Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-25 / 173. szám, szombat
ÚJ szó 1977. VI. 25. 3 TOVÁBB ERŐSÖDIK A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE (Folytatás az 1. oldalról) lójával kapcsolatban felszólalt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttség- vezetője. Az ülésszakon nagyra értékelték azokat a tapasztalatokat, amelyeket a testvérországok szereztek a szocialista társadalom építésének általános érvényű törvényei alkotó realizálásakor saját konkrét feltételeik között, és az új típusú nemzetközi kapcsolatok formálásakor, amelyek a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, minden állam önállósága figyelembevételének, a belQgyekbe való be nem avot- kozásnak, a kölcsönös előnyöknek és az elvtársi segítségnek alapelvén nyugszanak. A szocialista államok kommunista pártjai és nemzetei erőfeszítéseivel, sookldalú együttműködésük fejlesztésével és szilárdításával az anyagi termelés szférájában következetesen érvényesülnek a szocializmus alapvető előnyei a kapitalizmussal szemben. A szocialista országok közössége ma a világ legdinamikusabb gazdasági ereje lett. A KGST tagországainak nemzeti jövedelme 1976-ban az 1948-as évhez viszonyítva 9,5-szeresére növekedett, míg a fejlett kapitalista államokban csak 3,3-szeresére. A KGST tagországai együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlődésének komplex programja sikeresen valósul meg. Minden szocialista állam gazdasága fejlődésével egyidőben egyre teljesebben mutatkozik a testvérországok népgazdaságai kölcsönös összehangolásának elmélyitési folyamata, gazdasági fejlettségük színvonalának fokozatos kiegyenlítődése. E feladatok teljesítése szempontjából fontos szerep hárul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsára, arra a nemzetköz] szervezetre, amely biztosítja a valóban egyenjogú gazdasági egyUttmfikö- dést. A KGST-tagországok nemzetei, amelyek a kommunista és munkáspártjaik kongresszusain kitűzött feladatokat teljesítik, biztonságérzettel kezdték el az új ötéves tervek teljesítését. Nemzeti jövedelmük tavaly 5,5 százalékkal, ipari termelésük terjedelme 5,9 százalékkal növekedett, s egyúttal emelkedett a dolgozók élet- és kulturális színvonala. Sikeresen tovább fejlődtek a KGST-tagországok külgazdasági kapcsolatai. Árucsere-forgalmuk 1976-ban 11,2 százalékkal nőtt, a szakosítás és a kooperáció keretében gyártott gépipari termékek exportja egy év alatt 51 százalékkal növekedett, s részaránya a gépek és a gé.pi berendezések egész kivitelében elérte a 31 százalékot. A KGST-tagországok építőmunkája egyre inkább megszilárdítja a szocializmust, mint a nemzetközi fejlődés és annak döntő tényezőjét, hogy a nem-, zetközi kapcsolatok egész rendszere a demokratikus elvek szellemében átalakul. A szocialista országok sokoldalú segítséget nyújtanak azoknak az országoknak, amelyek felszabadultak a gyarmati uralom alól, támogatják azt a harcukat, amely az imperialista kizsákmányolástól való teljes megszabadulást, a saját sorsukról való döntés jogának érvényesítését, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, valamint az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek következetes megvalósítását célozza a nemzetközi életben. Az ülésszak megerősítette a szocialista tábor országainak azt az elhatározását, hogy a jövőben tovább is következetesen szilárdítják internacionalista szolidaritásukat. Az ülésszak megvitatta a végrehajtó bizottságnak azt a jelentését, amely felmérte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a KGST XXX. és XXXI. ülésszaka közt kifejtett tevékenységét. Jóváhagyták a Végrehajtó Bizottságnak és más KGST-szer- veknek azt a tevékenységét, amelyet a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése, és a tagállamok együttműködésének további elmélyítése és tökéletesítése komplex programjának teljesítésével, és a KGST XXX. ülésszaka határozatainak megvalósításával kapcsolatban végzett szervező és építőmunka formájában fejtettek ki. Az ülésszak — tekintettel a KGST-tagországok komplex programját konkretizáló, az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban a tagállamok együttműködését szabályozó hosszú lejáratú célprogramok nagy jelentőségére — megvitatta e célprogramok teljesítésének előrehaladásáról szóló jelentést, amelyet a KGST-nek a tervezési munka terén való együttműködésért felelős bizottsága dolgozott ki. Ismételten hangsúlyozták e munka időszerűségét, amely munka meghatározza a szocialista országokban azon kulcsfontosságú problémák együttes és egybehangzó megoldását, amelyek az egyes tagállamok racionális tüzelőanyag-, energia-, élelmlszer- és iparcikkszükségleteinek, valamint a tagállamok gépipara és közlekedése fejlesztésének biztosításával kapcsolatosak. A KGST szervei feldolgozzák az egyes tagorszá gok azon konkrét intézkedésekre vonatkozó javaslatait, amelyeket a hosszú lejáratú célprogramokba javasolnak beilleszteni, és amelyek a célpogramok teljesítése során megvalósuló együttműködés esetleges formáit tartalmazzák. A Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság javaslata alapján intézkedéseket dolgoznak ki gazdasági életük fejlődésének felgyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében. Az ülésszak célszerűnek tartja, hogy a figyelmet elsősorban a tüzelőanyag és energetika, a nyersanyagtermelés, a legfontosabb élelmiszerfajták termelési bővítése terén megvalósuló együttműködéssel, valamint az e feladatok teljesítéséhez szükséges gépek és gépi berendezések biztosításával kapcsolatos hosszú lejáratú célprogramok kidolgozását célzó egyezménytervezetek előkészítésére összpontosítsák. Az ülésszak külön kiemelte a KGST-tagországok atomgépipara lehető legnagyobb mértékű fejlesztését tartalmazó program jelentőségét azon kérdések átfogó megoldása szempontjából, amelyek az atomenergetika fejlesztésével, valamint a tüzelőanyag- és energetikai problémák megoldásával függnek össze, és javasolta a KGST tagországainak, hogy 1978-ban kössenek megállapodást az 1981—1990-es Időszakra vonatkozóan az atomerőművek berendezései kölcsönös szállításával kapcsolatos sokoldalú nemzetközi termelési szakosításról és kooperációról. Az ülésszak megvitatta a tudomány és a technika, valamint a KGST-tagországok tudományos-műszaki együttműködése hatékonyabbá tétele komplex programjának teljesítése érdekében foganatosított intézkedések megvalósításáról szóló jelentést, amelyet a KGST bizottsága terjesztett elő, és rámutatott azokra a sikerekre, amelyek számos területen a tudományban és a technikában, valamint a műszaki haladás számos fontos problémája megoldásában születtek. 1971 és 1976 között több mint 1500 új gépet, berendezést és készüléket fejlesztettek ki közösen, több mint 1300 fajta új anyagot, terméket és készítményt hoztak létre, és közösen kidolgoztak vagy tökéletesítettek több mint 1200 technológiai eljárást. A KGST ülésszakán jóváhagyott határozat intézkedéseket tartalmaz a KGST-tagországok tudományos-műszaki együttműködése elmélyítése és hatékonyabbá tétele mostani lehetőségeinek jobb fel- használása érdekében. Külön kiemelték a tudományos-műszaki együttműködés tervezése tökéletesítésének és annak a fontosságát, hogy a tudományosműszaki együttműködést egybekapcsolják a gazdasági együttműködéssel, nagy erőfeszítést tegyenek az anyagi termelés kulcsfontosságú problémáit meg oldó hosszú lejáratú célprogramok tudománoys-mű- szaki feltételeinek megteremtésére, és hogy felgyorsítsák a tudományos-műszaki problémák megoldása terén végzett munka eredményeinek a tagállamok népgazdaságaiban való felhasználását. Az ülésszak megvitatta azon kötelezettségek teljesítésének előrehaladásáról szóló jelentést, amelyeket a KGST-tagországok vállaltak magukra a népgazdaságfejlesztési tervek egybehangolásával kapcsolatban. A jelentés azon megállapodások telje sítésével is foglalkozott, amelyek a mostani ötéves tervidőszakra vonatkozó sokoldalú integrációs intézkedések koordinációs tervében, valamint az 1976 —80-as hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményekben szerepelnek. Az ülésszak megelégedéssel álla pitotta meg, hogy egészében véve sikerült teljesíteni azokat az intézkedéseket, amelyekben a tagál lamok megállapodtak. Intézkedéseket foganatosítottak a termelés további javítása, a kölcsönösen szállított gépek és berendezések műszaki szervizjavltá sai rendszerének fejlesztése és tökéletesítése érdekében. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981 —1985. évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálásával kapcsolatban elvégzendő munkák prog ramját. A küldöttségek vezetői hangsúlyozták, hogy a következő ötéves tervidőszak népgazdaságfejlesz tési tervei egybehangolásának legfőbb feladata azon fontos gazdasági problémák megoldása, amelyeket a hosszú lejáratú együttműködési célprogramok kidolgozása során állapítottak meg, s amelyek a tagállamok közös érdekeit képviselik. Az ülésszak azt javasolja a KGST-tagországoknak, hogy népgazda ságfejlesztésl terveiket az említett program alapján koordinálják, fejezzék be ezt a koordinálási mun kát, s ennek érdekében írjanak alá megfelelő okmányokat, köztük kormányközi megállapodásokat is, legkésőbb 1980 első felében. Az ülészak leszögezte, hogy a KGST-tagországok sikeresen fejlesztik és elmélyítik a gazdasági együttműködést a többi szocialista országgal. Tökéletesedik és bővül a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal való termékeny együttműködés. A KGST-tagországok internacionalista kötelességüket teljesítve kétoldalú és sokoldalú együttműködés keretében segítenek a Vietnami Szocialista Köztársaságnak népgazdasága felújításában és fejlesztésében. Megelégedéssel nyilatkozott az ülésszak a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a Nemzetközi Gaz- . dasági Együttműködési Bankba és a Nemzetközi Be ruházási Bankba való belépéssel kapcsolatban. Sokoldalú együttműködés bontakozik ki a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Sikeresen teljesítik a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló megállapodást, és megkezdődött a Mexikói Egyesült Államokkal és az Iraki Köztársasággal megkötött egyezmények teljesítése. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy évről évre bővülnek és elmélyülnek a KGST-tagországok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatai. A KGST- tagországok tevékeny segítséget nyújtanak ezeknek az országoknak népgazdaságuk fejlesztéséhez és megszilárdításához. Tekintettel az európai biztonsági és együttműkii dési értekezlet Záróokmányában lefektetett célkitűzések megvalóstásának nagy jelentőségére, a KGST-tagországok intézkedéseket foganatosítanak a fejlett tőkésországokkal való gazdasági együttműködés bővítése érdekében a kölcsönösség és az egyenjogúság elve alapján. Ismételten leszögezték, hogy a tőkésországokkal való építőszellemfi és konkrét együttműködés to vábbfejlesztéséhez hozzájárulna a környezetvéde lemmel, a közlekedés- és az energetika fejlesztésé vei foglalkozó európai kongresszusok, vagy nemzetközi tanácskozások egybehlvása, továbbá azoknak a még mindig előforduló kísérleteknek a felszámolása, amelyek a szocialista országok diszkriminálására, és a belügyeikbe való beavatkozásra irányulnak. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel megtartandó tanácskozására tett javaslatával ösz- szefüggésben az ülésszak résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST és a KGST-tagországok, másrészt a Közös Piac és tagállamai között a kölcsönös kapcsolatok alapjairól, a kölcsönösen előnyös és egyenjogú gazdasági együttműködés kedvező feltételeinek megteremtéséről megkötendő egyezmény kedvezően hozzájárulhatna a két szervezet tagállamai keres kedelmi és gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez, s ezzel segítenék az európai enyhülés és a béke ügyét a helsinki értekezlet Záróokmányának szellemében. Az ülésszak kifejezte azt a meggyőződését, hogy a KGST-tagországok sokoldalúan és állandóan fejlő dő és elmélyülő gazdasági és tudományos műszaki együttműködése a jövőben is olyan fontos tényező lesz, amely tevékenyen elősegíti a kommunista és munkáspártok által kitűzött szociálökonómiai fel adatok sikeres teljesítését, a KGST-tagországai test véri egységének megsziláditását, valamint a KGST nemzetközi tekintélyének és befolyásának erősödé séf. A KGST XXXI. ülésszaka a barátság, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés lég körében zajlott le. • • • Varsóban június 23-án megtartott 82. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A Végrehajtó Bizottság tanácskozásán részt vettek a KGST-tagállamok miniszterelnök-helyettesei, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja fis a KGST titkára. A tanácskozást Mlhal Marinescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, a Román Szocialista Köztársaságnak a Végrehajtó Bizottságban akkreditált állandó képviselője vezette, aki most vette át a végrehajtó bizottság elnöki tisztségét. A Végrehajtó Bizottság kérdéseket vitatott meg fis határozatokat fogadott el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXI. ülésszakán jóváhagyott határozatok teljesítésével kapcsolatos munkák megszervezéséről. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a KGST Titkársága tavalyi költségvetési tervének teljesítéséről szólő jelentést. Nicolae Ceausescu beszéde (Folytatás az 1. oldalról) a kapcsolatokat, amelyek a függetlenség és nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyösség és elvtársi segítség elvein alapulnak, a Román Szocialista Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése szellemében fejlesztettük tovább, még eredményesebbekké váltak, a két ország népeinek, a szocializmus és a béke ügyének érdekében gazdagodtak és fejlődtek. Ez alkalomból, kedves Husák elvtárs, szeretném kiemelni közös találkozóink és megbeszéléseink rendkívüli jelentőségét pártjaink, államaink és népeink kapcsolatainak fejlődése szempontjából, a megvalósított határozatok és a megbeszélt akciók Jelentőségét, amelyek ösztönzőleg hatottak a sokoldalú csehszlovák—román együttműködés fejlődésére. 'A közelmúltban közösen elemeztük országaink és népeink együttműködése további fokozásának lehetőségeit, és néhány olyan intézkedés meghozatalában állapodtunk meg, amelyek főleg a kooperáción és szakosításon alapuló gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételére és a tudományos-műszaki területre vonatkoznak. Megállapodtunk a Román Kommunista Párt és Csehszlovákia Kommunista Pártja együttműködésének fokozásában, országaink párt-, állami és társadalmi szervezetei kapcsolatainak bővítésében és tapasztalatcseréjében. Teljes joggal kijelenthetjük, hogy meghatároztuk a román- csehszlovák együttműködés továbbfejlesztésének programját, amelyet kétségtelenül örömmel üdvözölnek népeink. A két ország népe a legszorosabban együtt kíván működni az új társadalom építésében. Megállapodásaink kétségtelenül pozitívan befolyásolják pártjaink és országaink kapcsolatait, mert ezek megfelelnek népeink érdekeinek, a szocializmus, a haladás, és a nemzetek közötti béke ügyének. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztattuk egymást a két országban folyó szocialista építés helyzetéről, azokról a tapasztalatokról, amelyeket pártjaink és népeink az új társadalom építésében szereztek örülünk azoknak a sikereknek, amelyeket Csehszlovákia dolgozó népe a kommunista párt vezetésével, élén Husák elvtárssal, az ország társadalmi és gazdasági fejlődésében, a tudomány, az Iskolaügy, a kultúra és az életszínvonal emelésében elért. Az RKP XI. kongresszusa határozatainak teljesítésén, a fejlett szocialista társadalom építési programjának és a kommunizmusba való átmenetnek a megvalósításán fáradozó román nép az 1976-os évet rendkívüli sikerekkel fejezte be. Ez mindenekelőtt az ipari termelésben mutatkozott meg, amely 11,5 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelés 17 százalékkal nőtt. Az RKP KB főtitkára ezután áttért a földrengés után kialakult helyzet elemzésére. Megállapította, hogy a nehézségek ellenére jelentős eredmények születtek a termelés fejlesztésében és a kitűzött terv teljesítéséhen. A kommunista párt az utóbbi Időben olyan programot fogadott el. amely a lakosság jövedelmének, valamint a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére irányul. füllns 1-től emelkednek az építőiparban, a mezőgazdaság állami szektorában, a textiliparban és az élelmiszeriparban dolgozók bérel, augusztustól pedig a bányászoké, a gépipari dolgozóké, később pedig a többi dolgozóé is. A nemzetközi helyzetet elemezve, Ceausescu rámutatott, hogy napjainkban a nemzetközi életben új, kedvező légkör alakult ki. Ki kell azonban jelenteni, hogy a világon léteznek olyan erők amelyek veszélyeztetik a békét és a nemzetközi biztonságot. Ezért a világ népeinek és haladó erőinek egyesíteniük kell erőfeszítéseiket, és aktívan együtt kell működniük a béke, az enyhülés és az együttműködés elmélyítése érdekében. Románia külpolitikájában nagy figyelmet szentel a szó- cialista országokkal való barátság és sokoldalú együttműködés megszilárdításának, valamint az új társadalmi rendszerért harcoló néppel való politikai, gazdasági, tudományosműszaki és kulturális kapcsolatok bővítésének. A KGST keretén belül aktívan részt vesz a komplex program megvalósításában, sokoldalúan hozzájárul a tagállamokkal való együttműködés fejlesztéséhez, az egyes tagországok előrehaladása és népgazdaságuk felvirágoztatása érdekében. Aktívan részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban Is. A román nemzetközi kapcsolatok alapját a teljes egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a beliigyek- való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök, az erőszak nem alkalmazásának, valamennyi nemzet jogai tiszteletben tartásának elvei alkotják. A Román Szocialista Köztársaság határozottan támogatja az európai bizonság és együttműködés elérését, valamint a Helsinki Záróokmány határozatainak következetes teljesítését. Ezzel kapcsolatban Romá- nia-szerte üdvözlik az ősszel Belgrádban megtartandó találkozó előkészítő munkálnak megkezdését. A közel-keleti helyzetről szólva kijelentette, hogy Románia határozottan a térség tartós és igazságos békéjének biztosítására törekszik. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy az izraeli kormány megértse, miszerint e térségben nem lehet a konfliktust megoldani és megteremteni a biztonságot, békét és az együttműködést, ha idegen területeket tart megszállva. Még hatékonyabban kell törekedni a genfi közel- keleti békekonferencia felújítá« sára valamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szerve-» zetet is. A főtitkár ezután érintette Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító harcát. Támogatásáról biztosította a függetlenségért, a gyarmatosító és újgyarmatosító politika felszámolásáért vívott harcot. A tömegpusztító fegyverek felhalmozódására és a fegyverkezés fokozásából következő veszélyre való tekintettel Románia korparancsnak tekinti az általános leszerelés megvalósítását. E tekintetben rendkívüli jelentőségű lenne a katonai kiadások csökkentésére, a katonai támaszpontok felszámolására, az államok fegyveres erői fokozatos korlátozására irányuló konkrét Intézkedések elfogadása. Ezzel kapcsolatban támogatjuk az egymással szemben álló katonai tömbök felszámolását. Nagy jelentőséget, tulajdonítunk a leszerelés kérdései megtárgyalásával foglalkozó ENSZ-közgyűlés összehívásának — mondotta Ceausescu. A Román Kommunista Párt internacionalista hagyományainak szellemében aktívan együttműködik a kommunista és munkáspártokkal az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján. A román kommunisták abból a tényből indulnak ki, hogy a kommunista pártok különböző feltételek között tevékenykednek. Ezért, a forradalmi harc szükségszerű követelménye a szolidaritás megszilárdítása, a saját politikai irányvonal, forradalmi stratégia és taktika kidolgozására való jog szigorú tiszteletben tartása. Az európai kommunista és munkáspártok berlini találkozója jelentős mértékben hozzájárult a pártok egyenjogúsága, önállósága, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom új típusú egysége új elveinek megerősítéséhez. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormány- küldöttségével folytatott megbeszélések a román—csehszlovák barátság és együttműködés fejlődésében új fontos szakaszt jelentenek. Ez mindenképpen népeink érdekéit, a szocializmus, a haladás és a béke ügyét szolgálja — mondotta beszéde végén Nicolae Ceausescu elvtárs.
