Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-31 / 240. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatát EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK A vítkovicei vasasok példája ŰJ szó 1977. VIII. 31. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfor­dulóját abban az időszakban ünnepeljük, amikor a CSKP ve­zetésével népünk sikeresen tel­jesíti a XV. kongresszus hatá­rozatait, a fejlett szocialista társadalom építésének nagysza­bású programját. Mindjárt az elején aláhúzhatom, hogy a párt gazdasági-társadalmi cél­kitűzéseinek elérésében jelen­tős sikereket mutathatnak fel vállalatunk üzemegységei, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói is. Kedvező mérleg A hatodik ötéves tervidőszak folyamán elért eredményeinket éppen egy héttel ezelőtt meg­tartott vállalati konferencián­kon tettük mérlegre. Ennek a Jelentőségét növelte, hogy a KSZT titkára, Ladislav Jašík, elvtárs is jelen volt, aki sze­mélyesen meggyőződhetett róla: az ötéves tervidőszak első két évének feladatait vállalatunk mind a tizenegy üzemegységé­ben példásan teljesítjük. Hogy csak a legszembeötlőbbeket említsem: népgazdasági felada­tainknak az első félévben 51,1 százalékra tettünk eleget, az előirányzattal szemben 10 mil­lió koronával száranyai tűk túl a termelési értéket. Ebben a sikerben elsősorban az 1662 szocialista munkabrigádba tö­mörült lelkes munkáskollektí­váink osztoznak, amelyekben 33 000 kohász és vasipari szak­munkás fejt ki érdemes tevé­kenységet. Mint már annyiszor elmondot­tam, most is kijelenthetem: a vítkovicei vasasok az év elején 1Ž 000 szocialista munkafelaján­lási tettek a NOSZF 60. évfor­dulójának köszöntésére, amiből eddig már 8500-at teljesítettek. A CSKP KB 3. plenáris ülésé­nek határozataiból az a feladat hárult ránk, hogy a kolio- és gépipari termékek termelési szintjét a hatodik ötéves terv­időszak folyamán 20 százalék­kal fokozzuk, ugyanakkor 6,73 százalékkal csökkentsük a rá­fordítási költségeket. Vállalatunk pártalapszerveze- tei, üzemi szakszervezeti bi­zottságai jól tudták: az igé­nyes feladatokat csak akkor teljesíthetjük,- hiánytalanul, ha a CSKP KB ülését követően a dolgozók kibontakoztatják al­kotó kezdeményezésüket. Az el­vetett mag minden üzemegysé­günkben termőtalajra talált, amit az is bizonyít, hogy a tervidőszak első évében vállala­tunkban 1912 csúcseredmény született, és 10 900 újítási ja­vaslatot terjesztettek be a dol­gozók. Munkáskollektíváink, a szo­cialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigá­dok nagyfokú aktivitása ered­ményeként kidolgozhattuk és a vállalati konferencián elfoga­dásra javasoltuk az újító- és a feltalálómozgalom fejlesztésé­nek programját. S ezt bátran megtehettük, hiszen a kohó- és gépipari szakágazathoz tartozó egyetlen üzem sem dicseked­het ezen a téren olyan ered­ményekkel, mint a Vítkovicei KI. Gottwald Vasmű, ahol min­den száz dolgozó közül huszon­nyolcán újítók vagy feltalálók. Újabb lelkesítő program S ezzel az elhatározásunkkal cselekvő módon csatlakoztunk egyúttal a IX. országos szak- szervezeti kongresszus „Újítók és feltalálók számlája“ címen megfogalmazott irányelv gya­korlati átültetéséhez is. Az új kezdeményezésnek az a célja, hogy a hatodik ötéves tervidő­szak végéig 125 feltaláló- és 11 300 újítási javaslatot ter­jesszenek be dolgozóink. Ennek keretében a korszerű, gazdasá­gos, minden piacon értékesít­hető termékek arányának nö­velése, a bővülő export, az üte­mesebb termelés, az anyaggal, energiával, munkaerővel való ésszerű takarékosság, a szerve­zettség javítása kapja a leg­nagyobb hangsúlyt, ami pénz­értékben kifejezve 514 millió korona többletet jelent nép­gazdaságunknak. Újítóink és feltalálóink ennek a merész célkitűzésnek az elérését 2120 szocialista kötelezettségválla­lással támasztotta alá. Szak­mailag kellőleg megalapozott buzgalmuknak és lelkesedésük­nek köszönhető, hogy a „Szak- szervezeti milliárdok“ számlájá­ra további 75 000 tonna fém és 232 000 tonna fajlagos energia megtakarítását írják jóvá. Kifejező válasz A feltalálók és az újítók programját nem véletlenül a CSKP XV. kongresszusa straté­giai irányelveinek teljesítésére alapoztuk. Ebben az átfogó minőségirányítás Ívovi rendsze­rének megfontolt alkalmazása, a szocialista munkaverseny be- vált formáinak érvényesítése azoknak a fontos forrásoknak nagyobb arányú kihasználását jelen ti, amelyek nagy anyagi értékeket jelentenek egész tár­sadalmunknak. A programunkban meghirde­tett merész célok elérése érde­kében kiterjesztjük az együtt­működést a szocialista orszá­gok, főleg a Szovjetunió test­vérvállalataival és szakembe­reivel. Üzemrészlegeinkben pe­dig még hatékonyabbá tesszük a gazdasági propagandát és agitációt, hogy ezáltal is ébren tartsuk dolgozóink alkotó kez­deményezését. Vállalati konferenciánk meg­tartásával nem zárul le a gon­dok és az eredmények elemzé­se. Az elhangzott javaslatokat, ötleteket intézkedések követik, mert csak így lehet a feltaláló- és az újítómozgalomban rejlő nagy lehetőségeket kihasznál­ni és az egész társadalom fej­lődésének javára fordítani. JOSEF PEŠKA mérnök, a Vítkovicei KI. Gottwald Vasmű vállalati igazgatója A Škoda védjegy becsületéért Az utóbbi időben sokat beszéltek hazánk legnagyobb személygépkocsi-gyárának, a Mladá Boleslav-i AZNP Vállalat „problémáiról“, a kor­szerűsített űj Skodák gyártásának kérdéseiről. A suttogás nyomán téves, minden reális alapot nélkülöző hírek kaptak lábra többek közölt az új gépkocsigyár építéséről és a gyártási terv „nem kielégítő“ teljesítéséről. Vegyük tehát sorba, mi a helyzet ezen a téren abban a vál­lalatban, ahol a dolgozók a termelés és minden­fajta munka magas fokú hatékonyságának, mi­nőségének elérését célzó versenyfelhívásukkal alátámasztva az elsők között, kezdeményezően bontották le saját feltételeikre a CSKP XV. kongresszusának határozatait? Tagadhatatlan, az új Š 105-ös, valamint az Š 120-as típusú gépkocsik sorozatgyártása sok hibával kezdődött. A külföldről vásárolt és fel-* szerelt technológiai berendezések, automata gépsorok gyakran felmondták a szolgálatot. A helyzetet bonyolította az a körülmény, hogy az új típusú gépkocsik gyártását csak négy hó­napos tervcsúszással kezdhettük meg. Mindezek a hibatorlódások távolról sem csökkentették munkáskollektíváink derűlátását. Sőt! Az előállt bonyolult helyzet csak megacélozta akaratukat, hatékonyabb és cselekvőbb hozzáállásra serken­tette őket. A gyártási problémák megoldásában és a hi­bák eltávolításában jelentős a szerepe a szo­cialista munkaversenynek, nemkülönben a NOSZF 60. évfordulója, valamint a IX. országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére módosí­tott kötelezettségvállalásoknak. Küzdelmes és szívós munkánknak megvolt az eredménye; áp­rilisi tervfeladatainknak hiánytalanul tettünk eleget, s az 530 gépkocsi napi gyártásának rendszeresítésével a felhalmozódott adósságtör­lesztést is megkezdhettük. Május végével már teljes mértékben sikerült behozni a lemaradást. Több munkáskollektívánk, a törzsgárda tagjai és a szocialista munkabrigádok szombatonként és vasárnapokon sem tartottak pihenőt. Ezzel magyarázható, hogy júniusban 47 millió 700 ezer koronával túlszárnyaltuk havi tervünket, 25 000 új Skodát exportáltunk a tőkésállamokba. Végeredményben az első félévben összesen 71 398 gépkocsi gördült ki a gyár kapuin, ebből 43 300 elszállításával kiviteli tervünket is si­került kiegyenlítenünk. Ez idő szerint 600 gép­kocsi hagyja el naponta a futószalagot, de ez év végéig legalább 660-ra szeretnénk rendsze­resíteni a gyártás felfuttatását. Természetesen ebben nem az a döntő, hogy az első féléves tervet sikeresen teljesítettük. A legtöbbet, azt hiszem, inkább az nyomja a mérleg serpenyőjében, hogy a nyolcadik hó­napra előirányzott 600 gépkocsigyártás tervét két hónappal előbb teljesítettük, s az új sze­relőcsarnokok építése sem fékezte le a terme­lés lendületét. Vitán felüli, hogy az AZNP vállalat korszer- rűbb, tetszetősebb kivitelezésű, biztonsági ele­mekkel gazdagabb és az időjárás viszontagsá­gainak is ellenállóbb gépkocsikat gyárt az S 100-as típusú autóknál. Kivitelezésük viszont sokkal munkaigényesebb. Éppen ezért most azon törjük a fejünket, hogy a munkatöbbletet kö­vetelő folyamatokat mielőbb kiiktassuk az új gépkocsik sorozatgyártásából. Vállalatunk dolgozói lelkiismeretes munkájuk­kal küzdenek a Skoda védjegy becsületéért, azért, hogy a vevők tartós, minden terepen megbízható gépkocsit vásárolhassanak. VLASTIMIL SlMfJlK, az AZNP Gépkocsigyár minőségi osztályának vezetője hrany at érő asszonykezek... Akik csak valamennyire is­merik a mezőgazdaság, ezen helül a zöldségtermelés gond­jait, jól tudják, hogy a legna­gyobb problémát az alacsony fokú gépesítés, a rohamosan csökkenő létszám és az ennek következtében előálló munka­erőhiány okozza. A falvak fia­taljai is inkább az egyre több munkáskezet foglalkoztató gé­pesített ágazatokban, főleg az iparban helyezkednek el. A Békéi (Mierovo) Efsz ol- gyai üzemegysége kertészeté­nek fiatal női dolgozói azon­ban rácáfoltak ei're az állításra. Józan Mária, Cseh Borbála, Varga Magdolna, Szabó Otília, Horváth Katalin és Nagy Erzsé­bet, hogy csak a felvételünkön láthatók neveit említsük, meg­találták számításaikat a szö­vetkezetben, szívügyüknek te­kintik a zöldségtermesztést. Csivre Tibor szakavatott ker­tész irányításával és hathatós segítségével évente több mint egymillió korona értékű friss zöldséggel, gyümölccsel látják ej a piacot. (tli) 01 TERMÁLFÜRDŐ ÉPÜL Városunkban és széles kör­nyékén ki ne hallott volna már arról, hogy a párkányi (Štúro­vo) régi Fuvelő és Vadas egy részén meleg vizű fürdő épül. Az egykori árterületet, ame­lyet évente elöntött a Duna .vagy a Garam vize, az 1965-ös árvíz után megépült gátrend­szer és tehermentesítő csator­na biztonságosan védi. A Štúrovo II. építkezés költ­ségvetésében 11 millió koroná­val járultunk hozzá városunk szociális beruházásaihoz. Elein­te egy művelődési központ vagy egy fedett uszoda építé­se jött számításba, amelyet azonban a bonyolult elképzelé­sek és tisztázatlan telepítési problémák, az igényes vállal­kozói feladatok, valamint a ke­retet jóval túlhaladó költség- becslések miatt nem lehetett részletesen kidolgozni. Az 1971—1973-as években a Bratislavai Geofizikai Kutatóin­tézet szakemberei elvégezték az ún. Komáromi, magasban fekvő tábla geofizikai feltárá­sát, amelynek keleti részén több bővizű termál- és hiper- termálforrásra leltek. Ezek kö­zé tartozik Vadason az FGŠ—1 jelzésű kutatófúrás is, amely már 7-7 méter mélységben az oligocén üledékek alatt elérte a Magyar Középhegység triász- kori dolomit mészkövét, és ez­zel 70 liter másodpercenkénti vízhozamú 40° C meleg hiper- termálforrásra bukkantak. A víz lehűtve élvezetes, iható. Teljesen átlátszó, kristálytiszta. A víz ideális médium üdülési, valamint gyógyító-rehabilitációs célokra is. Már a fúrási mun­kák kezdeti szakaszában egyez­séget kötöttünk a Geológiai In­tézettel a furat célszerű ki­használásáról egy termálfürdő építéséhez. A tanulmányterv és a kivi­telezési tervek elkészülte után 1974-ben megkezdtük az épí­tési munkákat a Priemstav Vál­lalat segítségével. Szándékunk az volt, hogy több beruházó közös összefogásával valósítsuk meg a fürdő építését. Sajnos ez az igyekezetünk nem talált kellő visszhangra, mert a kör­nyékünkön számba vehető vál­lalatok közül egv sem rendel­kezett megfelelő pénzalappal,, sem építési kerettel erre a célra. A fürdő építésével vállala­tunk, a Dél-szlovákiai Cellu­lóz- és Papírgyár, tevőlegesen ho2zá akar járulni városunk éle tköruyeze lének javításához. Rontó tényezők következtében ugyanis, főleg az ipari szenny­vizekre gondolok, az egészsé­ges és biztonságos fürdés a Dunában csaknem lehetetlenné vált. így a lakosság elvesztette a korábbi években oly kedvelt és kihasznált nyári dunai üdü­lés lehetőségét. A fürdőtelep építésének to­vábbi jelentőségét az úszósport fejlődésében, az ifjúság honvé­delmi nevelésében, továbbá a papírgyár dolgozóinak és a vá­ros lakóinak tevékeny erőgyűj­tő lehetőségében látjuk. A fürdőtelep bekerített te­rülete 22 hektár. Építését így — kapacitás és pénz hiányában (mintegy 25 millió koronái — nem valósíthattuk meg. Ezért vállalatunk és a városi nem­zeti bizottság 1977 elején el­határozta, hogy csökkentett terjedelemben (kb. 18 millió koronái közösen megvalósítja. E komplexum a választási program egyik legfontosabb akciója. Ennek keretébe a jö­vő év végéig 3 nyitott fürdő- medencét kell üzembe helyezni a hozzájuk tartozó szociális, higiéniai berendezésekkel. A végleges megoldásokat 1980-ig szeretnénk megvalósítani. A to­vábbi építés szakaszában fedett uszoda, szauna, gyógyfürdő, sportcsarnok létesítése is sor­ra kerül. Közeli távlat, hogy a Szlovákiai Cellulóz- és Papír­gyárak Trösztje a fürdőtelep mellett a papíripar összes dolgo­zóját szolgáló ún. Rehabilitá­ciós Gyógykezelő Intézetet épít­tet (20 millió korona érték­ben], amelynek tervezete már elkészült. Az SZSZK idegenfor­galmi kormánybizottsága úgy határozott, hogy a párkányi fürdőtelepnek nagyobb felada­tokat is el kell látnia. Az Ide­genforgalmi Kutatóintézet fe­lülvizsgálta a fürdőtelep fej­lesztésének távlati tervét és úgy találta, hogy a hőforrás kihasználásának társadalmi igé­nye és annak kerületi üdülő- központ rangjára történő eme­lése egyenes arányban állanak. Vállalatunk mindent elkövet annak érdekében, hogy a fürdő tel jesíthesse rendeltetésszerű hivatását. Viszont ehhez a vá­ros polgárainak öntevékeny munkájukkal is hozzá kell já­rulniuk, mert a legkisebb iitemlanyhulás csak elodázni a megnyitás időpontját. BARTUSZ GYULA mérnök, a Párkányi (Štúrovo) Cellulóz és papírgyár dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents