Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-06 / 154. szám, hétfő
Ä szocialista demokracia további szélesítése és elmélyítése (Folytatás az 1. oldalról) Ezek alapján a szovjet nép most a kommunista párt vezetésével új feladatok megoldásán munkálkodik: a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát építi, a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítja át és az embereket a kommunista öntudatosság szellemében neveli. Röviden, ezek azok a változások, amelyek társadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbementek. Ezek a fő okai és előfeltételei a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának. !!. Elvtársak, az új alkotmánytervezet nagy és hosszantaró munka eredménye. Alapját a párt pontos, konkrét irányelvei képezték. Az SZKP XXV. kongresszusán a Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámoló rámutatott: „Nyilvánvaló, hogy az alkotmány új tervezetével ki kell fejezni a szocializmus nagy győzelmeit, nemcsak államunk osztálylényegét kifejező, általános alapelveket kell benne lerögzíteni, hanem a fejlett szocialista társadalom s e társadalom politikai szervezetének fő vonásait is.“ A beszámoló hangsúlyozta azt is, hogy feltétlenül le kell rögzíteni a népgazdaság irányításának alapelveit, az állam szerepét a társadalom szellemi életében és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A tervezet tartalmazza a pártnak e fő koncepcióit. A tervezet kidolgozása során szilárdan a folyamatosság talaján álltunk. A tervezet megőrzi és továbbfejleszti a szocialista típusú alkotmánynak már. Lenin által meghatározott jellegzetes vonásait. Lenin és a bolsevik párt abból indult ki, hogy az alkotmány nem csupán jogi okmány, hanem rendkívül fontos politikai dokumentum is. A párt az alkotmányt a forradalmi vívmányok megerősítésének és ugyanakkor a szocialista építés fő feladatai és céljai közzétételének tekintette. Ilyen volt az OSZSZSZK első, 1918-ból származó alkotmánya, amely már rögzítette Október vívmányait és meghatározta a szovjet államnak, mint a proletariátus diktatúrája államának osztálylényegét. Ilyen volt a Szovjetunió 1924-ben kelt alkotmánya is, amely meghatározta a szocialista államok szövetsége létrehozásának alapelveit. Az 1936-os alkotmány törvénybe iktatta a szocialista társadalmi viszonyok győzelmét a Szovjetunióban, és ezzel összhangba hozta a hatalmi és köz- igazgatási szervek egész rendszerét, valamint a választások módszerét is. A társadalmi fejlődés akkor kidolgozott alkotmányos kerete kiállta az idő próbáját. Az új tervezet megőrzi a most érvényben lévő alkotmány számos alapvető cikkelyét, mivel azok továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének és fejlődésünk jellegének. Az új alkotmánytervezet tehát egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányainak összes tapasztalatait, másrészt pedig e tapasztalatokat a jelenlegi időszak követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja. A tervezet a szovjet törvényalkotás már megvalósított felújítására és tökéletesítésére támaszkodik, és mintegy kicsú- csosodását jelenti mindannak, ami ezen a téren történt. Az utóbbi években nagy ” munkát végeztünk. A legfontosabb jogi területek többségére vonatkozóan érvénybe léptek a törvényhozás szövetségi alapelvei és a köztársasági törvény- könyvek. Törvényes rendelkezéseink vannak most az ipar- vállalatról és a termelési társulásról, új alapszabályzata van a kolhozoknak. Új törvényeket hoztunk az egészségügy, a népi iskolaügy, a nyugdíjbiztosítás és az életkörnyezet védelme területén. Pontosan meghatároztuk a helyi szövetek jogait ős kötelességeit. Szabályoztuk a képviselők statútumát is. Mindezeket a törvényeket magában foglalja a tervezet és ezekből az elemekből tevődik össze az új alkotmány számos cikkelye. Van itt még egy alapvető momentum. A tervezet előkészítése során felhasználtuk a testvéri szocialista országok alkotmányjogi felődésének tapasztalatait. A hetvenes években Bulgáriában, az NDK-ban, Kubában és néhány más szocialista országban új alkotmányokat fogadtak el, olyan új cikkelyek sorát tartalmazó alkotmányokat, melyek a mi számunkra is érdekesek, és amelyeket nem hagytunk figyelmen kívül. Röviden szólva, elvtársak, az új alkotmány szilárd gyakorlati és elméleti alapra épül. A Politikai Bizottság nézete szerint ez biztosítja stabilitását, valamint azt, hogy kedvező hatást gyakorol a szovjet társadalom további fejlődésére. I!l. Most pedig szóljunk az új alkotmánytervezet tartalmának fő vonásairól. Mindenekelőtt meg kell mondani, hogy részletesen jellemzi a kommunista párt vezető és irányító szerepét, és pontosan lerögzíti pártunk valódi helyét a szovjet társadalomban és államban. Erről — az 1936. évi alkotmánytól eltérően — részletesebben, külön fejezetben szól. Az új alkotmánytervezet rámutat arra is, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom és hogy a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. A tervezet hangsúlyozza, hogy államunk össznépi állam, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, vagyis országunk valamennyi népe és nemzetisé ge akaratát és érdekeit fejezi ki. Ezzel összefüggésben javasolja, hogy szovjeteinket a népi képviselők szovjeteinek nevezzék. A tervezet megőrzi azt az alapvető megállapítást, hogy a Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a termelőeszközök szocialista tulajdona. Ugyanakkor az új alkotmányban néhány pontosabb meghatározás megvalósítását javasolja, amelyek magából az életből következnek. Az állami és a kolhozszövetkezeti tulajdon mellett feltünteti a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek tulajdonát is. Elmondhatjuk tehát, hogy mindannak az újnak, amit a tervezet tartalmaz, jő iránya a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése. Mindenekelőtt tovább fejlődnek a szovjetek - létrehozására és tevékenységére vonatkozó demokratikus elvek. Feltételezik szerepük növelését a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntése során. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, amint azt a 106. cikkely kimondja — joga van dönteni mindazokban a kérdésekben, amelyek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének hatáskörébe tartoznak. A helyi szovjetek nemcsak az ösz- szes helyi jelentőségű kérdésben döntenek, hanem jogkörük kereteiben ellenőrzik és egybehangolják a területükön lévő összes szervezet tevékenységét is. A tervezet külön hangsúlyozza a szovjetek ellenőrzési jogának folyamatosságát a végrehajtó és elrendelő szervek felett, a szervezetek és a tisztségviselők tevékenysége felett. üt évre hosszabbodik meg a Legfelsőbb Tanács funkciós időszaka, két és fél évre pedig a helyi szovjetek funkciós időszaka. Ugyanilyen határidőkben tartják meg a bíróságok választásait. A tervezet meghatározza a szovjeteknek és azok képviselőinek a tömegekkel való kapcsolata megszilárdításának fő módozatait. Kötelesek rendszeresen tájékoztatni a lakosságot tevékenységükről, munkájukról számot adni választóiknak és gondosan megtárgyalni a dolgozók valamennyi javaslatát. Az elvtársak előtt ismeretes, hogy öt évvel ezelőtt fontos törvényt hagytunk jóvá a szovjetek képviselőinek statútumáról. Hogy még jobban megnövekedjen a képviselők szerepe, most az e törvény által biztosított fő jogkörüket belefoglaltuk az alkotmánytervezet szövegébe. Új elem kerül a választási rendszerbe is. Míg az eddigi alkotmány alapján a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába csak a 23. életévüket betöltött személyek választhatók meg, a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba pedig a 21. életévüket betöltött személyek, most javasoljuk, hogy e lehetőséget valamennyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgárnak adják meg. Ebben reálisan megnyilvánul társadalmunk gondoskodása az ifjúságról és az ifjúság iránti bizalma. A tervezet széleskörűen magában foglalja azt a nagy szerepet, amelyet országunk életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és egyéb társadalmi és tömegszervezetek töltenek be. Biztosítja számukra azt a jogot, hogy részt vegyenek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kérdések eldöntésében, és törvényalkotási kezdeményező joggal ruházza fel őket. Ez ismét hangsúlyozza azt, hogy az össznépi állam tekintetbe veszi valamennyi társadalmi réteg és a lakosság valamennyi csoportjának érdekeit. Az alkotmánytervezet cikkelyt tartalmaz a dolgozók kollektíváinak szerepéről is. Ez megfelel pártunk alapvető irányvonalának és annak a jelentőségnek, amelyet a demokratikus elvek fejlesztésének tulajdonít a termelés irányításában. A fejlett szocializmus felépítése lehetővé teszi, hogy lényegesen tökéletesítsük az alaptörvénynek a szovjet állampolgárok jogairól szóló fejezeteit. A Kommunista Kiáltvány szavai: „Minden egyes ember szabad fejlődése valamennyiük szabad fejlődésének feltétele“ — ténylegesen államunk fő alapelvévé váltak, amit a tervezet lerögzít. Külön fejezet rögzíti a szovjet állampolgárok egyenjogúságának általános alapelvét. Ezenfelül a tervezet világosan taglalja a szocialista vívmányokat olyan fontos területeken, mint amilyen a nők és a férfiak egyforma jogainak biztosítósa az állampolgárok egyenjogúsága nemzetiségre, vagy faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Ismeretes, hogy a jelenlegi alkotmány is tartalmazza a társadalmi-gazdasági jogok széles komplexumát, amelyek az ember életének alapjait érintik. Jól tudjuk azonban, mennyire elmélyült a tartalmuk és menynyire gazdagabbak és jelentősebbek e jogok anyagi biztosítékai. Mindezt felöleli az új alkotmánytervezet. Míg például azelőtt a munkára való jogról volt szó, most ezt kiegészíti a hivatás megválasztásának, a foglalkozás megválasztásának, az állampolgár adottságainak, képességeinek és szakmai fel- készültségének megfelelő munka megválasztásának a joga, továbbá — ami nem kevésbé fontos — a társadalmi szükséglet figyelembevétele is. Míg az 1936. évi alkotmány a betegség és a munkaképesség elvesztése esetén való anyagi biztosítás jogáról beszél, most ez a kérdés szélesebb körűen értelmezett — biztosítja a szovjet embereknek az egészségvédelemre való jogot. Míg a művelődésre való jogról eddig általános formában volt szó, most a kötelező általános középiskolai képzettségről, valamint a szakmai, műszaki és főiskolai képzettség széles körű fejlesztéséről van szó. A tervezet szól a szovjet állampolgároknak egy további jogáról is, amelyet az eddigi alkotmány nem tartalmaz. A lakásra való jogra gondolok, amelyet egyre teljesebb mértékben biztosítunk a lakásépítési program teljesítésének előrehaladásával, valamint a szövetkezeti és az egyéni lakásépítés óllami támogatásával. Új alkotmányunk a világ első alkotmányai között hirdeti ki az embernek ezt a létfontosságú jogát. ' *jf A tervezet az eddiginél lényegesen teljesebben fogalmazza meg a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabadságjogait. Kinyilvánítja minden szovjet állampolgárnak azt a jogát, hogy részt vegyen az állami és társadalmi ügyek irányításában és konkrétan feltünteti e részvétel formáit. A tervezet teljes mértékben megerősíti a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a gyűlések, felvonulások és tüntetések megtartásának jogát, azokat a szabadság- jogokat, amelyeket a jelenlegi alkotmány is tartalmaz. A személyiség jogainak alkotmányos biztosítékait lényegesen kiegészíti az állampolgároknak az a joga, hogy javaslatokat terjesz- szenek az állami és a társadalmi szervek elé, bírálják a munka során felmerülő fogyatékosságokat, panaszt emeljenek a bíróságon hivatalos személyek eljárása miatt és ugyancsak tartalmazza azt a jogot, hogy bírósági védelmet élvezzenek az életüket és egészségüket, tulajdonukat és személyes szabadságukat, becsületüket és emberi méltóságukat veszélyeztető támadásokkal szemben. Elvtársak, az alkotmánytervezet természetesen abból indul ki, hogy az állampolgárok jogait és szabadságait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekei ellen. Ezért a tervezet közvetlenül rámutat, hogy az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak az érvényesítése nem sértheti a társadalom és az állam érdekeit és más állampolgárok jogait, és hogy a politikai szabadságjogokat a dolgozók érdekeivel összhangban és a szocialista rendszer megszilárdításának érdekében biztosítják. Szükséges, hogy minden szovjet ember világosan tudatosítsa, hogy jogainak fő biztosítéka végeredményben a haza ereje és felvirágzása. Ezért minden állampolgárnak felelősséget kell éreznie a társadalom iránt és lelkiismeretesen kell teljesítenie kötelességeit az állam és a nép irányában. Az alkotmánytervezet ezért hangsúlyozza az állampolgárok azon kötelességét, hogy becsületesen és lelkiismeretesen dolgozzanak és védelmezzék a hazát. Első ízben kap alkotmányos jelleget az a kötelesség, hogy az állampolgár védelmezze a szovjet állam érdekeit, hozzájáruljon erejének és tekintélyének megszilárdításához, minden téren elősegítse a közrend védelmét, harcoljon az állami és a társadalmi tulajdon fosztogatása és pazarlása ellen, óvja a természetet és a természeti kincseket és gondoskodjon a kulturális értékek megőrzéséről. A tervezet ugyancsak az állampolgárok feladatává teszi a gyermekek neveléséről való gondoskodást és azt, hogy gyermekeiket a szocialista társadalom méltó tagjaivá neveljék. A tervezetnek A társadalmi fejlődés és a kultúra című külön fejezete szól arról, hogy az állam gondoskodik az oktatás, a tudomány és a művészet fejlesztéséről, az állampolgárok munka- és életfeltételeinek megjavításáról, jövedelmük növeléséről, a társadalmi-fogyasztási alapok bővítéséről és igazságos elosztásáról. Rámutat, hogy az állam elősegíti a kommunizmushoz vezető utunk olyan fontos határköveinek az elérését, mint amilyenek a város és a falu közötti lényeges különbségek és a szellemi és a fizikai munka közötti különbségek csökkentése, a társadalom szociális homogenitásának növelése. Az új alkotmánytervezet pontosan kifejezi a szocialista törvényesség és jogrend további megszilárdítását is. Tudjuk, elvtársak, hogy a jelenlegi alkotmány jóváhagyását követő egyes éveket törvényellenes megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt és az állami élet lenini normáinak megsértése zavarta meg. Ez ellentétben állt az alkotmány cikkelyeivel. A párt nyomatékosan elítélte e gyakorlatot, amelynek soha többé nem szabad megismétlődnie. Ismeretes, hogy Központi Bizottságunk, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány milyen nagy erőfeszítést tett a szovjet törvények tökéletesítésére és szilárd biztosítékok létrehozására az állampolgárok jogainak bárminemű megsértése ellen, a hatalommal való visszaélés és a bürokratizmus ellen. A tervezet mindezeket a biztosítékokat általánosítja és hangsúlyozza, hogy az alkotmány és a törvények megtartása valamennyi állami szerv és tisztségviselő, társadalmi szervezet és állampolgár kötelessége. Elvtársak! A Szovjetunió sok- nemzetű állam. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a Szovjetunió föderális elrendezésének fő vonásai teljes mértékben beváltak. Ezért nem szükséges semmilyen elvi változtatást eszközölni a szovjet szocialista föderáció formáján. A tervezet — hasonlóképpen, mint az 1936-ban kelt alkotmány — rámutat, hogy a szövetségi köztársaságok szuverén jogait a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége védelmezi. Megmaradnak e jogok biztosítékai is. Ezenfelül új jogok járulnak hozzájuk, mint például a köztársaságok azon joga, hogy szövetségi szerveik útján részt vegyenek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésében. A szövetségi köztársaságoknak, amelyeket legfőbb államhatalmi szerveik képviselnek, biztosítva van az a joguk, hogy törvény- alkotói kezdeményezést fejtsenek ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában. Tekintettel továbbá a Szovjetunió népei és nemzetiségei fokozatos közeledésére, meg kell szilárdítani államunk szövetségi elemeit. Ez megnyilvánult magának a Szovjetuniónak — mint egységes szövetségi soknemzetű államnak — a meghatározásában (69. cikkely). Az össz-szövetségi elvek megszilárdítása megnyilvánult a tervezet néhány további fejezetében is. A nemzeti-állami elrendezés kérdéseinek a tervezetben foglalt megoldása egészében véve biztosítja a soknemzetű szövetség közös érdekeinek és minden egyes köztársaság érdekeinek valóban demokratikus egy- bekötését, biztosítja továbbá országunk minden népe és nemzetisége sokoldalú felvirágzását és szüntelen közeledését. A tervezet népgazadságunk fejlődésének új szakaszát tükrözi. Rámutat, hogy a Szovjetunió gazdasága egységes népgazdasági egésszé vált, amely magában foglalja a társadalmi termelés, az elosztás valamennyi láncszemét országunk területén. A tervezet rögzíti a szocialista gazdaság olyan fontos alapelvét is, mint a tervszerű központi irányítás egybekapcsolása a vállalatok és társulások gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. Az alkotmánytervezet pontosan meghatározza a központi és helyi államhatalmi szervek, a minisztériumok jogkörét. Az eddigi alkotmánytól eltérően a tervezet nem sorolja fel a szövetségi és a szövetségi köztársasági minisztériumok és fő- igazgatóságok számát. Tekintettel arra, hogy összetételük — amint a tapasztalatok mutatták — időről időre megváltozik, megfelelőbbnek tartották e felsorolást a Szovjetunió Minisztertanácsáról szóló külön törvényben feltüntetni, amelyet az alkotmánytervezet 135. cikkelye értelmében fogadnak el. Elvtársak! Tekintettel a Szovjetunió nemzetközi helyzetében bekövetkezett alapvető változásokra, tekintélyének óriási megnövekedésére a világpolitikában, valamint fejlődésünk belső és külső tényezői szoros, kölcsönös összefüggésére, szükséges volt az alkotmányterve zetbe külön fejezetet besorolni a Szovjetunió külpolitikájáról. (Folytatás a 3. oldalon) 1977. vi.
