Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-06 / 215. szám, szombat

A vezetők és a kádernevelés A PEDAGÓGIA ALAPELVEIRE ÉS A BIZALOMRA ÉPÍTVE ŰJ SZÓ 1977. VIII. 6. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa leszö­gezi, hogy „tekintettel a gaz­dasági építés és a társadalmi fejlesztés növekvő feladataira, a következő időszakban lénye­gesen növelni kell a követelmé­nyeket a vezető dolgozókkal szemben, értve ezen politikai és szakmai fejlettségüket és felkészültségüket, erkölcsi tu­lajdonságaikat, rátermettségü­ket a vezetésre, képességüket a rájuk bízott területen a párt­politika alkotó szellemű fej­lesztéséhez és következetes életbe léptetéséhez.“ Ez annyit jelent, hogy az em­berek közti termelési, gazdasá­gi és szociális kapcsolatok, va­lamint a műszaki és technoló­giai folyamatok irányítása nagy követelményeket ró a vezető dolgozóra. Ma, a jelenlegi fel­tételek között a vezető nagy politikai feszültséggel, széles körű műszaki és kulturális lá­tókörrel rendelkező, a haladás iránt érzékeny, a tudomány, a technika és a gyakorlat leg­újabb vívmányaira gyorsan rea­gáló ember legyen, aki saját hatáskörében megtalálja a módját, hogy a fentieket érvé­nyesítse. A vezető az említet­teket egészítse ki azzal a te­hetséggel!, hogy maga köré tudja tömöríteni az ésszerűsítő- ket, a feltalálókat és az egész kollektívát. Ma egy vezető nem nélkülözheti a dolgozókkal va­ló közvetlen és következetes kapcsolatot, az elvtársi be­szélgetéseket az üzem, az ál­lam, a társadalom, a kulturális h s oktatási intézmények ügyei­ről, a nehézségekről és fogya­tékosságokról, a kollektíva táv­latairól, szükségleteiről, illetve követelményeiről. Mindez ma a vezető dolgozónak nem csupán egyszec^ kötelessége, hanem belső szükséglete. V. I. Lenin szerint „Az álla­mi intézmény vezetőjében a leg­nagyobb fokban legyen meg az a képesség, hogy meg tudja nyerni az embereket, s legyen elég alapos tudományos és mű­szaki képzettsége ahhoz, hogy elelnörizni tudja munkájukat. Ez az alap. Epéikül nem le­hetséges a helyes munka.“ (Le­nin Művei, 36. kötet, Budapest, 1958, 609. oldal.) A vezető dol­gozó további, kvalitatív tulaj­donságait találóan jellemeztea Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXV. kongresszusa: „A korszerű vezetőnek egyesítenie kell magában a pártosságot a hozzáértéssel, a fegyelmezel t- séget a kezdeményezőkészség­gel és a feladatokhoz való al­kotó hozzáállással. Ugyanakkor a vezetőnek bármely helyen tiszteletben kell tartania a tár­sadalmi, politikai, nevelési szempontokat..." (Az SZKP XXV. kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1976. 86. oldal.) A tapasztalt vezető sikere el­sősorban abban rejlik, hogy megkeresi és megtalálja annak módját, miként lehetséges szé­leskörűen bekapcsolni a kollek­tívát a javaslatok kidolgozásá­ba és megvalósításába, a neve­lő hatás olyan formáit választ­ja, amelyek meggyőzik a dol­gozók zömét a döntések vagy utasítások helyességéről. A vezető ma lélektani és ''pe­dagógiai tulajdonságokkal ren­delkezzen. A szociális-lélektani mechanizmus irányításának lé- nytsge abban rejlik, hogy fokoz­ni kel! a dolgozó szervézési igyekezetének hatékonyságát, a közös munka valamennyi részt­vevőjének aktivitását. Ez első­sorban azt jelenti, hogy a ve­zető saját elgondolásairól, ter­veiről tájékoztassa alárendelt­jeit, teremtse meg számukra a feltételeket a feladatok jó és határidőben történő teljesítésé­re, a kollektívában olyan felté­teleket teremtsen, hogy ymin- denki érdeklődjék a munka, egymás és a közös ügy iránt, alakítsa ki a munkaközösségen belül a magas fokú fegyelme­zettséget. A vezető kötelessége kimu­tatni, hogy számára gyakorlati­lag nem csupán az a fontos, lényeges, hogy az emberek jól dolgozzanak, hanem azt is, hogy a munkában miként érvé­nyesítik képességeiket, megfe­lel-e érdeklődésüknek, fejlőd­nek e közösségi szokásaik, tár­sadalmi öntudatosságról ad- nak-e tanúságot. A vezető szá­mára egyaránt fontosak a kol­lektíva és az egyén sikerei. Emellett igen fontos, hogy ide­jében vegye észre és értékelje alárendeltjei munkájának értel­mét és jelentőségét. Ezzel elő­segíti a dolgozók lelkesedését, a munkából eredő megelége­dettség érzetét. A vezető dolgo­zó legyen egyben nevelő, tehát elsősorban jó példával járjon elöl. A kádernevelés a vezető dol­gozók számára sokoldalú és igényes munka. Az igazi szer­vező legértékesebb tulajdonsá­ga, hogy bizalmat tanúsít alá­rendeltjei iránt feladataik tel­jesítésekor. A pedagógia egyik legfontosabb alapelve az em­ber kezdeményezésének, önál­lóságának kibontakoztatása, gondolkodása és képességei iránti bizalom. A bizalom és az emberek tisztelete széles teret nyit tudásuk és képességeik ér­vényesülésére. A fejlett szocialista társada­lomban a pedagógia a társa­dalmi fegyelem rendszerében az egyik fontos helyet foglalja el, a szociális tudomány jellegét ölti fel. Ezért fontos, hogy\a vezető dolgozó elsajátítsa és munkájában alkalmazza a leg­alapvetőbb pedagógiai módsze­reket, egyéniség legyen, olyan rendkívüli vonásokkal rendel­kezzen, amelyek között a pe­dagógiai tapintat az egyik leg­fontosabb. Az említett fontos pedagógiai elv megtartása, amely azt hangoztatja, hogy a lehetőségekhez mérten egyre nagyobb követelményeket kell támasztani az emberrel szem­ben, és ezzel párhuzamosan egyre jobban kell becsülni őt. A vezető dolgozó számára dön­tő jelentőségű az emberekkel való kapcsolatban, az utasítá­sok megválasztásakor, olyan tulajdonságokra gyakorolt ha­tás alkalmával, amilyen például az érzelmekre való hatás és a határozottság. Ez a taktika alpvető kritériuma. „Az embe­rek iránti bizalomnak és tisz­teletnek magas fokú igényes­séggel kell párosulnia. — áll az SZKP XXV. kongresszusa dokumentumában. — Ez a párt­munka és egész munkánk tör­vénye.“ (Az SZKP XXV. kong­resszusa. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976, 84. oldal.) Az élet, a gyakorlati tapasz­talatok több esetben bebizonyí­tották, hogy csak az a vezető tud hatékonyan nevelni, aki a kollektívában tekintélynek ör­vend, aki V. I. Lenin szavaihoz tartja magát': „A kommunista vezetőnek azzal és csakis azzal kell a vezetéshez való jogát bebizonyítania, hogy sok, s mind több és több segítőtársat talál a gyakorlati pedagógusok között, hogy ért munkájuk tá­mogatásához, ahhoz, hogy ki­emelje őket, az ő tapasztalatai­kat nyilvánosságra hozza és ta­nulmányozza.“ (V. I. Lenin Mű­vei, 32. kötet, Szikra Kiadó, Bu­dapest, 1953, 122. oldal.) A pártbizottságok nagy ré­sze olyan rendszeres kádermun­ka szervezésére törekszik, amely a legteljesebb módon fel­tárja egy mai vezető dolgozó értékelt, tehetségét. Ez azt je­lenti, hogy olyan dolgozót vá­lasztanak ki, akit erre az új és igényes feladatra felkészítenek. Ezzel kapcsolatban meg kell fontolni, hogy a dolgozót mi­lyen tisztségre javasolhatják: meg kell nevezni pontosan, ki alkalmazható a jövőben a veze­tésben, tehát káder tartalékot kell kialakítani. A párt, álla­mi és gazdasági vezetők ezen a területen különböző eszkö­zöket és módszereket alkalmaz­nak. Például az idősebb elvtár­sak tapasztalatainak tanulmá­nyozását, a társadalmi-politikai feladatok teljesítésének módját, elemzik, hogy a dolgozó miként jár el, miként oldja meg az elvlársak problémáit az egyes konkrét helyzetekben. „A felkészült fiatalokat bát­rabban be kell kapcsolnunk a felelős munkakörökbe. Az a né­zet, hogy 30—35 éves ember még túl fiatul felelős tisztség betöltésére, nem felel meg ta­pasztalatainknak. Elsősorban a feladatok teljesítése folyamán fejlődnek az emberek. Az idő­sebbek tapasztalatait egybe kell kapcsolni a fiatalok lendü­letével. Ugyancsak jobb felté­teleket kell teremteni arra, hogy a nők felelős posztokat foglaljanak el.“ (A CSKP XV. kongresszusa.) A káderek kiválasztásakor, elhelyezésekor és nevelésekor alkalmazott lenini elvek meg­tartásában, e káderek politi­kai érettségével, szakmai fel- készültségével, kezdeményezé­sével és szervezőképességével szemben támasztott követelmé­nyekben rejlik a kádermunka sikere. Ebből indulnak ki azok a pártszervezetek is, amelyek olyan vezetők nevelésére töre­kednek, akik — amint azt a kommunista párt tanítja — szer­vesen egybekapcsolják az ad­minisztratív tevékenységet a neveléssel, a dolgozók széles aktívájára, tapasztalataikra és ismereteikre támaszkodnak. Az ideológiai munka haté­konyságának növelése a párt­szervezetek gyakorlatától függ. Ez a káderneveléshez való komplex hozzáállás. Ezekhez az elvekhez igazodnak a párt, állami, gazdasági, illetve tár­sadalmi szervezetek vezető dol­gozói is. STANISLAV BOTTKA Új épületeket kap a Komenský Egyetem A bratislavai Komenský Egyetem Természettudományi Kara a 6. ötéves tervidőszakban korszerű épületekkel gyarapszik. Az épí­tők már átadták a matematikai és a számítástechnikai pavilont, a fizikai előcsarnokot, valamint » kémiai pavilon első szakaszát. Képünkön a biológiai pavilonok építése látható (A ČSTK felvétele) A hatékonyság a fő cél 1 200 000 EN VETTEK RÉSZT A PÄRTOKTATÄSBAN Pártunk a politikai nevelés terén azon fáradozik, hogy a szocialista társadalom tagjai magukévá tegyék a tudományos világnézetet, hogy e szellem­ben vizsgálják a társadalmi és politikai életben végbemenő változásokat. Célunk az, hogy pártunk politikája érthető le­gyen minden ember számára, hogy e politikái mindenki a magáénak vallja és aktívan részt vegyen a szocializmus építésében. A fejlett szocialista társada­lom építése olyan embereket követel, akik mentesek a múlt csökevényeitől, akik tevékeny­ségükben a fejlett szocialista társadalom követelményeiből indulni'k ki. Ez pedig nem ér­hető el egyik napról a másik­ra. Ezért társadalmi fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában óriási feladat hárul az ideoló­giai nevelésre. A kommunisták eszmei-politikai képzése a CSKP XV. kongresszusának ha­tározata értelmében a párt te­vékenységének egyik foltos területe és ennek megvalósítá­sáért a pártoktatás egész rend­szere felelős. A CSKP KB Elnöksége 1977. június 17-i ülésén többek kö­zött foglalkozott a pártoktatás kérdéseivel és határozatot fo­gadott el „A pártoktatás fel­adata és hatékonyságának fo­kozása a CSKP XK. kongresz- szusa határozatának szellemé ben“ címmel. A CSKP KB Elnöksége által megtárgyalt anyag hangsúlyoz­za, hogy a pártszervek és -szervezetek jelentős munkát végeztek a párttagok, a tag­jelöltek és a pártonkívüliek nevelésében. A most véget ért pártoktatási évben több mint 1 200 000 kommunista és pár­tonkívüli Ismerkedett a marxiz­mus —leninizmus klasszikusai­val, a marxista—leninista filo­zófiával, a politikai gazdaság­tannal, a tudományos kommu­nizmussal, a CSKP, valamint a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország testvérpártjai kongresszusainak anyagával. Növekvő igényesség A fejlett szocialista társada­lom építésének időszakára jel­lemző a párt vezető szerepé­nek növekedése, a szocialista demokrácia elmélyülése, a dol­gozók műveltségi és kulturális színvonalának emelkedése, ami növeli a kommunisták felké­szültségével szembeni igényes­séget — hangsúlyozza a Köz­ponti Bizottság Elnöksége ál­lal jóváhagyott dokumentum. Ľ tények megkövetelik a pártok- tatás színvonalának emelését és hatékonyságának fokozását. A pártoktatás hatékonysága alatt azt értjük, hogy a hall­gató a mindennapi életben a munkahelyén és azon kívül mennyire képes érvényesíteni ismereteit. A pártoktatás haté­konysága abban jut kifejezés­re, miként teljesíti feladatait, mennyire képes az elsajátított politikai ismereteket tovább­vinni és meggyőzni munkatár­sait a párt politikájának iga­záról, milyen nézeteket vall szocialista társadalmunk köz- gazdasági és szociális helyze­téről és milyen módon képes megnyerni munkatársait pár­tunk gazdaságpolitikája végre­hajtásának. A pártoktatás ha­tékonysága, amit úgy is jel­lemezhetünk, mint az emberek tudatában és tevékenységében bekövetkezett minőségi válto­zást, nagymértékben függ a propagandista és a lektor sze­mélyiségétől, politikai-eszmei színvonalától, ismereteitől, ta­pasztalatától és módszertani felkészültségétől. A lektor és a propagandista szerepe Ezért a KB Elnöksége állal megtárgyalt dokumentum je­lentős helyet szentel a lektor és a propagandista szerepének. A lektor és a propagandista feladata hozzájárulni a politi­kai műveltségi színvonal eme­léséhez azáltal, hogy a párt­oktatásban részi vevő hallgatók­nak megfelelő politikai és szakmai szinten ismereteket ad át, amelyek megfelelnek az új módon gondolkodó és cselek­vő ember szükségleteinek, kö­vetelményeinek és fejlődésé­nek. A lektor ezáltal megköny- nyíti számukra az új ismeret­iek elsajátítását és a konkrét helyzetekben való gyakorlati alkalmazásukat. Állandó fel­adat gondoskodni a lektor és propagandista politikai, peda­gógiai felkészítéséről. Ez azt jelenti, hogy a pártszerveknek, pártszervezetednek rendszere­sen ügyelni kell kiválasztásuk­ra, felkészítésükre, növelni kell elméleti- és módszertani színvonalukat, s nem utolsó­sorban lehetővé kell tenni szá­mukra a tájékozódást a leg­fontosabb politikai és más irá­nyú döntésekről. A lektortól és propagandis­tától a párt elvárja, hogy kez­deményező módon, megértés­sel, magas színvonalon ismer­tessék meg a hallgatókat a párt politikájával, egybekap­csolva azt a kommunista esz­mék propagálásával. Csak ab­ban az esetben végezhetik munkájukat kellő szinten, ha elsajátítják a hallgatok meg­nyerésének művészetét, ha megtanítják a hallgatókat a politikai irodalommal való bá­násmódra. A pártoktatás mellett a párt­tagságra való felkészítésben az elmúlt évek folyamán jelentős pozitív eredményeket értünk el abban, hogy e munkából kive­szik részüket a pártcsoportok, s állandó figyelemmel kísérik a jelöltek az egész tagjelöltsé- gi idő alatt. Ugyanilyen szere­pet játszanak a kezesek, akik egyénileg is felelősséget vál­lalnak érte. Formalizmusmentesen A tagjelöltek számára a CSKP KB Elnöksége 1974 jú­niusi határozata értelmében to­vábbra is biztosítani kell az egyhetes kötelező politikai is­kolázást a tagjelöltség kezdeti szakaszában a járási politikai iskolát, illetve pártiskolát vég­ismerkednek pártunk felépíté­sével, politikájával, alapszabá­lyaival továbbá a párttag jo­gaival és kötelességeivel. Az oktatás hatékonysága nö­velésének egyik alapvető fel­tétele a kommunisták differen­ciált módon történő bevonása a pártoktatásba. Ezen a terü­leten a helyi, üzemi pártszer­vezeteknek el kell kerülni a sablonosságot. A pártoktatás egyes fokozatain meg kell ta­lálni a helyes módot a kom­munisták beosztására, kizárva azt a gyakorlatot, hogy a fő­iskolát illetve pártiskolát vég­zett párttagokat az alapfokba osztunk be ahelyett, hogy tu­dásukat kamatoztatva, megbíz­nánk őket lektori, illetve pro­pagandistatevékenységgel. Szükséges, hogy a kommunis­ták az egyes fokozatokba való besoroláskor ezt megbeszéljék a párttaggal. így nem fordul­hat elő, hogy a kommunisták egy része a pártoktatási év megkezdésekor nem tudja, hogy milyen fokú pártoktatás­ban fog részt venni. A kommunisták marxista— leninista felkészültségével szembeni követelmény szükség- szerű folyamat, mely nem tűri el a formalizmust és megkö­veteli a pártszervek és párt- szervezetek tudatos irányító te­vékenységét. A pártoktatás kö­zép és magasabb fokán céltu­datos politikai-nevelő munka folyik a választott szervek kép­viselőivel a pártaktíva, vala­mint a társadalmi szervezetek kommunista funkcionáriusaival. A pártoktatásban, főként a már említett fokozatokban még na­gyobb figyelmet kell szentelni a munkásoknak és a szövetke­zeti dolgozóknak. A CSKP KB Elnöksége által jóváhagyott dokumentum már érvénybe lépett azáltal, hogy a pártszervezetek és pártszervek hozzáfogtak az elmúlt 1976/77- es pártoktatási év értékelésé­hez. A pártszervezetek vezető­ségi ülésein elemezték az el­ért eredményeket és a fogya­tékosságokból levonták a kö­vetkeztetéseket. PÉK VENDEt

Next

/
Thumbnails
Contents