Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-07 / 185. szám, csütörtök

A SZAKSZERVEZETEK LEGFONTOSABB GAZDASÁGI FELADATA! Irtó. Lodislov Jošík, o Szakszervezetek Központi Tanácsának titkáro ’A 6. ötéves terv második évének első félévét zárjuk. A szakszervezetek IX. kongresz- szusa és az NOSZF 60. évfor> du lója tiszteletére a dolgozók körében kibontakozott aktív munkakezdeményezés nagy­mértékben hozzájárult ahhoz hogy a2 állami tervfeladatokat sikeresen teljesítjük. Az Ipari és építőipari termelés rohamo san emelkedik. A termelés nö­vekedését döntő mértékben a munkatermelékenység fokozá­sával érjtlk el. Emelkedik a lakosság anyagi bevétele, az emberek többet vásárolhatnak: lőleg élelmiszereket és köz­szükségleti cikkeket. A csalá dók ezrei költözhettek ismét űj lakásba. Nem teljesítik tervüket Az eredmények még kedve­zőbbok lehetnének, ha sike­resebben tudnánk kiküszöböl­ni néhány tartós problémát. ÍJanuár és május között 182 üzem nem teljesítette a tervét. Ezek legtöbbje az általános gépipar, a tüzelőanyag- és energetikai Ipar, a kohó- es nehézgépipar, a mezőgazdaság és az élelmezésügy szakágaza­taiba tartozik. Üzemeink egész sora nem teljesíti exportfel­mlatait, s ez rosszul befolyá­solja fizetési mérlegünket. Lassú a termékfelújítás, főleg a közszükségleti áruk eseté ben. Ez pedig szorosan össze­függ a kész termékek kész­leteinek felhalmozódásával. An­nak ellenére, hogy a CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta a munkaszervezés és irányítás tökéletesítésének jelentőségét, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, a helyzet nem Javul lényegesen. Ennek kö­vetkeztében nincs megfelelően kihasználva a munkaerő, sok a túlórázás, a pihenésre szánt napokon is dolgozni kell, s mindez negatív következmé­nyekkel Jár. Jobban meg kel! becsülni és takarékoskodni kell a behozott nyersanyagok­kal és az energiával Is. A gépiparban használt fémanya gok 24 százaléka például to­vábbra is hulladék. Ezek olyan problémák, me­lyek a világgazdaság változá­saival, az életszínvonal továb­bi emelésével stb. függnek össze. Nem szigetelhetjük azonban őket el egyetlen gaz dasági és szakszervezeti szerv és szervezet munkájának szín­vonalától és minőségétől sem A szakszervezetek IX. kong­resszusa döntő feladatul tűz I« ki, hogy a szakszervezeti szervek és szervezetek az ál­lami és gazdasági szervekkel karöltve még céltudatosabban segítsék a tervteljesítést, a problémák megoldását, azok­nak a bevált módszereknek a tökéletesítését, amelyek hozzá­járulnak a dolgozóknak a ter­melés irányításába és fejlesz­tésébe való bekapcsolásához, s ezzel a lakosság életszínvo­nalának további növeléséhez. Ez halaszthatatlan feladat, melyről már nem lehet csak beszélni, hanem következete­sen teljesíteni is kell. Érdem szerint Ezekben a napokban a szak- szervezeti a la psze rvezeteknek gondosan elő kell készíteniük a tervek, a szocialista kötele­zettségvállalások és a kollek­tív szerződések teljesítésének nyilvános ellenőrzését. Mire kell helyezni a . fő hangsúlyt? A nyilvános ellenőrzést min­den munkahelyen el kell vé­gezni, s eredményeit kritiku­san kell elemezni a szakszer­vezeti részlegek taggyűlésein és a termelési értekezleteken. Ellenőrizni kell, ki dolgozott és gazdálkodott jól. ki nem, hogyan takarékoskodtak az idővel, nyersanyaggal, tüzelő­anyagokkal és energiával, hol Javult, esetleg romlott a ter­mékek minősége és miért. Nyil­vánosan erkölcsi és anyagi el­ismerésben kell részesíteni az egyéneik és kollektívák rend­kívüli kezdeményezését és aktivitását. A részlegbizalmik- nak, a szakszervezeti műhely-, üzemi és vállalati bizottságok nak ügyelniük kell, hogy olyan emberek és kollektívák, akik nem érdemlik meg, ne kapjanak jutalmat. Azokról a szakszervezeti alapszerveze- te'kröl kell példát venni, ame­lyek a nyilvános ellenőrzések befejeztével a gazdasági veze­tőkkel közösen hathatós intéz­kedéseket tesznek a lemaradá­sok behozására, a problémák megoldására s az idei terv minden mutatójának teljesíté­sére. Az üzemekben és vállalatok­ban a nyilvános ellenőrzést össze kell hangolni az 1978-as gazdasági tervjavaslat élőké szítésével. A IX kongresszus határozataiból kitűnik, hogy a szakszervezeteknek e fontos munkaterületeken is újabb le­hetőségeket kell keresniük. Az életszínvonal további eme­lésének biztosítása a jövft évre igényesebb feladatok kitűzését követeli meg. A szakszervezetek to fel­adata. hogy a gazdasági szer vekkel közösen aktivizáljanak minden szocialista munkabrigá­dot, feltalálót, újítót és dől gozot, főleg a termelést meg­előző időszakban, a CSSZSZK kormányának az tí)78-as terv­re vonatkozó Irányelvei telje­sítésére. A nyilvános ellenőrzésnek, a tervképzésnek a szocialista raunkabrigádok, feltalálók, újt­tok, komplex racionalizációs brigádok aktivitásának, az NOSZF tiO. évfordulója tiszte­letére tett kötelezettségvállalá­soknak részét kell képezniük annak a szocialista munka­versenynek, mely a Mladá Boleslav-i Autógyárból „A ter­melés magas fokú hatékony­ságáért és a munka minősé­géért“ jelszóval indult. Nincs szó kampányról, sem divathul­lámról. A termelés hatékony- Ságénak, a munka minőségé­nek növelése, mint azt a CSKP XV. kongresszusa ts hangsú­lyozta, az előrehaladás egyet­len útja. Ezért a szakszerve­zeti szervekre hárul az a fel­adat, hogy megállapítsák a szocialista kötél ezettségvá 11 a lások, a tematikus tervfelada­tok, a brigádok tevékenysége, u taggyűlések, konferenciák tartalma, a funkcionáriusok továbbképzése megfelel-e a XV. kongresszus célkitűzései nek, amelyeket a szakszerve­zetek tevékenységének feltéte leire a szakszervezetek IX. kongresszusa dolgozott ki. 30 milliórdot létrehozni Mindez teljes mértékben tá- mogatja a CSSZSZK kormá­nyának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a szocia­lista munkaversennyel kapcso­latos új irányelveit, valamint a komplex racionalizációs bri gadok tevékenységéről szóló irányelveket. E két dokumen tumot nem elég csupán ala­posan megvitatni a dolgozók kai, hanem következetesen ér vényesíteni is kell minden üzem feltételeinek megfelelően, s állandóan vissza kell térni hozzájuk. Ez például azt je lenti, hogy már idén maga sabb színvonalra kell emelni a dolgozók műszaki alkotóké pességét. meg kell gyorsítani az újítási javaslatok és talál mányok gyakorlati megvalósi tösát és széles körű alkalma zását, hogy minden üzem es vállalat a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a szakszervezetek IX kongresu szusa határozatainak teljesíté séhez: a ti. ötéves terv folya­mán 30 milliárd korona össz­társadalmi hasznot létrehozni az újítási javaslatok és talál má n y ok reá l i zá 1 á sá v a 1. összegezve tehát: teljesíteni kell az állami tervet, főleg annak minőségi mutatóit, s nem szabad engedélyezni semmilyen kilengést — mint Gustáv Husák elvtárs, a szak szervezetek IX. kongresszusán tartott felszólalásában mondta — ez a szakszervezetek fel adata gazdasági téren, Jelenleg es az elkövetkező időszakban. A kongresszus] beszámoló, « zárszói és az elfogadott ha­tározat egyaránt sok javasla­tot és konkrét útmutatást tar­talmaznak a feladal teljesíté sére. KOMMENTÁLJUK Kinek van igaza? Szerencsés helyzetim« van az újságíró, amikor egy vitás vagy kényes kérdés eldöntésekor matematikai vagy egyéb kézzelfogható eszközzel tudja bizonyítani igazát. Más a helyzet, amikor a külsőségek mögött meghúzódó jelensé­gekről. olyan sérelmekről van szó, melyeket nehéz kivizs­gálni, körülhatárolni. Minuk akkor foglalkozni velük? — tehetné fel bárki a kérdést. Azért, mert léteznek, s bár nem létfontosságúak, akiket érzékenyen érintenek, azok nagyon is komolyan veszik őket. Az idős emberekről van szó, s elsősorban az tdos kom­munistákról. Csak örömmel üdvözölhetjük azokat az ered menyeket, amelyeket pártunk es államunk a nyugdíjasokról való gondoskodás terén elért. Az egészségügytől kezdve u nyugdijak emeléséig minden ide tartozik, s ennek alapján elmondhatjuk, hogy az idős emberek társadalmi megbecsü­lés«* terén a világ élvnnaláhan állunk. A jelenség, amelyről szólni akarok, nem anyagi jellegi» A féireallitottság érzetéről van szó, amikor egyesek ágy érzik, fölöslegessé váltak, nines rájuk szükség. Tudom, ez ismét sok szép és hasznos dologgal cáfolható: a nyugdija sok klubjaival, azzal is, hogy a nyugdíjkorhatár után i* lehet munkát vállalni stb. A jelenség magyarázásakor ép pen ezért könnyen hajiunk a kényelmesebb megoldások fele: hivatkozunk az öregek érzékenységére, arra, hogy betegesek, hogy szeretnek panaszkodni és így tovább. Ha csupán egyedi példákról lenne szó, nem tartanánk szük­ségesnek a nyilvánosság előtt foglalkozni a témával, hiszen az ügyintézésnek más formája is van. Az újságolvasó figyelmét bizonyára nem kerülte el, mi­lyen snkat írunk az utóbbi években veterán harcosokról, idős elvtársakról, hogy tanulságul szolgáljanak a mának, s az élű szó és példa erejével tegyük színessé a fiatalok előtt az utóbbi fél évszázad történelemkönyvének lapjait. Hadd írjak most arról, ami a riportokból kimaradt. Példákat csak az utóbbi hónapok beszélgetéseiből idézek, melyek még elevenen élnek bennem. Neveket nem említek, mert nem az a lényeges. „Ha felszólal a magamlajta öreg, a végén csak leintik, időhúzásnak tartják“ — mondja az egyik. Egy másik: „Amikor látom, valaki nem úgy tesz, amint kellene, s szóink neki, becsülje meg magát és mesélem, hogy kezd tűk mi. csak legyintenek." Szükségesnek vélem idézni, mivel veterán kommunisták mondták, olyan örökké tevékenykedő, fáradhatailan embe rek. akikben él a javítani akurás, akkor is, ba egyesek szerint semmi közük a* u dolgukhoz. Mivel sokat látták s tapasztaltak, észreveszik maguk körül a hibákat. Valljuk be. kicsit más tábol faragták őket, kevés fialalra mondják, hogy egy percig sem tud nyugton megülni, mindig kell valamit tennie. Nemcsak tiszteletlenség és elvlarsiatlanság leinteni okét egy „mi jubban tudjuk, mit kell tenni" vei. mert nnclúbb be szeretnénk fejezni a gyűlést, hanem vesz­teség is. Még akkor is, ha netán lassúbb az o tempójuk, mint amit a mai rohano világban megszoktunk. Nem azért teszik, hogy kerékkötői legyenek a jónak S nem egy alap- szervezetben tanúsíthatják, hogy a nehéz válságos időben is nk voltak azok. akik kitartottak, a helyes irányba terel­ték a fiatalabbakat is. Kimutatjuk irántuk megbecsülésünket Ünnepségekkel, ki­tüntetésekkel. De ne csak az ünnepségen legyen rajok időnk, ne csak azért, mert az éppen liozzatartozik a pro (okodhoz. Úgy van ez. mint a népi hagyományok ápolása val: a fesztivált hosszú, kitartó munka előzi meg. Ezért szép S csak az tndj^ értékelni, aki az elvégzett munkát is becsüli. Nem vitás kinek van igaza: aki úgy érzi, e téren minden rendben van. vagy annak, aki szerint az anyagi juítatas nem minden, akinek értékrendszerében az elvi, erkölcsi megbecsülés felár a koronákkal. Korántsem általánosítok, sokan tudnának ax enyémmel ellenkező példákat felsorolni. De az ilyen sem kevés. Ahol pedig nem ingük, ott nem ve szik magukra. MALINAK ISTVÁN NEM AZ ÍGÉRET SZÁMIT A formalizmustól mentes szocialista versenyért A Plzeiii Skoda Művek villanymozdonyokat gyártó üzemében befejezték a 20 MO típusú motoros kocsik első prototípusának szerelését. Az új motoros kocsi rendkívül nehéz körülmények — például mínusz 50 fokos hidegben is használható olyan mel­lékvonalakon, ahol nem fizetődik ki a dolgozók és a gyermekek szállítása mozdony vontatta szerelvényekkel. A 20 MO típusú motoros kocsi a KGST-tagországok együttműködésének eredmé­nye. Felvételünkön: a 20 MO típusú motoros kocsi második proto­típusa látható a Plzeňi Skoda Míhek villanymozdonyokat gyártó Üzemében, (Felvétel: CTK — J Vlach) A szocialista munkaverseny az emberi kapcsolatok alakftá' sáliak egyik konkrét formája. Sokéves tapasztalataink van­nak ezen a téren, s ma már azt mondhatjuk, hogy hazánk­ban a szocialista építőmuaika minden területén otthonra ta> iáit a szervezett szocialista munkaverseny. De nem egyen­lő arányban, s nem egyforma szinten. Erre utalt beszélgetésünk fo lyamán Mária {acková, a Tex til-, Ruha- és Bőripari Dolgo zók Szakszervezete kerületi bi­zottságának elnöke. — Szükségtelennek tartom különösebben hangsúlyozni a szocialista munkaverseny jelen tőségét, szervező, mozgósító erejét. Nálunk már közismert — amint erre Lenin is rámu tatott —. tiogv egyedül emberi alkotással, a szocialista munka- versenybe bekapcsolódó néptö­megek kezdeményező munka- lelkesedésével lehet megváló sítani a kapitalista társadalmat felváltó új. kommunista társa dalom felépítésével kapcsolatos [eladótokat. Ennek a gondolat­nak a jegyéljen foglalkoztunk mi is a szocialista munkaver- senv szervezésével. Nagyra ér­tékeljük azt a ténvt, hogy ága­zati szakszervezetünk közel huszonnégyezer tagjának több mint 87 százaléka egyéni fel­ajánlást tett A NAGY OKTÓBER 6(1 fiVFORDlJLíljANAK — TISZTELETÉRE, és csaknem kivétel nélkül min­denki bekapcsolódott a szocia­lista munkaversenybe. — Ez tehát azt jelenti, hogy Kelet-Szlovókiában a textil , ruha- és bőripari dolgozók kö rében a munkakezdemétiyezés tömege* alapokra épül. —- Valóban Így van, de mi ennél többet akarunk elérni, mégpedig azt, hogy a munka - verseny, a felajánlások zöme tartalmilag megfeleljen A MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEKNEK. A IX. szakszervezeti kongresz- szus után megtartott elnökségi illésünk határozata szerint min­den vonalon leküzdjük a for­malitást az üzemi és vállalati szakszervezeti bizottságok te. vékenvségében. Konkrétan a giraltovcei Bőrgyárra, a vra- novi Slovenka Textilgyárra, a Nálepka kajiitány Ruhagyár ko šicei. i>rešoví és michalovcei üzemére gondolok elsősorban. Nincs szükségünk impozáns bo­rítólapokba kötött, kifundált felajánlásokra, magas számok­ra Azt akarjuk elérni, hogv minden egyes vállalás a dolgo­zók elhatározásából, kezdemé­nyezéséből szülessen és a leg­fontosabb tennivalókra irányul jón. Vállalataink, üzemeink ne abban versenyezzenek, melyik ígér lobliet. hanem abban, hogy a népgazdasági mutatók teljesí­tésében minél jobb eredménye­ket érjenek el. — Akadnak jó példák isi7 — Természetesen, ezek közé sorolhatom a revúcai Hancs- textilgvárat, a sviti Tatrasvitet, a kežmaroki Tatrafant, a bar­dejovi jAS Cipőgyárat stb. Ezekben és más üzemekben inágas színvonalú a politikai szervező munka. — Tudomásunk szerint a kö­zelmúltban nyilvános ellenőr­zések keretében értékelték a fiela i á n 1 á s o k te I jes í tés é t — Nagyon helyes módszer­nek tartjuk a kötelezetiségváV lalások értékeléséi a kerületi és a járási szakszervezeti szer­vek képviselőinek jelen léiében. Megállapítottuk, hogv szakága­zati vállalataink, üzemeink dol­gozói feltétlenül teljesíteni akarják a tervezett feladatokat és vállalásokat. AZ ELLENŐRZÉSEK eredményeivel — a dolgozók jelenlétében a termelési érte­kezleteken, szakszervezeti tag­gyűléseken foglalkoznak. Eze­ken a tanácskozásokon rendkí­vüli gondot fordítanak azoknak a problémáknak elemzésére, melyek gátolják a tervezett feladatok teljesítésé1 különö­sen a gazdaságosság és a mun­ka minőségének szempont já­ból. — Mire irányul a szakszer­vezetek figyelme a jelen idő­szakban? — Intézkedtünk az állami terv egyenletes, folyamatos tel­jesítése érdekében azzal a cél­lal, hogy az első hat hónap alatt vállalataink üzemeink AZ ÉVES TERV feladatainak 51 százalékát tel­jesítsék. Eddigi tapasztalataink ezzel kapcsolatban általában kedvezőek. habár végleges adatokkal még nem szolgálha­tok. A továbbiakban arra irá­nyítjuk a szakszervezeti szer- vek figyelmét, hogv szigorúb­ban lépjenek fel azokkal a gaz­dasági vezetőkkel szemben, akik nem támogatják kellően a vállalatnak és társadalmunk­nak egyaránt hasznot hozó ha­ladó munkamódszerek széle sebb körű alkalmazását KULIK CELL ÉRT íj szó 1977. VII. 7 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents