Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-17 / 226. szám, szerda
A turizmus növekvő jelentősége A második világháború mérhetetlen pusztításai után a nemzetközi idegenforgalom kibontakoztatását a reményt keltő jelenségek közé sorolták. A nemzetközi statisztikák szerint 1950-ben a turisták száma 25 millió, a bevétel 2,1 milliard dollár volt. Az előzetes felmérések 1976-ban már 218 millió turistáról és 40 milliárd dollár bevételről szólnak. Az idegenforgalom jellege a legutóbbi 10—15 év alatt mélyrehatóan megváltozott. Az életszínvonal általános emelkedése, az életkörülmények változása azzal járt, hogy a külföldi utazások sok országban, igv egész Európában kikerültek a luxusigények kategóriájából. Mind tömegesebb méretűvé válása minden országban gazdasági tevékenységgé tette a turizmust. Egyúttal elismertté vált politikai szerepe a népek közötti kölcsönös megértés fejlesztésében. A KGST-hez tartozó országok részesedése, súlya a világ- turizmusban nagymértékben megnőtt. A legutóbbi években a turisták egyötödét már ezek az országok fogadták. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975- ben Helsinkiben ekóppen deíi* niálta a turizmust: „A részt we* oő államok úgy vélik, hogy a turizmus hozzájárul más országok életének, kultúrájának és történelmének teljesebb megismeréséhez, a népek közötti kölcsönös megértés növeléséhez, a kapcsolatok javításához, valamint a szabad idő gazdagabb felhasználásához.“ Az idegenforgalom robbanás- szerű fejlődése Csehszlovákiát sem kerülte el. Jelenlegi részesedésünk a világ Idegenforgalmában a hazánkba érkező turisták számát tekintve kb. 3,5 százalék, a devizabevételekből pedig 0,9 százalék. A csehszlovák idegenforgalom növekedésének két erőteljes rugója van: teljesen nyílt idegenforgalmi politikánk és népünk életszínvonalának emelkedése. Szerepet játszik hazánk földrajzi fekvése is —az európai nagy idegenforgalmi áramlatok központjában vagyunk. Idegenforgalmunk nyíltságát az jellemzi, hogy a szocialista országok állampolgárai minden korlátozás és vízum nélkül, a saját országuk által kiállított útiokmányok alapján léphetik át határainkat. A tőkésországok állampolgáraival szemben sem alkalmazunk semmiféle diszkriminációt: kérésükre általában 48 órán belül beutazóvízumot kaphatnak országunkba. A közutakon érkezők mind nagyobb mértékben a határállomásokon kérnek vízumot. A küfüldi állampolgárok országunk területén bárhová utazhatnak. Olyan szállás- és tartózkodási helyet választhatnak maguknak, amilyet akarnak. Országunk törvényeit, rendelkezéseit, a vámelőírásokat nyilvánvalóan meg kell tartaniuk éppúgy, mint a csehszlovák állampolgároknak. A csehszlovák utazók előtt ismert, hogy velük szemben a tőkésországok fenntartják a vízumkényszert. Ráadásul nem keveset — sokszor heteket — kell várniuk a vízumra. Mint azt több alkalommal is kinyilvánítottuk, a vízumrendszert mi nem tekintjük megváltoztathatatlannak, és vizsgáljuk a fokozatos megszüntetés lehetőségeit. E tekintetben már történtek próbálkozások, kísérletek. Az utazási formalitásoknál is jellemzőbb idegenforgalmunk nyíltságára a tény: évről évre több millió állampolgárunknak tettük és tesszük lehetővé, hogy külföldre utazzék. A szocialista országokba utazókat a kormány évenként akár löbb ízben is ellátja az utazási költségük fedezésére szükséges devizával. Ugyanazt azonban nem képes minden kötöttség nélkül megtenni a konvertibilis valutákból. Erre a tőkésországok egy része sem képes. Közismert tény, hogy olyan országok idegenforgalmi gyakorlatában, mint Anglia, vagy az USA is előfordult, hogy átmenetileg korlátozták állampolgáraik turisztikai célokat szolgáló devizaellátását. A belföldi és a nemzetközi idegenforgalomnak igen nagy a kulturális jelentősége. A turista szélesíteni kívánja ismereteit, tudni szeretné, hogyan élnek az emberek más országokban, kíváncsi a történelmi helyekre, a művészeti alkotásokra külföldön és hazánkban. Nemcsak olvasni, hallani akar mindenről, hanem személyesen is meg akarja őket ismerni. A nemzetközi és a belföldi idegenforgalom kimeríthetetlen lehetőséget teremt a kultúráló- dásra. Ennek a valós bizonyítékát az adja, hogy a turisták tízmilliói, közöttük több millió fiatal szenteli erre szabad idejét és saját anyagi eszközeit. Vegyük természetesnek, hogy a turisták egy része utazása során a könnyebb fajsúlyú szórakozást, sőt a romantikát keresi. A fogadó ország felfogásán múlik, hogy ennek az igénynek miként tesz eleget. Az idegenforgalom gazdasági jelentősége nagy. A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabetételeknek a mi népgazdaságunkban is növekvő súlya van. Fontos politikai és gazdasági érdekünk, hogy az idelátogató külföldiek a jövőben is jól érezzék magukat Csehszlovákiában. JÁN M. HABROVSKÝ Akire mindig számíthatunk Ezekkel a szavakkal jellemezte Kerekes Andrásáét Mics- ki Árpád, a Gicel (Hucín) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, majd hozzátette, hogy nevezett idestova két évtizede képviselő. Itt lakik a hnb szomszédságában, s bármikor üzennek érte. nyomban ott terem. — Szilicéről 1951-ben kerültem ide. Megszoktam, megszerettem a községet — kezdi a beszélgetést. — Amikor 1952- ben megalakult az egységes földművesszövetkezet, ott dolgoztam tizenkét éven keresztül. Először 1960-ban választották meg képviselőnek. A közrendészeti és pénzügyi szakbizottságban tevékenykedett. Hogy megállta a helyét, azt az is bizonyítja, hogy újra és újra megválasztották képviselőnek. Ma tanácstag. — jó beszélőképessége van, hallgatnak rá — jellemzi őt a hnb elnöke. — Amit rábíznak, azt elintézi. Az üléseken is mindig ott van, és alkotó módon hozzászól a problémákhoz. Ha értekezletre kell mennie, az se okoz nála gondot. — Férjem, aki az állami gazdaságban dolgozik, mindenben segít. Elvégzi a ház körüli munkát, ha engem másfelé szólít a kötelesség — veszi át a szót Kerekesné. — Nemegyszer ő figyelmeztetett, hdgy este gyűlésre kell mennem, nehogy megfeledkezzem róla. Tíz éven keresztül a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezetének volt a pénztárosa. Évek óta tagja a Nőszövetség helyi vezetőségének. Nagy érdeme van abban, hogy a község asszonyai aktívan tevékenykednek. Többek között ők gyűjtötték össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat, amelyek értéke 416 000 korona. S hogy a giceiek komolyan veszik adott szavukat, azt az is bizonyítja, hogy vállalásukat az első félévben 58 százalékra teljesítették. —Községünkben van hangosanbeszélő — folytatja Kerekesné —, én azonban azt a nézetet vallom, hogy a személyes kapcsolat, a választók meglátogatása a legjobb módszer. Ha például nyilvános gyűlésről, vagy társadalmi munkáról van szó, mi asszonyok nyakunkba vesszük a falut. A személyes érintkezés során olyan dolgokat tud meg az ember, amelyek foglalkoztatják a választókat, olyan problémákat, amelyek orvoslását a helyi nemzeti bizottságtól várják. Ilyen volt például az egyik új utca közvilágításának kérdése, amit sikerült elintézni. Kerekesné nemcsak aktív képviselő, hanem elismert dolgozó is. Már több mint tíz éve a Népművészeti Ipari Központ alkalmazottja. Subaszőnyege két készít. — A szövést még lánykoromban megtanultam — mondja. — Havonta 8—10 általában 200X80 centiméter nagyságú szőnyeget készítek. Hogy hová kerülnek, pontosan nem tudom. Sok megy külföldre. A levelek alapján tudom, hogy subaszőnyegeimből néhány eljutott Svédországba, Finnországba, Franciaországba és Norvégiába. Több kiállításon díjat nyert. Egy mintadarabot a Martini Múzeum vett meg tőle. A szövéshez szükséges fonalat készen kapja, de a hosszú szálú gyapjút maga szerzi be, mossa hófehérre. Mivel a nyersanyag drága, felhasználása pontos könyvelést Igényel. — Az anyósom segít a főzésben, de a mosást, a bevásárlást magamak kell elvégeznem — mondja búcsúzóul. — A közelmúltban építkeztünk. Tó. hogy elkészült már a ház, 9 hogy a fiam nemrégen megkapta a gépészmérnöki oklevelet. Nagy gond esett le a szívünkről, noha ősszel újra itthagy bennünket, hogy tényleges katonai szolgálatának tegyen eleget. Azután búcsút vettünk Ke- rekesnétől, az aktív képviselőtől. a népművészet lelkes ápolójától. Pontosan nyilvántartja a munkahelyén elért eredményeit, de hogy mi mindént tett és tesz a község érdekében — azt nem. A nemzeti bizottság elnöke ezt azonban számon tartja. Azért is mondhatta róla találkozásunk elején, hogy Kerekes Andrásnéra mindenkor számíthatnak. NfiMETH JÁNOS Nem remélnek hiába A város és az üzemek közös gondja Oj lakótelep, környéke még az építkezés nyomait viseli, de a lakásokba már beköltöztek a boldog tulajdonosok. Az E- blokk egyik földszinti lakásának ajtaján névtábla helyeit felirat áll: bölcsőde. Kopogásomra Anna Sabová gondozónő nyit ajtói. — A gyerekek ugyan éppen alszanak, de azért nyugodtan szétnézhet — tessékel beljebb. Két szobában az egymás mellett sorakozó ágyakban békésen szuszogva pihennek az apróságok, a harmadikban az ebédlő kapott helyet. A konyhában a családi ebéd helyett éppen a gyerekek uzsonnája készül, — Ez csak a bölcsőde egyik része — irányít tovább a szemközti lakásba Anna Sabová. — A két játszóterem és a gyerekek öltözője ide került. Valamivel ug^an kisebbek a játékszobák, mint a „rendes“ bölcsődében, de két csoportra osztv.i így is elférünk. Nemsokára játszóterünk is lesz — mutat ki az ablakon a ház mögötti, körülkerített, már rendezett részre. — A gyermekeknek egyébként ugyanúgy megvan mindenük — a rendszeresség, kényelem, tisztaság, orvosi felügyelet, jó gondoskodás — mint az eredetileg is bölcsődének készült gyermekintézményben. Bátran mondhatom, van összehasonlítási alapom, hiszen már húsz éve dolgozom bölcsődében. • • » így próbáltunk enyhíteni a bölcsődegondokon — mondja Bcnde István, a Komáromi (Komárno) Városi Nemzeti Bizottság elnöke, amikor elmondtam, hogy a 7-es lakótelep ideiglenes bölcsődéjében jártam. — Először mikrobölcsőde létesítésére gondoltunk, de egyelőre sajnos még nem akadt vállalkozó a gondozónői szerepre. Túl szigorúnak találják az előírásokat. Ezért létesítettünk két ideiglenes bölcsődét. Az egyik, ahol mi is jártunk, városi, a másik ugyanazon a lakótelepen, a cipőgyár üzemi bölcsődéje. Három-három lakás kisebb módosításával 50 gyerek jutott bölcsődei férőhelyhez. Száz elintézetlen kérvényt még így is számon tartanak, habár már öt bölcsőde működik a városban. A közeljövőben Z-akeióban a járási egészségügyi intézet kezdi meg saját bölcsődéje építését. Ez is enyhít majd némileg a helyzeten. — A gyermekintézmények hiánya okozta gondokat végre városunk üzemei is észrevették és enyhítésüket személyes ügyüknek tekintették — magyarázza Bende elvtárs. — RájötÄLLÄS ■ A MATESZ (Komárnu) felvesz: — színpad technikusokat a komárnói részlegre. A beutazók számára lakást biztosítunk. Az érdeklődőknek részletesebb felvilágosítással Takács Rozalia, a MATESZ káderreferense szolgál; tel.: 38-83. Címünk: MOD Fučíkova 24, 942 12 Komárno. ÚF-91 ADÁSVÉTEL ■ Eladnám Kisgyarmaton (Slke- nüika) levő csendes, kétszoba- összkomfortos, központi fűtéses, kertes családi házamat. Henczeg Béla, Štúrovo, Visinszkij u. 61. 0-1185 ■ Eladó jó állapotban levő Škoda 100. Dr. Bačo László, Topolní- ky. 0-1192 ■ Trabant (limuzin) 37 000 km- rel, kitűnő állapotban eladó. Árban megegyezünk. Csandal László, Horné Sallby 653. 0-1195 Névnapod Alkalmával minden jót kíván bátyád István és sógornőd Annus Ú-1110 ■ Deák Gézáné Halenár Ilonának, Felsőszell. A drága édesanyának névnapja alkalmából sok szerencsét, jó egészséget és örömteli, hosszú boldog életet kíván férje, lányai: Kati és Zsuzsika, fia, menye és unokái: Gyuszi1 ka, I.acika és Zsoltika 0-1191 ■ Ozv. M li r o v i c i Vilinosné- nak, Vágkirályía A legdrágább édesanyának és nagymamának 60. születésnapja alkalmából szívből gratulál, jó egészséget, sok örömet és boldogságot kíván és hálásan köszöni sok-sok fáradozását lánya, veje és két unokája: Lalika és Marian 0-1200 MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNTŐ ■ Id. Podalszkf Józsefné- nek, Jelka. ■ Fájó szívvel emlékezünk a felejthetetlen drága jó férjre, édesapára, nagyapára, Z a k á 1 Lajosra, akit 1976. augusztus 12-én, 66 éves korában ragadott el a kegyetlen halál szerettei köréből. tek, hogy ha véglegesíteni akarják a női dolgozókat, megfelelő gyermekintézményekről is gondoskodniuk kell. Mozgósításukhoz nagy segítséget kaptunk a járási j>ártbizottság- tól. S az is sokat segített, hogy a gyerekek óvodába való felvételénél azon üzem szak- szervezeti bizottságának véleményét is kikértük, ahol az anya dolgozik. Nemcsak azt vettük tehát figyelembe, amit a kérvény mutat: fizetés, családtagok száma stb. hanem azt is, milyen fontos munkát végez az anya. Mert ha például óvodai férőhely hiánya miatt egy 18 nő munkáját irányító mesternő esik ki a termelésből, az a népgazdaságnak és az üzemnek nagyobb veszteség, mintha egy betanított munkás- nő esik ki, akinek a munkája ugyan szintén fontos, de köny- nyebben pótolható. A visszautasított kérvények gazdái ezek után nemcsak a vnb-n fordultak meg gyakran óvodaügyben, hanem az üzemi szak- szervezeti bizottságokon is, s azokat is aktivitásra késztették. Hogy az üzemek Komáromban komolyan kezdtek foglalkozni a gyermekintézmények kérdésével, azt a gyakorlat igazolja: egymás után épülnek az üzemi óvodák. Év végére elkészül a Gyulamajori Állami Gazdaság 35 férőhelyes, Z-akcióban épülő óvodája, a hajógyár 60 férőhelyes óvoda építéséhez látott hozzá a Priemko ugyancsak 60 gyerek számára épít óvodát a vállalat területén, a Kožená galantéria ipari szövetkezet óvodája is 60 gyer- reknek ad majd otthont; a cipőgyár egy 75 személyes óvoda építését tervezi, a dohánygyár pedig lakásátalakítással oldja meg az óvodahiányt. Mint Bendo elvtárs elmondta, a megkezdett építkezések általában terv szerint haladnak. Kissé jobb munkaszervezéssel — például a szocialista munkabrigádok mozgósításával — azonban gyorsítani lehetne a munka ütemét. A komáromi anyukák tehát nem reménykednek hiába, hogy csemetéjük belátható időn be* lül kerül óvodába, ők pedig ismét munkába állhatnak. A befektetés az üzemeknek is megtérül: szorgos női kezek munkájával. Az említetteken más városokban, üzemekben is elgondolkodhatnának. Hátha a gondolkodás tetteket eredményezne, a tettek pedig óvodát vagy bölcsődét. Mint a két említett bölcsőde példája mutatja, lényegében csak körültekintés, józan mérlegelés, az üzemek esetében pedig tenni akarás dolga az egész. FLÓRIÁNNÉ M. MÁRTA Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá e szomorú első évfordulón. Fájó szívű özvegye, gyermekei, unokái és az egész rokonság 0-1194 ■ Aki szerette, sosem felejti el, aki ismerte, mindig emlékszik drága kislányunkra, László Mártikéra (Selice), akit a kegyetlen halál oly hamar kiragadott szerettei közül. Emlékezzenek reá szeretettel és szenteljenek számára egy néma pillanatot ezen a szomorú tízéves évfordulón. Örökké gyászoló szülei és testvérei Ú-1171 ■ Az Idő múlik, de a nagy fájdalom és az Igaz szeretet nem múlik el soha. Szívet tépő fájdalommal emlékezünk drága jó nagymamánkra és dédnagyma- mánkra, Komlós Jánosné Papp Erzsébetre, akit a kegyetlen halál 1976. Július 23-án váratlanul kiragadott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették emlékezzenek meg róla ezen a szomorú évfordulón. Gyászoló unokája és felesége, valamint dédunokái: Jancslka, Pityuka, Janka ős Krisztinka Ű-1173 ŰJ sz 1977. vm. 17. I
