Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)
1977-07-08 / 186. szám, péntek
V • t Ä 0 PROLETÁRJAI, egyesOuit SK I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. július B. PÉNTEK BRATISLAVA • XXX ÉVFOLYAM 186. szám Ura 50 fillér Erősítsük a gyenge láncszemet Irta: Jan Brőska, az SZSZK építésügyi minisztere Talán semmi sem tanúskodik olyan kéüüelfiiKhalóan hazánk feljmléséről, mint a nagyarányú építkezés A bánya-, kohó és energetikaipari építkezésektől kezdve a nagy gép és vegyipari komplexumokon, a vízgazdálkodási es mező- gazdasági objektumokon keresztül az iskolákkal, kórházakkal, kulturális és sportlétesítményekkel ellátott lakótelepekig minden azt bizonyítja, hogy társadalmunk óriási lépésekkel halad előre. Éhből a hatalmas arányú fejlesztési munkából építőipari dolgozóinkra hárul a tennivalók zömeitek elvégzése. A leg különbözőbb létesítmények tízezreit építették tel, amelyek «/oeialista társadalmunk alapját képezik. Kzért elmondható, hogy az építők mindig a szocializmus építőinek első soraiban álltak, s ott vannak most is. Ext a CSKP XV. kongresszusának. a CSKP KB hatodik ülésének és az SZLKP Kit márciusi ülésének határozataiban is hangsúlyozták. Ez utóbbi üléseken az építőipari dolgozók figyelmét a legfontosabb fejlesztési feladatokra, s a gyenge láncszemek megerősítésére iráoyitották. Ügy egy felépített létesítmény láttán az építői akaratlanul is a büszkeség, elégedettség érzése keríti hatalmába, mert tndja, hogy a társadalom előrehaladását szolgáló mii alkotásához járult hozzá. Ha tehát az építők napján kiisziineiel mondunk és gratulálunk az építőiparban dolgozóknak, egyúttal elismerésünket fejezzük ki a munkásoknak, mestereknek, a műszáki-gazdasági dolgozóknak, az irányító dolgozók n«k, a szakszervezeti és ifjúsági funkcionáriusoknak azért ar áldozatkész, kezdeményező és kitartó munkáért, amely nélkül társadalmunk nem lenne ilyen gazdag. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az építők tisztában vannak küldetésükkel, amit Gustáv Husák is kifejezett a <:SKP XV. kongresszusán elmondott beszédében: „Az élet új nagyobb feladatok megoldása elé állít bennünket. A dolgosok igéoyei és szükségletei egyre nőnek. Ezért mindany- uyiunk feladatai is megnövekednek, nagyobb igényeket kell támasztani önmagunkkal szemben az ismeretek, a felelősségtudat és a fegyelem terén is. Növekednek az igények az emberek alkotóképességével és az áj iránti fogékonyságával kapcsolatban is. Gazdag tapasztalatokra tettünk szert, de az. ami tegnap még elegendőnek bizonyult, holnap már uem lesz elég.“ Társadalmunk fejlesztési iráuyai az épünket is merőben új feladatok megoldása elé állították. Az új feladatok a társadalmi igények szerkezetének módosulásából adódnak, így a kapacitás felhasználásában, iisszpuntositásá- han új irányelveket kell érvényesíteni; a figyelmet a legfon tosehh építkezésekre és az építkezések ütemének meggyor tálasára, az objektumok gyors befejezésére kell osszpontosi- tanunk. Ráadásul azt is tudatusítani kell hogy a feladatok nem teljesíthetők az irányító tevékeuység tökéletesítése, a munkafegyelem javítása és a dolgozók aktivitásának és alkotó kezdeményezésének növelése nélkül. Guzdasági szempontból is új feladatokat kell teljesítenünk. A siker érdeké hen ezért állandóan tárjuk fel és hasznosítsuk a belső tar talékokat, gazdálkodjunk jobban. Az év folyamán pozitív jelenségeket észleltünk az építők tevékenységében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már miuden régóta húzódó problémát megoldottunk es hogy nincsenek hiányosságok. Szép teljesítményeket érnek el építőink az alapvető építőipari tevékenységben, és ugyanaz mondható el a legtöbb kiemelt építkezésen elért összteljesítményről is, A munkát azonban úgy kellene megszervezni, hogy az egyes részfeladatok teljesítése is javuljon valamennyi kiemelt építkezésen. Egyszóval: az építkezések terv szerinti befejezésére vau szükség. A lakásépítésben elért eddigi eredményekből arra következtethetünk, hogy az évi terv teljesíthető. A terv- teljesítés területi mugoszlása azonban nem kielégítő; Bratislavában pl. lemaradás tapasztalható. A lakótelepek járulékos beruházásainak építése ugyan örvendetes ütemben növekedik, de ez nem elegendő az ez évre előirányzott terv teljesítéséhez. A szlovák építőipar eleget tesz a Prága és az északcsehországi kerület fejlesztéséből reá háruló feladatoknak is. A szükséges kedvező fordulat elérését néhány tartósan fennálló probléma nehezíti. Ilyen pl. a munkaerőhiány, lemaradás az előregyártott építőipari elemek termelésében, az építkezések hiányos előkészítésé és továbbiak. Az építőanyagok gyártói ugyan teljesítik a bruttó termelési tervet, de néhány típusú anyag gyártásában lemaradnak. Az év második felében a termelőknek ilyen irányú adósságait is ki kelt egyenlíteniük. A megemlíteti problémák és hiányosságok világosan ráirányítják az építőipari dolgozok figyelmét . a legfontosabb feladatokra. Nem vonjuk kétségbe, hogy ismerik azokat a módszereket, amelyek segítségével a második félévben tevékenységüket a helyes vágányra terelik. Az építők tudatosítják, hogy munkájuk minősége döntő mértékben befolyásolja az épülő objektumok minőségét, s azt, lingy azok elkészülésük után hogyan szolgálják majd küldetésüket. Ez az öntudat megnyilvánul az építőipari dolgozok szocialista felajánlásaiban is. A 8. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok az építőipari dolgozóktól megköveteli, hogy minden évben következetesen tel|esítsék a tervet. E téren nagy jelentősége van az összevont szocialista vállalásoknak, amelyek a beruházók, a kivitelezők és a szállítók között jönnek létre. Az építők jobb munkaszervezéssel, kezdeményező hozzáállással, a haladó módszerek és a munkaidő jobb kihasználásával, a feltaláló- és az újítómozgalom további fejlesztésével, a műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazásával ebben az évben olyan eredményeket akarnak elérni, hogy azok összhangban legyenek a CSKP gazdaságpolitikai céljaival. (PRAVDA j Nyilatkozat a csehszlovák-lengyel barátság elmélvítésérüiés a testvéri együttműködés fejlesztéseiül A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság párt- és állami küldöttségei 1977. július 4-e és (i a közűit Prágában megtartott tanácskozásul kon egybehang zóan megállapították, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköz társaság népei közli barátság, kölcsönös kapcsolat és testvéri együttműködés a/ elmúlt több mint 30 esztendőben, különösen az utóbbi időszakban széleskörűen fejlődött az élet minden területén. A csehszlovák lengyel kap csőlátók fejlődése szempontjá bői történelmi jelentősege volt az 1947 ben megkötött barátsá gi és kölcsönös segitségnyúj tusi szerződésnek és az 1907- bon megkötött barátsági, együttműködési es kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek. Csehszlovákia és Lengyelország kommunistáinak, munkás osztályának és dolgozó népének egysége a közös osztály érdekeken, a fasizmus ellen, a nemzeti és a szociális szabadságért vívott közös harc ha gyónni nyuin alapul. E forradal mi haladó hagyományok alapján, h CSKP és a LEMP elv szerű és internacionalista politikája következtében Csehszlovákia és Lengyelország kb zött új típusú kapcsolatok jöttek létre, amelyek a szocialista Internacionalizmus elvein alapulnak és amelyeket az őszinte barátság, az egyenjogú ság, a kölcsönös megértés, <t szilárd szövetség és az egyre sokoldalúbb kölcsönösen elő nyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködés jellemez. A kölcsönök együttműködés sikeres fejlődése, a kél országnak a Szovjetunióhoz és a többi szocialista testvérországhoz fűződő szilárd szövetségi kapcsolata ' jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákin és Lengyelország népe a második világháború óta eltelt rövid történelmi időszakban jelentős sikereket tudott elérni a szocialista társadalom építésében. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a két or? szág népeinek vezető erői most kongresszusaik programját vált jak valóra, azon kongresszusok programját, amelyek ki tűzték a fejlett szocialista társadalom építésének ígényeks feladatait. Ez előmozdítja Cseh-* Szlovákia és Lengyelország további sokoldalú felvirágzását és egyúttal az egész szocialista közösség megerősödését. Mindez Ismételten és vitathatatlanul bizonyítja a szocializmus előnyeit, a marxizmus — leninizmus és a szocialista internacionalizmus életképessé gél és tarlós érvényességét. A felek szintén rámutattak a csehszlovák—lengyel barátság megszilárdításáról és az egyíit tmüködés elmélyítéséről szóló nyilatkozat nagy jelen* tőségére, amely nyilatkozatot 1974. március 14-én írták alá Varsóban, s kifejezték afölötti méiy megelégedésüket, hogy a nyilatkozat teljesítésével si két párt és ország kapcsolatai továbbra is rendszeresen és dinamikusan fognak fejlődni. Csehszlovákia és Lengyelország kifejezi azt az eltökéH szándékát, hogy a nyilatkozat szellemében tovább folytatja « kel ország népe közötti testvéri kapcsolatok sokoldalú óimé* lyítését, a barátság megsztltl»- ditását, a Szovjetunióval és w szocialista közösség többi országával való megbonthatatlan szövetség megerősítését, H. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Lenigyol Egyesült Munkáspárt, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fte a Lengyel Népköztársaság vezető személyiségei ennek' alapján egybehangzóan rnegáfe lapították, hogy a CSKP és tf LEMP közti eszmei egység és gazdag testvári együttműködés {Folytatás a 3. oldaton*! felhívás a helsinki záróokmányt aláírt Államok parlamentjeihez El KEll MÉLYÍTENI AZ ENYHÜlfSI FOLYAMATOT Befejeződött a leningrádi tanácskozás • A következő konzultatív találkozót Prágában tartják (ČSTK) —- A leninqrádi tanácskozás résztvevőinek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányát aláíró államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez intézett felhívása hungoztatja: Mi, a szocialista államok, a Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti képviselői, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének, a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének, a Német Demokratikus Köztársaság Né pi Kamarájának, a Lengyel Nép köztársaság Parlamentjének, a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének es a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői, akik Lenin grádban az európai és a világ béke megszilárdítása időszerű ké rdései nek megtárgyalására gyűltünk össze, e felhívással fordulunk a helsinki Záróokmányt aláirt államok parlamentjeihez és parlamenti kép. viselőihez. Az európai értekezlet óta eltelt idő meggyőzően bizonyította, hogy a-Záróokmányban fog lalt elvek és megállapodások mind mélyebben meghonosodnak az államközi kapcsolatok gyakorlatában. Minden szinten — így parlamenti szinten is — elmélyülnek és kiszélesednek az európai államok képviselői közötti politikai kapcsolatok Ez hozzájárul az enyhüléshez, a sokoldalú együttműködés fej lesztéséhez és a népek |obb. kölcsönös megértéséhez. Szélesedik az együttműködés» a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány és technika, a teofr nyezetvédelem területén. Hasznosnak bizonyult a kapcsold tok fejlesztése a kultúra, a tudomány, eiz oktatás, a tájékoztatás és az emberek közötti kapcsolatok terén. Ez teljes mértékben megfelel valamennyi nép létérdekének. Az tflet Iga zol iá a biztonság szavatolására, az enyhülés elmélyítésére, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdítására Helsinkiben elfogadott program reális voltát. Reméljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek belgrádi találkozója hozzájárul a Záróokmány valóra váltásához. Az európai béke megszilárdítása, az enyhülés folyamata azonban nem kis nehézségekbe ütközik. A reakció, a militarizmus és a revansizmus erői I Folytatás a 2. oldalonf \ lemngrádi konzultatív találkozó részvevő' a Piszkarjov temető ben közös koszorút helyeitek el a háború áldozatainak emlékmű- vénéi,. (CSTK - TASZSZ-felvótelJ
