több kiváló magyar költő is tolmácsolta: „Az ősz jajok / húrján sajog / Halk vonóval, / Ügy fáj az éj / Rút váj a mély / Dúdoló dúl. / Baj ér midőn / Bal éjidön / Óra kotlául, / Tűnődni hív / S az őszi szív / Sir bolondul. / Megyek, ma zord / Szél átka hord Z Erre, arra; / Holt lombcafat / Hull így a vad / Dúlt avarra.“ Kilencvenedik születésnapján töretlen munka kedvet kívánunk korunk egyik legkiválóbb, ihletett műfordító-költőjének. CSANDA SÁNDOR KULTURÁLIS HÍREK • Nemzetközi hímzéskiállí- tásokat rendeznek Svájcban. A lausanne-i Kantom Szépművészeti Múzeumban szeptember végéig biennálé, a Vevey-i Irodalmi és Művészeti Galériában pedig bemutató lesz több ország hímzéseiből és gobelinjeiből. • Szín művezető címmel három kötetből álló színháztörténeti dokumentumgyűjteményt jelentetett meg a berlini Hen- schel Verlag. A Karl-Heinz Berger, Kurt Böttcher, Ludwig Hoffman és Manfred Neumann által írt 1900 oldalas tanulmány a világ színháztörténetéről nyújt részletes ismereteket. • A közeljövőben mutatják be Salzburgban Rolf Hochhut Egy vadász halála című drámáját. A salzburgi ősbemutatón Hemingway-t Berhard Wik- ki nyugatnémet színész alakítja, ő rendezi is a darabot. • Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című színpadi játékát nagy sikerrel mutatta be a lipcsei Schauspielhaus Karl Georg Kayser rendezésében. • A tanítónő címmel jelentette meg Bródy Sándor négy színművének gyűjteményes kötetét a kolozsvári Dacia Könyvkiadó Kozma Dezső előszavával ós jegyzeteivel. Hatalmas kiállítású, költői szépségű, igazi romantikus film A cígánytábor az égbe megy; két fiatal szerelmes büszke életének, szomorú halálának szép története. Az alkotás Makszim Gorkij Makar Csudra című elbeszélésének motívumaira épül, a film azonban magába sűríti a vándor- cigány-szimbólumba foglalt szabadság-nosztalgia egész orosz hagyományát — amint azt a szovjet kritika is kiemelte. A Makar Csudra meséje Loj- ko Zobárról, a hét határban híres lókötő cigánylegényről és Raddáról, az éjfekete hajú, tüzes szemű cigányleányról, s tragikus végű szerelmükről szól. A két lírai hős törvényszerűen kerül egymás vonzásába, S S7ÖvőrlnH< irö'röH iik olyan erők, amelyek örökre összekapcsolják őket. A szabadság és a korlátlan egyéniségre béklyót tevő szerelem összeütközése Lojko és Radda balladájának a magva. Olyan ellentmondás ez, melyet egyikük sem tud feloldani, mert egyikük sem hajlandó fejet hajtani a másik előtt, inkább a halálba mennek. Emil Lotjanu, a szovjet moldvai rendező a konfliktust azonban nem szűkíti le a kél fiatal érzelmeire, az ellentmondást kiterjeszti az egész cigányság éleiére és a szabadságvágyat összeütközteli a társadalmi valósággal, a múlt század végi társadalom valóságával. A rendező Lojko Zobár szemével látja és láttatja a cigányság sorsát. A karaván nála egy életforma, a szekérsor egyfajta haza, a kirekesztettek és hazátlanok hazája, az üldözötteké és gyanúsítottaké, akik nem veszik tudomásul az idő, a kor törvényét. Az egész világ az otthonuk, s bár cselekedeteiket ősi szokások határozzák meg, mégis korlátlan térben mozognak. Az Északkeleti-Kárpátok lejtői közt kóborló cigányság diadalmasan fűti át forró színeivel, hangjával, mozgásával a hegyvidéki városkák szomorú szürkeségét. Radda még szerelemből sem képes fejet hajtani egyetlen méltó párja-ellenfele előtt, s büszkeségében odáig megy, hogy Lojko büszkeségébe gázol és inkáb megöleti magát általa, mintsem beismerné, hogy imádja; Lojko pedig inkább megöli kedvesét, semhogy megalázkodjék, tudván, hogy a vérbosszú törvénye szerint ezzel a halálos ítéletét is kimondta. Himnikus ujjongással énekli meg a szabadságot Emil Lotjanu; ebben a szilaj, mértéktelen szabadság-szimbólumban, azonban legalább annyi az öröm, mint a tragikum. A rendező szerint a cigányság sorsa bonyolult, s ezt az-összetettséget azzal is érzékelteti, hogy Lojko tragikus hanyatlását nemcsak a szerelem okozza, hanem helyzetének, kiúttalanságának felismerése is: a kezdő jelenetekben, amikor a huszárok lovait elkötik, még négyen vannak, a történet során viszont Lojko egyedül marad. A cselekmény is tehát a beilleszkedés elkerülhetetlenségét példázza. A szabadságvágy, mely a legen* dás cigányhős alakjában olt testet, tragikus bukásra ítéltetett: a nagy, sötét szenvedélyek meg kell hogy törjenek a megváltozó, hűvös törvény- szerűségeknek engedelmeskedő világ (a kialakuló kapitalizmus) újfajta szabályain. Emil Lojtanu biztos kezű, a lírai jellemfestésre fogékony rendező. A film igaz költői ihletre vall: az alkotó érzékenyen kezeli az irodalmi alapanyagot, s érdeme, hogy a tör* ténet nem fullad ezerszer látott tartalmatlan vadromantikába és sikerrel elkerüli a múlt századi cigánytémákban rejlő egzotikum csapdáit is. A mű sötét tüzű, kavargó, színes, vad indulaté; van benne cigánybetyárok, lótolvajok bravúros lovasvágtája, fergeteges üldözési jelenet, folklórisztikus hitelességű erőteljes színekkel megrajzolt cigányünnepély, szertartásokkal, táncokkal és dalokkal. Nagyszerű színészek játszanak a filmben: Raddát, a szépséges cigánylányt alakító Szvetlána Torna játékával és külsejével is világsztárszínvonalat képvisel, Grigoríj Grigoriu — Lojko megformálója — kereset- len őszinteséggel, belső szenvedéllyel alakítja a cigányle- gényl. Szergej Vronszkij operatőr dinamikus, költői szépségű képeivel méltán részese a film sikerének. A cigánytábor az égbe megy a tavalyi San Sebastian-i filmfesztiválon első díjat nyert. -qmA mozik most tűzték műsorra „A Sztracenai-völgy“ című ú/ szlovák vígjátékot. A képen Jozef Kroner, a film egyik főszereplőbe (M. Kordoč felv»] Melyik szem világít? Zsebszámológépek az iskolában Jelenet a szovjet filmből; középen a két főszereplő ÚJ szó 1977. Vili 8. 4 ŰJ F!L MEK
