Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-22 / 231. szám, hétfő

A szovjet sport is jubilál H elsinkiben a tízpróbázók hiányoztak, mégpedig azért, mert ők — csapatver­seny keretében — külön Eu­rópa Kupáért küzdenek. Az idén a döntőt szeptember 17— 18-án a franciaországi Lille-ben vívják. A trófeát a Szovjetunió válogatottja védi, ami egé­szen természetes, hiszen ők rendelkeznek a legjobb tízpró- bázó gárdával. Közülük is kie- emelkedik Alekszander Grebe- nyuk, aki nemrég javította meg saját Európa-rekordját, így két­ségtelenül kontinensünk leg­jobbja, a szakemberek azonban tőle lényeges javulást várnak. A szovjet atlétakiválóság a „Deutsches Sportecho“ hasáb­jain érdekesen számolt be ed­digi eredményeiről, felkészülé­séről és terveiről. Nem titkolta: mennyire nem örvendeztette meg a Rigában júliusban megrendezett szovjet bajnokságon felállított 8479 pontos Európa-rekordja. Még­pedig azért, mert csupán 10 ponttal javította meg tavalyi eredményét, pedig ennél sok­kal többet várt magútól. A 26 esztendős szőke óriás, (189 cm magas és 92 kg súlyú) nagyon jól emlékszik részeredményei­re, de ha netán valami nem jutna eszébe, elővesz)/ jegyzet­füzetét, ott mindent megtalál, mivel teljesítményeiről pontos nyilvántartást vezet. A bajnokságot hideg idő kí­sérte és a tenger felől erős szél fújt. Száz méteren 10,7-et futott, ami bizony nem felel meg tudásának, a diszkoszt csak 45,52 méterre vetette, pe­dig legjobbja 52,24 méter. Vé­leménye szerint ezzel 140 pon­tot vesztett, illetve ennyivel jobb lehetne most az Eit- rópa-csúcs. De nem szomor- kodik, mert a fő cél a jövő évi Európa-bajnoki aranyérem megszerzése. Éppen ezért az előre kidolgozott tervek sze­rint az idén csupán négy ver­senyen vett, illetve vesz részt. Az első a szovjet bajnokság volt, Európa-csúccsal fémjelez­ve, a másik periig az NSZK el­leni viadal. Ezen felmérhette, mit tudnak legveszélyesebbnek vélt európai ellenfelei, mivel kell számolni velük kapcsolat­ban a prágai Európa-bajnoksá- gon. A harmadik verseny az Egyesült Államok elleni orszá­gok közti viadal lesz. Nagyon jól jön ez az erőmérés, mert Az atlétika nagy eseményei sorra követik egymást. Az érdeklő­désre mindenképpen rászolgál a sportok királynője. KI LESZ AZ ELSŐ 9000 PONTOS TÍZPROBAZO? tiszla képet kaphat az ameri­kai tízpróbázók erejéről. Ne­gyedik s egyben idei utolsó versenyére a szeptemberi Eu­rópa Kupán kerül sor. Mint ki­jelentette, itt csúcsformában akar szerepelni. Grebenyuk született tízpró- bázó. Soha más atlétikai szám­nak nem hódolt. Dmitrij Szero- peginnek, jelenlegi edzőjének a figyelmét egyik tanítója hív­ta fel rá. így kezdődőit, de a jő testi felépítés, az adottsá­gok, a sokoldalúság ellenére eltartott egy ideig, míg Szásá­ból világklasszis tízpróbázó lett. Első versenyén, 1969-ben 7223 pontot ért el, ám 1972-ig sokat javult, de 8ÜÜ5 pontos teljesítménye néhány napot ké­sett, kimaradt a Münchenben induló szovjet atléta-váloga­tottból. Egy évvel később bokacsont­törés szakította meg felkészü­lését, s mikor végre kezdett formája felfelé ívelni, lábcsont­törést szenvedett. így történt azután, hogy csak az elmúlt két évben tudta magát a vi­lág élvonalába felkiizdeni. Montreali 9. helyével igazolta, hogy a legjobbak közé tarto­zik. Csaknem 500 pontnyi fej­lődését elsősorban annak kö­szönheti, hogy a dobó­számokban sikerült lényeges javulást elérnie. Amikor 1972- ben 8000 pont fölé került, a súlylükésben 14,18 rn, a disz­koszvetésben 47,26 m, a gerely- hajításban 62,68 m volt a leg­jobbja. Jelenleg ennél sokkal többet tud. Súly lökésben 15,88, diszkoszvetésben 52,24 és ge­relyhajításban 73,25. Ez egy­magában 2bl pont pluszt je­lent és rendkívüli értékéről tanúskodik, hogy amikor Bruce Jenner világcsúccsal nyerte az olimpiai bajnokságot, ebben a három számban az imént emlí­tett eredményeknél gyengéb­bet ért el. Edzője szerint Gre­benyuk dobóteljesítménye bár kitűnő, még korántsem érle el teljesítőképességének felső ha­tárát. Testalkata, izomzata olyan, hogy ezekben a számok­ban még lényegesen javulhat. Szerinte 8000 pont ma már ugyan becsületes teljesítmény, de a világklasszis 8400—-8500- nál kezdődik. A 9000 pontot sem tartja lehetetlennek, de még nem nevezhet meg senkit, akit erre képesnek tartana, azonban véleménye szerint a jövő 9000-es tízpróbázója már él. Lehet, hogy nem téved? (kollár) Argentína és a labdarúgó VB ól szó 1977 VIII. 22. A világ labdarúgó szurkolói­nak százmilliói figyelnek majd 1978 júniusában az Argentíná­ban lebonyolításra kerülő vi­lágbajnokságra. A ČSTK külüntudósítója a következő jelentést küldte a helyszínről: A VB küzdelmeit több mint 5000 újságíró kommentálja majd. Évekig tartott, amíg Ar­gentína megkezdte a felkészü­lést e nagy eseményre. Az ar­gentínai gazdasági és politikai nehézségekre való tekintettel, sok külföldi szakember kétség­be vonta, hogy érdemes-e eb­ben az országban VB-t rendez­ni. Az argentin katonai kor­mányzat azonban konkrét tá­mogatást biztosított: megala­kult a szervező bizottság. Fel­adata annak ellenőrzése, vajon a VB-re való felkészülés hosz- szan tarló előnyt eredményez-e ennek az országnak, vagy pe­dig csupán a lebonyolítás ide­jén. A közvélemény természetesen azt kívánja, hogy ez a lehető­ség teljes mértékben ki legyen használva. Az összeköttetés és az urbanisztika régi hibáit most lehetne teljesen kijavítani. Nagy az érdeklődés a tv mik­rohullámú modern adása iránt, elvárják, hogy a tv mielőbb a színes adás rendszerébe kap­csolódjon. Szeretnék, ha minél több kedvező telek állna az építkezés rendelkezésére, s ja­vulna a szállodák minősége, meg szaporodna számuk is. A kritika felemelte szavát a Cordobában, Mendozában és Mar del Platában épülő stadio­nokkal kapcsolatban, mert az országban amúgy is rengeteg a nagy sporttelep. A bíráló han­gok arra figyelmeztettek, hogy azt a pénzt, amelyet stadionok építésére költenek, inkább az egészségügyi és a lakásproblé­ma megoldására használhatnák föl. A lakosságot nem lehetett meggyőzni annak bizonygatásá- val, hogy a 29 millió dolláros összegnek megfelelő befektetés konkrét haszonnal jár majd, hiszen Argentína nehéz gazda­sági helyzetben van. joao Havelange, a FIFA bra­zil elnöke gyakori vendég Ar­gentínában, s ő csakúgy, mint a Labdarúgó Világszövetség to­vábbi tisztségviselői megelége­désüknek adtak kifejezést az újságírók elhelyezése, munka- feltételeinek biztosítása, a tv színes adásának elősegítése, a jegyárusítás folyamatával kap­csolatban. A szervező bizottság jelenté­se szerint a stadionok építése és korszerűsítése a tervezett határidő előtt mintegy 30 nap­pal elkészül, telrfit mindennek már a VB rajtja előtt négy hónappal üzemkésznek kel! lennie. Gogh Kálmán, a csehszlovák válogatott és a Slovan Bratisla­va balhátvédje az egyik leg­megbízhatóbb hazai labdarúgó. (Vojtišek felvétele) Hat stadion áll a VB rendel­kezésére, s közülük kettőt át alakítanak a legmodernebb technika segítségével. Ezek: River Plate, Velez Sarsfield f mindkettő Buenos Airesben) és Centrál (Rosarióban, Santa Fé tartományban). További 3 stadiont az ország más részén építenek. A River Plate stadiont 1938- ban adták át rendeltetésének, s 1978. június 1-én ott lesz az első VB találkozó, amelynek egyik küzdőfele az NSZK vá­logatottja, a VB cím védője lesz. A stadion jelenleg nem üzemel. Űj játékfelülelet, lelá­tókat kap és befogadóképes­sége 76 577-re emelkedik. Saj­tóközpontjában majd 1700 új­ságíró dolgozhat, lesz telex és távbeszélő összeköttetése, foto- kamrái és postája. A Velez Sarsfield pályáján egyetlen mérkőzést játszanak. Befogadóképessége 52 852, ké­szül u sajtóközpontja. Ez a sporttelep a River Plate eset­leges kisegítőiéként jöhet szá­mításba. Buenos Airestől mintegy 700 km-re, északnyugati irányban a Chateau Cerreras elnevezésű városban, Cordoba tartomány fővárosától 15 kilométerre új sporttelep épül, ahol nyolc mérkőzést rendeznek majd meg. Befogadóképessége 46 900 néző lesz. Dél-Amerika leghíresebb für­dőhelyén, Mar de Platában, Buenos Airestől délre, mintegy 400 kilométer távolságban 42 593 néző befogadására al­kalmas új stadion épül. Mendozában (Buenos Aires­től 1100 kilométerre északnyu­gati irányban) 63 620 férőhe­lyes stadion készül, ahol a VB hat találkozóját rendezik meg. A Rosario Central klub sta­dionja a fővárostól 311 kilomé­terre északnyugatra az újjá­építés után 60 000 nézőt tud befogadni. KÉT VILÁGHÍRŰ FEDEZET Igor Netto és Valerij Voro- nyin. A szovjet labdarúgás leg­nagyobb alakjai közé tartoz­nak. Ha a „szborna“ színeiben pályára léptek, utánozhatatlan játékukkal a világ minden ré­szén kivívták a nézők csodála­tát. A Szovjetunió válogatottja 1960-ban Európa-ba jnokságot nyert. A kapitányi karszalagot egy fedezet viselte, akit bárme­lyik európai válogatott befoga­dott volna: IGOR NETTO. Moszkva melletti falucskában nőtt fel, és amikor bekopogta­tott a Szpartak ajtaján, eltaná­csolták. „Kicsi vagy még, fiú“ — mondták neki. Igor azonban nem hagyta annyiban. Becsüle­tes edzésekkel mégiscsak ki­harcolta, hogy a népszerű moszkvai klub ifjúsági csapatá­ban, majd a nagyok között ker­gethette a labdát. 1956-ban tag­ja volt az olimpiai bajnokságot nyert szovjet együttesnek, az­tán elérte legnagyobb sikerét: Európa-bajnoki aranyérmes lett. Közben 1955-ben a France Foot­ball ankétja előtti nem hivata­los szavazáson kontinensünk legjobb futballistájának válasz­tották. 1. Igor Netto így emlékezik a melbourne-i első helyre: „A szborna a helsinki olimpián vá­rakozáson alul szerepelt, ezért a szakvezetés alapos elemzés­sel kereste a sikeretelenség okát. Megállapították, hogy a nem kielégítő nemzetközi sze­replés is közrejátszott a gyen­gébb szereplésben. Ezért a ké­sőbbiek során már számos kül­földi klubcsapatot hívtunk meg, szaporodtak a válogatott nem­zetek közötti találkozók is. 1954- ben például 7:0-ra legyőztük a svédeket, majd két hónap múl­va l:l-re játszottunk a világ- bajnokságot balszerencsésen el­vesztő magyar „aranycsapat­tal“. Egy esztendővel később nyolc nemzetek közötti találko­zón szerepeltünk és egyszer sem kaptunk ki. Svédországot például 6:0-ra vertük — Stock­holmban. Az 1956 ős olimpia előtt erős ellenfelekkel mértük össze tudásunkat, többek kö­zött a világbajnoki NSZK csa­patával. És a főpróba nagy­szerűen sikerült: Hannoverban 2:l-re nyertünk Herberger együttese ellen. Jó formában voltunk, így tehát nyugodt szív­vel utazhattunk a kenguruk or­szágába, ahol valóra váltak ál­maink: olimpiai bajnokok let­tünk ...“ így be&zél a „szborna“ egy­kori csapatkapitánya, aki két­szer is a csúcsra vezette a szov­jet válogatottat. A volt kiváló futballista jelenleg a görög Pa- nioniosz csapatánál edzősködik. Sikerrel. A klub elnöke mondta róla: „Hálával tartozunk a szovjet sportszerveknek, hogy ilyen kiváló embert és edzőt bocsátott rendelkezésünkre.“ Egyébként Igor Netto az első szovjet labdarúgóedző, aki pro- fifutballt játszó országban te­vékenykedik. Netto: „Tudtam, hogy nehéz, igényes munka vár rám Görögországban. Itt a lab­darúgók pszichikailag nincse­nek felkészülve a kemény ed­zésekre. Úgy kezdtem működé­semet, ahogy ez nálunk szo­kás: edzés közben mindenkinek mozogni kell, nincs megállás. Egyet szeretnék: hogy a Nyu­gaton tevékenykedő szovjet szakemberek munkája elisme­résre találjon az európai szabi* körökben ...“ És Igor Netto munkája gyü­mölcsöző Görögországban: a Pa* nioniosz csapatát az utolsó' helyről a nyolcadikra hozta fel a volt kiváló futballista, a szborna egykori csapatkapitá­nya, akit becsületes hozzáállá­sa és embersége miatt sokan választottak példaképül. Cseh­szlovákiában is. 2. Moszkvában született 38 év­vel ezelőtt. A Torpedóban fut­ballozott, tagja volt az Európa- válogatottnak, a chilei világ- bajnokságot is megjárta, és a mai napig úgy emlegetik, mint minden idők egyik legjobb fe­dezetjátékosát. Kétszer válasz­tották az év labdarúgójának a Szovjetunióban (1964, 1965). VALERIJ VORONYINRÖL van szó. A Lenin-hegyek alján kezd­te kergetni a labdát, és nem­csak azért tűnt ki a srácok kö­zül, mert neki volt a legfeke­tébb szeme, hanem azért is, mert nagyon tudott bánni a labdával. „Lera“-nak becézték és minden kis kapitány őt akarta csapatába. Voronyinék lakásához a Torpedo pá4ya volt a legközelebb, ezért a „T“ be­tűsök csapatában kezdte pálya­futását, olyan nevek társaságá­ban, mint Szlrelcov, Metreveli, Ivanov. 1960-ban került a vá­logatottba és a chilei világbaj­nokságon a legjobb játékosok közé tartozott. A szakemberek mindig nagy- rd becsülték korrekt játékát, fá­radhatatlanságát, szívósságát. Szorgalmas, becsületes edzések­kel nagyszerű technikára tett szert, amelyet legnagyobb eré­nyei között emlegetnek. Voro- nyin éppen abban az időszak­ban került a csúcsra, amikor a szovjet futball a különböző taktikai elemek útkereszteződé­sénél állt. Hamar megbarátko­zott az új játékfelfogással, mert mindig támadó fedezetet akart játszani, ez a játékstílus felelt meg legjobban mentalitásának, tehetségének. Amint először magára húzta a címeres mezt. az új, progresszív játékfelfogás egyik legnagyobb képviselője lelt. Nem szerelte a felesleges cicomákat (kiváló technikája révén látványos trükkökkel is szórakoztathatta volna a kö­zönséget), az egyszerűség, ám a céltudatosság embere volt. Sosem próbálta utánozni Nettót vagy Masopustot, saját kitapo­sott útján haladt. Akár fedeze­tet akár középhátvédet játszott, mindig az erősségek közé tar­tozott. Amikor a labdarúgásról el­mélkedik, mintha saját pálya­futására is emlékezne: „A fut­ball manapság sokkal gyorsabb, lendületesebb, mint a mi időnk­ben volt. Minden téren nagyot lépett előre, és elsősorban vág­tázó játékosokat igényel. Nap­jainkban nem szabadna különb­séget tenni védő, középpályás és csatár közölt, mert a jövő az univerzális futballistáké, akik egyaránt tudnak védekez­ni és támadni.“ Voronyin és Netto a szovjet labdarúgás legnagyobb alakjai közé tartoznak. Ha a „szborna“ színeiben pályára léptek, utá­nozhatatlan játékukkal a világ minden részén kivívták a nézők elismerését. Nevük ott van a népszerű játék képzeletbeli „Nagv Könyvében“ TOM» VTWCE A szovjet labdarúgást jól képviselte a BEK-ben a Dinamó Kijev együttese, amely a Bayern Münchent, a volt védőt ütötte el a to­vábbjutás lehetőségétől. Képünk a Dinamó Kijev— Borussia Mön- chengladbach találkozó egy jelenetét örökíti meg. Fehér mezben a kijevi játékosok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents