Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)

1977-08-17 / 226. szám, szerda

A turizmus növekvő jelentősége A második világháború mér­hetetlen pusztításai után a nemzetközi idegenforgalom ki­bontakoztatását a reményt kel­tő jelenségek közé sorolták. A nemzetközi statisztikák szerint 1950-ben a turisták száma 25 millió, a bevétel 2,1 milliard dollár volt. Az előzetes felmé­rések 1976-ban már 218 millió turistáról és 40 milliárd dol­lár bevételről szólnak. Az idegenforgalom jellege a legutóbbi 10—15 év alatt mély­rehatóan megváltozott. Az élet­színvonal általános emelkedé­se, az életkörülmények válto­zása azzal járt, hogy a külföl­di utazások sok országban, igv egész Európában kikerül­tek a luxusigények kategóriá­jából. Mind tömegesebb mére­tűvé válása minden országban gazdasági tevékenységgé tette a turizmust. Egyúttal elismert­té vált politikai szerepe a né­pek közötti kölcsönös megér­tés fejlesztésében. A KGST-hez tartozó orszá­gok részesedése, súlya a világ- turizmusban nagymértékben megnőtt. A legutóbbi években a turisták egyötödét már ezek az országok fogadták. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975- ben Helsinkiben ekóppen deíi* niálta a turizmust: „A részt we* oő államok úgy vélik, hogy a turizmus hozzájárul más orszá­gok életének, kultúrájának és történelmének teljesebb megis­meréséhez, a népek közötti köl­csönös megértés növeléséhez, a kapcsolatok javításához, va­lamint a szabad idő gazdagabb felhasználásához.“ Az idegenforgalom robbanás- szerű fejlődése Csehszlovákiát sem kerülte el. Jelenlegi része­sedésünk a világ Idegenforgal­mában a hazánkba érkező tu­risták számát tekintve kb. 3,5 százalék, a devizabevételekből pedig 0,9 százalék. A csehszlo­vák idegenforgalom növekedé­sének két erőteljes rugója van: teljesen nyílt idegenforgalmi politikánk és népünk életszín­vonalának emelkedése. Szere­pet játszik hazánk földrajzi fekvése is —az európai nagy idegenforgalmi áramlatok köz­pontjában vagyunk. Idegenforgalmunk nyíltságát az jellemzi, hogy a szocialista országok állampolgárai min­den korlátozás és vízum nél­kül, a saját országuk által ki­állított útiokmányok alapján léphetik át határainkat. A tő­késországok állampolgáraival szemben sem alkalmazunk semmiféle diszkriminációt: ké­résükre általában 48 órán belül beutazóvízumot kaphatnak or­szágunkba. A közutakon érke­zők mind nagyobb mértékben a határállomásokon kérnek ví­zumot. A küfüldi állampolgá­rok országunk területén bárho­vá utazhatnak. Olyan szállás- és tartózkodá­si helyet választhatnak maguk­nak, amilyet akarnak. Orszá­gunk törvényeit, rendelkezé­seit, a vámelőírásokat nyilván­valóan meg kell tartaniuk épp­úgy, mint a csehszlovák állam­polgároknak. A csehszlovák utazók előtt ismert, hogy velük szemben a tőkésországok fenntartják a vízumkényszert. Ráadásul nem keveset — sokszor heteket — kell várniuk a vízumra. Mint azt több alkalommal is kinyilvánítottuk, a vízumrend­szert mi nem tekintjük meg­változtathatatlannak, és vizs­gáljuk a fokozatos megszünte­tés lehetőségeit. E tekintetben már történtek próbálkozások, kísérletek. Az utazási formalitásoknál is jellemzőbb idegenforgalmunk nyíltságára a tény: évről évre több millió állampolgárunknak tettük és tesszük lehetővé, hogy külföldre utazzék. A szocialista országokba uta­zókat a kormány évenként akár löbb ízben is ellátja az utazási költségük fedezésére szükséges devizával. Ugyanazt azonban nem képes minden kötöttség nélkül megtenni a konvertibilis valutákból. Erre a tőkésországok egy része sem képes. Közismert tény, hogy olyan országok idegenforgal­mi gyakorlatában, mint Anglia, vagy az USA is előfordult, hogy átmenetileg korlátozták állampolgáraik turisztikai célo­kat szolgáló devizaellátását. A belföldi és a nemzetközi idegenforgalomnak igen nagy a kulturális jelentősége. A turis­ta szélesíteni kívánja ismere­teit, tudni szeretné, hogyan él­nek az emberek más országok­ban, kíváncsi a történelmi he­lyekre, a művészeti alkotások­ra külföldön és hazánkban. Nemcsak olvasni, hallani akar mindenről, hanem személye­sen is meg akarja őket ismer­ni. A nemzetközi és a belföldi idegenforgalom kimeríthetetlen lehetőséget teremt a kultúráló- dásra. Ennek a valós bizonyí­tékát az adja, hogy a turisták tízmilliói, közöttük több mil­lió fiatal szenteli erre szabad idejét és saját anyagi eszkö­zeit. Vegyük természetesnek, hogy a turisták egy része utazása során a könnyebb fajsúlyú szó­rakozást, sőt a romantikát ke­resi. A fogadó ország felfogá­sán múlik, hogy ennek az igénynek miként tesz eleget. Az idegenforgalom gazdasági jelentősége nagy. A nemzetkö­zi idegenforgalomból származó devizabetételeknek a mi nép­gazdaságunkban is növekvő sú­lya van. Fontos politikai és gazdasági érdekünk, hogy az idelátogató külföldiek a jövőben is jól érezzék magukat Csehszlová­kiában. JÁN M. HABROVSKÝ Akire mindig számíthatunk Ezekkel a szavakkal jelle­mezte Kerekes Andrásáét Mics- ki Árpád, a Gicel (Hucín) He­lyi Nemzeti Bizottság elnöke, majd hozzátette, hogy nevezett idestova két évtizede képvise­lő. Itt lakik a hnb szomszédsá­gában, s bármikor üzennek ér­te. nyomban ott terem. — Szilicéről 1951-ben kerül­tem ide. Megszoktam, megsze­rettem a községet — kezdi a beszélgetést. — Amikor 1952- ben megalakult az egységes földművesszövetkezet, ott dol­goztam tizenkét éven keresztül. Először 1960-ban választották meg képviselőnek. A közrendé­szeti és pénzügyi szakbizottság­ban tevékenykedett. Hogy meg­állta a helyét, azt az is bizo­nyítja, hogy újra és újra megválasztották képviselőnek. Ma tanácstag. — jó beszélőképessége van, hallgatnak rá — jellemzi őt a hnb elnöke. — Amit rábíznak, azt elintézi. Az üléseken is min­dig ott van, és alkotó módon hozzászól a problémákhoz. Ha értekezletre kell mennie, az se okoz nála gondot. — Férjem, aki az állami gaz­daságban dolgozik, mindenben segít. Elvégzi a ház körüli mun­kát, ha engem másfelé szólít a kötelesség — veszi át a szót Kerekesné. — Nemegyszer ő figyelmeztetett, hdgy este gyű­lésre kell mennem, nehogy megfeledkezzem róla. Tíz éven keresztül a Cseh­szlovák Vöröskereszt helyi szer­vezetének volt a pénztárosa. Évek óta tagja a Nőszövetség helyi vezetőségének. Nagy ér­deme van abban, hogy a köz­ség asszonyai aktívan tevé­kenykednek. Többek között ők gyűjtötték össze a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat, ame­lyek értéke 416 000 korona. S hogy a giceiek komolyan ve­szik adott szavukat, azt az is bizonyítja, hogy vállalásukat az első félévben 58 százalékra tel­jesítették. —Községünkben van hango­sanbeszélő — folytatja Kere­kesné —, én azonban azt a né­zetet vallom, hogy a személyes kapcsolat, a választók megláto­gatása a legjobb módszer. Ha például nyilvános gyűlésről, vagy társadalmi munkáról van szó, mi asszonyok nyakunk­ba vesszük a falut. A személyes érintkezés során olyan dolgo­kat tud meg az ember, amelyek foglalkoztatják a választókat, olyan problémákat, amelyek or­voslását a helyi nemzeti bizott­ságtól várják. Ilyen volt pél­dául az egyik új utca közvilá­gításának kérdése, amit sike­rült elintézni. Kerekesné nemcsak aktív képviselő, hanem elismert dol­gozó is. Már több mint tíz éve a Népművészeti Ipari Központ alkalmazottja. Subaszőnyege két készít. — A szövést még lányko­romban megtanultam — mond­ja. — Havonta 8—10 általában 200X80 centiméter nagyságú szőnyeget készítek. Hogy hová kerülnek, pontosan nem tudom. Sok megy külföldre. A levelek alapján tudom, hogy subasző­nyegeimből néhány eljutott Svédországba, Finnországba, Franciaországba és Norvégiába. Több kiállításon díjat nyert. Egy mintadarabot a Martini Múzeum vett meg tőle. A szö­véshez szükséges fonalat ké­szen kapja, de a hosszú szálú gyapjút maga szerzi be, mossa hófehérre. Mivel a nyersanyag drága, felhasználása pontos könyvelést Igényel. — Az anyósom segít a fő­zésben, de a mosást, a bevásár­lást magamak kell elvégeznem — mondja búcsúzóul. — A kö­zelmúltban építkeztünk. Tó. hogy elkészült már a ház, 9 hogy a fiam nemrégen megkap­ta a gépészmérnöki oklevelet. Nagy gond esett le a szívünk­ről, noha ősszel újra itthagy bennünket, hogy tényleges kato­nai szolgálatának tegyen ele­get. Azután búcsút vettünk Ke- rekesnétől, az aktív képvise­lőtől. a népművészet lelkes ápo­lójától. Pontosan nyilvántartja a munkahelyén elért eredmé­nyeit, de hogy mi mindént tett és tesz a község érdekében — azt nem. A nemzeti bizottság elnöke ezt azonban számon tartja. Azért is mondhatta róla találkozásunk elején, hogy Ke­rekes Andrásnéra mindenkor számíthatnak. NfiMETH JÁNOS Nem remélnek hiába A város és az üzemek közös gondja Oj lakótelep, környéke még az építkezés nyomait viseli, de a lakásokba már beköltöztek a boldog tulajdonosok. Az E- blokk egyik földszinti lakásá­nak ajtaján névtábla helyeit felirat áll: bölcsőde. Kopogá­somra Anna Sabová gondozó­nő nyit ajtói. — A gyerekek ugyan éppen alszanak, de azért nyugodtan szétnézhet — tessékel beljebb. Két szobában az egymás mellett sorakozó ágyakban bé­késen szuszogva pihennek az apróságok, a harmadikban az ebédlő kapott helyet. A kony­hában a családi ebéd helyett éppen a gyerekek uzsonnája készül, — Ez csak a bölcsőde egyik része — irányít tovább a szem­közti lakásba Anna Sabová. — A két játszóterem és a gyere­kek öltözője ide került. Vala­mivel ug^an kisebbek a játék­szobák, mint a „rendes“ bölcső­dében, de két csoportra osztv.i így is elférünk. Nemsokára játszóterünk is lesz — mutat ki az ablakon a ház mögötti, körülkerített, már rendezett részre. — A gyermekeknek egyébként ugyanúgy megvan mindenük — a rendszeresség, kényelem, tisztaság, orvosi fel­ügyelet, jó gondoskodás — mint az eredetileg is bölcsődé­nek készült gyermekintézmény­ben. Bátran mondhatom, van összehasonlítási alapom, hi­szen már húsz éve dolgozom bölcsődében. • • » így próbáltunk enyhíteni a bölcsődegondokon — mondja Bcnde István, a Komáromi (Komárno) Városi Nemzeti Bi­zottság elnöke, amikor elmond­tam, hogy a 7-es lakótelep ideiglenes bölcsődéjében jár­tam. — Először mikrobölcsőde lé­tesítésére gondoltunk, de egye­lőre sajnos még nem akadt vállalkozó a gondozónői sze­repre. Túl szigorúnak találják az előírásokat. Ezért létesítet­tünk két ideiglenes bölcsődét. Az egyik, ahol mi is jártunk, városi, a másik ugyanazon a lakótelepen, a cipőgyár üzemi bölcsődéje. Három-három lakás kisebb módosításával 50 gye­rek jutott bölcsődei férőhely­hez. Száz elintézetlen kérvényt még így is számon tartanak, habár már öt bölcsőde műkö­dik a városban. A közeljövő­ben Z-akeióban a járási egész­ségügyi intézet kezdi meg sa­ját bölcsődéje építését. Ez is enyhít majd némileg a helyze­ten. — A gyermekintézmények hiánya okozta gondokat végre városunk üzemei is észrevet­ték és enyhítésüket személyes ügyüknek tekintették — magya­rázza Bende elvtárs. — Rájöt­ÄLLÄS ■ A MATESZ (Komárnu) felvesz: — színpad technikusokat a komár­nói részlegre. A beutazók számára lakást bizto­sítunk. Az érdeklődőknek részletesebb felvilágosítással Takács Rozalia, a MATESZ káderreferense szolgál; tel.: 38-83. Címünk: MOD Fučíkova 24, 942 12 Komárno. ÚF-91 ADÁSVÉTEL ■ Eladnám Kisgyarmaton (Slke- nüika) levő csendes, kétszoba- összkomfortos, központi fűtéses, kertes családi házamat. Henczeg Béla, Štúrovo, Visinszkij u. 61. 0-1185 ■ Eladó jó állapotban levő Ško­da 100. Dr. Bačo László, Topolní- ky. 0-1192 ■ Trabant (limuzin) 37 000 km- rel, kitűnő állapotban eladó. Ár­ban megegyezünk. Csandal Lász­ló, Horné Sallby 653. 0-1195 Névnapod Alkalmával minden jót kíván bátyád István és sógornőd Annus Ú-1110 ■ Deák Gézáné Halenár Ilonának, Felsőszell. A drága édesanyának névnapja alkalmából sok szerencsét, jó egészséget és örömteli, hosszú boldog életet kíván férje, lányai: Kati és Zsuzsika, fia, menye és unokái: Gyuszi1 ka, I.acika és Zsoltika 0-1191 ■ Ozv. M li r o v i c i Vilinosné- nak, Vágkirályía A legdrágább édesanyának és nagymamának 60. születésnapja alkalmából szívből gratulál, jó egészséget, sok örömet és boldog­ságot kíván és hálásan köszöni sok-sok fáradozását lánya, veje és két unokája: Lalika és Marian 0-1200 MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNTŐ ■ Id. Podalszkf Józsefné- nek, Jelka. ■ Fájó szívvel emlékezünk a fe­lejthetetlen drága jó férjre, édes­apára, nagyapára, Z a k á 1 Lajosra, akit 1976. augusztus 12-én, 66 éves korában ragadott el a ke­gyetlen halál szerettei köréből. tek, hogy ha véglegesíteni akarják a női dolgozókat, meg­felelő gyermekintézményekről is gondoskodniuk kell. Mozgó­sításukhoz nagy segítséget kaptunk a járási j>ártbizottság- tól. S az is sokat segített, hogy a gyerekek óvodába való felvételénél azon üzem szak- szervezeti bizottságának véle­ményét is kikértük, ahol az anya dolgozik. Nemcsak azt vettük tehát figyelembe, amit a kérvény mutat: fizetés, csa­ládtagok száma stb. hanem azt is, milyen fontos munkát vé­gez az anya. Mert ha például óvodai férőhely hiánya miatt egy 18 nő munkáját irányító mesternő esik ki a termelés­ből, az a népgazdaságnak és az üzemnek nagyobb veszteség, mintha egy betanított munkás- nő esik ki, akinek a munkája ugyan szintén fontos, de köny- nyebben pótolható. A vissza­utasított kérvények gazdái ezek után nemcsak a vnb-n fordultak meg gyakran óvoda­ügyben, hanem az üzemi szak- szervezeti bizottságokon is, s azokat is aktivitásra késztet­ték. Hogy az üzemek Komárom­ban komolyan kezdtek foglal­kozni a gyermekintézmények kérdésével, azt a gyakorlat igazolja: egymás után épülnek az üzemi óvodák. Év végére el­készül a Gyulamajori Állami Gazdaság 35 férőhelyes, Z-ak­cióban épülő óvodája, a hajó­gyár 60 férőhelyes óvoda épí­téséhez látott hozzá a Priemko ugyancsak 60 gyerek számára épít óvodát a vállalat terüle­tén, a Kožená galantéria ipari szövetkezet óvodája is 60 gyer- reknek ad majd otthont; a ci­pőgyár egy 75 személyes óvo­da építését tervezi, a dohány­gyár pedig lakásátalakítással oldja meg az óvodahiányt. Mint Bendo elvtárs elmondta, a megkezdett építkezések ál­talában terv szerint haladnak. Kissé jobb munkaszervezéssel — például a szocialista mun­kabrigádok mozgósításával — azonban gyorsítani lehetne a munka ütemét. A komáromi anyukák tehát nem reménykednek hiába, hogy csemetéjük belátható időn be* lül kerül óvodába, ők pedig is­mét munkába állhatnak. A be­fektetés az üzemeknek is meg­térül: szorgos női kezek mun­kájával. Az említetteken más városokban, üzemekben is el­gondolkodhatnának. Hátha a gondolkodás tetteket eredmé­nyezne, a tettek pedig óvodát vagy bölcsődét. Mint a két em­lített bölcsőde példája mutat­ja, lényegében csak körülte­kintés, józan mérlegelés, az üzemek esetében pedig tenni akarás dolga az egész. FLÓRIÁNNÉ M. MÁRTA Akik ismerték és szerették, emlé­kezzenek rá e szomorú első év­fordulón. Fájó szívű özvegye, gyermekei, unokái és az egész rokonság 0-1194 ■ Aki szerette, sosem felejti el, aki ismerte, min­dig emlékszik drága kislá­nyunkra, László Mártikéra (Selice), akit a kegyetlen halál oly hamar kiragadott sze­rettei közül. Emlékezzenek reá szeretettel és szenteljenek számá­ra egy néma pillanatot ezen a szomorú tízéves évfordulón. Örökké gyászoló szülei és testvérei Ú-1171 ■ Az Idő múlik, de a nagy fájda­lom és az Igaz szeretet nem mú­lik el soha. Szí­vet tépő fájda­lommal emléke­zünk drága jó nagymamánkra és dédnagyma- mánkra, Komlós Jánosné Papp Erzsébetre, akit a kegyetlen halál 1976. Jú­lius 23-án váratlanul kiragadott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették emlé­kezzenek meg róla ezen a szomo­rú évfordulón. Gyászoló unokája és felesége, valamint dédunokái: Jancslka, Pityuka, Janka ős Krisztinka Ű-1173 ŰJ sz 1977. vm. 17. I

Next

/
Thumbnails
Contents