Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-14 / 192. szám, csütörtök

A munka hatékonyságának és a minőségének fontos eszköze öl szó 1977 VII. 14. 3 Jobban kell érvényesíteni az ellenőrzés jogát Irta: Miloš Jakes, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke A XV. kongresszus óta eltelt Időszakban a pártszervek és -szervezetek erőfeszítése a nép- gazdasági feladatok teljesítésé­re Irányul, ami a XV. kong­resszuson jóváhagyott szociális program megvalósításának és a fejlett szocialista társadalom további építésének feltétele. 'Az elért eredmények arról ta­núskodnak, hogy a CSKP XV. kongresszusának programja teljes támogatásra talált a dol­gozók körében, ami az Októ­beri Forradalom 60. és a feb­ruári győzelem 30. évforduló­jának tiszteletére kibontakoz­tatott kezdeményezés, és a szocialista munkaversesny fej­lődésében, a 6. ötéves terv feladatainak teljesítésében és túlteljesítésében nyilvánul meg elsősorban. A kitűzött feladatokat nehe­zebb és igényesebb körülmé­nyek között valósítjuk meg, s ez mindenki munkájával szem­ben nagyobb követelményeket támaszt. Megköveteli, hogy idejében és teljes határozott­sággal oldjuk meg a felmerü­lő problémákat, küzdjük le a fogyatékosságokat, javítsuk az irányító dolgozók és a párt- szervezetek munkáját, s min­denütt érvényesítsük a nagy­fokú igényességet és a bíráló magatartást az elért eredmé­nyekkel kapcsolatban, ahogy ezt a CSKP XV. kongresszusa Is hangsúlyozta. A 6. ötéves terv feladatainak teljesítése és a tapasztalható problémák megoldása szem­pontjából kulcsfontosságú je­lentősége van a XV. pártkong­resszus alapkövetelménye tel­jesítésének: minden téren biz­tosítani a hatékonyság növelé­sét és a munka minőségének Javítását. Az ehhez vezető utat a XV. pártkongresszus világo­san kijelölte. E követelmény megvalósításának előfeltétele azon tartalékok szabaddá téte­le, amelyekkel társadalmunk és népgazdaságunk rendelke­zik, és amelyekre támaszko­dik. Elsősorban jobban fel kell használni az állóalapokat, job­ban kell gazdálkodni a mun­kaerővel, érvényesíteni kell a tudomány és a technika vív­mányait, biztosítani kell a munkatermelékenység állandó növelését, az energiával, a fé­mekkel való takarékoskodást, a beruházások minőségének javítását, a tudományos-mű­szaki bázis potenciáljának fel- használását, a termékek minő­ségének javítását, a termelési fegyelem megszilárdítását, a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos és célszerű ráfor­dítását minden téren, s a dol­gozók széles körű kezdemé­nyezésének helyes felhasználá­sát. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a követel­ményt fokozatosan érvényesí­tik, azonban nem mindenütt következetesen. A fogyatékos­ságok okait gyakran objektív nehézségakkel magyarázzák. Ezt anélkül teszik, hogy beha­tóan elemeznék ' a szubjektív tényezők befolyását, elsősor­ban az irányító és a tervező munka színvonalát, amely gyakran döntő szerepet játszik. Ezen a téren fontos feladat hárul az ellenőrző munkára. Jelentőségét a CSKP KB 1974 novemberében megtartott ülé­sén a Központi Bizottság El­nökségének Gustáv Husák elv- társ által előterjesztett jelen­tése is hangsúlyozta: „Minden szinten és téren lényegesen javítani kell a párt ellenőrző munkáját, elsősorban a párt- határozatok teljesítésének el­lenőrzését. Elsősorban abban kell javulásnak bekövetkeznie, hogy az ellenőrzés a formaliz­mus és a szubjektivizmus elle­ni harc hatékony eszközévé váljék, hogy a munkát ne csak aszerint értékeljék, hogy meg­vitatták-e a teendőket, hanem elsősorban az elért eredmé­nyek alapján. Igen fontos, hogy az összes szervek és fe­lelős dolgozók tudatosítsák azt az elvet, hogy az ellenőrzés az irányítómunka szerves része, célja mindenekelőtt a fogyaté­kosságok megelőzése, és le­küzdésük elősegítése“. A XV. pártkongresszus ezeket a hatá­rozatokat teljes mértékben új­ból a magáévá tette, mert semmit sem veszítettek idő­szerűségükből. Az említett erőfeszítésben pótolhatatlan szerepet játszik az ellenőrzés joga, amelyet a pártalapszabályzat 69. cikkelye mond ki a következőképpen: „A termelő-, közlekedési és kereskedelmi üzemek, illetve vállalatok, a gép- és traktor­állomások, az állami gazdasá­gok, egységes földművesszö­vetkezetek, a termeléssel köz­vetlen kapcsolatban álló terve­ző* és szerkesztőirodák, kuta­tóintézetek pártszervezeteinek jogában áll — anélkül, hogy helyettesítenék a vezetőséget — ellenőrizni, hogy a vállalat vagy az intézet vezetősége ho­gyan valósítja meg a párt- és az állam gazdaságpolitikájának feladatait, hogyan biztosítja az üzemek és a vállalatok fejlesz­tése jelentős kérdéseinek meg­oldását; önállóan vizsgálni és ellenőrizni a termelési felada­tok teljesítését, fokozni a kom­munista gazdasági vezetők fe­lelősségét az üzemek s a vál­lalatok termelésének és gaz­dálkodásának fejlesztéséért. Ebben a tevékenységben fel­használják a dolgozók, a szak- szervezetek és az ifjúsági szer­vezetek, illetve a népi ellenőr­ző bizottságok tapasztalatait; egységesítik a munkaközössé­gek törekvéseit, és gondoskod­nak arról, hogy a vállalat, illet­ve az üzem teljesítse a társada­lommal szembeni kötelességeit. A pártszervezetek kötelesek támogatni a vezető gazdasági dolgozók törekvését a párt po­litikájának, valamint a terme­lés és a szolgáltatások népgaz­dasági tervben kitűzött fejlesz­tési feladatainak végrehajtásá­ban.“ A termelés minőségének javításáért, gazdaságosságának növeléséért Az ellenőrzési jog a kommu­nista párt vezető szerepe érvé­nyesítésének egyik formája a szocialista társadalom életé­ben, fontos eszköze a XV. kongresszus követelményei tel­jesítésének, a hatékonyság nö­velésének és a munka minősé­ge javításának. Az ellenőrzést nem lehet elszigetelten érvé­nyesíteni a párt politikai szer­vező és eszmei nevelőmunkájá­tól. Szerves része ugyanis a kommunisták erőfeszítéseinek, a CSKP gazdaságpolitikája megvalósításának és annak a politikai munkának, amelyben elsősorban a párttagoknak és tagjelölteknek kell példát mu­tatniuk munkahelyükön a fela­datok teljesítésében. Az ellenőrzés helyes orien­tálása s hatékonyságának nö­velése érdekében az idei év elején a CSKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottsága a CSKP ellenőrző és revíziós bi­zottságaival közösen a párt­szervezetek minden szintjén ellenőrzést tartott arról, ho­gyan érvényesítik a minőség javításával és a termelés gaz­daságosságának növelésével kapcsolatos ellenőrzési jogu­kat a termelőüzemekben és a vállalatokban működő pártszer­vek és pártalapszervezetek. Az ellenőrzés során bebizonyoso­dott, hogy elmélyül és megszi­lárdul a vezető gazdasági dol­gozók és a pártszervezetek együttműködése, ami elenged­hetetlen feltétele a 6. ötéves terv feladatai sikeres megvaló­sításának. Főként az idei év elején megtartott taggyűlése­ken foganatosított intézkedé­sek irányították a kommunis­ták és az összes dolgozók fi­gyelmét a tervfeladatok ki­egyensúlyozott teljesítésének, a termelés hatékonyságának növelésére és a minőség javí­tására. Az egészében véve pozitív eredmények mellett az ellen­őrzés során több olyan esetre is rávilágítottak, amelyek azt mutatták, hogy nem gondos­kodnak eléggé a jóváhagyott intézkedések megvalósításáról, különösen a termékek minősé­gének javításával és műszaki színvonalának emelésével kap­csolatban, s olyan esetek is előfordultak, amelyek a vezető gazdasági dolgozók igényessé­gének és felelősségének hiá­nyára mutattak rá. Az üzemek és a vállalatok vezetőségei nem szentelnek mindig elég nagy figyelmet a termelést előkészítő részlegek munkája színvonalának és annak, hogy a dolgozókat felkészítsék az újfajta termelésre és a techno­lógiai eljárások elsajátítására. Nem használják fel követke­zetesen az anyagi ösztönzés adta lehetőségeket sem, és nem hangsúlyozzák a gazdasá­gi dolgozóknak és a munká­soknak a termékek minőségé­ért való felelősségét. A gazda­sági dolgozókkal szemben nem eléggé igényesek ahhoz, hogy biztosítani tudják a termelés ütemességét, az anyagszállítá­sok jő megszervezését, a nagy teljesítményű gépek teljes fel- használását, a dokumentáció határidőn belül való elkészíté­sét, s az űj termékeknek a so­rozatgyártás megkezdése előtt való felelős kipróbálását. A rossz minőségű termelés okoz­ta veszteségek országos vi­szonylatban jelentős összeget tesznek ki. Rossz minőségű és elavult termékek, főként olyan termékek gyártása, amelyek iránt nincs kereslet, munka- és anyagfecsérléshez, nem gaz­daságos fogyasztáshoz vezet, és ellentétben áll a társadalmi hatékonyság követelményével. Tökéletesíteni kell az ellenőrzési jog érvényesítésének gyakorlatát Most, amikor az állami terv feladatainak teljesítésére s népgazdaságunk további dina­mikus fejlesztésére törekszünk —• az eddiginél bonyolultabb belső és külső körülmények közepette —, nagy jelentősé­ge van az ellenőrzési jog ér­vényesítése tökéletesítésének és annak, hogy ezt az ellenőr­zési jogot főként a termelés hatékonyságára és minőségére összepontosítjuk. Az ellenőrzés megállapította, hogy ez a fi­gyelemösszpontosítás még min­dig nem elégséges, ami vissza­tükrözi a vezető gazdasági dol­gozók és a pártszervezetek konkrét reagálásának mértékét a XV. pártkongresszus által ki­tűzött fent említett kulcsfon­tosságú feladatra, amely fő láncszeme és döntő feltétele a CSKP által a 6. ötéves tervidő­szakban követett legfontosabb gazdasági- és szociálpolitikai célok megvalósításának. Számos pártszervezet az el­lenőrzési jog érvényesítése so­rán nem szentel megfelelő fi­gyelmet az eszközök gazdasá­gos ráfordítására, a termékek és a munka minősége, vala­mint az irányító tevékenység minősége javításának. A párt- bizottságok és az alapszerveze­tek gyűlésein ugyan rendszere­sen megvitatják az előbbi egy hónapban, vagy negyedévben elért gazdasági eredményeket, de nem sokat foglalkoznak konkrét formában a gépek és a munkaidő felhasználásával, a termékek minőségével, a nor­mák színvonalával, nem elem­zik a selejttermelés és a rek­lamációk okait, a termékek vá­lasztékának problémáit, a pót- alkatrészek gyártását, az ex­portmegrendelések teljesítését, a műszaki ellenőrző osztályok tevékenységének hatékonysá­gát, az energiával, a fémekkel, az anyagokkal való takarékos­ságot célzó javaslatokat, az anyagi és az erkölcsi ösztön­zés felhasználását. Gyakran nem fordítanak elég nagy gon­dot arra, hogy aktivizálják a kommunistákat és a többi dol­gozót a szocialista munkaver­seny helves orientálására, a formalizmus megnyilvánulásai elleni hatékony harcra, a ne­hézségek és a fogyatékossá­gok leküzdésére. A felsorolt problémákat a pártszervezetek mindeddig csak alkalomszerű­en vitatják meg, rendszerint csak akkor, ha a fogyatékossá­gok felgyiilemlenek. Például akkor, ha lényegesen felszökik a selejtáru mennyisége, vagy a reklamációk száma, vagy az adott terméket alacsonyabb minőségi kategóriába sorolják stb. A gazdasági eredmények egészében történő megítélése lényegesen nem járul hozzá a termelés hatékonyságának nö­veléséhez és a munka minősé­gének javításához. A globális számok sok tartalékot, problé­mát és fogyatékosságot rejt­hetnek magukban. Néhány szervezet már új magatartást tanúsít. Nemcsak egészsében ítéli meg a gazdasági terv tel­jesítését, hanem foglalkozik a konkrét problémákkal is: a kommunisták elosztásával a termelésben és azzal, hogyan viszonyulnak a kommunisták az egyes szervezeti egységek­ben a feladatok teljesítéséhez. A XV. pártkongresszus rámuta­tott annak fontosságára, hogy a minőség és a gazdaságosság terén, az importált nyersanya­gok értékesítése, a munkaidő felhasználása és a müsiakok számának növelése területén igényesen meg kell vitatni a problémákat, mégpedig a saját ismeretekre támaszkodva, és következetesen ellenőrizni kell a jóváhagyott határozatok tel­jesítését, mert mindez hozzájá­rul a gazdaságpolitikai felada­tok sikeres teljesítéséhez. Helyes eljárást követnek azon pártszervezetek bizottsá­gai, amelyek nem elégednek meg azzal, hogy a vezető gaz­dasági dolgozók a munkaterv­ben meghatározott időpontok­ban jelentéseket terjesztenek elő az üzemek és a vállalatok termelési és gazdasági fejlesz­tésének időszerű kérdéseiről, az állami terv feladatainak teljesítéséről, hanem idejében, a jelentés előterjesztése előtt megvitatják a vezető gazdasági dolgozókkal a taggyűlések szá­mára készített jelentéseik tar­talmát. Ilyen módon ismere­tekhez jutnak a megvitatásra kerülő problémákról, megköve­telhetik a fogyatékosságok fel­számolását célzó intézkedések javaslatainak kidolgozását, és támogathatják azokat az igé­nyes vezetőket, akik követke­zetesen teljesítik kötelességei­ket. Önállóan is ellenőrizni kell a feladatok teljesítését Amint az ellenőrzés során bebizonyosodott, a pártszerve­zetek egy része az ellenőrzési jog érvényesítése során eddig még nem jár el teljesen céltu­datosan. Megelégszik azzal, hogy felkérte a vezető dolgo­zót, hogy a taggyűlésen ter­jesszen elő jelentést a gazda­sági terv feladatainak telejsí- téséről. Már kisebb érdeklődést tanúsít az iránt, milyen kér­désekkel és problémákkal fog a jelentés foglalkozni, és mi­lyen intézkedéseket kell belőle adódóan foganatosítani. Az el­lenőrzési jog ilyen érvényesíté­se csak formális, mert az el­lenőrzés jogát leszűkítik a gaz­dasági veztőség által közölt in­formációk passzív elfogadására és a lelentés egyszerű tudomá­sulvételére. Az ilyen gyakorlat nem te­szi lehetővé a gazdálkodás mi­nőségi szempontjainak beható elemzését, a vezető gazdasági dolgozókkal szembeni Igényes­ség céltudatos fokozását, a fo­gyatékosságok és azok okainak nyílt feltárását, következtetések levonását és intézkedések té­telét a fogyatékosságok követ­kezetes felszámolása érdeké­ben. Néhány helyen még min­dig előfordul, hogy a pártszer­vezetek bizottsági ülésein vagy taggyűlésein az igazgatók vagy a felelős gazdasági dolgozók tájékoztatják a résztvevőket a termelési feladatok teljesítése terén elért eredményekről, sta­tisztikai nyilvántartásokból a számok garmadát sorolják fel, és csak csekély igényességgel tárják fel a fogyatékosságok okait és azt, ki a felelős ér­tük. Többnyire csak névtelenül - mutatnak rá a fogyatékossá­gokra a minőségi mutatók tel­jesítése terén, és nem tájékoz­tatják a taggyűlést azokról a konkrét Intézkedésekről, ame­lyeket a gazdasági vezetés fo­ganatosít a fogyatékosságok felszámolása és a tervteljesítés- ben való lemaradás pótlása ér­dekében. Ahhoz, hogy az ellenőrzés logát a pártalapszabályzat szel­lemében érvényesítsék, szüksé­ges. hogy a pártszervezetek megvizsgálják és ellenőrizzék a feladatok teljesítésének hely­zetét, törődjenek azzal, hogy a gazdasági vezetőségben dolgozó kommunisták fokozott felelős­séget vállaljanak az üzemek és a vállalatok termelésének és gazdálkodásának fejlesztéséért, a hatékonyság növeléséért s a munka minőségének javí­tásáért. Néhány vállalati és üzemi pártbizottságban, valamint alapszervezeti bizottságban e feladat teljesítését a gazdasági bizottság is elősegíti. Az is be­vált módszer, hogy egyes párt­alapszervezetek bizottságai a termelési és a gazdasági prob­lémák. az irányítási és a mun­kaszervezési kérdések mélyebb megismerése és annak érdeké­ben, hogy vizsgálatokat és elemzéseket hajtsanak végre, és saját Ismereteket gyűjtsenek, ideiglenes munkacsoportokat alakítanak. A gazdasági bizott­ságok vagy az ideiglenes mun­kacsoportok tapasztalatainak a pártbizottságok és a taggyűlé­sek által végzett megvitatása hozzájárul a vezető gazdasági dolgozók által előterjesztett je­lentések objektív értékeléséhez és a lavasolt intézkedések ha­tékonyságának igényesebb meg­ítéléséhez. A pártszervek és -szervezetek ily módon nagyobb mértékben tudnak hatni a gaz­dasági dolgozók Irányító- és szervező munkájának javításá­ra, a szocialista munkaverseny helyes orientálására, a szak­munkásaktíváknak, a munkások és a többi dolgozó kezdeménye­zésének teljesebb mértékű fel­használásira annak érdekében, hogy sikerüljön megvalósítani pártunk gazdaságpolitikáját. Ezt anélkül kell tenniük, hogy he­lyettesítenék a gazdasági veze­tés munkáját. Az ellenőrzés során bebizo­nyosodott hogy ott, ahol a pártszervezetek nem érvényesí­tik következetesen és átfogóan a feladatok teljesítése önálló vizsgálatának és ellenőrzésének módszerét, nem hatékony az ellenőrzési jog érvényesítése. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy számos esetben a feladatok tel­jesítésének önálló vizsgálatát s ellenőrzésiét úgy végzik, hogy a pártalapszervezet elnöke részt vesz az igazgató tanácskozá­sain, a szállítókkal és a meg­rendelőkkel folytatott megbe­széléseken, a választmányi ülé­seken, a terv lebontásáról szó­ló tanácskozásokon, vagy pedig a szervezetek megelégszenek azzal, hogy a bizottság tagjai között vezető gazdasági dolgo­zók Is vannak. Az ilyen gyakor­lat helytelen, mert csökkenti a pártszervezet szerepét és a kommunisták részvételét az el­lenőrzési jog érvényesítésében. A feladatok teljesítésének ér­tékelése megköveteli a munká­sok, a műszaki-gazdasági dol­gozók. az összes termelési sza­kaszon dolgozó kommunista és többi dolgozó ismereteinek ösz- szegezését, azt, hogy támasz­kodjunk tapasztalataikra a fo­gyatékosságok felszámolásához, /Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents