Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-30 / 208. szám, szombat

Penes Ferencs A kommunista párt katonái 55 évvel ezelőtt történt... 1977. VII. 30. Egy olyan harcos, forradal­om esemény ötvenötödik évfor­dulójáról emlékezünk meg, amelynek színhelye 1922. jú­lius 30-án — Kelet Szlovákia metropolisa, Košice volt. Az a város, ahol a dolgozók emlé­kezetében felejthetetlenül élt az L919-es Magyar és Szlovák Tanácsköztársaság emléke: az a történelmi jelentőségű né­hány hét, amikor — ha egé­szen rövid időre is — a mun­kásosztály felszabadulva a tő­kés kizsákmányolás és elnyo­más alól, maga irányította ele te menetét. Rendőr terrorral Annak ellenere, hogy a cseh­szlovák burzsoázia és államha­talmi szervei mindent elkövet­tek, hogy megnehezítsék, sőt lehetetlenné tegyék a munkás­ság forradalmi szervezeteinek, mindenekelőtt a kommunista párt működését. Azonban nem sikerült megtörni a kommunis­ta pártnak a dolgozó tömegek­re, a proletár ifjúságra gyako­rolt befolyását. Rendőri terror­ral akarták tehát megfélemlí­teni a munkásságot, a kom­munistákat. Ezért került a kosicei rendőr- igazgatóság élére dr. jaroslav Klíma, a volt Oszt rák Magyar Monarchia bécsi rendőrségének neveltje. A košicei katonai körzet élére pedig Kadoía Gaj- *Ia tábornokot állították, aki az 1917 es Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban, az el- lenforradaimárok oldalán a fia­lni Szovjet-Oroszország ellen harcoló oroszországi csehszlo­vák légió parancsnoka volt, s aki később, 1926 ban a cseh fasiszta pórt megalakításával vált hírhedté. Mindketten a kommunisták és a forradalmi munkásmozgalom elleni gyűlő létükkel érdemelték ki a bur­zsoázia bizalmát. A forradalmi mozgalom ható sági üldözése nem riasztotta vissza a kommunistákat a pro ietariátus, soraiban végzendő os2tályharcos propagand ától. Lnnék eredménye volt, hogy a szakszervezetekben még jobban megnövekedett y kommunisták befolyása. A munkásifjűságot tömörítő proletár testedző egyesületekben, az FRTJ-ben, a vörös cserkészek alakulataiban, » munkások kultürszervezetei- ben elmélyült a kommunista párt politikájával való együtt­érzés, a kommunista párthoz való tartozás tudata. Kelet-Szlovákia minden jelen­tősebb városában élénk, forra­dalmi szellemmel telített prole­tár testedző egyesületek mű­ködtek. Városonként különféle kulturális ünnepségeket, aka démiákat szerveztek. Nyáron körzeti, majd kerületi torna- és »portünnepségeken mutatták be u testedzés terén elért eredmé­nyeiket. Ezek a rendezvények kiváló alkalmat nyújtottak a proletár tömegek mozgósításá­ra. A kommunista párt és a Komszomol kezdeményezésére tűzte ki a forradalmi proletár testedző szervezet, az FRTJ, a vörös cserkészek kerületi talál­kozóját Košicében 1922. július 30-ra. Célja: a vörös cserké­szek letegyék a fogadalmat, hogy hűséggel és odaadással szolgálják a munkásosztály ügyét, a kommunista eszmét. A proletár cserkészmozgalom a polgári, a burzsoázia pártjai mellett működő cserkészmoz­galom példájára jött létre, hi­szen az akkori természetbarát Ifjúság körében nagyon nép­szerű volt. A cserkészek zöld Inget, a nyakukban különféle színű kendőt, széles karimájú kalapot, térdnadrágot viseltek és felszerelésükhöz egy kétmé­teres cserkészbot is tartozott. A vörös cserkészek a nyakuk­ban vörös kendőt viseltek. A pórt és a Komszomol irányításával A cserkészet eleinte termé­szetbarát mozgalomnak indult. Azonban mihelyt a burzsoázia felismerte az ifjúságra gyako­rolt nagy hatását, az előzetes kaiouai kikéjizés szolgalatéba állította azt. Különböző párt­jaik mellett működő testedző egyesületeikben alakították meg a cserkész csapatokat, ahol a burzsoázia osztályérdo- kei-t szolgáló, munkásmozgalom elleni nevelésben részesültek. A burzsoá nemzeti szocialista párt cserkészalakulatai a Sokol nevű testedző szervezet kere­tében, a klerikális pártié az Orol, a szocdemeké az RT} ke­retében működtek. A kommunista párt és a Komszomol befolyása alatt ál­ló proletár testedző szervezet keretében jött léire a Sparta- kusz, a vörös cserkészek szer­vezete. A testedzés mellett, mint a kommunista mozgalom védelmi alakulata, áttért a ka­tonai jellegű gyakorlatozásokra is a vasárnapi kirándulásokon. A párt, a Komszomol és általá­ban a forradalmi szervezetek összejövetelei, gyűlései zavai*- talansága felett őrködtek. A városokban, <i munkásotthonok­ban rendfenntartó szolgálatot teljesítettek, ügyelve arra is, hogy Idegen elemek, rendőp* spiclik ne juthassanak be. A vörös cserkészek 1922. jó- lius 30 i kerületi találkozója* nak megszervezése reám há­rult, mint az FRTJ tiszteletbeli titkárára és mint a vörös cserkészek politikai vezetőjére. Miután pártunk lapjának, a Kassai Munkásnak voltam az alkalmazottja, heteken at en­nek szentelhettem minden idő­met. Meglátogattam Kelet Szlo­vákia más városait Is. Külön ki­emeltem, hogy Košicében és Pre- šovban valóban példamutató, áldozatkész munkát végeztek. A munkásotthonban és a tor­nateremben naponta késő estig próbállak. Ugyanilyen lelkese­déssel és odaadással készültek a prešovi munkászenekar, a kosicei munkásdalárda es a szavalókórus tagjai. A történel­mi hűség megkívánja, hogy megörökítsem azon munkatár­saim nevét, akiknek nagy sze reptik volt a nehéz leiadat si­keres teljesítésében. Košicében: Ménesy István, Papp Lajos. Tar jany Ilona, Briznyák István, Molnár Gyula, Szók olovits Ist­ván, Juraj Sobol, Prešovban: Jan Héreš, Engen l.iiwy, Mikit ľáft Kenn, Spišská Nová Ves- ben: Jozef Lapšansky, Kežma tokban: Micbal Krajiiák és még többen, akiknek a nevére már nem emlékszem. A felsoroltak közül Ménesv István és Juraj Sobul forradalmi mozgalmunk mártírjai, életüket áldozták a kommunista eszme győzelméért vívott harcban. A törvényes előírásoknak megfelelően az illetékes ható­ságnál a rendőrparancsnok­ságon — bejelentettük a vörös cserkészek kerületi ünnepségé­nek megtartását, a beadvány­ban ismertetve az ünnepség le­folyásának pontos programját. Olyan nagyarányúitok ígérke­zett az egész akció, hogy kény­telenek voltak megadni az en gedélyt. Brutális beavatkozás Elérkezett a nagy nap, ame­lyen Kežmarok, Spišská Belá, Poprad, Levoča, Spišská Nová Ves, Krompachy, Medzev, Rož­ňava, Gelnica és Prešov vörös cserkészeivel es az FRTJ gyer­mek és ifjú tornászaival együtt számos vendég is érke­zett Košicébe. Az ünnepség színhelye a vá­ros északi részén levő kadétis­kola mögötti sportpálya volt. Ide az egyenruhás vörös cser­készek és tornászok kora dél­után a pályaudvarról vonultak fel, miután üdvözölték a Pre- šovból érkező vörös cserkésze­ket, tornászokat, a munkásze­nekart és a vendégeket. A fel­vonulás annyira impozáns volt, hogy az utcákról a lelkes pro­letártömeg felzárkózott mögé­jük és fegyelmezetten haladt az úton. Amikor a vörös cserkészek és az egyenruhás tornászok a zenekarral elhaladtak a Fő ut­ca felső végén levő rendőrpa- rancsnokság épülete előtt, a mögöttük kitört nagy lármára lettek figyelmesek. Mi, akik az élen haladtunk, a zene hang­jai miatt csak akkor szerez­tünk tudomást arról, mi is tör­tént mögöttünk, amikor már javában folyt a verekedés és felbomlott a rend. Egy nagy usapat rendőr gumibotokkal rontotl rá a cserkészek és tor­nászok után békésen haladó proletárok tömegére. Ezt látva a cserkészek visszafordultak és proletártestvéreik segítségére siettek. Cserkészbotokkal vála­szoltak a rendőrök durva tá madására. Az ünnepi felvonu­lás a rendőrség provokációja folytán durva verekedéssé la jult Több munkás, és rendőr is megsebesült. A cserkészek a botokkal mintegy szuronyt szegezve támadtak a rendő­rökre, s visszavonulásra kéuy- szerítették őket. így tették le­hetővé a tömeg szétoszlását, és a zenekar biztonságba való he­lyezését. A rendőrség elzárta a sport­pálya felé vezető utat, ezzel lehetetlenné telték az ünnepség megtartását. Tulajdonképpen ez is volt a célja a provokáció nak, amit megerősített az, hogy a sportpályán várakozó nézőközönséget — amely a le látszódott tragédiáról nem tu dotl semmit — kiutasították a pályáról. Ezután a cserkészeket a Munkásotthonba vezényeltük, mi pedig a Kovács utca 5b szám alatt levő párttilkarságra siettünk, ahol Seiden Annin elvtárHsal az ünnepség ellia lasztása mellett döntöttünk, te kintettel az előállott rendkívü­li helyzetre. Egyúttal elhata roztuk, hogy munkásküldöttség íog tiltakozni a véres rendőr terror ellen. Másnap azonban meglepetes várt bennünket. Az épületet, amelyben a párt titkársága, a Kassai .Munkás szerkesztősége, a vasmunkások és a vasutasok szakszervezetének lit ka rsága volt, katonaság szállta meg. Reggel mellünknek szegezett szuronyos puskával fogadtak es nem engedtek be a hivatal­ba. Ugyancsak megszállva tar tották a Mészáros utcai Mun­kásotthont is. Jaroslav Klíma, a volt monarchista rendőrpa rancsnok szövetkezve az ellen forradalmi csehszlovák légió volt tábornokával, Radola Gaj dával, felrúgta a polgári de mokrácia jogszabályait, terro risztlkus eszközökkel akarta lehetetlenné tenni a forradal­mi szervezetek és mindenek előtt a kommunista párt tévé kenységéi. Méltó válasz A Kassai Munkás rendkívüli számában tiltakozott a rendőri önkény ellen fis bejelentette, hogy a parlamentben is szóvá teszik az országos botránnyá nőtt rendőri brutalitást. A munkások a július 30-i rendőri provokációra méltó vá laszt adlak 1922, szeptember 10 én: még hatalmasabb ünnep­ség keretében tartották meg a vörös cserkészek kerületi talál­kozóját, amikor már közel 500 fiatal tette le a kommunis­ta párt eszméi mellett a hű­ségfogadalmát tízezres tömeg jelenlétében. Az ünnepségen a CSKP KB nevében Bohumil Š m e r a I mondott beszédet, akí a több nemzetiségű kerület proletariátusát biztosította a cseh munkásság és a párt köz­pontjának legteljesebb szolida ritásáról. A proletártömegeknek ez úton való mozgósítása nagyon is időszerű volt, miután a for­radalmi munkásmozgalomra még nehezebb idők köszöntöt­tek be. Élesebb formát öltött a kommunista párt és a Kom szomol elleni üldözés, a moz­galom sikereiért azzal álltak bosszút hogy megkezdték a párt és a Komszomol funkcio­náriusai elleni hajszát, azok bebörtönzését és helyi szerve­zeteik feloszlatását. Mindez azonban nem törte meg a párt és a Komszomol elvliű harco­sait, kiállták a megpróbálta­tásokat, abban a szilárd hit­ben, hogy a párt vezette prole­tariátus győzelmet orat a bur­zsoázia felett. A jubiláló strážskéi CHEMKO vállal»« Huszonöt esz­tendővel ezelőtt Strážske község a michalovcei járás átlagos mezőgaz­dasági települései közé tartozott. Ma pedig a kelet-szlo- vákiai síkság észa­ki részének egyik sokrétűen fejlődő, csinos városkája, a vegyipari dolgozók népes csaladjának kedvelt otthona. Az évek folya­mán Strážske rend­kívül. gyorsan és sok Irányban fej iödütt, s ebben nagy érdeme van a település határában kö­zel hatszázötven hektáros te­rületen felépített, immár ne­gyedszázada működő vegyipari kombinálunk, a CHEMKO vál­lalatnak. — lit, a hajdani falu szelén, erdővel határos legelőkön és szántóföldeken raktuk le üze­münk alapjait - emlékezik Miloslav Vála vállalati igazga­tó, aki kezdettől fogva itt él és dolgozik. Prágából települt ide, s ma már büszkén kelet szlovákiainak váltja magát. — Nem volt könnyű időszak tolytatja. Talán mondanom sem kell, üzemünk telepítésé­nek híre a helybeli lakosság, főleg a földművesek körében, vegye« visszhangra talált. A gyakortali élet meggyőzte okrn pártunk gazdaságpolitikájának helyességéről, bár, mint min­den vegyipari üzem, a környe­zetében gondnkát is okoz. Végigjártuk a részlegeket s láttuk, hogy például a mütrá- gyagyárlő üzemrészleg közelé­ben meghúzódó erdősáv fai pusztulófélben vannak. Ez meg a múlt műve — figyelmeztet kísérőnk, jaroslav KoHSuth mérnök, a vállalat ke reskedelmi igazgatója. - Az üzemrészlegböl kiáramló szeny- nyezőanyagok felfogását sike rült megoldani. Az üzemünk' bői óránként ma már nem egy tonna, hanem csupán ri0 100 kilogramm szennyezőanyag ke­rül a levegőbe. A termelőrészlegeken megfi­gyelhettük azt is, hogy ez a fontos vegyipari vállalat kor­szerűsítésének folyamatát éli. Közel 740 millió korona beru­házási költséggel új ffítőkazánt építenek, ahonnan Michalovce és Humenné városok jelentős mennyiségű hőt kapnak majd. A régi már elavult, de még mindig működik és a vállalat Ahoi a nitrogéntrágvák alap­anyagát gyártják igényeinek kielégítése mellett Strážskénak ts meleget szol­gáltat. A formalingyártó részleg kő rül aránylag nagy a ese>nd, csu­pán a csővezetéken szivárgó gőz érzékelteti működését. Pe­dig szinte megállás nélkül fo­lyik a már 25 évvel ezelőtt, az első termékek között gyártott Formaiin előállítása. Andrej Kačura huszonnyolc tagú bri­gádja korszerű gépekkel, be­rendezésekkel dolgozik, tervét állandóan sikeresen teljesíti. A gyártóberendezések kör­nyékén a levegőben édeskés szag terjed. — A metilalkohol- nak van ilyen szaga — magya­rázza Kačura elvtárs. — A Szovjetunióból importáljuk, mint a Formaiin fontos alap­anyagát. A kezdetben akadtak olyanok, akik belekóstoltak eb­be a „jószagú“ folyadékba, de csaknem az életükbe került. A vállalat területén több he­lyen találkozunk speciális vas úti tartálykocsikkal. Amint megtudtam, több mint huszonöt kilométert lesz ki a vasúti pa lya hosszúsága. Ay egyes üzern részlegekből ezen keresztül, tartály- és teherkocsikban szál­lítják el az ammóniákot, sósa­vat, kénsavat, formaiint, tim- sót, a Hydolor hidraulikus és hőállő folyadékot és egyél* itt gyártott terméket. Az előkészített vasúti szerel­vényeken külföldi országok, cégek címeit látjuk. Beszélgeté síink így a termékek exportálá­sára terelődik. Koššuth mér­nök, beosztásánál fogva, a lég­ii letékesebb ebben a kérdésben, tehát ő tájékoztat. A Chemko működésének harmadik évében, már 1957-ban elkezdődött termékeink expor­tálása. Ez először is a Hexá­nná volt, amit Brazíliába küld­tünk. A termékek minőségének és választékának javításával ki­vitelünk évről évre fokozódott. Termékeink lassan Ismertté váltak egész Európában, Észak - es Dél-Amerikában, Ázsiában, 1974-ben Űj-Zélandban, majd Ausztráliában is. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán kivite­lünk kétszeresére növekedett s ■1975 ben az export a piaci ter­melés 20 százalékát képezte. Egyébként kiváló együttműko dést folytatunk a KGST tagor­szágokkal, a Szovjetunióval, a/. NDK val, a Magyar Népköztár­sasággal, Romániával. Az üzemlátogatást követően megelégedéssel hallgattuk a Chemko vállalat vezetőinek a gazdasági eredményekről, tej lesztési tervekről, a vállalat közel 3200 tagot számláló mun­kaközössége igyekezetéről a dolgozókról való gondoskodás eredményeiről szóló tájékozta­tóját. Az eltelt huszonöt ev alatt két fejlődési szakaszon ment keresztül a vállalat. Több mint 1,2 milliárd koronát fordítot­tak fejlesztési célokra. Többek között felépítenék a műtrágya- gyártó üzemrészleget. A Chem­ko fejlesztésének harmadik szakasza 1975-ben vette kezde­tét. Említést érdemel, hogy a Chemko idei megnövekedett feladatait is eddig 100 százalé­kon felül teljesíti. A vállalatvezetők örömmel beszeltek az itt dolgozók lel­kes munkájáról, melynek több mint 99 százaléka bekapcsoló­dik a szocialista munkaver­seny legkülönbözőbb formáiba. Mindannyluk sikeres munkáját igazolja, hogy vállalatuk az „Építésben szerzett ' érdeme kért“ állami kitüntetés viselője s dolgozói közül többen része­sültek állami, illetve ágazati kitüntetésben. Nagyon sikeres­nek mondható az emberekről való gondoskodás is. Végezetül szeretnénk kihang­súlyozni, hogy azok az eredmé­nyek, melyeket a strážkéi Chemko létezésének 25 éve alatt tevékenysége minden te­rületén elért, jó alapokat nyúj­tanak ahhoz, hogy a termelés és beruházás igényes felada­tait a jövőben is sikeresen tel­jesítse. Miből fakad ez a derűlátás? Ebben, a néhányszázéves bre- kovi vár közelében felépített üzemben sok száz munkás — szlovák, ukrán, magyar és cseh nemzetiségű — huszonöt éve együtt lélegzik, él és dol­gozik. Figyeli, megérti ami körülötte történik. KULIK GELLERT Miloslav Vala vállalati igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents