Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-18 / 227. szám, csütörtök

DÍSZVACSORA A MOSZKVAI KREMLBEN Fejlődő, tartós és tervszerű kapcsolatok lCSTK] — Mint már jelentettük a moszkvai Kremlben kedden díszvacsorát adtak Joszip Broz Tito tiszteletére. Leo­nyid Brezsnyev ós Joszip Broz Tito pohárköszöntőt mondott, amelynek lényeges részeit az alábbiakban ismertetjük. Brezsnyev elvtárs potárköszöntője Szeretném újra elmondani, hogy a szovjet kommunisták és a* egész szovjet nép nagy tisztelettel viseltetik ön iránt, Tito elvtárs és mindig öröm­mel tölti el, ha felajánlhatja finnek legszívélyesebb vendég­látását. Az országaink közötti együtt­működés az elmúlt években felfelé íveiden fejlődött, tar­tós és tervszerű jelleget öltött. Magától éríetődik, hogy kap­csolataink gyakorlatában időn­ként ilyen vagy olyan problé­mák merülnek fel. Ez azonban nem nagy baj, ha létezik egy meghízható mechanizmus e problémák ésszerű, elvtársi «lapon történő rendezésére. Si­került együttesen kidolgozni a szovjet—jugoszláv kapcsola­tok kérdéseinek olyan megkö­zelítési módját, mely lehetővé teszi e kapcsolatok szilárd fftjlődését. A kölcsönös meg­értésére és bizalomra irányuló őszinte, jó szándékú törekvés­ről, az egymás tapasztalatai iránti tiszteletről, az önállóság és egyenjogúság elveinek szi­gorú megtartásáról van szó. Azok a normák, amelyekről beszélek, teljes mértékben be­leillenek egy mindenre kiter­jedő formulába, mely szerint minden egyes forradalmi osz­tagnak az önállóságát össze kell hangolnia a közös célok megvalósítását szolgáló szoli­daritással és együttműködéssel. Mi ehhez tartjuk magunkat minden testvérpárttal és szo­cialista országgal fenntartott kapcsolatainkban. Természete­sen elvi jelentősége van an­nak a készségnek, hogy e for­mula mindkét részét tisztelet­ben tartsuk, mivel ez az ösz- szefüggés teljes mértékben megfelel Marx, Engels és Lenin nagy internacionalista tanításai szellemének, minden testvér­párt, az egész kommunista mozgalom, valamint a felsza­badító mozgalom érdekeinek. A közelgő szovjet—jugoszláv tárgyalások lehetővé teszik, hogy alapvetően megtárgyal­juk kétoldali kapcsolatainkat, valamint az aktuális nemzet­közi kérdéseket. Az utóbbi időben sokat be­szélnek és írnak arról, hogy a világhelyzet bonyolultabbá vált. Ez igaz. Hiszen tény, hogy lefékeződött a fegyverkezési hajsza korlátozásának kérdé­seiről folyó legfontosabb tár­gyalások üteme. Tény, hogy bizonyos imperialista körök ellenséges propagandakam­pányt indítottak a szocialista országok ellen, amely tulajdon- képpen a „hidegháború* szel­lemében fogant és távolról sem segíti elő a nemzetközi uiszonyokban a bizalom erősí­tését, a nemzetközi légkör ja­vulását. A lényeg persze nem a pro­paganda. Ettől nem félünk, mert biztosak vagyunk esz­méink igazában. Arról van in­kább szó, hogy az ellenséges kampányt a tegyverkezési haj­sza újabb spiráljának elleple- zésére használják fel. A dol­gok ilyen összefüggése külö­nösen nyilvánvalóvá vált azt kö­vetően, hogy -az Egyesült Ál­lamokban döntést hoztak a szárnyas rakéták gyártásáról és a neutronbomba finanszíro­zásáról. Ez a döntés nyugtalan­ságot keltett az egész világ közvéleményében, az Egyesült Államokkal szövetséges orszá­gokban is. A nyugtalanságra komoly ok van. Igen fontos azonban, hogy ne elégedjünk meg a sajnálkozással. Ha az emberiség nem akarja a hábo­rús veszély növekedését, akkor cselekednie kell a béke meg­szilárdítása érdekében, még­hozzá energikusan és haladék­talanul. Külpolitikánk közismert. Ez a béke és a nemzetközi egyiittmüködés politikája. Er­ről teljesen egyértelműen nyi­latkozott pártunk XXV. kong­resszusa is. Én és a többi elv­társak is, a Politikai Bizott­ság tíigjai gyakran beszéltünk erről különböző fórumokon és összejöveteleken. Most azonban egyet szeretnék hangsúlyozni: ha bárhol jó kezdeményezés születik, mi készek vagyunk felelni rá. Mindnyájan ismerjük az USA elnökének, Carternek legutób­bi nyilatkozatait. Többek kö­zött arról beszél, hogy kívá­natos fejlesztenO* szovjet— amerikai kapcsolatokat a vi­lágbéke megszilárdításának cél­jából. Ha figyelembe vesszük az amerikai kormány ezt meg­előző lépéseit, ezek a kijelen­tések pozitívan hangzanak. Ha ezt majd gyakorlatban is ké­szek lesznek megvalósítani, mi készségesen keresünk olyan megoldást, amely mindkét je­let kielégítené. A béke sorsa napjainkban egyre inkább attól függ, hogy sikerül-e földünkön egészséges nemzetközi légkört létrehozni. Ebben természetesen fontos szerepet játszanak a forradal­mi és haladó mozgalmak kö­zös akciói. Ezért fontos a szo­cialista országok és az el nem kötelezettek mozgalmának megerősítése. Úgy gondolom, hogy ezen a téren országaink sok mindent tehetnek. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben átnyújtotta az Ok­tóberi Forradalom Rendet Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének. (CSTK — TASZSZ-felvótel) Tito elvtárs pohárköszöntője *977. VIII. 1«. (ČSTKJ — Mindenekelőtt en­gedje meg, hogy köszönetét mondjak önnek, Brezsnyev elv­társ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, az SZKP Központi Bizottságának, valamennyi szovjet állampol­gárnak és elsősorban a szovjet főváros dolgozóinak azért a forró és szívélyes fogadtatá­sért, amelyben megérkezésünk­kor és egész itt-tartózkodá- sunk során részesítettek. Ezúttal is nagy örömmel fo­gadtam el az önök gyönyörű és nagy országába szóló meg­hívást. Különös örömmel tölt el engem, hogy ismét megcso­dálhatom azokat az új nagy eredményeket, amelyeket a Szovjetunió munkásosztálya az utóbbi években elért. Az önök országának népe, amely ez idén ünnepli az Októberi For­radalom korszakalkotó győzel­mének 60. évfordulóját, való­ban büszke lehet elért ered­ményeire. Mi, jugoszláv kom­munisták őszintén örülünk ezeknek a sikereknek. Jugoszlávia szintén nagy eredményeket ért el a szocia­lizmus építése terén. Megszi­lárdítottuk társadalmunk anya­gi-műszaki bázisát, társadalmi­gazdasági, illetve a szocialista önigazgatáson alapuló politi­kai rendszerünket. Országunk nagyon dinamikusan fejlődik, dolgozóink életszínvonala ál« tandóan emelkedik. Jugoszlá­viában jelentősen fokozódott a politikai tevékenység a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége soron következő XI. kongresz- szusa előkészületeinek kereté­ben. A kongresszusi előkészületek során fokozott hangsúlyt he­lyezünk arra, hogy egyre szé­lesebb körű feltételeket te­remtsünk a dolgozók alkotó adottságainak teljes kibontako­zásához társadalmi-gazdasági és politikai téren egyaránt. Ezenkívül, fokozott figyelmet szentelünk a szocialista önigaz­gatási rendszer további tökéle­tesítésének olymódon, hogy közben megszilárdítjuk a de­mokrácia különféle formáit, a nemzetek teljes egyenlőségé­nek érvényre juttatását. Ez a törekvésünk abban is megnyil­vánul, hogy folytonosan a szo­cialista köztársaságok szerepé­nek fokozásán fáradozunk a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság problémáinak megoldása során. Brezsnyev elvtársi Legutóbbi találkozónkon, amelyre a múlt év novemberében Belgrádban került sor, részletesen megvi­tattuk a jugoszláv—szovjet kapcsolatokat. Eredményes esz­mecserét folytattunk több idő­szerű nemzetközi kérdésről és a kommunista és munkásmoz­galom kapcsolatáról. A megbe­szélések eredményeit pozitívan értékeltük. Ügy véljük, hogy az akkori eszmecserék ifjabb impulzust adtak országaink és pártjaink kapcsolatainak továb­bi kibővítéséhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy jelenlegi tárgyalásaink újabb lépést je­lentenek majd ezen az úton. A iugoszláv—szovjet kapcso­latok nagyon sokrétűek és si­keresen fejlődnek. Nagyon jó eredményeket értünk el a gaz­dasági együttműködés terén. Sikeresen bővül a kulturális, műszaki-tudományos és továb­bi területeken kibontakozott együttműködésünk is. Kapcso­lataink további sikeres kibon­takozásához -- amelyet közös erőfeszítésekkel tovább kell mélyíteni — jelentős mérték­ben hozzájárul a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Párt- fának együttműködése is. Ez­zel összefüggésben szeretném hangsúlyozni az ön szerepét, Brezsnyev elvtárs, azt a kitartó fáradozást, amellyel országaink együttműködése továbbfejlődé­séhez hozzájárul. Kapcsolataink további sike­res és stabil fejlődése össz­hangban van nemcsak a mi országaink népének érdekeivel, hanem nagy jelentőségű a nemzetközi együttműködés szempontjából is: a béke, a bé­kés egymás mellett élés és a társadalmi haladás érdekét szolgálja. Izrael fokozza részvételét a dél-libanoni harcokban Arafat üzenete • Az Arab Liga levele Waldheimhez (ČSTK) — Az izraeli nehéz­tüzérség ismét lőtte a libanoni nemzeti hazafias erők és a pa­lesztin ellenállási mozgalom dél-libanoni állásait. A nehéz­tüzérség tűzfüggönye alatt az izraeli gépesített egységek Mardzsajun, Al-Mejra és Kleja községek felé vonultak. A Li­banonnal szomszédos izraeli határmenti területeken megkez­dődtek az erősítési munkálatok és az izraeli csapalösszevoná- sok. Az izraeli fegyveres erők repülőgépei rendszeresen felde­rítő repülést végeznek Dél-Li- banon felett. Izrael intenzív katonai ak­ciókkal igyekszik a térségben lehetetlenné tenni az élet nor­malizálását, elfojtani a palesz­tin ellenállási mozgalmat és meghiúsítani a közel-keleti konfliktus békés rendezésének folyamatát. Az izraeli jobbol­dali körök igyekeznek megbon­tani az arab egységet és Izrael számára előnyös rendezést ki­csikarni. > Jasszer Aráját, a Palesztinai Feiszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnöke tegnap üzenetet küldött Mah­mud Rijadlioz, az Arab Liga fő­titkárához, amelyben figyelmez­teti a dél-libanoni helyzet sú­lyosságára. A palesztin ellenállás vezére kéri Mahmud Riadót, hogy tá­jékoztassa az arab országok képviselőit a dél-libanoni hely­zetről. Az arab világban óriási vi­hart kavart az izraeli kormány­nak az a döntése, hogy kiter­jeszti a Jordán folyó megszállt nyugati partján és a gázai öve­zetben élő arab lakosságra ar. Izrael területén érvényben levő egészségügyi és szociális ren­delkezéseket. A Begin minisz­terelnök által „humánus“ jel­legűnek feltüntetett Intézkedé­seket az arab országokban a megszállt területek de jure be­kebelezése felé tett első lépés­nek tekintik. A' Palesztinai Felszabadítást Szervezet szóvivője hangoztat­ta: az annexió felé tett újabb lépés annak bizonyítéka, hogy Izrael egy ötödik közel-keleti háború kirobbantását tervezi. Az Arab Liga az ENSZ-nél tiltakozott az izraeli döntés el­len. Mahmud Riad főtitkár Kurt Waldheimhez intézett levelé­ben önkényes Intézkedésnek nevezte az izraeli kormány el­járását, és sürgette a főtitkárt, hogy lépjen közbe az ENSZ alapokmányával és az ENSZ-ha- tározatokkal ellentétes döntés visszavonásáért. A szíriai kormány hivatalos képviselője bejelentette, hogy az új izraeli határozat célja, hogy akadályozza azt a pozitív folyamatot, amely most kezdő­dött a Közel-Keleten. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter közel-keleti útja után tett hasonló intézkedések elfogadásával támogatják az arab területeken a gyarmatosí­tó rezsimét és a végső cél a megszállt területek végérvényes bekebelezése. GABON TOVÁBB FEJLESZTI KAPCSOLATAIT A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL (ČSTK) — Gabon népe teg­nap ünnepelte az ország füg­getlensége kikiáltásának 17. év­fordulóját. Az elmúlt évek so­rán megváltozott e afrikai or­szág arculata. Nagy ipari ob­jektumokat építettek és folyik a mezőgazdaság gépesítése is. Az ország dolgozói tavaly óta az 1976—1980-ra szóló har­madik gazdasági és társadalmi fejlesztési terv feladatainak megvalósításán fáradoznak, amely meghatározta Gabon leg­fontosabb gazdasági ágazatai­nak további fejlődését. Nagy fi­gyelmet szentelnek a transzga- boni vasútvonal építésének, amely az elkövetkező években lehetővé teszi a Makambo és Moabi térségében található vas-, mangán- és uránérc-leíő- helyek kihasználását. A nagy lehetőségek ellenére Gabon még mindig gazdasági nehézségekkel küzd. Ebben az évben a kormány takarékossá­gi gazdasági intézkedéseket ve­zetett be, hogy így „lendítse fel az állam pénzügyi helyze­tét.“ Az utóbbi időben a gaboni kormány a szomszédos afrikai országokkal való sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik. Továbbá fejleszti kap­csolatait a szocialista országok­kal, legfőképpen a Szovjetunió­val. Az afrikai politikában Ga­bon egyre határozottabban a faji megkülönböztetés felszá­molására törekszik a konti­nens déli részén. A MUNKÁSOK GYŐZTEK AZ ERŐPRÓBÁN (ČSTK) — Franciaországban befejeződött az egyik leghosz- szabb szakszervezeti konfliktus, a Le Párisién Liberó című lap alkalmazottainak ós a Munká­sok győzelme című lap tulajdo­nosainak a konfliktusa. A konfliktus 29 hónappal ez­előtt 400 nyomdász elbocsátásá­val és a szakszervezettel kötött szerződés megsértésével rob­bant ki. Az elbocsátott mun­kásokat támogatta a CGT. . A kormány és a nyomdaipar dolgozót közölt megkötött szer­ződés részleteit nem közölték, de előzetes hírek szerint a dol­gozók valamennyi követelésé­nek eleget tettek. A kormány­nak 8,5 millió frankkal kell hozzájárulnia a nyomdaipari dolgozók nyugdíjalapjához. A munkások győzelmével végződő hosszú lejáratú konf­liktus, az 1978 márciusában sor­ra kerülő parlamenti választá­sok előtt, egyben jelentős erő­próbája volt a munkások erejé­nek. NORVÉGIÁBAN MEGKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY (ČSTK) — Norvégiában teg­nap megkezdődött a szeptem­ber 12-én sorra kerülő parla­menti választásokat megelőző kampány. A kérdés az, vajon hatalmon marad-e Odvar Nordll kormányfő jelenlegi kisebbségi szociáldemokrata kormánya, vagy azt jobboldali burzsoá koalíciós kabinet váltja-e fel. A jelenlegi Stortingban (a norvég parlament), amelyet négyéves időszakra választa­nak, a szociáldemokraták 62 képviselői hellyel rendelkeznek a 155 közül. A szocialista bal­oldallal közösen összesen 78 mandátumot mondhatnak ma­gukénak, míg a burzsoá pártok 77-et, vagyis csak eggyel keve­sebbet. Legfrissebb közvéleménykuta- tási adatok szerint jelenleg a szavazók 45 százaléka szavazna a Szociáldemokrata Pártra, azonban valószínű, hogy a párt nem szerzi meg az abszolút többséget. De az is szinte bi­zonyos, hogy a jobboldali pár­tok koalíciója sem éri el az abszolút többséget. Kubai ellenforradalmárok (ČSTK) — A Kubából kiuta­sított ellenforradalmárok az Egyesült Államok területéről továbbra is terror- és provoká­ciós akciókat készítenek elő Kuba ellen. Miami közelében (Florida állam) az amerikai rendőrség három fegyverrel megrakott motorcsónakot tar­tóztatott fel. Az egyik csóna­kot az 1961-es Kuba-ellenes tá­madáskísérlet részvevője irá­nyította. Az amerikai hatóságok a provokatőrt csupán „a fegy­verimport szabályainak m«Bsér- tésével" vádolták.

Next

/
Thumbnails
Contents