Új Szó, 1977. július (30. évfolyam, 179-208. szám)

1977-07-04 / 182. szám, hétfő

GYEŠOLJE SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. július 4 HÉTFŐ BRATISLAVA • XXX ÉVFOLYAM 182. szánt Ara 50 fillér KEDVEZŐ A KEDVEZOHEIHSN Nein akarom felcsigázni a kíváncsiságot — a kedvezőtlen fogalma ez esetben általában a bűnözés, s ennek keretében kedvező az a tény, hogy tavaly országos viszonylatban — és « Szlovák Szocialista Köztársaságban is — csökkent a bűn- cselekmények száma. Különösen annak hátterén domborodik ki ennek a ténynek a jelentősébe, hogy például az Amerikai Egyesült Államokban, de más (ejlett tőkésországnkban is, lazernyi veszély ólálkodik az emberek személyi biztonsága körül, amely úgyszintén az emberi fogok egyike, de ennek ellenére az utóbbi időben arcátlan módon, dobhártya repesztő hangerővel és éktelenül hamisan riadót fújnak az ellen, hogy a szocialista tábor országaiban állítólag lépten-nyomon meg­szegik az emberi jogokat. Szlovákiában például 1971-ben tízezer büntetőjogilag fele­lős személyre számítva 159 ellen indult eljárás, és 114 ellen emeltek vádat, öt évvel később, vagyis tavaly, ez a két szám­adat már jóval kedvezőbben alakult, mégpedig 139-re, illetve 103-ra. Igen pozitív jelenség, hogy nemcsak általában, hanem az egyes bűntetteket illetően is javul a helyzet. Ez a megál­lapítás csak a társadalmi együttélést durván sértő bűncselek­ményekre nem vonatkozik, mivel ezeknek száma növekedett. Minden bizonnyal a gyerekek és az ifjúság körében elmé­lyültebben folytatott jogi nevelésnek köszönhető nem kis mér­tékben, hogy további örvendetes tényként könyvelhetjük el: csökkent a fiatalkorú bűnözők száma, akik 1976-baii a bün­tetőjogilag üldözött személyeknek 7,3 százalékos hányadát tették ki. Ki tagadhatná, hogy a motorizmus rohamos fejlődése mel­lett komoly siker: tavaly Szlovákiában csökkent a balesetek száma. Ez egyrészt a szigorúbb közlekedésrendészeti intézke­déseknek, másrészt a tájékoztató eszközök mélyreható felvi­lágosító tevékenységének köszönhető, elsősorban az új köz­lekedési szabályzat bevezetésével kapcsolatban. S végül az sem tekinthető jelentéktelen körülménynek, hogy az ún. köztársaságellenes, vagyis a politikai bűncselek­mények száma rendkívül kedvezően alakult az utóbbi években A csökkenés itt a belpolitikai viszonyuk és hazánk nemzet­közi helyzete szilárdságáról tanúskodik. Az eredmények, a sikerek általában azzal magyarázhatók, hogy különösen a CSKP XIV. kongresszusa óta az illetékes szervek — gondolunk itt a Nemzetbiztonsági Testületre, az ügyészségre és a bíróságokra — konkrét lépéseket tettek a szocialista vagyon, továbbá az ifjúság védelmében, az alkoho­lizmus és a visszaeső bűnözők ellen, a közúti közlekedésben a fegyelemért folytatott harcban. Ezen túlmenően sikerül fo* kozatosan érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a szocia­lista törvényesség megtartásában és a bűnözés megelőzésé­ben a szervező és az ellenőrző tevékenység részeként nagy feladatuk hárul jak az összes párt- és állami szervre, a gazda­sági irányítás szerveire és természetesen a szocialista szer­vezetek vezetőire is. Persze, hiba lenne az eredmények láttán ölbe tenni kezün­ket. Ugyanis vannak óva intő körülmények is. Például az, hogy még mindig igen sok a társadalmi tulajdon és az állam­polgárok javai ellen irányuló bűncselekmény. (Tavaly az ösz- szes törvénysértés 20,4 százaléka). Az sem lehet számunkra közömbös, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetőinek struktúrájában csökken a munkások és növekszik a techniku­sok, adminisztratív dolgosok, illetve a vezető gazdasági dol­gozók hányada, ami egyidejűleg növeli a társadalmi veszé­lyesség fokát és természetesen a kárértékeket is. Nem törődhetünk bele abba sem, hogy tavaly viszonylag növekedett a visszaeső bűnözők száma, jóllehet a bíróságok velük szemben megkülönböztetett szigorral léptek fel, és az esetek 73 százalékában feltétlen szabadságvesztéssel sújtot­ták őket. Me« kell azonban mondanunk, hogy itt a szigor önmagában nem nldja meg a problémát. Társadalmunknak az eddiginél jobban kell gondoskodnia arról, hogy a visszaeső bűnözők büntetésük letöltése után, megfelelő ellenőrzés mel­lett, elfogadhatóan beilleszkedhessenek az életbe és a munka folyamatába. Végül hadd szóljunk arról is, hogy fokozatosan további ha­tékony lépéseket kell tenni az alkoholizmus elleni harcban, mivel köztudott dolog — s ezt bizonyítják a statisztikai ada­tok is —, hogy az alkoholnak mindmáig elég jelentős szerepe van a bűnözés alakulásában. Tennivaló tehát még akad bőven, de ebben ösztönzőleg hat annak tudata, hogy igyekezetünk bizonyíthatóan nem meddő törekvés. GALY IVÁN Szívélyeseit üdvözöljük hazánkban a lengyel part- és állami küldöttséget A delegációt Edward Gierek elvtárs, a LEMP KB első titkára vezeti Köztársaságunk fővárosában ma szívélyesen köszöntjük a len­gyel Népköztársaság párt- és állami küldöttségét, amely Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a köztársaság elnökének és a CSSZSZK kormányá­nak meghívásáru hivatalos baráti látogatásra érkezik hazánkba Edward Gierek elvtárs 1913. ja­nuár 6 án születelt a sziléziai Porub- kában, sokéves oszt ály harc os és hazafias hagyomá­nyokkal rendelke­ző bányászcsalád gyermekeként. Édesapja egy bá­nyaszerencsét­lenség áldozata lett. Mindez azok­ban az időkben történt, amikor az ipart nagyméretű munkanélküliség sújtotta s amikor a bányászcsaládok ezrei vándoroltak külföldre munkát és megélhetést ke resve. Edward Gie rek édesanyja fér­je halála után, 1923-ban családjá­val együtt Fran ciaországba költö­zött. Edward Gierek 13 éves ko rában bányában kezdett dolgoz ni. Tizenhét éven át dolgozott bányászként. Franciaországi tartózkodása alatt aktívan részt vett a szakszervezetek jCGTU) munkájában. 1931-ben a Fran­cia Kommunista Párt tagja lett, részt vett a francia proletariá tus osztályharcaiban, sztrájko­kat szervezett és a munkások kulturális és népművelési egye sületeiben tevékenykedett. 1934 ben a bányászok sztrájkjában való részvételéért és politikai tevékenységéért kiül ásították Franciaországból. Visszatért Lengyelországba, amelyet akko riban kapitalista válság és nagyméretű munkanélküliség sújtott. Néhány év múlva Ed­ward dereknek ismét emigrál­nia kellett, mégpedig Belgium ba. Itt is bányászként dolgozott és aktív módon bekapcsolódott a Belga Kommunisa Párt poli tikai tevékenységébe. A meg­szállás ideje alatt aktívan részt vett a hitleri megszállók ellen irányuló ellenállási mozgalom­ban. Edward Gierek 1948 ban kezdte el munkáját a Lengyel Munkáspárt Központi Ihzoitsá gában. majd később - a Len­gyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesítése után — a Lengyel Egyesült Munkás párt Központi Bizottságában. 1949-ben a katowicei vajdasági pártbizottság titkárává válasz­tották. Távúton befejezte főiskolai tanulmányúit és bányamérnöki oklevelet szerzett. A párt 1954-ben megtartott 11. kongresszusán a LEMP Köz­ponti Bizottságának tagjává vá­lasztották és a Központi Bi­zottság nehézipari osztályának vezetője lett. 1956-ban a Központi Bizott­ság titkárává, majd a Politikai Bizottság tagjává választották. Ezt a tisztséget 1957-ig gyako rolta, párhuzamosan a katowi­cei vajdasági pártbizottság első titkárának tisztségével. Á párt 1964-ben és 1968 ban megtartott kongresszusán is megválasztot­ták a Politikai Bizottság tagjáé­vá. A pártban, a munkások köré­ben kifejtett sokévi tevékeny* sége, aktív és elvhü politikát aktivitása, a dolgozók ügyet iránti mély érdeklődése meg- szerezték számára a lengyel nép, főleg a munkásosztály elismerését és rokonszenvét. Éppen ezért 1970-ben őhozzá fordult a párt, és a Központi Bizottság 7. plenáris ülésén megválasztanák a LEMP KB et* iő titkárává. E tisztség gyakor­lásával bízta meg őt a LEMP 1971 decemberében megtartott VI. kongresszusán megválasz­tott Központi Bizottság is. A párt VII. kongresszusán, .1975- ben Edward Giereket ismét a Központi Bizottság első titkárán vá választották. Ez a kongresuk szus hagyta jóvá azt a program­mal, amely az előző, VI. kong­resszuson elfogadott és Edward Gierek vezetésével a párt áItal következetesen megvalósított politikai irányvonal fejlesztését tűzte ki céljául. Ez a program a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország gazdag tapasz? talataiból indult ki. Célja a f&p- lett lengyel szocialista társaďo* lom építése, a dolgozók élet“ színvonalának rendszeres eme­lése, a szocialista közösség egységének szilárdítása. A LEMP KB első titkára nagy hangsúlyt helyez a párt frap csolatának elmélyítésére a munkásosztállyal és az égé.<** nemzettel. Gyakran ellátogat a bányákba és a kohókba, a gyá­rakba és a földművesszövetke­zetekbe. A dolgozók ts gyakran felkeresik a párt első titkárát. Edward Gierek valamennyi beszédében, egész tevékenysé­gében a marxizmus—-leninizmus eszméit, a proletár internacio­( Folytatás a 2. oldalont 600 tonna súlyú acélszerke retet építenek Jaroslav Kune vezetésével az Ostravai Kohá szati Építőipari Vállalat szere löt a Beskydek legmagasabb csúcsán, a Lysá Horán. Ä 35 m magas, majdnem kész alapszer kezeire július végén különle­ges autódaru segítségével fel­állítják a 40 tonna súlyú an t&nnát. Az adóállomást a jövő év végén helyezik üzembe. A 60 méter magas adótorony ja vítani fogja a tv második mű sorának vételét a Beskydek tér ségében. Képünkön: Karel Frais, Jaroslav Sojőák és Ru­dolf Pavela szerelő az acélszer- kezet összeállításán dolgozik. IFelvétel: ČTK — F. Gaböan/ (CSTK) — A Lengyel Nép köztársaság párt- és állami kül­döttségének mai csehszlovákiai látogatásával kapcsolatban a lengyel tömegtájékoztató eszkö zök nagy figyelmet szentelnek Csehszlovákia dolgozói éleié nek, a gazdasági és kulturális fejlődésnek, és a sikeresen fej­lődő csehszlovák együttműkö­désnek. A Trybuna Ludu szombati száma ,,Csehszlovákia és Len gyelország barátsága és együtt­működése népeink éleiéi gaz­dagítja címmel közli Lubornír Štrougalnak, a CSKP KB El nöksége tagjának, a CSSZSZK miniszterelnökének cikkét. Strougal elvtárs nemcsak né peink barátságának történelmi alapjairól, hanem a két testvéri szocialista ország jelenlegi sok oldalú kapcsolatairól Is beszá­mol. Mindezen sikerek kezde­ményezője a kát testvérpárt — Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Ez az együttműkö­dés az 1974-ben Varsóban Ed­ward Gierek és Gustáv Husák elvtárs által aláírt csehszlo­vák-lengyel barátsági és együttműködési nyilatkozat alá­írásával újabb lendületet ka­pott — hangoztatja a cikk. „Csehszlovákia és Lengyelor­szág két testvéri szocialista állam, amelyet a múlt és a je­len számos eseménye és sors­döntő pillanata köt össze. Ezért nagy figyelemmel kísér­jük a lengyel nép sikereit as ország szocialista építésében, a békéért és a haladásért folyta­tott következetes harcában — hangoztatja befejezésül a cikk. A többi lengyel !;ip is bő ter­jedelemben számol be a len­gyel párt és állami küldöttség csehszlovákiai látogatását meg­előző hangulatról. A lap kiemeli, hogy a csehszlovák sajtó, rádió és televízió már napok óta rendkívül élénk érdeklődést ta­núsít a két ország közti sokol­dalú kapcsolat elemzése és to­vábbi elmélyítése lehetőségei iránt. Mindkét ország vezetői tudatosítják, hogy a politikai és társadalmi kapcsolatok magas szintű folyatása mellett nagy lehetőségek rejlenek gazdasági téren is, különös tekintettel a termelés kooperációjára és sza­kosítására. ^ Lengyel sajtóvélemények Csehszlovákiáról A TESTVÉRI BARÁTSÁG ÉS EGYÜTT»« SZÁLAI FÜZEK EGYBE BENNÜNKET

Next

/
Thumbnails
Contents