Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-25 / 234. szám, csütörtök
Ä szaratovi mozgalom jó munkára serkent Kiváló minőségű tejtermékeket készítenek MEGSZERZIK A BRONZÉRMET A feleves mérleg figyelmeztet Jobb öntözési feltételeket kellene teremteni # Gyakran nincs megfelelő takarmánykeverék# Gyorsan híznak a csirkék # Bevált az ablak nélküli istálló # Nem kívánatos megtakarítás Hatalmas ciszternákból gumicsöveken keresztül ömlik a tej a hűtőberendezésekbe. Egy részét fehérköpenyes asszonyok a szomszéd helyiségben máris tasakokba csomagolják, a többit a pincehelyiségekbe juttatják, hogy később sajtol készítsenek belőle. Az átvevők ugyancsak igyekeznek, mert a hűtőberendezések teljesítménye kicsi, és a felvásárolt tejet csak úgy tudják gyorsan lehűteni, hogyha folyamatosan dolgoznak. Egy kis kiesés, berendezés-meghibásodás máris torlódásokat okoz. Rutai József, a bratislavai Milex párkányi (Štúrovo) üzemének technikusa — egyben üzemvezető-helyettes — pontosan kimutatja, hogy amíg tíz évvel ezelőtt megközelítőleg húszezer liter tejet vásároltak íel naponta, az idén már negyvenezer litert. Elemzésük szerint u mezőgazdasági üzemekben a tehenek átlagos napi tejhozama öt literről kilenc literre emelkedett. A csomagológépekre mutatva megjegyzi, hogy a vállalati értékelés szerint is a lehető legkevesebbre csökkent a tejben található baktériumok mennyisége. Elégedetten állapítja meg, hogy általában javult a tej minősége. Helenu Junlu'sikovu laboráns- nő — minőségi ellenőr -» előveszi a nagykönyvet és közli, hogy különböző intézkedések következtében a tej átlagos zsírfoka eléri a 3,6 százalékot. (Két százalékkal magasabb, mint a múlt évben). Az eredmény főleg a lejszállítö üzemekkel való kapcsolatok megjavításának köszönhető. A helyszíni ellenőrzés szinte mindig eredményeket hozott. A Muzs- lai (Mužla) Efsz hosszabb ideig kevés zsírtartalmú tejet szállított. Sok huzavona, vita után a tejfeldolgozó üzem hét ellenőre meglepetésszerűen megjelent a szövetkezet istállóiban. Megvárták, amíg a fejők az összes tejet kifejték és a minták alapján megállapították, hogy a zsírtartalom 3,8 százalék. Tehát bebizonyosodott, hogy a korában szállított tejet vízzel hígították. A zootechni- kusokkal egyezséget kötöttek, amelynek értelmében a szövetkezettől csakis kellő zsírfokú tejet vásárolnak fel. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet. Mindkét fél elégedett volt. Minden szempontból kifo- gáslalan minőségű lejet szállít a kéméndi (Kamenín) és a li- bádi (Luba) szövetkezet is. Más közös gazdaságokban is észrevehető javulás állt be. Tisztább és feldolgozásra egyre jobban megfelelő az ebben a körzetben felvásárolt tej. Az elmúlt évekhez viszonyítva több sorolható belőle első vagy második osztályba. Kevesebb a savanyú tej is. Az üzemvezető helyettes állítása szerint a mezőgazdasági üzemekben javultak a feltételek a tej hűtésére. Azonban megje- jegyezte, hogy nem minden mezőgazdasági üzemben. A Párkányi Állami Gazdaság Kőhíd- gyarmati (Kamenný Most) részlegén a hűtőberendezés már régen nem felel meg a követelményeknek. Más mező- gazdasági üzemek is szívesen vásárolnának korszerűbb és nagyobb teljesítményű hűtőberendezéseket. Ha ez sikerülne, Rutai József üzemvezető-helyettes szerint jó minőségű tejel vásárolnak fel. akkor jobb lehetőségek nyílnának az este fejt tej hűtésére, . és elszállítása sem okozna nehézséget. A kis tejfeldolgozó üzem dolgozói az első félévben a tejta- sakolás tervét 101,6 százalékra, a sajt készítését pedig 10}’, 2 százalékra teljesítették. Annak ellenére, hogy berendezéseik nem ('léggé korszerűek, mégis magas a munka termelékenységének foka. A tej egyharma- dát tasakokba csomagoljak, kétharmadából pedig sajtot készítenek. Már hosszabb idő óta füstölt sajtszalámit és téglasajtot készítenek. Mindkettő nagyon keresett az üzletekben és akármennyit gyártanának belőle, mind elfogyna. Juraj Zolc- hansky, a sajtkészítő részleg vezetője elégedett az eddigi eredményekkel. Igaz, munkakö rülményeik eléggé mostohák, de dolgoznak, ahogy tudnak. A versenyző kollektívákkal együtt többször megvitatták már, hogy miképpen lehelne több sajtot készíteni. Terveik szerint, ha az áztatókba paletták kai helyeznék el a sajtrudakat, így az érés után nem kellene őket kihalászgalni. A sajtpiése- léshez teljesen rozsdamentes anyagot kapnak, s ha ez sikerül, akkor a sajt nem tapad a tégelyek, illetve minták falához, könnyen kiszedhető belőlük. Fölöslegessé válik a szűrőruha használata. Az év elejétől mar a szara - lövi módszer szerint dolgoznak, de szeptembertől kezdve magasabb szintre emelik a munkaversenyt. Minden dolgozó teljes felelősséget vállal munkájáért. Az önellenőrzést vezetik be. Nem túl nagy ez a tej feldolgozó üzem, de híre mégis messze jár, mert dolgozói iga zán kiváló tejtermékeket ké szí lenek. Ha sikerül a berendezéseket korszerűsíteni, illetve az elgondolásokat megvalósítani, jelentősen, fokozódik majd a munkatermelékenység. A sajtkészítő üzemrészlegen naponta 5000 liler tejjel dolgozhatnak fel többet. HALLA JÓZSEF A Per be tel (Pribeta) Efsz tagsága hosszabb gyűlésen értékelte az első félévben elért eredményeket. Dr. Nagy Ferenc, a szövetkezet elnöke megköszönte a tagság igyekezetét. Megállapította, hogy a szövetkezet ismét gyarapodott, gazdagodott. A növénytermesztő és a gépesítő csoportok a lehelő legkisebb veszteséggel és gyorsan gyűjtötték be a gabonát. Az állattenyésztők — több szakaszon — a gazdaságos termelésre törekedtek, lavult a tej és más állati eredetű termék minősége. Az elnök beszámolójában ugyanakkor nem fukarkodott a bírálattal sem. Fel- hívta a sertésgondozók figyelmét, hogy minden lehetőséget kihasználva, csökkentsék a malacok elhullását. Rámutatott a munka szervezésében előforduló hiányosságokra. A taggyűlésen elhangzott beszámoló és vilafelszólalások után több vezetővel és taggal hosszan elbeszélgettünk a sikerek titkáról, és a továbbhaladás útjában levő akadályok eltávolításának módjáról. Olyan észrevételeket, hallottam, amelyek bizonyítják, hogy a soksok nehézség ellenére is megvannak a feltételek a termelés növelésére. Már az első mondatok után azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy Varga Richard mérnök igazán jó üzemgazdász. Nézete szerint az első félévben olyan nemkívánatos megtakarításokra is sor kerüli, amelyek fékezték a termelés növeléséi. A tervezettnél jóval kevesebb vegyszert, építőanyagot, gépet, alkatrészt és állatot vásároltak. Emiatt nem a legjobbak a feltételek az eladási tervek teljesítésére. Az örömbe tehát egy kis üröm is vegyül. A féléves pénz be vételi tervei egymillió koronával túlteljesítették, a kiadások közel 4 millió koronával kisebbek a tervezettnél, mégsem áll jól a szövetkezet szek erének rúd ja. Nagy László főagronómus szintén elégedetlen növény- termesz lésben elért eredményekkel. Nem csoda, hiszen a tervezettnél kilencvenöt vagon gabonával kevesebbet termeltek. Alacsonyabb hozamot értek el, mint a múlt évben. A gyenge termésnek — amint mondotta — főleg a víz az oka. Kora tavasszal nem vetették el ideiéljen az árpát. Később pedig az amúgy is szomjas parcellákon nem volt elég nedvesség a növények fejlődéséhez. A vízprobléma megoldására lenne lehetőség. A Duna vizét már elvezették a madari (Modrany) határba. Sajnos, eddig még nem kaptak komolyabb ígéretet a vízszállító vezeték meghosszabbítására. Számolgat és eléggé kesernyésen jelenti ki, hogy az aszály miatt a növénytermesztésben mintegy hárommillió korona ,,kiesés“ lesz. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél jóval kevesebb szálas és szemes takarmányt tárolhattak az állatállomány számára. Szövögetjük a beszéd fonalát. Miután eredményeket és hiányosságokat rakunk a mérleg serpenyőjébe, megállapítjuk, hogy bizony van még elég tennivaló. Az év hátralevő hónapjaiban minden lehetőség ki kell használni a termelési feltételek megjavítására. Mert bizony jobb szervezéssel sikeresebb lehetne a munka. Malej Hadinka anyasertésgondozó közölte, hogy a gondjaira bízott állatokkal egy ideig csak kukoricadarát etethetett, mert nem v .lt elég megfelelő takar-- mánykeverék. Nézete szerint, hogyha továbbra is előfordulnak ilyen rendszertelenségek, nehezen teljesíthetik a tervet. Az állattenyésztés egyes részlegein már eredményes verseny folyik a lehető legnagyobb fokú termelésért. Sipka Béla technikus elmondotta, hogy az ablak nélküli istállóban a hízósertések naponta darabonként átlagosan ötvenhárom dekát gyarapodnak. Orvos Jolán arról tájékoztatott, hogy Likér Dorottyával együtt mindent megtesznek az állatok nyugalmának érdekében. Naponta négyszer húsz percig etetnek és csak akkor gyújtják fel a villanyégőket. Eddig egy kilogramm sertéshús előállításához mindössze három kiló hatvan deka takarmánykeveréket használtak fel. A baromfitenyésztők élvonalban járnak. Az első félévijén harminc mázsa hússal adtak el többet a tervezettnél. Pinke Irén, Lanza Erzsébet, Jakab Gizella, Sípos Judit és Piroska Ferencné nagyon lelkiismeretesen végzi munkáját. Állandóan versenyeznek az elhullás csökkentéséért és az állatok gyors gyarapodásáért. Féléves eredményeik nem mindennapiak. A hízócsirkék ötvenhat nap alatt 1,60 kilogrammot gyarapodnak. De ennél még jobb eredményeket is elérnek. Egv kilogramm baromfihús előállítására megközelítőleg három kiló takarmányekveréket használnak fel. Ez a lelkes kollektíva — Pinke Irén vezetésével — már a bronzérem elnyeréséért küzd. A gazdálkodás félévi mérlege arra figyelmeztet, hogy jobban ki kell használni a dolgozók kezdeményezését a termelés növelése érdekében.- b. f. — — Minden szempontból jó minőségű a rúdsajt — állapítja meg Helena Jantošiková (középen) laboránsnő. (A szerző felvételei) — Szívesen és örömmel — mondta Iványi Sándor mérnök, a gútai (Kolárovo) Szocialista Ifjúsági Szövetség Efsz főagro- nómusa, amikor elmondtam jövetelem okát. — Az őszi munkákról és a betakarításai kerülő növényekről kedvvel beszélek Egyrészt mert úgy érzem, hogy jól felkészültünk az őszi munkákra, a középszán- tóst, valamint az istálló- és a műtrágyának a talajba való bedolgozását időelőnnyel végezzük, másrészt pedig azért, mert reménykeltő az ősz előtti határ. Kiderül, ez utóbbit a legfrissebb tapasztalatok alapján mondja, hiszen alig egy órája jött meg a határkői ül járói, amelynek során éppen az őszszel begyűjtésre kerülő mezei növények érését mérte fel. — Annyi máris bizonyos, hogy nem lesz könnyű az előttünk álló ősz, a szokásosnál jobban összetorlódnak a munkák. Máskor augusztus derekán megkezdtük a silókukorica vágását, s mire időszerű lett a cukorrépa begyűjtése, a növény zömét már lesilóztuk. Ezúttal más a helyzet. A tavaszi esők miatt később vetettük el a silókukoricát és begyűjtéséhez csak szeptember közepén láthatunk hozzá. Akkor, amikor Reménykeltő az ősz előtti határ A kukoricaszár begyűjtésére is gondolnak az előjelek szerint megkezdjük — a szokásosnál tehát korábban — a cukorrépa kiszámításai. A való helyzet reális felmérését bizonyítják e szavak, s a várható nehézségekre a szövetkezel vezetőségé kellően felkészült. Ezt a főagronómus további szavai is elárulták. — Hogy az összetorlódott munkákkal is ' megbirkózhassunk, úgy igyekszünk, hogy szeptember elején minden elvégezhető munka mögöttünk legyen. Elsősorban a búza magágyának előkészítésére gondolok, amit már most teljes érővel végzünk, és a bevetésre kerülő 1900 hektár búzaföld kétharmadát már előkészítettük. A talájelőkészfléssel párhuzamosan végső formál kapott a vetésterv is. Sajnos, csak némi megszorítással lehet mondani, hogy összhangban van az agronómus elképzeléseivel, elsősorban ami a jelenleg náluk legjobban fizető fajtákat illeti. — A Jubilejná ja és a jugoszláv fajták a vetésterület 90 százalékát teszik ki, a megmaradó 10 százalékot pedig elsősorban a RU—11 és a Solaris. Ha lehetne, az utóbbiból többet vetnénk, de sajnos, nincs vetőmagunk. Eddig Solarist csak kísérleti parcellán termesztettünk és nagyon jó tapasztalataink vannak vele. Az idén egy 'hektáron 87,2 mázsát adott és ezzel maga mögé utasította a kísérleti parcella — tehát a ■jelenleg nagyban és kicsiben termesztett — valamennyi búza- fajtát. Elég homokos, kavicsos, vagyis számára ideális talajunk van ahhoz, hogy a jövőben még nagyobb területen termesszük, s így még nagyobb hozamokat érjünk el. — Mint például az idén ...? — Annál is, bár az az igazság, hogy mi ezúttal sem panaszkodhatunk, hiszen gabonádból 58,2 mázsa az átlagunk. A gondos és fegyelmezett agrotechnika ellensúlyozta az időjárás káros hatását a gabonáknál, s így van ez az őszi -érésű növények esetében is. A szemes kukoricából például 60 mázsás, sőt ennél jobb átlagot várok, annak ellenére, hogy az 1800 hektár negyedét kénytelenek voltunk olyan kilúgozott területre vetni, ahol május végéig víz borította a földet. Cukorrépából 450 mázsa körül mutatkozik az átlaghozam, s úgy nézem, hogy silókukoricából is elérjük a hektáronkénti 350—400 mázsa zöldanyagot, 25—28 százalékos szárazanyag- tartalomnál. — A téli takarmányalappal tehát nem lesz baj. — Nem, mert a jelek szerint elegendő mennyiségű takarmányt tudunk silózni, és legalább a kukoricaszár felét is begyűjtjük, mégpedig motoros járvaszecskázóval. Ez utóbbit elsősorban a répaszelethez és a répafejhez keverjük. A répafej egy részét silókukoricával tartósítjuk, hogy jobb legyen a szárazanyag aránya. A takarmányellátás javítása érdekében a silókukorica egy részéi megszárítjuk, a szárított anyagból lisztét, majd préselt takarmányt készítünk. Tavaly 50 vagon ilyen takarmányunk volt és zoo technikusunk megfigyelése alapján az állattenyésztés ben lényegesen hozzájárult az elért termelékenységhez. — Problémák, gondok? — Akadnak. Még mindig csonka a balsoros répabegyűj- tő gépsorunk, hiányzik a kiszántó. Tavaly sem volt, így kölcsönkértünk. Ez félmegoldás, mivel mások csak akkor adják oda, ha már nekik nem kell. Az idén korábban kezd- jük a cukorrépa begyűjtését mint tavaly, így a kiszántó hiánya kétszeres gondot jelent. Nehézséget okoz a szemes kukorica szárítása is. Szárítókapacitásunk napi 25 vagon, ez megközelítően 50 hektár termése, és mi naponta kétszer ekkora' területről tudnánk betakarítani a szemes kukoricát. Egyelőre 40 napra kell beosztani a növény betakarítását, és hogy november 10-re befejezhessük a munkát, október eleién kezdeni kell a szedést. Nagyobb szárítókapacitással egykéi hétlel később kezdhetnénk a szemes kukorica betakarítás sál, és ez érettebb, biológiai* lag értékesebb termést jelentene. Ezért Igyekszünk bővíteni a szárítókapacitást, ami gondokkal jár, de azért vagyunk,, hogy ezekkel szembenézzünk és igyekezzünk őket megoldani. EGRI FERENC
