Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-06 / 215. szám, szombat

Elutazott hazánkból Nguyen Duy Trinh A vietnami külügyminiszter nyilatkozata (ČSTK) — Nguyen Duy Trinh, a Vietnami KP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra, a vietnami kormánytanács elnökhelyettese, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügy­minisztere Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatása és egyhetes Karlovy Vary-i üdülése után tegnap Prágából Budapestre utazott. A Ruzynéi repülőtéren a viet­nami vendéget František Kraj­čír, a CSKP KB tagja, a kül­ügyminiszter első helyettese és Vladimír ]ankA, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályá­nak vezetőhelyettese búcsúz­tatta. Nguyen Duy Trinh vietnami külügyminisztert elkísérte még Vladimír Kubát, hazánk viet­nami és Nguyen Tien Thong, Vietnam csehszlovákiai nagy­követe. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. A vietnami külügyminiszter elindulása előtt nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójának. A következőket mon­dotta: „A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban tett hiva­talos baráti látogatásom során szívélyes légkörben tanácskoz­tunk Vasil Bil'akkal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a KB titkárával, František Krajčírral, a csehszlovák külügyminiszter első helyettesével, találkoztunk Csehszlovákia Kommunista Pártja és a csehszlovák kor­mány más képviselőivel is. Tá­jékoztattuk egymást országaink fejlődéséről, kicseréltük véle­ményüket a két felet érintő és azon kérdésekről, amelyek előmozdítják a vietnami—cseh­szlovák barátság és- együttmű­ködés további megszilárdítását és elmélyítését. A tanácskozá­sok nagyon sikeresek voltak. Őszintén örülünk a testvéri Csehszlovákia népe azon sike­reinek, amelyeket a szocialista vívmányok védelméért vívott határozott harc és a fejlett szo­cialista társadalom építése te­rén ért el a Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kong­resszusán kitűzött határozatok szellemében. A vietnami—csehszlovák har­ci szolidaritás és testvéri együttműködés állandóan szi­lárdul és fejlődik a marxiz­mus—leninizmus és a proletár interAacionalizmus elvei alap­ján. Mindkét ország népe állan­dóan támogatja egymást. Közö­sen örülünk egymás sikereinek. Meggyőződésem, hogy orszá­gaink barátsága és együttmű­ködése a mostani új körülmé­nyek között tovább fog fej­lődni. Azt kívánom, hogy Vietnam és Csehszlovákia népének har­ci szolidaritása és testvéri együttműködése olyan sokáig fennmaradjon, mint országaink­ban a hegyek és a folyók.“ A népek békében akarnak élni A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata • Széles körű tiltakozások a neutronbomba gyártásának amerikai terve ellen (CSTK) — Nyilatkozatot adott ki Prágában a Szakszer­vezeti Világszövetség az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet befejezésének 11. évfordulója alkalmából. A nyilatkozat megállapítja: 1975. augusztus 1-én a tör­ténelmi jelentőségű helsinki értekezleten 35 ország a tel­jes egyenjogúság alapján tíz alapelvet fogadott el a béke megszilárdításával és a nem­zetközi feszültség enyhítésével kapcsolatban. Az európai értekezlet rend­kívül fontos szakaszát jelen­tette a békéért, a népek közti kölcsönös megértésért és együttműködésért vívott harc­nak. A helsinki megállapodások a szocialista országok szüntelen akcióinak, valamint Európa és az egész világ dolgozói és né­pei szívós harcának eredmé­nyeképpen jöttek létre. E meg­állapodások betartása és vég­rehajtása a világ összes béke- szerető és haladó erőinek to­vábbi közös akciótól függ. Tovább kell folytatni a kö­zös küzdelmet a béke és a feszültségenyhülés engesztel­hetetlen ellenségeivel szem­ben. E küzdelemnek különösen amiatt kell széles körűnek és hatékonynak lennie, mert Ame­rikában a neutronbomba és más tömegpusztító fegyverek gyártását tervezik, s ezzel a fegyverkezési hajsza új szaka­szát nyitják meg. A Szakszervezeti Világszövet­ség támogatja a béke megszi­lárdítására és az eltérő társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti feszültség enyhítésére irányuló törekvéseket, s mély­séges meggyőződése, hogy a békeszerető erők sorozatos ak­ciói következtében a közelgő belgrádi találkozó újabb lépést jelent majd előre a feszültség további enyhítése a béke meg­szilárdítása, valamint Európa és az egész világ országai együttműködése erősítésének útján. A Szakszervezeti Világszövet­ség hatékony akciókat szervez a Helsinkiben kidolgozott el­vek szigorú tiszteletben tartá­sa érdekében. Ez összhangban áll a világ Összes dolgozóinak azzal az őszinte óhajával, hogy a népok békében és együtt­működésben éljenek. A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói csü­törtökön tízperces rendkívüli röpgyűléseket és termelési ér­tekezleteket tartottak, amelye­ken az amerikai kormány döntésével foglalkoztak, mely szerint engedélyezi az emberi­ség történetében az eddig leg­pusztítóbb fegyver gyártását. Neulronbomba-el lenes tiltakozó nyilatkozatukban leszögezik: „Elítéljük az amerikai hadipari monopóliumok és Carter elnök­nek azt a törekvését, hogy el­kezdjék e barbár fegyver gyár­tását. Felháborít bennünket, hogy az imperialisták ilyen eszközökkel igyekeznek érvé­nyesíteni politikájukat, annak ellenére, hogy a világ dolgo­zóinak százmilliói egyetértésü­ket fejezik ki a Szovjetunió és a többi szocialista ország bé­kejavaslatai iránt. Ezért a Georgi Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói ha­tározottan tiltakoznak a neut­ronbomba gyártásának esetle­ges megkezdése ellen. „Lelki- ismeretes és becsületes mun­kánkkal akarunk hozzájárulni az egész emberiség boldogsá­gához és a békéhez“ — írják. „Borzalmas dolog, hogy az Egyesült Államok szenátusa és elnöke, James Carter, aki any- nyira szeret az emberiességről szónokolni, megenged le a neut­ronbomba gyártását. Ezzel pro­vokációt követtek el az egész emberiség ellen, és azoknak az agresszív erőknek a mal­mára hajtják a vizet, amelyek szembeszegülnek a Szovjetunió és az összes haladó erők béke­törekvéseivel. Talán még má­soknál is jobban tudatában va­gyunk a neutronsugárzás bor­zalmas veszélyeinek“ — álla­pítják meg nyilatkozatukban a Jaslovské Bohunice-i Atomerő­mű szakemberei Ľudovít Plá- novský, Štefan Robár, Vincent Petényi és Alojz Držka. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSSZSZK e'lnöke üdvözlő táv­iratot küldölt Hugo Banzera Suarez tábornoknak, a Bolíviai Köztársaság elnökének az or­szág államünnepe alkalmából. Bohuslav Chiiuupek külügy­miniszter ebből az alkalomból táviratban köszöntötte Oscar Adriazolo Valdo tábornokot, Bolívia külügyminiszterét. Ľubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke üdvözlő távira­tot küldött Michael Norman Manely miniszterelnöknek Ja­maica államünnepe alkalmából. Bohuslav Chnoupek külügy­miniszter is üdvözlő táviratot küldött ebből az alkalomból Percival J. Patterson nak, Ja­maica külügyminiszterének. Baráti találkozó (ČSTK) — Ataiiasz Nikolov, a Bolgár Népköztársaság bra­tislavai főkonzulja csehszlová­kiai küldetésének befejezése alkalmából tegnap fogadást adott. Csehszlovákia és Bulgária nemzeteinek hagyományos elv­társi, testvérbaráti kapcsolatai légkörében lezajlott baráti ta­lálkozón részt vettek politikai, kulturális és közéletünk veze­tő személyiségei: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára, Miloslav Hruikovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ladislav Ab­rahám, Ján Janik és Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagjai, Anna Kretová és Benyó Máté, az SZNT alelnökei, Július Hamis, az SZSZK kormá­nyának alelnöke, az SZLKP KB osztályvezetői, az SZSZK fővá­rosa, valamint a nyugat-szlová­kiai kerület képviselői és más; vendégek. Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára tegnap fo­gadta Alanasz Nikolovot, a Bolgár Népköztársaság bratis­lavai főkonzulját, aki Csehszlo­vákiában befejezi diplomáciai küldetését. A bolgár főkonzul búcsúlá­togatást tett Bohuš Trávniček- nél, az SZLKP KB Titkárságá­nak tagjánál és Július Hamis­nál, az SZSZK kormányának al- elnökénél. Elhunyt Pavol Púčik (ČSIK) —• Bratislavában 56 éves korában rövid betegség után tegnap elhunyt Pavol Pú­čik, a rádió nyugat-szlovákiai kerületi adásának főszerkesztő­je, régi munkatársa, tehetséges újságíró, a rádió elméleti dol­gozója, „A kiváló munkáért“ állami kitüntetés, a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend és az antifasiszta harcokban való részvételért, a szocializ­mus építésében kifejlett elkö­telezett munkásságért kapott kitüntetések tulajdonosa. Dr. Josef Charvát akadémikus 80 éves Ma tölti be 80. életévét dr. Josef Charvát akadémikus, a Prágai Endokrinológiai Kutatóintézet igazgatója, a Szocialista Munka Hő­se, a Munkaérdemrend, számos csehszlovák és külföldi kitüntetés birtokosa, Klement Gottwald államdíjas. Felvételünkön: Josef Charvát akadémikus és Gregorová laboratóriumvezető műszer se­gítségével a vér hormonszintjét ellenőrzi. (Felvétel: ČSTK — J. Egert) Október elején kezdődik a belgrádi értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) tásáról és at együttműködés fejlesztéséről, továbbá az eny­hülés folyamatának jövőbeli tovább / el feszt ésér öl.“ A küldöttek egyetértettek ab­ban is, hogy az őszi találkozó befejezése elölt megállapodnak a következő belgrádi típusú találkozó idejében és helyében. Richard Dvo'rák nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője a ČSTK belgrádi tudósítójának elmondotta, hogy az előkészítő tanácskozás feladata az őszi értekezlet időpontjának, a ta­nácskozás időtartamának, napi­rendjének meghatározása volt. Ebből úgy tűnik, mintha csali többé-kevésbé műszaki kérdu- 'sek szerepelnének a napi­renden, a valóságban azonban nagyon bonyolult tárgyalások­ról van szó. A szocialista közösség orszá­gai arra igyekeztek, hogy az őszi belgrádi értekezlet a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési csúcsértekez­let szellemében a nemzetközi feszültség enyhítésének és az államok közötti egyiittmüködés elmélyítésének újabb határkö­ve legyen. Ezt sikerült az el­fogadott okmányba foglalni, amit sikerként könyvelhetünk-* cl. AUGUSZTUS 6—13 KÖZÖTT nemzetközi tiltakozó hét a neutronbomba ellen (ČSTK) Romesh Csaridra, a Béke-világtanács főtitkára tegnap Delhiben újságírókkal folytatott beszélgetése- során tájékoztatót adott az augusztus 6—13-a között tartandó nemzet­közi tiltakozó hét előkészüle­teiről. A világszervezet főtit­kára kijelentette: „A neutron- bomba gyártása elleni világmé­retű kampány hatalmas mére­teket öltött. E tömegpusztító fegyver gyártása ellen tiltako­zásukat fejezték ki a békemoz­galom vezetői, a politikai pár­tok, szakszervezetek, nőszövet­ségek, ifjúsági és diákszerve­zetek, a művészet, irodalom és a tudományos élet vezető sze­mélyiségei. Az egész világ ha­ladó közvéleménye antihumá- nusnak minősítette ezt az új barbár amerikai tömegpusztító "fegyvert.“ A Béke-világtanács titkársá­ga felhívta a világ közvélemé­nyét: tömegfikciókkal akadá­lyozzák meg, hogy az Egyesült Államok agresszív, imperialis­ta erői minőségileg új fegyver- rendszerek létrehozásával fo­kozzák a nukleáris háború ve­szélyét, akadályozzák az eny­hülést, nehezítsék a leszerel lési tárgyalásokat. E tömeg- pusztító fegyverrendszerek to­vábbi kihívást jelentenek a legalapvetőbb emberi jog, -íz élethez való jog ellen. A tö­megpusztító fegyverek gyártá­sa, terjesztése, alkalmazása es a velük való fenyegetőzés el­lentétben áll azokkal az ünne­pélyesen vállalt kötelezettsé­gekkel is, amelyeket Helsinki­ben 35 állam vezetői aláírásuk­kal erősítettek meg. Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jet Békevédelmi Bizottság el­nöke is felhívással fordult a szovjet néphez, hogy tiltakoz­zon az amerikai neutronbomba gyártása, elterjesztése és alkal­mazása ellen. Felhívásában hangsúlyozza, hogy nincsenek „humánus“ és „antihumánus“ tömegpusztító fegyverek. Görögország ismét a NATO fogságában A moszkvai Pravda cikke (ČSTK) — Az 1976 áprilisá­ban megkötött görög—amerikai katonai együttműködésről szóló szerződés az Egyesült Államok tervszerű nyomásának az ered­ménye, amelynek célja, hogy megőrizze katonai támaszpont­jait a Földközi-tenger straté­giailag fontos térségeién, ír­ja a moszkvai Pravda athéni tudósítója. Mint ismeretes, a görög kormánykörök a katonai diktatúra bukása után igyekez­tek korlátozni a külföldi ural­mat, és az idegen katonai tá­maszpontok felszámolására tö­rekedtek. Ma már világos, hogy a Pentagon erősebb volt. Az a tény, hogy az Egyesült Államok katonai berendezései és támaszpontjai továbbra is görög területen maradtak, nyug­talanította Görögország és a vi­lág békeszerelő közvéleményét — folytatja a tudósító. Nem ti­tok, hogy ezek a katonai objek­tumok veszélyeztetik Európa déli népeinek békéjét és bizton­ságát. Ezenkívül Görögország­ban sokan úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok és a NATO katonai „gondoskodása“ korlátozza a független külpoli­tika megvalósítását és a jószom­szédi kapcsolatok fejlesztését. Az elmúlt hónapokban aktív erőfeszítések történtek arra, hogy Görögország visszatérjen a NATO katonai szervezetébe. Görögország területén és fel­ségvizein ismét rendeznek NATO-hadgyakorlatokat. Wa­shington 700 millió dolláros ka­tonai segítséget ígért Athénnak, ősszel Görögországnak a NATO katonai szervezetéből' való» ki­lépése óta először a görög lé­gierő és tengerészet közös had­gyakorlatot tart a NATO-val, emlékeztet a moszkvai Pravda athéni tudósítója. Fokozott érdeklődés a dél-afrikai rezsim iránt (ČSTK) — A NATO az utób­bi időben egyre fokozottabb ér­deklődést tanúsít a Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő rendsze­re iránt, és ez az afrikai állam növekvő katonai stratégiai je­lentőségének tulajdonítható. Partjai mentén 25 000 olyan ha­jó halad el, amelyek olajat és egyéb folyékony üzemanyago­kat szállítanak a NATO-orszá- goknak. Ezen az úton jut el a NATO-országokba az olaj és egyéb üzemanyag 00 százaléka. A Dél-afrikai Köztársaság te­rületén létesített repülő- és ten­gerészeti támaszpontokat, mint amilyenek Simonstown, Walivis Bay, Durban és Silver Mine, a nyugati sajtó joggal úgy em­legeti, mint az esetleges NATO- hadműveletek ideális tengeré­szeti és légi támaszpontjait az Atlanti- és Indiai-óceán déli térségében. A Luxemburgi Kom­munista Párt lapja, a Zeitung zum Letzebürger Vollek felhív­ja a figyelmet arra, hogy szin­te bőkezűen pénzelik a fajüldö­ző rezsimeket. Persze, szigo­rúan titkolják az erre vonat­kozó adatokat. Carter—Nyerere találkozó Washingtonban (ČSTK) — Jamer Carter ame­rikai elnök Washingtonban megkezdte kétnapos megbeszé­léseit az Egyesült Államokban tartózkodó Julius Nyerere tan­zániai elnökkel. A Fehér Ház sajtótitkára közölte, hogy a két államfő a dél-afrikai, de min­denekelőtt a rhodesiai helyzet­ről tárgyalt. A Fehér Házban rendezett banketten Nyerere hangsúlyoz­ta, hogy Afrika déli részén mi­előbb véget kell vetni a fajüldö­zésnek és a gyarmatosításnak. Megállapította, hogy Afrika felszabadítását Rhodesia, Na­míbia és a Dél-afrikai Köztársa­ság politikai, gazdasági és ka­tonai rendszerének radikális megváltoztatásával kell betetőz­ni. 1977. VIII. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents