Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-25 / 234. szám, csütörtök

Ä szaratovi mozgalom jó munkára serkent Kiváló minőségű tejtermékeket készítenek MEGSZERZIK A BRONZÉRMET A feleves mérleg figyelmeztet Jobb öntözési feltételeket kellene teremteni # Gyakran nincs megfelelő takarmánykeverék# Gyorsan híznak a csirkék # Bevált az ablak nélküli istálló # Nem kívánatos megtakarítás Hatalmas ciszternákból gumi­csöveken keresztül ömlik a tej a hűtőberendezésekbe. Egy ré­szét fehérköpenyes asszonyok a szomszéd helyiségben máris tasakokba csomagolják, a töb­bit a pincehelyiségekbe juttat­ják, hogy később sajtol készít­senek belőle. Az átvevők ugyancsak igyekeznek, mert a hűtőberendezések teljesítménye kicsi, és a felvásárolt tejet csak úgy tudják gyorsan lehű­teni, hogyha folyamatosan dol­goznak. Egy kis kiesés, beren­dezés-meghibásodás máris tor­lódásokat okoz. Rutai József, a bratislavai Milex párkányi (Štúrovo) üzemének techniku­sa — egyben üzemvezető-he­lyettes — pontosan kimutatja, hogy amíg tíz évvel ezelőtt megközelítőleg húszezer liter tejet vásároltak íel naponta, az idén már negyvenezer li­tert. Elemzésük szerint u me­zőgazdasági üzemekben a tehe­nek átlagos napi tejhozama öt literről kilenc literre emelke­dett. A csomagológépekre mu­tatva megjegyzi, hogy a válla­lati értékelés szerint is a le­hető legkevesebbre csökkent a tejben található baktériumok mennyisége. Elégedetten álla­pítja meg, hogy általában ja­vult a tej minősége. Helenu Junlu'sikovu laboráns- nő — minőségi ellenőr -» elő­veszi a nagykönyvet és közli, hogy különböző intézkedések következtében a tej átlagos zsírfoka eléri a 3,6 százalékot. (Két százalékkal magasabb, mint a múlt évben). Az ered­mény főleg a lejszállítö üze­mekkel való kapcsolatok meg­javításának köszönhető. A hely­színi ellenőrzés szinte mindig eredményeket hozott. A Muzs- lai (Mužla) Efsz hosszabb ideig kevés zsírtartalmú tejet szállí­tott. Sok huzavona, vita után a tejfeldolgozó üzem hét ellen­őre meglepetésszerűen megje­lent a szövetkezet istállóiban. Megvárták, amíg a fejők az összes tejet kifejték és a min­ták alapján megállapították, hogy a zsírtartalom 3,8 száza­lék. Tehát bebizonyosodott, hogy a korában szállított tejet vízzel hígították. A zootechni- kusokkal egyezséget kötöttek, amelynek értelmében a szövet­kezettől csakis kellő zsírfokú tejet vásárolnak fel. Azóta lé­nyegesen megváltozott a hely­zet. Mindkét fél elégedett volt. Minden szempontból kifo- gáslalan minőségű lejet szállít a kéméndi (Kamenín) és a li- bádi (Luba) szövetkezet is. Más közös gazdaságokban is észrevehető javulás állt be. Tisztább és feldolgozásra egyre jobban megfelelő az eb­ben a körzetben felvásárolt tej. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva több sorolható belőle el­ső vagy második osztályba. Ke­vesebb a savanyú tej is. Az üzemvezető helyettes állítása szerint a mezőgazdasági üze­mekben javultak a feltételek a tej hűtésére. Azonban megje- jegyezte, hogy nem minden me­zőgazdasági üzemben. A Pár­kányi Állami Gazdaság Kőhíd- gyarmati (Kamenný Most) részlegén a hűtőberendezés már régen nem felel meg a követelményeknek. Más mező- gazdasági üzemek is szívesen vásárolnának korszerűbb és nagyobb teljesítményű hűtőbe­rendezéseket. Ha ez sikerülne, Rutai József üzemvezető-helyet­tes szerint jó minőségű tejel vásárolnak fel. akkor jobb lehetőségek nyílná­nak az este fejt tej hűtésére, . és elszállítása sem okozna ne­hézséget. A kis tejfeldolgozó üzem dol­gozói az első félévben a tejta- sakolás tervét 101,6 százalék­ra, a sajt készítését pedig 10}’, 2 százalékra teljesítették. Annak ellenére, hogy berendezéseik nem ('léggé korszerűek, mégis magas a munka termelékeny­ségének foka. A tej egyharma- dát tasakokba csomagoljak, kétharmadából pedig sajtot ké­szítenek. Már hosszabb idő óta füstölt sajtszalámit és téglasaj­tot készítenek. Mindkettő na­gyon keresett az üzletekben és akármennyit gyártanának belő­le, mind elfogyna. Juraj Zolc- hansky, a sajtkészítő részleg vezetője elégedett az eddigi eredményekkel. Igaz, munkakö rülményeik eléggé mostohák, de dolgoznak, ahogy tudnak. A versenyző kollektívákkal együtt többször megvitatták már, hogy miképpen lehelne több sajtot készíteni. Terveik szerint, ha az áztatókba paletták kai helyeznék el a sajtrudakat, így az érés után nem kellene őket kihalászgalni. A sajtpiése- léshez teljesen rozsdamentes anyagot kapnak, s ha ez sike­rül, akkor a sajt nem tapad a tégelyek, illetve minták falá­hoz, könnyen kiszedhető belő­lük. Fölöslegessé válik a szűrő­ruha használata. Az év elejétől mar a szara - lövi módszer szerint dolgoz­nak, de szeptembertől kezdve magasabb szintre emelik a munkaversenyt. Minden dolgo­zó teljes felelősséget vállal munkájáért. Az önellenőrzést vezetik be. Nem túl nagy ez a tej feldol­gozó üzem, de híre mégis messze jár, mert dolgozói iga zán kiváló tejtermékeket ké szí lenek. Ha sikerül a beren­dezéseket korszerűsíteni, illet­ve az elgondolásokat megvaló­sítani, jelentősen, fokozódik majd a munkatermelékenység. A sajtkészítő üzemrészlegen naponta 5000 liler tejjel dol­gozhatnak fel többet. HALLA JÓZSEF A Per be tel (Pribeta) Efsz tagsága hosszabb gyűlésen ér­tékelte az első félévben elért eredményeket. Dr. Nagy Fe­renc, a szövetkezet elnöke meg­köszönte a tagság igyekezetét. Megállapította, hogy a szövet­kezet ismét gyarapodott, gazda­godott. A növénytermesztő és a gépesítő csoportok a lehelő legkisebb veszteséggel és gyor­san gyűjtötték be a gabonát. Az állattenyésztők — több sza­kaszon — a gazdaságos terme­lésre törekedtek, lavult a tej és más állati eredetű termék minősége. Az elnök beszámo­lójában ugyanakkor nem fukar­kodott a bírálattal sem. Fel- hívta a sertésgondozók figyel­mét, hogy minden lehetőséget kihasználva, csökkentsék a ma­lacok elhullását. Rámutatott a munka szervezésében előfordu­ló hiányosságokra. A taggyűlésen elhangzott be­számoló és vilafelszólalások után több vezetővel és taggal hosszan elbeszélgettünk a sike­rek titkáról, és a továbbhala­dás útjában levő akadályok el­távolításának módjáról. Olyan észrevételeket, hallottam, ame­lyek bizonyítják, hogy a sok­sok nehézség ellenére is meg­vannak a feltételek a termelés növelésére. Már az első mondatok után azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy Varga Richard mérnök igazán jó üzemgazdász. Nézete szerint az első félévben olyan nemkívánatos megtakarításokra is sor kerüli, amelyek fékezték a termelés növeléséi. A terve­zettnél jóval kevesebb vegy­szert, építőanyagot, gépet, al­katrészt és állatot vásároltak. Emiatt nem a legjobbak a fel­tételek az eladási tervek telje­sítésére. Az örömbe tehát egy kis üröm is vegyül. A féléves pénz be vételi tervei egymillió koronával túlteljesítették, a ki­adások közel 4 millió koroná­val kisebbek a tervezettnél, mégsem áll jól a szövetkezet szek erének rúd ja. Nagy László főagronómus szintén elégedetlen növény- termesz lésben elért eredmé­nyekkel. Nem csoda, hiszen a tervezettnél kilencvenöt vagon gabonával kevesebbet termel­tek. Alacsonyabb hozamot ér­tek el, mint a múlt évben. A gyenge termésnek — amint mondotta — főleg a víz az oka. Kora tavasszal nem vetették el ideiéljen az árpát. Később pe­dig az amúgy is szomjas par­cellákon nem volt elég nedves­ség a növények fejlődéséhez. A vízprobléma megoldására lenne lehetőség. A Duna vizét már elvezették a madari (Mod­rany) határba. Sajnos, eddig még nem kaptak komolyabb ígéretet a vízszállító vezeték meghosszabbítására. Számolgat és eléggé kesernyésen jelenti ki, hogy az aszály miatt a nö­vénytermesztésben mintegy há­rommillió korona ,,kiesés“ lesz. Ez azt jelenti, hogy a terve­zettnél jóval kevesebb szálas és szemes takarmányt tárolhat­tak az állatállomány számára. Szövögetjük a beszéd fona­lát. Miután eredményeket és hiányosságokat rakunk a mér­leg serpenyőjébe, megállapít­juk, hogy bizony van még elég tennivaló. Az év hátralevő hó­napjaiban minden lehetőség ki kell használni a termelési feltételek megjavítására. Mert bizony jobb szervezéssel sike­resebb lehetne a munka. Ma­lej Hadinka anyasertésgondozó közölte, hogy a gondjaira bí­zott állatokkal egy ideig csak kukoricadarát etethetett, mert nem v .lt elég megfelelő takar-- mánykeverék. Nézete szerint, hogyha továbbra is előfordul­nak ilyen rendszertelenségek, nehezen teljesíthetik a tervet. Az állattenyésztés egyes rész­legein már eredményes verseny folyik a lehető legnagyobb fo­kú termelésért. Sipka Béla technikus elmondotta, hogy az ablak nélküli istállóban a hí­zósertések naponta darabon­ként átlagosan ötvenhárom de­kát gyarapodnak. Orvos Jolán arról tájékoztatott, hogy Likér Dorottyával együtt mindent megtesznek az állatok nyugal­mának érdekében. Naponta négyszer húsz percig etetnek és csak akkor gyújtják fel a villanyégőket. Eddig egy kilo­gramm sertéshús előállításához mindössze három kiló hatvan deka takarmánykeveréket hasz­náltak fel. A baromfitenyésztők élvonal­ban járnak. Az első félévijén harminc mázsa hússal adtak el többet a tervezettnél. Pinke Irén, Lanza Erzsébet, Jakab Gizella, Sípos Judit és Piroska Ferencné nagyon lelkiismere­tesen végzi munkáját. Állan­dóan versenyeznek az elhullás csökkentéséért és az állatok gyors gyarapodásáért. Féléves eredményeik nem mindenna­piak. A hízócsirkék ötvenhat nap alatt 1,60 kilogrammot gya­rapodnak. De ennél még jobb eredményeket is elérnek. Egv kilogramm baromfihús előállí­tására megközelítőleg három kiló takarmányekveréket hasz­nálnak fel. Ez a lelkes kollek­tíva — Pinke Irén vezetésével — már a bronzérem elnyerésé­ért küzd. A gazdálkodás félévi mérle­ge arra figyelmeztet, hogy job­ban ki kell használni a dolgo­zók kezdeményezését a terme­lés növelése érdekében.- b. f. — — Minden szempontból jó minőségű a rúdsajt — állapítja meg Helena Jantošiková (középen) laboránsnő. (A szerző felvételei) — Szívesen és örömmel — mondta Iványi Sándor mérnök, a gútai (Kolárovo) Szocialista Ifjúsági Szövetség Efsz főagro- nómusa, amikor elmondtam jö­vetelem okát. — Az őszi mun­kákról és a betakarításai ke­rülő növényekről kedvvel be­szélek Egyrészt mert úgy ér­zem, hogy jól felkészültünk az őszi munkákra, a középszán- tóst, valamint az istálló- és a műtrágyának a talajba való be­dolgozását időelőnnyel végez­zük, másrészt pedig azért, mert reménykeltő az ősz előtti ha­tár. Kiderül, ez utóbbit a legfris­sebb tapasztalatok alapján mondja, hiszen alig egy órája jött meg a határkői ül járói, amelynek során éppen az ősz­szel begyűjtésre kerülő mezei növények érését mérte fel. — Annyi máris bizonyos, hogy nem lesz könnyű az előt­tünk álló ősz, a szokásosnál jobban összetorlódnak a mun­kák. Máskor augusztus derekán megkezdtük a silókukorica vá­gását, s mire időszerű lett a cukorrépa begyűjtése, a növény zömét már lesilóztuk. Ezúttal más a helyzet. A tavaszi esők miatt később vetettük el a si­lókukoricát és begyűjtéséhez csak szeptember közepén lát­hatunk hozzá. Akkor, amikor Reménykeltő az ősz előtti határ A kukoricaszár begyűjtésére is gondolnak az előjelek szerint megkezdjük — a szokásosnál tehát koráb­ban — a cukorrépa kiszámítá­sai. A való helyzet reális felmé­rését bizonyítják e szavak, s a várható nehézségekre a szövet­kezel vezetőségé kellően felké­szült. Ezt a főagronómus to­vábbi szavai is elárulták. — Hogy az összetorlódott munkákkal is ' megbirkózhas­sunk, úgy igyekszünk, hogy szeptember elején minden el­végezhető munka mögöttünk legyen. Elsősorban a búza mag­ágyának előkészítésére gondo­lok, amit már most teljes érő­vel végzünk, és a bevetésre kerülő 1900 hektár búzaföld kétharmadát már előkészítet­tük. A talájelőkészfléssel párhu­zamosan végső formál kapott a vetésterv is. Sajnos, csak né­mi megszorítással lehet monda­ni, hogy összhangban van az agronómus elképzeléseivel, el­sősorban ami a jelenleg náluk legjobban fizető fajtákat illeti. — A Jubilejná ja és a jugosz­láv fajták a vetésterület 90 százalékát teszik ki, a megma­radó 10 százalékot pedig első­sorban a RU—11 és a Solaris. Ha lehetne, az utóbbiból többet vetnénk, de sajnos, nincs ve­tőmagunk. Eddig Solarist csak kísérleti parcellán termesztet­tünk és nagyon jó tapasztala­taink vannak vele. Az idén egy 'hektáron 87,2 mázsát adott és ezzel maga mögé utasította a kísérleti parcella — tehát a ■jelenleg nagyban és kicsiben termesztett — valamennyi búza- fajtát. Elég homokos, kavicsos, vagyis számára ideális talajunk van ahhoz, hogy a jövőben még nagyobb területen ter­messzük, s így még nagyobb hozamokat érjünk el. — Mint például az idén ...? — Annál is, bár az az igaz­ság, hogy mi ezúttal sem pa­naszkodhatunk, hiszen gaboná­dból 58,2 mázsa az átlagunk. A gondos és fegyelmezett agro­technika ellensúlyozta az idő­járás káros hatását a gabo­náknál, s így van ez az őszi -érésű növények esetében is. A szemes kukoricából például 60 mázsás, sőt ennél jobb átlagot várok, annak ellenére, hogy az 1800 hektár negyedét kénytele­nek voltunk olyan kilúgozott területre vetni, ahol május vé­géig víz borította a földet. Cu­korrépából 450 mázsa körül mutatkozik az átlaghozam, s úgy nézem, hogy silókukoricá­ból is elérjük a hektáronkénti 350—400 mázsa zöldanyagot, 25—28 százalékos szárazanyag- tartalomnál. — A téli takarmányalappal tehát nem lesz baj. — Nem, mert a jelek szerint elegendő mennyiségű takar­mányt tudunk silózni, és leg­alább a kukoricaszár felét is begyűjtjük, mégpedig motoros járvaszecskázóval. Ez utóbbit elsősorban a répaszelethez és a répafejhez keverjük. A répa­fej egy részét silókukoricával tartósítjuk, hogy jobb legyen a szárazanyag aránya. A takar­mányellátás javítása érdekében a silókukorica egy részéi meg­szárítjuk, a szárított anyagból lisztét, majd préselt takar­mányt készítünk. Tavaly 50 va­gon ilyen takarmányunk volt és zoo technikusunk megfigyelése alapján az állattenyésztés ben lényegesen hozzájárult az elért termelékenységhez. — Problémák, gondok? — Akadnak. Még mindig csonka a balsoros répabegyűj- tő gépsorunk, hiányzik a ki­szántó. Tavaly sem volt, így kölcsönkértünk. Ez félmegol­dás, mivel mások csak akkor adják oda, ha már nekik nem kell. Az idén korábban kezd- jük a cukorrépa begyűjtését mint tavaly, így a kiszántó hiá­nya kétszeres gondot jelent. Nehézséget okoz a szemes ku­korica szárítása is. Szárítóka­pacitásunk napi 25 vagon, ez megközelítően 50 hektár ter­mése, és mi naponta kétszer ekkora' területről tudnánk be­takarítani a szemes kukoricát. Egyelőre 40 napra kell beosz­tani a növény betakarítását, és hogy november 10-re befejez­hessük a munkát, október ele­ién kezdeni kell a szedést. Na­gyobb szárítókapacitással egy­kéi hétlel később kezdhetnénk a szemes kukorica betakarítás sál, és ez érettebb, biológiai* lag értékesebb termést jelente­ne. Ezért Igyekszünk bővíteni a szárítókapacitást, ami gon­dokkal jár, de azért vagyunk,, hogy ezekkel szembenézzünk és igyekezzünk őket megoldani. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents