Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-23 / 232. szám, kedd
VILÄG PROLETÁRJA t, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. augusztus 23. KEDD BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 232. szám Ára 50 fillér BEVÁLT MÓDSZER Mindenki szívesen veszi a dicséretet, de nyilván senki sem lelkesedik, ha megbírálják. Az emberek többsége rendszerint megérti miben tévedett, hibázutt. Vannak azonban olyanok is, akik nem ismerik be tévedésüket és visszautasítják a bírálatot. Olyan is előfordul, hogy elnyomják, sőt megtorolják a kritikát. Gondolkozzunk el afölött, miért nem helyeselhetjük a bírálattal szemben tanúsított helytelen magatartást, miért kell mindenkit megtanítani a bírálatra és a bírálat elfogadására. Elsősorban azért, mert segít az emberek nevelésében, a fogyatékosságok orvoslásában, lehetővé teszi a jobb eredmények elérését, küzd a kényelemszeretet, az önámítás ellen. A bírálat és az önbírálat a lenini munkastílus része, egyik legfontosabb alapelve. A kommunisták számára ez az alapelv természetesen kötelező érvényű és a párt alapszabályzata is rögzíti. A/., aki megsérti az alapelveket, egyúttal a párt alapszabályzatát is megszegi. Ugyanakkor a kommunisták is r:sak emberek, nem szUlettek a bírálat és az önbírálat képességével, így tehát számukra is érvényes, hogy ezt a képességet el kell sajátítaniuk úgy, liogy munkastílusuk, felelősségérzetük, személyiségük és jellemük szerves részét képezze. A CSKP XV. kongresszuzsa egyértelműen leszögezi: a párt- szerveknek és szervezeteknek olyan légkört kell teremteniük, amelyben a bírálat és az önbírálat nem számít rendkívüli jelenségnek, ki kell alakítaniuk a bíráló igényesség légkörét, amely nem tűri meg a hamis kollegialitást és a megalkuvást. Mindez nem öncélú követelmény. Szükséges ahhoz, hogy alko- tóan és hatékonyan dolgozzunk, elkerüljük a hibákat és a tévedéseket és amennyiben mégis elkövettük, gyorsan kiküszöböljük őket. Tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy a bírálat és az önbírálat csak a fogyatékosságok orvoslásának módszere. Sokkal messzemenőbb hatása van. Látnunk kell, hogy ahol nyílt elvtársi és bíráló légkör uralkodik, ott jól dol- guznak, új ötleteket vetnek fel, az emberek nem félnek a célszerű kockázatvállalástól, érvényesülnek a kollektív nézetek, a tapasztalat, keresik a legjobb megoldást. A kollektívák és az egyének nem elégszenek meg az elért célokkal, nem törik meg az átlagosságot, nem idegen számukra a bíráló elemzés módszere és az igényesség. Léteznek objektív jellegű problémák. Ezek miatt nem vonhatjuk felelősségre az egyes vállalatokat, műhelyeket, kollektívákat vagy egyéneket. De az objektív jellegit problémák sem maradhatnak megoldatlanok. Azt pedig, liogy milyen hatékonyan, milyen kezdeményezően oldjuk meg őket, az emberek döntik el és ezáltal az objektív probléma is szubjektívvá válik. Sok függ attól, hogy milyen emberek határozzák meg ezt a szubjektív jelleget. Ha közömbösek, igénytelenek, nem tűrik a bírálatot, akkor aligha oldják meg az objektív problémákat. Meg tudják magyarázni, bogy miért nem képesek az adott kérdést megoldani és így nem válnak sem önmaguk sem a társadalom hasznára. Ha a mezőgazdasági dolguzók azzal érvelnének, hogy esik, és ezért nem csinálhatnak semmit, annak nagyon rossz következményei lennének. Ha a gépgyári dolgozók arra hivatkoznának, hogy a nyersanyagok drágák és egyre nehezebb őket beszerezni, rövidesen valamennyien meg- éreznénk a következményeket. Többszáz, több ezer pozitív példát ismerünk. És mégis a nagy igyekezet, a kezdeményezés és a jó eredmények ellenére még mindig vannak lemaradó kollektívák és egyének. Ügy viselkednek, mintha okét nem érintenék a problémák, mintha a terv minőségi mutatói csak díszül szolgálnának és nem lennének gazdaságilag sziikség- sterfiek. A legjobb eredmények sem jogosítanak fel a könnyelműségre, arra a nézetre, hogy már nincs mit javítanunk, hogy az, amit csinálunk a legjobb, és tökéletesebb már nem is létezik. Ei általánosan érvényes, de különösen ott, ahol kiaknázatlan tartalékok és fogyatékosságok vannak. Arra várunk, liogy valaki kívülről oldja meg őket. Önmagunknak bírálóan kell értékelnünk saját munkánkat, hálásaknak kell lennünk mindazoknak, akik bírálóan tudják felmérni tevékenységünket, és nem a közismert közmondás: ne szólj szám, nem fáj fejem szerint cselekszenek. A XV. kongresszus figyelmeztetett arra; nem lehet jó dolgozó az, aki nem hallgatja figyelmesen végig a bíráló észrevételeket, aki nem tud ezekre helyesen reagálni, s aki nem képes önbírálóan felmérni saját tevékenységét. Ez nemcsak egyénekre, hanem a kollektívákra is vonatkozik, sajoos egyes /Folytatás a 2. oldalon) Gustáv Husák elvtárs levele Lagosba (■ČSTK), — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök az alábbi üdvözlő levelet küldte a faji megkülönböztetés elleni harc jegyében összehívott lagosi nemzetközi értekezlet résztvevőinek: A CSKP Központi Bizottsága és Csehszlovákia egész népe nevében baráti üdvözletemet küldöm a faji megkülönböztetés elleni harc jegyében összehívott nemzetközi értekezlet résztvevőinek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság az ENSZ-ha- tározatok szellemében mindig támogat La Dél-Rhodesia, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népeinek a rasszizmus és a faji megkülönböztetés felszámolásáért vívott igazságos harcát, s a jövőben is kifejezi szolidaritását e harc iránt. Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a meggyőződésemet: a faji megkülönböztetés elleni harc jegyében összehívott nemzetközi konferencia jelentős mértékben hozzá fog járulni a demokratikus és imperialistaellenes -erők egységének megszilárdításához és ahhoz a harchoz, amelyet a kolonializmus Afrika déli részén található utolsó maradványainak felszámolásáért közösen vívunk. Sok sikert kívánok a faji megkülönböztetés elleni harc jegyében összehívott nemzetközi konferencia résztvevőinek érdemdús munkájukhoz. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Forradalmárra emlékeztek (ČSTK) — Ünnepségen emlékeztek meg tegnap délután Antonín Janousek szülővárosában, Nymburkban a csehszlovákiai kommunista mozgalom kiváló személyisége, a fáradhatatlan harcos és forradalmár születésének lül), évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett Olďŕich Soeslka, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Rudé právo fő- szerkesztője és több más ven- dég. Beszédében Svestka elvtárs méltatta Antonín Janoušeknek, az újságírónak személyes hozzájárulását a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődéséhez. Az ünnepség keretében leleplezték Antonin Janousek mellszobrát, és a helybeli honismereti múzeumban kiállítást nyitottak meg életéről és munkásságáról. A kiállított dokumentumok között található a Köztársasági Érdemrend, amelyet a köztársasági elnök 1959- ben adományozott in memoriam Antonín janoušeknek a Szlovák Tanácsköztársaság megteremtéséért vívott harcokban és a kommunista mozgalom fejlesztésében szerzett rendkívüli érdemeiért. (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök es Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött a Román Szocialista Köztársaság vezetőinek: Nicolae Ceausescu- nak, a Román Kommunista Párt tőtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, és Manea Manescunak, a Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. A távirat szövege a következő: Kedves elvtársak! Románia felszabadulása 3J. évfordulójának alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és népe nevében és saját nevünkben szívből jövő elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a Román Kommunista Párt Közpnnti Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság kormányának, az egész testvéri rnmán népnek és személy szerint önöknek. Románia felszabadulása, aminek évfordulóját az idén Románia függetlenné nyilvánítása 100. és a Román Népköztársaság kikiáltása 30. évfordulójának évében ünnepük meg, a román nép és élcsapata, a Román Kommunista Párt haladó történelmének egyik legfontosabb eseménye. A fasizmuson aratott győzelem Romániában is utat nyitott az egész társadalom forradalmi és demokratikus átalakításához. A demokratikus és szocialista forradalom óla a fejlett szocialista társadalom jelenlegi építéséig csak néhány évtized telt el. Ezek voltak azok az évek, amelyek során szép országuk dolgozóinak milliói a párt vezetésével mindennapns becsületes munkájukkal sikerrel valóra váltották a szocializmus építésének programját. A szocialista Csehszlovákia népe őszintén öriil az építésben elért sikereiknek. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chnoupek külügyminiszter jókívánságait fejezte ki George Macovescunak, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterének. Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövelsegí Gyűlés fJbiiike tegnap táviratban fejezte ki jókívánságait Nicolae Giosannak, a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökének az ország államünuepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból a Szakszervezetek Központi Tanácsa üdvözlő táviratot küldött a romániai szakszervezeteknek, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottsága pedig a Komán Országos Nőtauácsuak. ÜLÉSEZIK A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI HARC JEGYÉBEN ÖSSZEHÍVOTT KONFERENCIA Brezsnyev táviratban köszöntötte a részvevőket • Felszólalt az ENSZ főtitkára (ČSTKJ — Nigéria fővárosa- ban öt államfő, 25 külügyminiszter és 68 országból érkezett több mint 500 küldött részvételével tegnap megkezdődött a faji megkülönböztetés ellem harc legyében összehívott nemzetközi konferencia, íimely Augusztus 26-án fejeződik be. Az ENSZ kezdeményezésére összehívott értekezleten részt vesz Kurt Waldheim főtitkár is. „Nagyon sajnálom, hogy az ENSZ számos felhívása ellenére a Dél-afrikai Köztársaság hatóságai továbbra is folytatják fajüldöző politikájukat. So wetó, ahol emberek százat pusztultak el, a legjellemzőbb és legborzasztóbb példája e politika helytelen voltának. A fajüldözési politika pusztulásra van ítélve“ — jelentette ki Kurt Waldheim Lagosba történt megérkezése után. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban köszöntötte a lagos* nemzetközi konferencia résztvevőit. „Afrika déli részén még mindig léteznek a fajgyűlölet és a gyarmatosítás maradványai, amelyek megtépázzák az emberi szabadságideált és az emberi méltóságot. A faji és nemzetiségi elnyomás, az afrikaiak millióinak megfosztása a legalapvetőbb emberi jogoktól es a dél-afrikai, rhodesiai és na- míbiai néger lakosság korlátlan kizsákmányolása durva megsértése az ENSZ alapokmányának. Ez a politika pusztulásra van ítélve és a világ valemennyi haladó demokratikus ereje felháborodással es nyugtalansággal figyeli a fajüldözők embertelen politikáját. A fajüldözők és imperialista védelmezőiknek a számlájára fFolytatás a 2. oldalonI TEKINTSE MEG NYITRÁN AZ AGROKOMPLEX ’77 ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁST 1977. augusztus 20-tól szeptember 4-ig ÉS VEGYEN RÉSZT A XII. SZLOVÁKIAI ARATÁSI ÜNNEPSÉGEN 1977. augusztus 27-én és 28-án
