Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-26 / 204. szám, kedd

Percnyi szünet nélkül

A domboldalakon a kévekötő aratógépek is jó szolgálatot tesznek

A gömöralmágyi (Gemerský Jablonec) Május 9. Egységes Földművesszövetkezet szakembereinek a korábbi években még egy alkalommal sem sikerült olyan tökéletesen megszervezni a gabonabetakarítás és az ezzel összefüggő tennivalók menetét, mint az idei aratást megelőző hetekben, na pókban. Elsősorban ennek a hibátlan felkészülésnek tulajdonítható, hogy kezdettől fogva teljesen zökkenő- és problémamentes a nyári csúcsmunka végzése.

— A búzaföldeken július tizenegyedikén állítottuk munkába a kombájnokat — tájékoztatott Agócs Géza elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Számunkra azonban a korábbi napok is legalább annyira mozgalmasak voltak, mint az aratás első órái. A jó felkészülésre ugyanis minden szempontból különösen nagy gondot fordítottunk. A gép javítását, előkészítését sikerült idejében és jó minőségben elvégeznünk. Erről a július nyolcadikai próbaaratás alkalmával győződtünk meg. Az idén jobb gépekkel és nagyobb lendülettel kezdtük a munkát. Szövetkezetünknek már három E-512-es és egy SzK-5-ös kombájnja van. Az elmúlt hét végén a Dolný Kubín-i járásból megérkezett a két vendégkom- bájnos is, így most már megfelelő gépi érd áll rendelkezésünkre.

A szövetkezet dombokkal teli határában összesen 430 hektáron érlelt kalászt a nyári napsütés. A gabonföldek legnagyobb részén búzát termesztenek. Főleg Mironovszkaja és Száva fajtát, amelyek már évek óta jó terméssel hálálják meg a növénytermesztők szorgalmát.

— Most milyen a termés?

— Elégedettek vagyunk —

mondta Agócs Gyula főagronó- mus. — Az eddig learatott 165 hektáros területről negyven mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Előreláthatólag a többi parcella hozama sem rontja le ezt az átlagot. Természetesen a kombájnosok, Pápista Gyula, Mag István, Pápista Emil, Molnár István, Tóth Artúr, Foglár Tibor, Szó Tihamér és Agócs Adolf mindent megtesznek a veszteségek elkerülése érdekében. Hogy ez menynyire nem egyszerű feladat nálunk, azt jól magyarázza az a körülmény, hogy a gabonatermés mintegy felét olyan dombokról kell betakarítani, ahol csak a legnagyobb óvatossággal végezhető a munka. A me redek parcellákon nem lehet lebecsülni a balesetveszélyt. Kombájnpsaink azonban már jó tapasztalatokkal lrendelkeznek. Pápista Gyula például a lavalyi járási aratási verseny második helyezettje volt.

A gömörlamágyi szövetkezet azon kevesek egyike, ahol a gabona betakarítása korántsem csak a kombájnosoknak jelent komoly feladatot. Mintegy 100 hektáros területen ugyanis nem lehet más géppel, csak az idejüket múlt kévekötő aratógépekkel dolgozni. Azokkal is csak úgy, ha lánctalpas traktor a vontatójármű.

— Nem kevés többletmunkát jelent számunkra az, hogy ilyen régi gépekkel is dolgoznunk kell. Az említett területen viszont a nagylejtésszög miatt kombájnokkal nem végezhető el a munka. Szövetkezetünknek hat kévekötő aratógépe van. Sajnos már csuk kettő üzemképes. Gépjavítóink legjobb tudása ellenére sem tudjuk használni a többit. A két aratógép megjavításához négyet kellett szétszerelni a régen nem kapható alkatrészek miatt. Ha esetleg azok is elromlanak, nem marad más megoldás, mint újra elővenni a kézi kaszákat.

A kévekötő aratógépek használatának azonban más hátránya is van. Ugyanis azon kívül, hogy munkaigényes a kévék rakodása, elszállítása és a hagyományos módon történő gabonacséplés, nagyban késlelteti a tarlóhántás végzését is.

— A" szalma begyűjtése párhuzamosan történik az aratással. Hat nagy teljesítményű HORAL felszedőkocsink van erre a munkára. Ezenkívül egy szalmapréssel is dolgozni fogunk, amelyet a Klenoveci Egységes Földművesszövetkezet dolgozói kölcsönöznek számunkra. Az aratás befejezését követő hét nap alatt így nehézségek nélkül elvégezhetjük a szalma begyűjtését. A tarlóhán- tást, illetően sajnos jóval kedvezel lenebb a helyzet. Eddig mindössze csak 12 hektáron végeztük el ezt a munkát. Ugyanis a gabonabetakarítással egyidejűleg folyik a félkorai burgonya betakarítása, a dohány törése és a legelők második kaszálása, ami leköti a termény- szállításra nem szükséges traktorokat. A lánctalpasok pedig a kévekötő aratógépeket vontatják. A következő napokban azonban meggyorsítjuk a tarlóhántás menetét is.

A szövetkezet határában már rohamosan fogy az aratni való. Naponta huszonöt-harminc hek táros területet járnak be a kombájnok. Az aratók szorgal mát csakúgy, mint a korábbi években, most is dicsérni lehet. Így már csak az időjárás alakulásán múlik, hogy július végéig biztos helyre, fedél alá kerüljön az utolsó hektár termése is.

LALO KÁROLY

Az utolsó forduló

TOVÁBB AKARNAK ARATNI

A learatott gabonatáblákon teljes ütemben hordják össze a szalmát, és nagy teljesítményű traktorok vontatják a larlóhán- tó ekéket. Feketéllö barázdák jelzik, hogy lassan vége felé közeledik a nagy gabonagyűjtési munka. A kombájnokat már az utolsó táblákra összpontosították.

— Sikeresen, kevés veszteséggel takarítottuk be a termést — újságolja elégedetten Tóth Imre, a gútai {'Kolárovo) Ifjúság Efsz császtai gépesítő brigádjának vezetője. Értékelése szerint kiválóan dolgoztak a gépek, alig volt komolyabb meghibásodás. Dicséri a javítóműhely dolgozóit. Közülük hatan az éjjeli órákban is szolgálatot tartottak. Bagita Józsi és Szénási Józsi a mozgóműhellyel járta a határt, gyorsan kijavította a „beteg“ gépeket.

— Az idei aratás bebizonyította — mondotta Tóth Imre —, hogy a javítóműhely dolgozóinak egyre jobb a munkához való viszonyuk. A jól kijavított gépekkel dolgozhatnak ilyen eredményesen a kombájnok is.

Kis motorkerékpárjára ülve közli, hogy a szalma összehordását is jól megszervezték. Két műszakban hajnali négy órától déli 12 óráig, és déltől esti kilenc óráig dolgoznak az egyes csoportok a bálázógépekkel és a szalmahordó kocsikkal. Naponta 200 hektárról takarítják be a szalmái. Egy kis nekifutás után felberreg a motorkerékpár és a brigádvezető a tarlóra robog, hogy irányítsa a gondjára bízott szalmaszállító idénymukásokat.

— Tíz munkanap alatt takarítottuk be a termést 2400 hektárról — állapítja meg Rigó Ferenc gépesítő, amikor találkozunk vele. — Igaz, harminchárom kombájn búgott a .határban. Teljesítményükkel elégedett vagyok.

A gazdasági udvar régi irodájában együtt nézzük a betakarításról hiteles képet nyújtó faliújságot. A kimutatás szerint Kytka Pál és Mengyán András arptta le a legnagyobb területről a gabonát, de a többiek is jól kihasználták a gépeket. A két élenjáróval együtt már jó néhányan haladták túl a bűvös száz hektárt.

— Aranyat ért a Frýdek-Mís- tek-i és a prostéjovi járásból,

1977

VII. 26.

5

— Teljesítettük vállalásainkat — jelenti Horváth Feri és Forró Imre —, kevés veszteséggel gyűjtöttük be a termést.

(A szerző felvétele)

valamint a Banská Bystrica-i Efsz-ből hozzánk jött kombájnosok munkája is — mondja a gépesítő. De mi sem maradunk adósak a segítséggel. Tíz kombájnt indítunk útnak, hogy segítsenek, ahol szükség van rá. Azt tartjuk: a kölcsönkenyér visszajár.

A császtai részlegen néhány elszórt tanyasi ház szomszédságában porfelhő úszik az egyik gabonatáblán. Szovjet gyártmányú Kolosz és SZK-4-es kombájnok habzsolják magukba a búzakalászokat. A határút mentén épp Orosz Pál közeledik egy csapat kombájn előtt SZK 4-esé- vel. Egy percre leugrik a búgó gépről.

— Kedvező az időjárás, jól haladunk. Ma több mint tíz hektárt aratok le gépemmel, jó kombájnok ezek, csak érteni kell hozzájuk.

Nincs most idő a beszélgetésre. A kombájnos máris felugrik a kormány mögé és továbbhalad az egyre fogyó gabonatáblán.

Horváth Ferenc közeledik egy másik hasonló típusú kombájnnal. Forró Imre pedig must állt be a sorba. Gépén ott ékeskedik, hogy a SZISZ egyik tagja forgatja a kormánykereket. Az ifjúság szövetkezetében a fiatalok sokat hallatnak magukról, élen járnák a szocialista munkaversenyben. Erről bővebben beszél, amikor leállítja a kombájnt.

— A begyűjtéssel járó veszteség egy százalék sem volt — mondja csillogó szemmel. — Vállalásunkat teljesítettük.

Arcát vastagon belepte a por, de mégis friss, a fáradtságnak nyoma sincs. Amikor újra felugrik a gépre, indulás közben még lekiált.

— Tovább szeretnénk aratni ... Szívesen mennék a cseh országrészekbe ... Remélem, a vezetőség engem is elküld ...

Percek alatt összetorlódnak a kombájnok. Az egyik villogó fénnyel jelzi, hogy búzával telt a tartálya. Hamarosan vastag sugárban ömlik a búza a traktor pótkocsijába.

BALLA JÚZSEF

Tisztán dolgozik a yép. Hodossy László /jobbról) és Czucz Sándor. (A szerző felvételeJ

Aratni is tudni kell

KOMBÁJNOSOK A KOMBÁJNOS M UN KÁRÓL

Hatalmas búzatábla a dunaszerdahelyi f Dunajská Streda) Dukla Efsz határában. Hét kombájn rója a köröket, szépen egyenletesen követve egymást, nyomukat hosszú szalmarendtik jelzik.

Hodossy László kombájnossal az egyik Nyiva útjába állunk. Kísérőm intésére megáll a kombájn, elhalkul motorja, a hatalmas szerkezet megadja magát.

A vezetőfülkéből kiszálló társa előbb széles mozdulattal megtörli verejtékező homlokát, majd kezet nyújt.

— Czucz Sándor.

— Meleg van odafenn?

— Nem fázunk, az biztos. Úgy huszonöt-harminc között van állandóan. Nagy előny, hogy felszereltünk napfénytörő rácsot. A napsugár így nem éri közvetlenül az üveget, és ez legalább tíz fokot „levesz“ a kinti hőmérsékletből. |ó szolgálatot tesz a beépített ventillátor is. Cseréli a levegőt, és így jóval kevesebb a por. Persze ez nem panasz, hiszen a meleg és a por vele jár az aratással, s aki vállalja, az ezekkel is számol.

Táji'sa már korábban elárulta, hogy a szövetkezet és a környék egyik legügyesebb traktorosa. A nyitrai és a České Budéjovice-i ügyességi versenyek állandó résztyevője, és nemegyszer már szép helyezést is elért. Negyedik éve aratnak együtt, és — amint azt az ag- ronómus elmondta — így együtt a szövetkezet egyik legjobb kombájnoskettősét alkotják. Ezt bizonyítja, hogy a kicsépelt gabona mennyiségét tekintve az első helyen állnak a kombájnosok versenyében.

— Szoros küzdelemben, hiszen két-három kettős is közvetlenül a nyomunkban van.

— Nagyon kell igyekeznünk, ésszerűen kihasználva minden percet, hogy megtartsuk helyünket — mondják felváltva.

— E megállás tehát máris veszélvezteti az elsőséget...

— öt perc még behozható. Három eltelt, mavad még kettő — mondja Czucz Sándor az órájára nézve. — Mi kelten a kombájnnal, aratással kapcsolatban ugyanazt valljuk, így amit társam mond majd, az úgy is vehető, mind kettőnk véleménye.

Az egy percet még felhasználják arra, hogy gyorsan körülnézzék a gépet, részletesebben is megvizsgálva egyes helyeket, ellenőrizzék a cséplés minőségét, eléggé tisztán dolgozik-e a gép, és mire az ötödik perc is elmúlik, ismét elindul a kombájn.

Ke t te s be n ma rad u n k Hodossy Lászlóval. Tizennegyedik éve cseréli fel rendszeresen minden nyáron a műhelyasztalt a kombájn vezetőfülkéjével, azért,

mert ez változatosságot is jelent, de elsősorban azért, mert úgy érzi, a gabona eredményes betakarítása érdekében egyszerűen ezt kell tennie. Pedig nem is olyan könnyűek az aratási hetek.

— Általában hatra megyünk ki a telepre és elvégezzük a szükséges napi karbantartást. Ha javítanivaló is akad, ennek nagyságától függően egy két órával korábban kezdődik a munkanap. A vége a kezdettől függetlenül majdnem mindig egyforma. Este nyolc- kllenc között hagyjuk abba az aratást, s mire bevonulunk a telepre és hazakerülök, bizony már tíz óra is elmúlt.

—• Kivéve, ha esik az eső. Ilyen munkatempó esetén egy- egy félnapos kényszerpihenő talán nem is jön rosszul...

— Ha a pihenést nézzük, akkor valóban nem, de a munka szempontjából jobb, ha nem esik. Az az igazság, hogy esős időben sem lustálkodunk. Az igazi kombájnos mindig talál a gépen javítanivalót.

— Hogyan lehet jól és sokat learatni?

— Sok minden kell hozzá. Lelkiismeretesen kijavított gép, jó munkaszervezés, és elsősorban folyamatos elhordás.

És a jók között a legjobb hogyan lehet az ember?

— Szerencsével. Ne romoljon el a gép, és — gondolkodik* hogy is mondja — talán egy ki* csit aratni is jobban kell tudni* a legkisebb dolgokra is ügyelve. Például arra, hogy a széles vágószerkezet teljes egészében legyen kihasználva. Akik elsők akarnak lenni, azoknak a vá- gószerkezeteken még tíz-tizen- két centit sem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Lényeges az is, hogy a lehető legkevesebbet menjen üresen a gép. Erre különösen a fordulóknál kell gondolni. Ügy kell beállni a sorba, hogy a vágószerkezet azonnal teljes szélességében érje a gabonát. A kombájnosok ma már mestereik gépüknek, az alapvető követelményeket valamennyien ismerik és megtartják. Aki a jók között a legjobb akar lenni, annak a legkisebb részletekre is állandóan gondolnia kell. Semmire és egyszer sem mondhatja, hogy majd legközelebb.

— Idehaza rövidesen befejezik az aratást. Mennek segíteni?

— Ügy tudom, Csehországba. Már többször voltam, főleg régebben. A család, a gyerekek miatt már nehezebb hosszabb időre elmenni, de ha így kívánja a szövetkezet érdeke, nem lehet nemet: mondani. Nekünk is „jól jött“ a segítség, azoknak is sokat jelent, akik minket hívnak.

EGRI FERENC