Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-04 / 152. szám, szombat

L egyen minél több jó könyv a boltok, a könyv­tárak és az otthonok polcain. Ez a magyarországi és a cseh­szlovákiai könyvkiadók baráti együttműködésének célja, ér­telme. Vehesse kezébe a ma­gyarországi olvasó a csehszlo­vákiai szerzők minden jelen­tősebb művét, a csehszlovákiai olvasó pedig a magyarországi értékes alkotásokat. Orszá­gaink pártkiadói, a budapesti Kossuth, a bratislavai Pravda, a prágai Svoboda e célt tartva szem előtt fejlesztik évről év­re kapcsolataikat. Pártkiadók vagyunk. Meg­tisztelő feladatunk pártjaink po­litikájának népszerűsítése, szol­gálata. Tesszük ezt pártjaink kongresszusainak, határozatai­nak, dokumentumainak megje­rülnek. Ezért is kérjük az Üj Szó olvasóit, tegyék meg ész­revételeiket e tevékenységünk­kel kapcsolatban, hogy a jö­vőben még nagyobb eredmény­nyel szolgálhassuk a marxis­ta eszmék térhódítását a ma­gyar olvasók körében. A marxista könyvkiadásnak á valóság új kérdéseire új mü­vekkel kell válaszolnia a tár­sadalomtudományok legkülön­bözőbb ágazataiban. Ebben is hasznos az együttműködés. ]ó példa erre az Ember, tudo­mány, technika című könyv, mely szovjet és csehszlovák szerzők együttes munkája. Ma­gyarul a Pravda kiadóval kö­zösen jelentettük meg. A mű a tudományos-technikai forra­dalomnak a termelésre, a tár­sadalmi intézményekre, a szel­KÖZÖS ERŐVEL A JŐ KÖNYVEKÉRT írta: Dr. Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese 1977. VI. 4. lentetésével. Együttműködésük eiedménye, hogy a magyaror­szági olvasó is kezébe vehette Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának fontosabb dokumentumait, a csehszlovákiai olvasó pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Xi. kongresszusának munkájá­val ismerkedhetett meg. Kádár János elvtárs beszédeiből, írá­saiból a csehszlovák dolgozók, Gustáv Husák elvtárs könyvé­ből a magyar dolgozók ismer­hették meg a testvéri szocia­lista szomszéd ország eredmé­nyeit, gondjait, célkitűzéseit. Olvasóink már nem elégednek meg a sajtó nyújtotta informá­cióval. Igénylik a részletekbe menő, az összefüggéseket fel­táró politikai tájékoztatást, amit csak a könyv adhat meg. Meggyőződésünk, hogy a párt- dokumentumok, vezetőink írá­saiknak a közzétételével, a kölcsönös információ alapvető követelményének teszünk ele­get. A pártkiadók feladata a tu­dományos szocializmus eszméi­nek terjesztése, mindenekelőtt Marx, Engels és Lenin művei­nek kiadása. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt kiadója, a Kossuth Könyvkiadó jelentős eredményének tartja, hogy Marx, Engels, Lenin minden fontosabb művét megjelentet to magyar nyelven. E tekintetben egykét világnyelvet is meg­előztünk. Marx és Engels ösz- szes műveinek kiadása a befe­jezéshez közeledik. Lenin ösz- szes művei második magyar kiadásának utolsó kötetein dolgozunk. A Marxizmus—Leni­nizmus Kiskönyvtára sorozat­ban a kisebb terjedelmű mű­veket adjuk ki, figyelembe vé­ve a világnézeti-politikai okta­tás szükségleteit. Több tízez­res példányszámban adtuk ki Marx, Engels és Lenin három­három kötetes válogatott mű­veit. Kiadtunk egy-egy tema­tikus gyűjteményt: a vallásról, ti proletár nemzetköziségről, az ideológiai munkáról, a szo­cializmus építéséről, a kommu­nista erkölcsről, a nőkérdésről és a családról, az ifjúságról, a művészetről stb. Feladatunknak tartjuk azt tó, hogy Marx, En­gels és Lenbi művei mellett közreadjuk a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom ki­emelkedő vezetőinek, ideológu­sainak ma is időszerű alkotá­sait. Könyveink között ott so­rakoznak Bebel, La) argue, Rosa Luxemburg, Gramsi, Dimitrov, Togliatti kötetei. A felszabadu­lás előtt ezek indexen voltak Magyarországon, megjelenteté­sükkel kiadónk sok évtizedes adósságot törlesztett. Mind a klasszikusok, mind a marxista elmélet kiemelkedő művelői alkotásainak magyar nyelvű kiadását nagy felelős­séggel kell végeznünk. E kö­tetek évekre, évtizedekre szól­nak. Tudjuk azt is, hogy a Magyar Népköztársaság hatá­rain kívül élő magyar olvasók kezébe is ezek a kötetek ke­lemi életre gyakorolt hatását vizsgálja. A korszerű könyvkiadásnak figyelembe kell vennie az ol­vasók legkülönbözőbb rétegeit. Ezt szem előtt tartva jelentette meg a Kossuth kiadó a vallás­kritika témakörében Lukács József: Istenek útjai című mo­nográfiáját a tudomány iránt behatóbban érdeklődőknek, a Vallástörténeti kislexikont pe­dig szélesebb olvasókörnek. Reméljük, e művek a cseh­szlovákiai olvasók tetszését is megnyerik. Csak a múlt évben 2(3 müvet jelentettünk meg a filozófia és az esztétika témaköréből. Ezek’ közül kiemeljük Lukács György könyvét a fiatal He­gelről. A mű először jelent meg magyar nyelven. Sikeres könvűk volt Afanaszjev: Társa­dalmi információ és társadal­mi Irányítás című sok szem­pontból úttörő jelentőségű műve. A Pravda kiadóval közösen kiadtuk Novomeský: Po­litika és irodalom című köte­tét. A prágai Svobodától vettük át J. Musil: Lakásszociológia című tudományos munkáját. Jelentősen növeltük azon mü­veink számát, amelyek a bur­zsoá, valamint a jobb és „bal­oldali“ revizionista eszmerend­szer bírálatával foglalkoznak. A vitakönyvek hosszú sorában foglalkoztunk az egzisztencia­lizmus, a strukturalizmus, a marxizálás stb. égisze alatt fellépő nézetekkel. E polemi­kus művek közölt említjük meg Gedö András: Válságtudat és filozófia, továbbá Ripp Géza: A válság gazdaságtana című műveit, melyeket külföldi ki­adásra is javasoljunk. A szocialista országok tár­sadalomtudományi könyvkiadói célszerűnek tartották, hogy a burzsoá, valamint a jobb és „baloldali“ revizionizmus elle­ni polémiát tervszerűbben foly­tassák. E célból közös soroza­tot Indítottak A burzsoá ideo­lógia és a revizionizmus bírá­lata címmel. Indokolta ezt az ideológiai harc kiéleződése és az a körülmény, hogy a túl­oldal szinte ugyanazon Ideoló­giai fegyverekkel támad. Cél­juk — a szocialista országok aláásása — is azonos. Mi sem küzdhetünk ellenük elszigetel­ten. Ük tudatosan törekszenek a rések, az összefogás hiányá­nak kihasználására, az ellen­tétek felnagyítására. Próbálko­zásaikat csak közös erőfeszí­téssel hiúsíthatjuk meg. A so­rozatban már több mű jelent meg magyar nyelven is. Rövi­desen napvilágot lát A tudo­mányos-technikai forradalom és az ideológiai harc című kö­zös kiadvány, melynek létreho­zásában a szovjet szerzők mel­lett részt vettek csehszlovákiai és magyar tudósok is. A kiadóink közötti együttmű­ködés leggyümölcsözőbb ága a történelem. Ez annak is kö­szönhető, hogy tetemesen meg­nőtt az érdeklődés a témakör iránt. Nagy szerepe van ebben annak, hogy országainkat, né­peinket a múlt ezer szállal kötötte össze. Nemes és hálás feladat ebből a kiapadhatatlan forrásból meríteni. Letűnt osz­tályok történészei, ideológusai a hangsúlyt mindig. arra he­lyezték, ami a múltban szét­választotta országainkat. Mi a közös harcokra, erőfeszítések­re irányítjuk a figyelmet. Kö­zös kiadásba adtuk ki a Prav da kiadóval a Gustáv Husák: Tanúságtétel a Szlovák Nem­zed Felkelésről című alapvető művet. A Madách kiadóval kö­zösen adtuk ki Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt című monográfiáját. A közeljövőben jelenik meg M. Bouček és M. Klimes: Drámai februári napok című alkotása. A magyar mun­kásmozgalom és a magyar tör­ténelem témaköréből a követ­kező jelentős műveket adták ki Csehszlovákiában: A ma­gyar forradalmi munkásmozga lom története (Svoboda J, Hol­lós Ervin: Kik voltak, mit akartak (Svoboda), Molnár János: Ellenforradalom Ma­gyarországon 1956-ban (Prav­da), Betlen Oszkár: Elet a ha­lál földjén (Svoboda—Pravda), Nógrádi Sándor: Oj történet kezdődött (Svoboda—Pravda). )övő elképzeléseink között sze­repel egy tanulmánykötet a Sarló-mozgalomról, mely indu­lásának 50. évfordulóját ünne­peljük jövőre. Magyarország 1979-ben fogja megünnepelni a Tanácsköztársaság 60. évfordu­lóját, 1919-ben alakult meg a Szlovák Tanácsköztársaság is. Közös terveinkben méltó helyet kell biztosítanunk e fontos év­fordulónak. Szocialista országainkban a társadalomtudományok műve­lőinek egész sora foglalkozik tapasztalataink feldolgozásával, a megoldandó feladatok ki­munkálásával. Nem szorulunk arra, hogy „odaátról“, és kü­lönösen nem arra, hogy a Sza­bad Európa rádió hullámhosz- szán magyarázzák nekünk, ho­gyan kell a szocializmust épí- teni. Szükségünk van viszont tapasztalataink kicserélésére. Ezt tartottuk szem előtt, ami­kor 'elhatároztuk A szocializ­mus: tapasztalatok, problémák és perspektívák című sorozat megindítását, a többi szocia­lista országok kiadóival együtt. Ebben a sorozatban jelentette meg a Kossuth a Szocializmus és a nemzetek című könyvet, melynek alapanyagát egy moszkvai konferencia adta. Részt vettek és felszólaltak az értekezleten a magyar, a cseh és a szlovák tudósok is. A gazdasági építőmunka ta­pasztalatairól is kölcsönösen tá­jékoztatják egymás olvasóit kiadványaink. A Svoboda meg­jelentette Friss István: Gazda­sági törvények, tervezés, irá­nyítás című kiadványunkat. Közös kiadási tervünkben sze­repel A csehszlovák gazdaság a szocialista fejlődés útján cí mű könyv. Kiadóink tervéből nem ma­radhat ki a politikai tárgyú szépirodalom' a publicisztika, a riport. Együttműködésünk gyümölcsöző e témakörökben is. Közös kiadás keretében je­lentettük meg Jilemnicky Ga- rammenti krónikáját, Fučík: Üzenet az élőknek című hal­hatatlan müvét, Zápotocký: Vö­rös fények Kladnó felett című regényét, Szabó Béla: Mindha Iáiig című müvét. Vadász Fe­renc szerzőnk két munkásmoz­galmi témájú regényes életraj­za került a közös kiadás ered­ményeképpen a csehszlovákiai olvasók kezébe. Az egyik Schünherz Zoltánnak, a másik Steiner Gábornak állít emléket, akik kiemelkedő szerepet ját­szottak a munkásmozgalomban. E gy cikk kerete szűk ah­hoz, hogy kiadóink együttműködéséről, annak eredményeképpen megjelent minden könyvről számot adjon. Amit tettünk, nem kevés, de nem is elég. Olvasóink kölcsö­nös érdeklődése egymás élete, gondjai, tervei iránt egyre nö­vekszik. Többet várnak tőlünk. Lehetőségeink felső határát — ha van egyáltalán ilyen — még nem értük el. Ez serkent ben­nünket több és jobb könyv ki­adására, egymásról, egymás­nak. A szakszervezetek törekvése A szakszervezetek IX. kongresszusa befejezte négynapos tanácskozását, de az FSZM szervezeteinek, szerveinek és tisztségviselőinek munkája nem ért véget. Ellenkezőleg. A párt gazdasági és szociális programjának valóra váltásával kapcsolatos új, Igényes feladatok hiánytalan teljesítése to­vábbi lelkiismeretes munkára, kezdeményezésre készteti a dolgozókat, A kongresszus, politikai életünk egyik legjelentősebb ese menye, kijelölte a további utat, amelyen haladnunk kell. Már a szakszervezetek évzáró taggyűlései, értekezletei és a nem zeli kongresszusok eredményei is legnépesebb társadalmi szervezetünknek az utóbbi öt év során bekövetkezett figye lemre méltó fejlődéséről, tagjai számának gyarapodásáról, a munkásosztály és a többi dolgozó egységének további meg­szilárdulásáról tanúskodtak. Mindezek a sikerek a kommu­nista párt nagy segítségének és politikájának köszönhetők amelyet a szakszervezetek lelkesen lámogatnak. A CSKP XIV. kongresszusának a szocialista társadalom felvirágoztatására irányuló programjával a szakszervezetek és velük együtt a dolgozók milliói azonosították magukat. A kongresszus célkitűzéseinek megvalósítását ugyanúgy a szívügyüknek tekintették, mint a XV. pártkongresszus hatá­rozatainak valóra váltását. Megértették ugyanis, hogy ez a feltétele életszínvonalunk további emelkedésének, létbizton­ságunk további fokozásának. A kongresszusi tárgyalások során is bebizonyosodott a szakszervezetek megbízható, jó munkája, amelyről Husák elvtárs is elismerően nyilatkozott. Kijelentette, hogy a társa­dalom sikereihez az FSZM az utóbbi években kifejtett tévé kenységével is nagymértékben hozzájárult. A szakszervezetek­nek ugyanis a pártszervek és szervezetek irányításával és támogatásával még nagyobb kezdeményezésre, alketó készsé­gük további kibontakoztatására sikerült serkenteni a dolgo­zókat, akik azzal is tisztában vannak, hogy munka- és élet körülményeink színvonalának fokozatos emelése gazdasági eredményeinktől függ. A dolgozóknak a párt és annak politikája iránti elkötele­zettségét a kongresszusra érkezett értékes kötelezettségvál­lalásokról, a minden formalizmust nélkülöző szocialista ver­senyekről szóló jelentések és a küldöttek vitafelszólalásai is bizonyították. Ezért esett oly sok szó a tárgyalások során a gazdasági irányításról, a termelés hatékonyabbá tételéről, a minőségről, s nem utolsósorban a dolgozókról való gon­doskodásról, a dolgozók jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásáról. Ez ugyanis elégedettségük záloga, tehát gazdasági eredményeink fokozásának egyik legfőbb feltétele. És mert elsődleges érdekünk a tartalékok feltárása, a bírálatban sem volt hiány. Nem egy küldött követelte erélyes hangon a fogyatékosságok kiküszöbölését, a hibák orvoslását, rámu­tatva arra hogy a szavakat tetteknek kell követniük. A kongresszusi felszólalások alapján a szakszervezetnek az ifjúságról való körültekintő gondoskodásáról is meggyő­ződhettünk. Hoffmann elvtárs .szavai szerint az ifjú nemzedék szocialista nevelését Illetően az FSZM kiváltságos helyzetben van, mert a fiatal munkásokra közvetlenül munkahelyükön gyakorolhat befolyást. A kollektívák, az idősebb dolgozók feladata formálni, öntudatosságra, szocialista erkölcsre nevel­ni a fiatalokat, megszerettetni velük munkájukat és a szo­cializmust. Mert csak abban az esetben válhatnak jó haza­fiakká, meggyőződéses internacionalistákká, ha átveszik az idősebbek tapasztalatait és elfogadják gondolkodásmódjukat. A szocialista hazánk felvirágoztatásával kapcsolatos fel­adatok, a kulturális tevékenység, a politikai-szervező munka színvonalasabbá tétele és internacionális kapcsolataink el­mélyítése terén is igényes követelményeket támasztanak a szakszervezetekkel szemben. Ebből következik, hogy az FSZM a párt politikájának támogatásával lényegesen hozzájárul a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséhez is. Ezzel a célkitűzéssel pedig szorosan összefügg nemzeteink és nem­zetiségeink csakúgy, mint a munkásosztály, a szövetkezeti tagok és az értelmiség testvéri együttműködésének elmélyí­tése, röviden: népünk erkölcsi politikai egységének megszi lárdítása. M indezeket a célokat a kongresszusi határozat is kifeje­zésre juttatja, amelynek alapján az FSZM — tagjaival együtt — a Nagy Október szellemében a lenini feladatok még lelkiismeretesebb teljesítésével igyekszik kivenni részét a szocializmus építéséből és hozzájárulni a szocialista kö­zösség megszilárdításához, amelynek szakszervezeteivel és né­peivel közösek a céljaink. Baráti együttműködésünk kere­tében valamennyien a haladásért, a világbéke megőrzéséért is harcolunk. KARD0S MÁRTA Megjelent a Parféiét 11. száma Bevezetőül a lap új száma rö­vid ismertetőt közöl a CSKP KB. 7. üléséről, majd közli az ülés határozatát. Beszámol a CSKP KERB májusi üléséről, va­lamint a szocialista országok testvérpártjai titkárainak var­sói tanácskozásáról is. A lap új száma A pártszerve­zetek időszerű feladatai a me­zőgazdaságban címmel közöl nagyon figyelemreméltó vezér­cikket. Időszerű pártpolitikai kérdésekre adnak választ a lapban A személyi agitáció a párt és a nép kapcsolatának fontos formája, a Szilárdítsuk a párt marxista—leninista jel­legét, Az irányító munka javí­tása elsősorban az emberektől függ, a Hősiesen teljesítsük a Nagy Október hagyatékát, a Mi­vel köszöntöd a Nagy Október jubileumi évét?, a Váljanak iga­zi kommunistákká stb. címmel megjelent cikkek. Valamennyi olvasónk külön figyelmébe ajánljuk A kommu­nisták kötelessége: a tagkönyv óvása c. írást. Tanulságosak a pártgazdasági kérdésekkel foglalkozó írások is. Közülük a figyelmet A gaz­dasági fejlődést meggyorsító erő, illetve Az építőipar felada­tairól és fejlesztéséről c. cik­kekre hívjuk fel. A lap új száma a V. I. Lenin eszmei hagyatékából c. írásá­ban egy, a J. M. Szverdlov em­lékének szentelt Lenin-beszédet közöl (elhangzott 1920. március 16-án). — Az egész beszédet el­ső ízben a Partyijnaja zsizny folyóirat 1977. évi 8. száma kö­zölte. A lap mostani száma A forra­dalmi harc állandóan érvényes és időszerű alapelve, valamint A kommunista párt vezető sze­repe — a szocialista politikai rendszer fejlődésének alapvető feltétele c. közöl tanulmányt. A külpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasóink figyelmé­be a lap írásai közül A béke­építök ülésezése után (beszá­moló a Békeépítők Világkong­resszusának varsói üléséről), il­letve a Mítosz és valóság) (a burzsoá hatalom mechanizmu­saival foglalkozó írás) c. cik­keket ajánljuk. A világ kommunista és mun­káspártjai c. sorozatban ezúttal a Görög Kommunista Párt, a San Marinó-i Kommunista Párt, és a Spanyol Kommunista Párt rövid történetével ismerkedhe­tünk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents