Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-25 / 234. szám, csütörtök
Hogy ne halion meg a népdal .\uzismert, hogy Nyitra vidéke, a Zoboralja egyike a nép- művészeti hagyományokban különösen gazdag tájegységeinknek. Ezért örvendetes, hogy itt számos olyan folkrólcsoport, népi táncegyüttes és énekkar működik, melyek áldozatos munkával ápolják, életben tartják népi kultúránk becses kincseit. Az együttesek közül most a berencsi (Branč] vegyeskart mutatom be, mellyel a Daloló Zoboralja ’76 énekkari fesztiválon találkoztam először. Szívderítő látvány, amikor idős embereket — asszonyokat, férfiakat — látunk az emelvényen, amint sugárzó arccal, tiszta szívvel népdalt énekelnek — kórusban. Az a megejtő benne, hogy idős koruk ellenére vállalják a próbák fáradságát, az utazással együtt járó törődést és a színpadi lámpalázt, izgalmakat. Mindez feltétlenül megbecsülést és tiszteletet parancsol és tapasztalatom szerint a hallgatók-nézők fa befogadók] meg is adják népművészeinknek ezt a tiszteletet, mintegy jutalomként azért a szépség-élményért, amelyben részesítik őket. Én is ezt a meghatottságot és feltétlen tiszteletet éreztem, miközben a zsúfolt kolo- ni művelődési otthonban a be- rencsiek éneklését hallgattam. Élmény volt számomra, amit nyújtottak, olyan élmény, mely arra késztetett, hogy az énekkar otthonában is felkeressem, és megismerkedjem, elbeszélgessek tagjaival. Elöljáróban megemlítem, hogy a berencsi vegyeskar 1969 őszén alakult, s jelenleg körülbelül 45 tagja van. Többnyire negyvenen felüli idősebL Jk és 15—20 éves fiatalok alkotják. A középnemzedéket — furcsamód — valahogy nem vonzza eléggé a karéneklés bár az is igaz, hogy éppen a középkorúak vállára nehezedik leginkább a hétköznapi élet terhe. A kórus legidősebb tagja !Morvái OrbánI 67, legfiatalabb f Lőrincz EditI 15 éves. amiből kitűnik, hogy voltaképpen minden korosztály képviselői megtalálhatók az önzetlen és lelkes tagság soraiban. Tehát nemcsak hangnem tekintetében vegyes kórus a berencsi, hanem az életkort tekintve ts. aminek az a haszna, hogy a 15—20 évelek a legidősebbektől első kézből kaphatják meg a már-már feledésbe merülő népdalokat, hogy tovább adjuk a többi hasonló korú társaiknak. így jön létre a hagvományátadásnak az a — bár nem tapintható, de létező és szerencsére még élő — láncolata, mely nem hagyja kihal il. elveszni népdalkin- csünk gyöngyszemeit. A kórust ifj. Kazán József szervezte meg és vezeti. (Róla most itt keveset szólunk, mivel lapunkban már bemutattuk őt. Annyit azért elmondunk, hogy az ftrsekűlvári Tárásf Nénműve- lési Központ Népművészeti osztályán dolgozik — ő irányítja az osztály munkáját — tehát ennélfogva is közel áll hozza a karnagyi tevékenység, mely szeretett kedvtelésévé lett. Hogy mennyire hivatásának tekinti munkáját, az is tanúsítja, hogy a napi felelősségteljes munkáján túl a sok kilométeres fárasztó utazást is vállalja, hogy jelen lehessen az énekkari próbákon. Azonfelül Berencsen gyermekkórust is szervezett, melynek egyik küldetése, hogy utánpótlást neveljen a felnőtt kórus számára.] A berencsi együttes figyelemre méltó sajátossága, hogy egész családok eljárnak a kórusba énekelni. Nem egyszer együtt megy a próbákra a féri, feleség, gyerek, esetleg gyerekek, sőt unoka a nagyapával. Van ak családok, ahonnét csak a férj és a feleség megy, ám olyanok is akadnak, mint például éppen a Kazánéké, ahonnét szinte valamennyien eljárnak a kórusba énekelni. Az énekkarnak tagja a karvezető édesapja, édesanyja, felesége, de öccse. Kazán István is, ugyancsak a feleségével együtt. — Vannak valamilyen hagyományai Berencsen a karéneklésnek? — kérdezem idősebb Kazán Józseftől, az 56 éves útépítőtől. — Vannak bizony — mondja felélénkülve. — Berencsen már a két háború között működtek énekkarok, gyermekkar is, felnőtt kórus is. Ez Ulrik László irányításával működött. Körülbelül 60 tagú lehetett. Szőke József járt ide Nyitráról tanácsokkal ellátni az énekkart, mert ő cipész létére a kórusmunkához is értett. Rajtuk kívül Kopasz Bertalan igazgatótanító is sok éven át foglalkozott a kórusunkkal a két háború között. Ö különben fiából, Kopasz Elemérből is ismert zenetanárt és karnagyot nevelt. — És talán Kazán bácsi is énekelt abban a régi kórusban? — Persze. Gyermekkorom óta eljártam az énekkarba. Mert szeretek énekelni. Az édesanyám kedveltette meg velem a népdalt meg a magyar nótát. — Távolabb ülő 82 éves édesanyjára mutat, aki korát meghazudtoló éberséggel és érdeklődéssel követi, ,,miről beszélgetnek a fiatalok.“ Id. Kazán Istvánné ma sem kéreti magát, amikor népdaléneklésre serkentem. Olyan népzenekutató szakembereknek is énekelt már, mint a budapesti dr. Man- qa János és a mi Áq Tiborunk. Manga János magnószalagja az ő előadásában kb. 6—7 népdalt, siratót, köszöntőt (pl. András-napit] alkalmi népi rigmust őriz. Ezek közül néhány a Kossuth Rádióban is elhangzott. Nekem is elénekel közülük egyet-kettőt frissen és erőteljesen csengő hangján, egészen tiszta intonálással: Arattam, arattam, kévét is kötöttem, Galambom tarlóján meq is betegedtem ... — Csak az a baj — mondja elrévedezve, hogy a szép dalokat mind magammal viszem a földbe. Meghalnak velem együtt. A mai fiatalok többségét már csak az ordítós hop- párézene érdekli. — Ez, bizony, nagy kár — mondom. — Nem volna szabad engedni, hogy fiataljaink halni hagyják a népdalt. És ha jönnének Kazán nénihez a fiatalok. hogy meg akarják tanulni a szép. régi népdalokat, balladákat, lenne még kedve és türelme megtanítani őket rá- iuk? ÉRDEKES ÜJ LEMEZEK Az Opus szlovákiai zeneműkiadó vállalat, amely egyre színvonalasabb munkája révén a már régebbi Supraphon vállalat méltó szlovákiai versenytársává, a jó muzsika hivatott propagálójává és terjesztőjévé válik, hanglemezújdonságairől negyedévenként rendszeresen kiadásra kerülő katalógusai által tájékoztatja a zenebarátok és hanglemezgyűjtők népes táborát. A klasszikus muzsika barátainak körében nagy érdeklődésre tarthat számot a Rossi- ni-operák előjátékait tartalmazó nagylemez, amelyen A tolvaj szarka, a Szevillai borbély, a Teli Vilmos és egyéb Rossi- ni-operák előjátékát adja elő a Minneapolisi Szimfonikus Zenekar Dóráit Antal, illetve a Detroiti' Szimfonikus Zenekar P. Paray vezényletével. Schubert-, Csajkovszkij-, Smetana-. Chopin-, Paqanini-, Saint- Saäns-, Rahmanyinov- és Ravel- műveket tartalmaz a Híres mesterművek című nagylemez, de néhány Vivaldi- és Händel- mű is szerepel az új Opus nagylemezek között. A hazai szerzőink művei iránt érdeklődők bizonyára örömmel fogadják Alexander Moyzes Poe- tikus szvitjét hegedűre és zongorára, valamint O. Ferenczy hegedű- és zongoraszonátáját Helena Gafforová zongoraművésznő és Šimčisko hegedűművész előadásában. A filmzene kedvezőinek igazi csemegével kedveskedik az Opus. Az ezüst vetítővászon melódiái (Melódie strieborného plátna] című nagylemezen a Brnói Stúdió Zenekar adja elő számos világhírű film. köztük A keresztapa, a Love Story, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül. A tavasz 17 pillanata, a Pillanqó és. más híres filmek legismertebb melódiáit. A lemezű jdonságok között szerepel Karol Duchoň és Karol Konárik egv-egy nagylemeze, a Roz- sutec, Rozsutec című népzenei felvétel, a The Best of James Brown című Polydor-lemez és a szép szó kedvelőinek szánt nagylemez, amely Mikuláš Huba nemzeti művész előadóművészetéből ad ízelítőt, bemutat— Lenne hát. Csak nem jönnek. — Talán csak eljönnek majd néhányan — mondom reménykedve —, ha Berencsről olvasnak majd ebben az írásban. Bízzunk a fiatalokban. Nem rosszak ők. csak nincs aki rádöbbentse őket, milyen értékek mellett járnak el naponta, anélkül. hogy észrevennék őket. A Lőrincz család, mely ízlésesen felépített, berendezett szép új házban lakik, szintén rajongója az éneklésnek. A férj is, a feleség is tagja a felnőttek vegyeskarának. — És a gyerekek? — A 14 éves lányom és a 10 éves kisfiam az iskolai gyermekkórusban énekel — mond ja Lőrincné, aki egyébként a nyitrai szódagyár személyzeti osztályán dolgozik. A férj nem beszélhet magáról, mert még nem érkezett haza. így hát azt is tőle tudom meg, hogy férje marós a Bratislavai Autógyár nyitrai üzemében. — És miért járnak az énekkarba? — Miért? Nehéz rá válaszolni. Talán azért, mert mindnyájan szeretünk énekelni és szeretjük a társaságot. Itthon is gyakran énekelgetünk, az egész család. Szép és hasznos időtöltésnek, szórakozásnak tartom az éneklést. Id. Sima Ferenc, a 62 éves állatgondozó fiával, ifj Sima Ferenccel együtt egyik alapító tagja volt a inai énekkarnak. Minden áldozatra képes az énekkarért, noha fiástul nagy munkában van: nagy házat építenek. Fia vízvezetékszerelő, egyébként szenvedélyes zenész, ő a helyi jónevű Amigo zenekar vezetője, s induláskor sokat segített ifjú Kazán karnagynak az énekkari próbáknál. — Magának miért fontos az énekkar? — Id. Sima Ferenc gondolkodás nélkül így vála szol: — Mert nem tudnék meglenni nélküle. Szegényebb lenne az életem, ha nem énekelhetnék a kórusban... Eddig még minden fellépésen ott voltam — teszi még hozzá mosolygó szemmel. Mit énekelnek a berencsiek? Népdalfeldolgozásokat, klasszikus és mai műveket. Például Kodály Zoltán Forr a világ és Fények ragyogása című alkotásait, de Bárdos Lajos, F. Schubert, a mai magyar szovjet, cseh és szlovák zeneszerzők művei is megtalálhatók repertoárjukban. A kórus igyekszik jelen lenni minden fontosabb kulturális eseményen. A galántai Kodály- napokon ez idáig kétszer kapták meg az Ezüst Koszorút. Kétségkívül dicséretes az az áldozatkész munka, amit a kórustagok napi elfoglaltságuk mellett közművelődésünk érdekében vállaltak. Ám úgy vélem, nem ártana, ha az énekkarba még több fiatalt megnyernénk, akiknek az idősebbek átadhatnák a nagyapjuktól és apjuktól tanultakat, hogy Nyitra vidékén meg ne haljon, hanem tovább viruljon a népdal KÖVESDI JÁNOS ja Viktor Huqo Hernaniájának, M. Rázusová-Martáková Jánošík jának, Lermontov Álarcosbáljának és Poqonyin A Kreml toronyórája című darabjának egy-egy jelenetét. A katalógusban szereplő számos érdekes és új felvétel közül különösen figyelemre méltóak még a következők: egy 3 lemezből álló album Az évszázad dicső hanqjai összefoglaló címmel, amely Caruso, Galli- Curci és Gigli számos híres számát tartalmazza, dalokat és áriákat Donizetti. Mayerbeer, Verdi. Leoncavallo, Goldmark. Puccini, Bellini. Rossini, Mozart, Wagner. Massenet és mások operáiból és egyéb alkotásaiból. Két nagylemez tartalmazza Jozef Hollý Kubo című vígjáté- kát parádés szereposztásban. Martin Ťapák rendezésében. Helena Blehárová, Marcela Lat- ferová. a The Singers Unlimited és Paul Mauriat zenekarának egy-egy nagylemeze ugyancsak bizonyára rövidesen a sikerlistára kerül. SÁGI TÖTH TIBOR A rimaszombati (Rimavská Sobota] Gömöri Múzeumban az 1909-es Generáció tagjainak alkotásaiból megrendezett kiállítás a nyitányát jelzi az újjáépített épületben induló képzőművészeti kiállítások sorozatának. S ezt a nyitányt kik képviselhetnék jobban, mint az 1909-es Generáció tagjai, akiknek műveiből válogatták e kiállítás anyagát. A kiállításon látható művek bizonyára meggyőzik a látogatókat e választás helyességéről. E csoport indulására Prága művészeti élete volt nagy hatással. Egy két kivétellel tagjai a Prágai Képzőművészeti Aka-. démián, Willy Nowak prof esz-, szórnál tanultak, s innen mentek hosszabb-rövidebb tanul-. ď* B & ** Sokszínű vallomások Képzőművészeti kiállítás a Gömöri Múzeumban mányútra Párizsba. A Generáció vezető művésze Cyprián Majerník volt. Első kiállítását 1935-ben rendezték meg Prágában. amely e csoportosulás fellépésének kezdetét jelzi. Az 1909-es Generáció tagjai kezdetben a kubizmus hatása alá kerültek, de már 1936-ban felismerték a fenyegető fasiz-r must és a közeledő II. világháborút, s e borzalmak előérzeté- ből táplálták szürrealisztikusan megfogalmazott képeiket. A fasiszta megszállás alatt a Prágában tartózkodó művészek közül Ján Želibský, Bedrich Hoff Städter és Eugen Nevan álltak legközelebb Cyprian Majerník festészetéhez, művészi hitvallásához. Az 1909-es Generáció e progresszív szárnya a nemzetközi avantgard látásvi^ lágához kapcsolódik, s a fau- vizmus, valamint az analitikus és szintetikus kubizmus formavilágát és a szürrealizmus elemeit használják fel képi ábrázolásaikon. 1937-től a csoportosulás e szárnyához kötődik Lőrincz Gyula és Szabó Gyula tevékenysége is. Nem tanultak ugyan Willy Nowak iskolájában Prágában, mint kortársaik, de művészi hitvallásuk azonos. Művészetükben ötvözték az európai avanatgard - festészet eredményeit, valamint a cseh Nyolcak és a magyarországi Nyolcak szemléletmódját. E csoportosulás másik ágát képezik az előzőnél konzervatívabb megfogalmazásban dolgozó művészek: E. Lehotský, J, llečko, L. Gemický, V. Droppa, akiknek prágai vezető mestere Jakub Obrovský volt. Az 1909-es Generáció alkotóinak eszmei és művészi fejlődése nagyrészt Prágához kötött. Itt kovácsolódott mindkét ág generációs jellegzetessége, progresszív eszmei töltete, harca a nacionalista korlátoltság és nacionalista elkülönítés ellen. az internacionalizmus eszméjének és a nemzetek közötti szolidaritás eszméjének érvényesítése a művészetben is. Élményanyaguk a gazdasági válság, a fasizmus nemzetközi elterjedése, a Csehszlovákiát fenyegető veszedelem, a spanyol polgárháború és számos más körülmény, amely a Csehszlovák Köztársaság széteséséhez. s a második világháború kitöréséhez vezet. Ezek az események tükröződnek az 1909-es Generáció legjellegzetesebb tagjainak alkotásain. Kifejezésmódjukban szintézisre törekszenek. Az 1909-es Generáció eszmei és tartalmi programja an- titézise a korábbi generáció pusztán formai orientáltságának. Az 1909-es Generáció tagjai között vannak néhányan, akiket személyes kapcsolat fűz Gömörhöz Ilyen Jozef llečko, aki 1945 után Revúcában élt néliánv évig. František Studený viszont Tisovecben működött min* rajztanár 1938 és 1945 között. Gömör természeti szépségeinek csodálói közé tartozott a losonci származású Szabó Gyula, aki sokat dolgozott Gömör területén Deresken fDržkovce] és Ojbáston. Számtalan kénének motívumát e táj és lakói Inspirálták. A kiállítás szeptember 9-ig hétfő kivételével naponta 10.00 órától 18.000 óráig tekinthető meg. FARKAS VERONIKA 1977. "3 'OJ > q3 u* o T3 C cn S c ca Ut CL. 'Ot O) a Qj co N Eí KS N a X a co Qj a> ä Cj C cu 0)
