Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-27 / 236. szám, szombat
Az ifjúság problémáit és a nemzetközi ifjúsági mozgalom helyzetét vizsgálva helytelenül figyelmünket leggyakrabban a hatvanas évek diáklázadásai kitörésének okaira és következményeire, az ultrabal tevékenységére fordítjuk, vagy a tudományos-műszaki fáradalom hatását vizsgáljuk a fiatalok helyzetére, foglalkoztatottságukra, a szabad idő eltöltésének módjaira, az ifjúkori bűnözésre stb. Pedig az egyes országok életében igen fontos szerepet játszanak az ifjúsági szervezetekhez tartósít, politikailag aktív, elkötelezett fiatalok. Az ő problémáikkal ritkábban foglalkozunk, pedig ők befolyást gyakorolnak a politikai pártok programdokumentumainak megfogalmazására, utánpótlást biztosítanak a pártok vezető rétege számára, s nagymértékben meghatározzák az egész ifjúság politikai-ideológiai arculatát. IFJÚSÁGI MOZGALOM EURÓPÁBAN ELKÖTELEZETT FIATALOK Egymásra találás A hidegháború éveiljen Kelet és Nyugat ifjúsági mozgalmai külön utakon fejlődtek. Az egyes ifjúsági szervezetek a két társadalmi rendszer ideológiai harcában evolúciós folyamaton mentek keresztül. A nyugat-európai ifjúsági mozgalmak között intézményes keretek közölt megindult az együttműködés. A szocialista országok ifjúsági mozgalmai nem alakítotok ki az együttműködés klUön intézményes formáit, hanem ez irányú tevékenységüket szinte kizárólag az 1945-ben létrehozott Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, illetve az 1948-tól működő Nemzetközi Diákszövetség [melynek fennállási évfordulólát augusztus 18-án ünnepeltük) keretei közölt folytatták. Ezek nem voltak blokkjel- legű szervezetek, hiszen tag- iáik között mindkét társadalmi- gazdasági rendszer országait képviselő ífjfísági szervezetek megtalálhatók voltak. A hidegháborús korszak lezáródásával azonban az elkölele zett fiatalok csoportjai — függetlenül a politikai-szervezeti megoszlástól — egyre^gyakrabban egyesültek a béke'és a demokrácia érdekeit szolgáló kü lönböző akciókban. Ezek közé tartoztak például a vietnami háború, a fasizmus különböző válfajai, valamint a hátrányos faji megkülönböztetés ellen kialakult mozgalmak. A nemzetközi feszültség csökkentése érdekéljen ezek a mozgalmak a ,,belső veszélyeztetettségnek“ » hidegháború ideológia jaként szolgáló mítosza ellen is felléplek, s ezzel a demokrácia ki- szélesítését szolgálták. Az ifjúság egyre nagyobb lehetőségeket kap Az ifjúságnak a hidegháborús időszak után lezajlott ál politizálódása, amely azt is eredményezte, hogy a mozgalomban részt vevő fiatalok megértették * feszültség csökkentéséért és * társadalmi haladásért folyta tolt harc közti összefüggést, komoly szerepet játszott a tó A béke, a biztonság és a népek együttműködése érdekében az utóbbi években erőteljesen kibontakozó és a két rendszer fiatalságát egyesítő diákmozgalom lassan legyőzi a hideg- háborús időszak szülte előítéleteket. A dialógus kialakítása kezdetben igen nehéz volt, eleinte legfeljebb csak kétoldalú kapcsolatokra, illetve a fiatalok nagyon meghatározott ük igazán világossá, ha figye* lembe vesszük az európai ifjúsági mozgalom jelenlegi szervezeti megosztottságát, amely visszatükrözi a fennálló politikai és ideológiai különbségeket. Európában jelenleg megközelítően harminc nemzetközi ifjúsági szövetség működik, amelyek gyakorlatilag kontinensünk minden fontosabb ifjúsági és diákszervezetét felölelik. A közöttük való kapcsolatok formáinak kialakítása természetesen még nem jelenti azt, hogy az ifjúság és az emberiség egésze számára fontos kérdésekben — a béke és a biztonság kérdésében — mindezek a szervezetek most már világos és egyértelmű álláspontot képviselnek. Európai ifjúsági találkozó Varsóban A helsinki konferencia sikeres befejezése az ifjúsági mozgalmat újabb kérdések elé állította. A problémák megoldására többek között összehívták az európai ifjúsági és diákság közgyűléséi. Az előkészületek majdnem két évig tartottak. Az 1976 ban lezajlott varsói konferencia minden eddiginél nagyobb és reprezentatívabb volt: A nyugatnémet fiatal békevédők augusztus 6-án ,.Követeljük a béke megszilárdítását!“, „Állítsátok meg a lázas fegyverkezést!“, „Le az amerikai neutronbombával!“, „A leszerelés a kor követelménye!“ feliratú transzparensekkel vonultak Bonnban az amerikai nagykövetség épülete elé. (ČSTK-felvétel) csoportjaira korlátozódott. Abban a folyamatban, amely végül is a dialógus általánossá válását eredményezte, fontos szerepet játszottak a francia és a lengyel diákszervezetek által kezdeményezett európai diák- találkozók, amelyek most már évek óta az európai fiatalok véleménycseréjének fontos fórumai. Harminc nemzetközi ifjúsági szövetség A hatvanas-hetvenes évek ifjúsági találkozóit elemezve megállapíthatjuk, hogy az ifjú sági mozgalom ebben az idő szakban egy sor olyan politikai javaslatot vetett fel, amelyek később állami szinten is elfogadottakká váltak. Az európai biztonsági konferencia öszľranciaországban a 25 évesnél fiatalabb munkanélküliek közölt több mint 80 ezer az egyetemi végzettségű. Felvételünkön munkára oáró fiatotok a munkaközvetítőben. (ČSTK — ZB felvétel) késorszégokban végbement politikai változásokban. A nemzetközi enyhülés által teremtett körülmények között az ifjúság »okkal • nagyobb lehetőséget kapott arra is, hogy olyan belső politika irányába befolyásol- 1a a politikai pártokat és kormányokat, amely nagyobb figyelmet szentel až ifjúság különböző problémáinak: az okta tásnak, a munkanélküliségnek stb. A* enyhülés ugyanakkor a kommunista ifjúsági szervezetek számára is kedvezőbb feltételeket biztosított, lehetővé telte közös akcióprogramok kialakítását, valamint más politikai-ideológiai orientációjú Ifjúsági csoportoknak a saját kezdeményezései számára való megnyerését. szehívása körül kialakult harc új ösztönzést adott az ifjúsági mozgalomnak is. Döntő jelentősége volt ebből a szempontból az 1972-ben Helsinkiben megtartott európai ifjúsági konferenciának. Ez az értekezlet nemcsak megfogalmazta a biztonsági konferencia összehívásáért és sikeres befejezéséért folyó harc programját, hanem lefektette az európai ifjúság közös akcióinak céljait és elveit is. Ezek a kezdeményezések további vitákat indítottak el a két- «9 többoldalú kapcsolatok konkrét formáiról. Különösen fontos volt a konferencia szerepe az európai együttműködés struktúrájának és n*e- eha n i zm usá nak kia laki tésá ba n. Ennek jelentősége akkor vá1019 részvevő 107 európai ifjúsági és diákszervezetet képvi seit. Munkájához jó feltételeket teremtett az, hogy a nemzetközi életben meghatározóvá vail a feszültség enyhülésének fo lyamto. Az erősödő bizalom alapján lehetőség nyílt a katonai szembenállás mértékének csökkentésére, az európai államok és népek gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésének fejlesztésére. A varsói konferencia minden részvevője támogatta a helsinki biztonsági értekezlet Záróokmányában lefektetett elveket. Megvitatták uz ifjúság helyzetet az egyes országokban, elsősorban az oktatás demokrati zálasát és a munkához való jog biztosítását követelték, és kifejezték szolidaritásukat a nemzeti függetlenségért, a békéért, a demokráciáért és a-tár- sadalmi haladásért, valamint az új nemzetközi gazdasági rendért folytatott harccal. Megegyeztek až ifjúság és diákság európai együttműködésének további programjában. A varsói találkozón természetesen éles vita is folyt. Egyes nem-kommunista ifjúsági szervezetek képviselői például igyekeztek kétségbe vonni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok által előterjesztett leszerelési javaslatok őszinteségét. A harmadik kosár értelmezéséről is heves vita folyt. Egyes nyugati szervezetek olyan javaslattal álltak elő, .amely bizonyos intézményes formákat kívánt volna biztosítani az európai ifjúsági együttműködésnek. A szocialista országok képviselői pedig az együttműködés konkrét formáiról kívántak vitázni. A viták és véleményeltérések ellenére a konferencia közös záródoku mentumot fogadott el. A varsói Uinácskozás legnagyobb ered menye az volt, hogy összekapcsolta az enyhülésért és ä társadalmi haladásért folytatott harc kérdéseit, és ezen a téren ki terjesztette'az együttműködés területét. A vita pedig megmutatta, hogy az európai ifjúság és diákság nagyfokú differenciáltsága ellenére, az enyhülés, a béke és az együttműködés számos fontos kérdésél>en teljes nézetazonosság uralkodik az európai fiatalok között. —yb— Egy „kitagadott'7 magánhangzónkról A Bratislavai Kerületi Pedagógiai Intézet magyar nyelvi kabinetje ez év májusában rendezte meg a helyes magyar kiejtés alapiskolai és középiskolai versenyét. A nyugatszlovákiai döntőbe a járási versenyek első két helyezettje jutott. A népes mezőny —* 21 alapiskolás, 17 középiskolás került a legjobbak közé — azt igazolta, hogy ma már a magyar szakos oktatók ugyancsak nagy gondot fordítanak az anyanyelvi oktatás korábban, oly elhanyagolt feladatára, a helyes magyar kiejtés elsajátítására. Az értékelő zsűri örömmel állapította meg a résztvevők alapos felkészítését és felkészülését, általában a teljesítmények magas színvonalát. A kötelező és a választható szöveg — mindkettő értekező próza — felolvasásában rendre érvényesültek a helyes magyar kiejtés követelményei: a kifogástalan hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés,, a helyes időtartam és beszédtempé, a szünetekkel való okos gazdálkodás, s ami a legfontosabb, a megértést sugárzó szövegmondás. Az oly gyakori köznyelvi hibák: a hanyag artikuláció, a liosz- szú hangok1'rövid ejtése (elhini, egyik, miinek) vagy ennek fordítottja (ékesítti, belölle), a gyors beszédtempó vagy éppen túlzott tagolás, a szólamvég ,,felkapása“ — csak el- vévte bukkantak fel. A köznyelvi a és á palóc ejtése csak igen szórványosan fordult elő, akkor is legfeljebb olyan enyhe változatában, amely esetleg egy regionális köznyelv normájaként is elfogadható. Nem volt viszont indokolt, az értekező prózához semmiképpen sem illő az a többé-kevésbé paletikus hanghorduzás, amellyel több versenyző is toímácsolta szövegét. Erre nyilván a különleges, mondhatni ünnepi alkalom készlelte a szereplők egy részét. Volt egy igen meglepő, bizonyos mértékig negatív tapasztalata is a versenynek, nevezetesen az, hogy egyetlen induló ejtésében sem hallhattuk az úgynevezett zárt e-t. Azt a hangot, amely például az egyetlen, kenyeret szó első szótagjában, az ember, eper második szótagjában használatos a magyar nyelvterület legnagyobb részén. A tapasztalat azért volt meglepő, mivel a versenyzők legnagyobb része (talán a bratislavaiakat kivéve) olyan vidékről való, ahol a zárt e a beszélt nyelvben önálló hangeszköz, tehát jelentésmegkülönbözlető szerepe van (hegyes vidék, hegyes tű, ti mentek, ők mentek). Mi lehet az oka az anyanyelvi zárt é mellőzésének és a kétségtelenül színtelenebb — bár egyébként teljesen kifogástalan — nyílt e-ző köznyelvi változat használatának. Alighanem a tanulók és oktatók nyelvszemlélete, amely tudatosan vagy ösztönösen a zárt e-t nyelvjárási hangnak minősíti. E szemlélet kialakulásának, sőt terjedésének természetesen oka van: elsősorban helyesírásunk sajátos fejlődése, amely az utóbbi századokban — egy-két szót kivéve — nem jelölte a zárt é-t, tehát az írásbeliségben a nyílt e-ző nyelvi változatot rögzítette. A rádió, h televízió, a színpadi nyelv — néhány hivatásos vagy nem hivatásos szereplő kivételével ugyancsak ezt terjeszti. Tekintsük tehát azt a nyelvi változatot normának, amely egyfajta e-t használ, s csak ezt ismerjük el a helyes magyar köznyelvi kiejtésnek? Semmiképpen sem. Ha visszapillantunk a magyar nyelvművelés történetére, azt látjuk, hogy a zárt e-zéssel szemben három álláspont alakul) ki. Az első kettő merevebb volt, a harmadik, a mai, dialekti- kusabb. Az első a zárt e-ző nyelvi változatot tartotta helyesnek, a nyílt e-zőt nyelvjárásinak minősítette. A második éppen ennek a fordítottja mellett kardoskodott. A harmadik szerint — s ez a véleménye nyelvművelőink legtöbbjének — a magyar köznyelvnek két változata van: egy nyílt e-zö (egy fajta e-t használó) és egy zárt e ző (a nyílt és zárt e-t használó). Mindkettő helyes, nagy értelmező szótárunk a magyar szavak mindkét ejtési változatát rögzíti. . Melyik változat a jobb. Mindkettő jó: Igaz, hogy az egy fajta e-t használó a hegyes két jelentését nem tudja alakilag is megkülönböztetni (hegyes, hegyes), de a beszédhelyzet (az írásbeliség a szövegkörnyezet) mindig megakadályozza a félreértést. Melyik változat a szebb? Köztudomású, hogy az e hang gyakorisága nyelvünkben a legnagyobb — száz hang közül mintegy tizenegyszer ejtünk e-t —, tehát a monotónia veszélyét a zárt é ző nyelvhasználat könnyebben elkerüli. Mi a teendője anyanyelvi oktatásunknak? A nyílt e-ző területeken semmi: a zárt e használatát — ha már helyesírásunkból kimaradt a megfelelő betű — nem lehet megtanítani. A zárt e-ző területeken viszont feltétlenül érdemes megőrizni ezt a hangot. Ez könnyen elérhető: hagyjuk, hogy a tanulók anyanyelvűk zárt é-jét bátran használják, ne erőltessük a nyílt e kizárólagos használatát. Ha már helyesírásunk kitagadottja lett a zárt e — amint azt egy nyelvművelő cikk már 1949-ben szóvá tette —? ne legyen az a magyar köznyelvben. Dr. KÁZMÉR MIKLÓS ÚJ szó 1977. Vili. 27. Dúdor István: Délelőtti fény
