Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-24 / 172. szám, péntek
A párt XV. kongresszusa határozatainak megvalósítása az oktatásügyben, iskola- rendszerünk továbbfejlesztésének tervezete, valamint a közelgő tanév és a főiskolai — egyetemi felvételi vizsgák élénken foglalkoztatják közvéleményünket. Ezért kéréssel fordultunk Jurái Buša professzorhoz, az SZSZK oktatási miniszteréhez, hogy válaszoljon néhány időszerű kérdésre. • Néhány nap múlva véget ér a tanév. Röviden, hogyan foglalná össze az elért ered ményékét, különösen pedig az oktatási rendszer továbbfejlesztését célzó új tervezet fokozatos bevezetése során elért eredményeket? — Az 1976/77-es tanévben jó eredményeket értünk el, nőtt az iskolák eszmei-nevelő munkájának hatékonysága. Az új tervezet bevezetését tekintve is jelentősnek mondható a most befejeződött iskolai év, mert nagy lépést tettünk a tantervek. a tankönyvek és a módszertani kiadványok előkészítésében. A szakemberek számos olyan pedagógiai módszert dolgoztak ki, melyek hosszabb távra kedvezően befolyásolják az oktató-nevelő munka, illetve iskolarendszerünk fejlesztését. A tanév különösen jelentős volt az alapiskolákban, hiszen az első osztályokban ország szerte új koncepció szerint ta nítottak. Már most megállapíthatjuk, hogy ez az első lépés sikeres volt. Már befejeződtek az alapiskola második osztályában bevezetésre kerülő új tervezet előkészületei is. Rendkívüli erőfeszítéseket tettünk az iparitanuló-iskolákban folyó oktatás módosítására. Az új oktatási tervezetnek megfelelően a bevezetett intézkedések az ipari tanulók oktatásának javítását, a képzés színvonalának emelését célozzák, hogy a s-akmunkásfiataloknak egyre nagyobb hányada távlatilag teljes középiskolai végzettséget szerezhessen. Egyre több ipari tanuló számára tesszük lehetővé, hogy érettségi vizsgát tegyen. Az SZSZK kormánya ez év februárjában jóváhagyta az új szakmai rendszert, s ezt fokozatosan már szeptembertől bevezetjük. Amikor a bevezetőben említettem. hogy emelkedett az iskolák eszmei-nevelő munkájának hatékonysága, ezt a gimnáziumokra és szakközépiskolákra is teljes mértékben értettem. Ez abban is megmutatkozik, hogy a korábbi évekhez képest a gimnáziumokból többen jelentkeztek műszaki főiskolákra, és szüntelenül javulnak az oktatási eredmények — ezt lemérhettük az idei sikeres érettségi vizsgákon is —, a pedagógusok egyre jobban tökéletesítik munkamódszereiket s arra törekszenek, hogy javítsák fiataljaink szocialista nevelését. Az idén hagyták el a gimná ziumokat azok az első végzős növendékek, akik tanulmányaik során a fakultatív tantárgyak révén bizonyos szakmai felkészültséget is szerezhettek. A fakultatív tantárgyak bevezetésének köszönhető, hogy a gimnazisták egyre jobban érdeklődnek a műszaki főiskolák i^ánt, s az iskolák közelebb kerültek az élethez. Másrészt ezáltal lehetővé vált. hogy azol: a növendékek, akik nem folytatják tanulmányaikat felsőoktatási intézményben, szakképzett erő ként érvényesülhessenek társa dalmi életünkben. Az egyetemi felvételik elöli Beszélgetés Juraj Busával, az SZSZK oktatási miniszterével Az alapiskola tartalmi átépítésével és az új tervezettel összhangban az 1977/78-as tanévben megkezdjük a pedagógusok felkészítését az új követelményeknek megfelelően az 5— 12 osztályok számára. Egészében elmondhatjuk, hogy a felsőoktatási intézményekben is javult az eszmei nevelőmunka, kedvező credménye- •ket értünk el a tudományos kutatómunka terén. Olyan intézkedéseket vezettünk be, melyek e munka intenzitásának növelésére irányulnak, arra törekszünk, hogy elmélyüljön a Szlovák Tudományos Akadémia és az egyes felsőoktatási intézmények közti együttműködés. Az elért eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy derűlátóan lépjünk az oktatási rendszer tartalmi módosításának második évébe. • Küszöbön vannak a főiskolai és egyetemi felvételi vizsgák. Közvéleményünk már tudomást szerzett arról, hogy a felvételikre két időpontban, június véqén és augusztus végén kerül sor. Kérjük, mondjon valami közelebbit ezekről az intézkedésekről, és tájékoztassa az olvasókat, mely karokon mikor kerül sor a felvételi vizsgákra? — Ezt az intézkedést az tette szükségessé, hogy némely szak iránt már évek óta aránylag csekély az érdeklődés, holott népgazdasági szempontból jelentőségük elsőrendű. Más részt bizonyos humán irányzatok iránt, például az orvosi, a bölcsészettudományi, a jogi stb. kar iránt viszonylag nagy az érdeklődés, holott a népgazdaságnak nincs annyi ilyen szakemberre szüksége. Mivel ezekre a vonzó szakokra a túljelentkezés miatt sokan nem vehetők fel annak ellenére, hogy megvan minden feltételük és adottságuk a továbbtanuláshoz, szeretnénk lehetővé tenni számuk ra. hogy képességeiket helyesebben megítélve olyan szakra jelenkezhessenek. mely iránt elégtelen az érdeklődés. A megrohamozott szakra fel nem vett jó képességű pályázóknak küldött értesítésben azt javasoljuk, hogy olyan szakra jelentkezzenek, melyeken a felvételi vizsgák a második szakaszban lesznek. Az érdeklődők döntésükről Öt napon belül értesítik azt a kart, melyen felvételi vizsgát tettek, s értesítésükben megjelölik az újonnan választott kart. A kar dekaná- tusa a pályázók kérvényét aztán az újonnan választott karra továbbítja. Fontos, hogy a fel nem vett érdeklődők Idejében éljenek ezzel a lehetőséggel, ne várjanak a fellebbezési bizottság döntésére, mert csak így van esélyük arra, hogy az új karon idejében nyilvántartsák őket. A második szakaszban a felvételi vizsgák augusztus 22-én kezdődnek az alábbi karokon: a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán, a Zili- nai Közlekedéstudományi Főiskola Gépészeti és Elektrotechnikai Karán, a Košicei Műszaki Főijlcola és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola összes karán, a Zvoleni Erdészeti és Fafeldolgozó főiskola faipari karán, a bratislavai Komenský Egyetemen és a košicei P. J. Šafárik Rávetem Természettudományi Karának matematika, fizika, valamint a matematika-fizika szakán. Augusztus végén lesznek a felvételi vizsgák az összes pedagógiai karon, nem azért, mintha ezekre kevesen jelentkeznének, hanem mert megváltoznak a szakosítások. A többi karon és szakon a felvételi vizsgák június 27-én kezdődnek. Hogy nagyobb legyen az érdeklődés az említett szakok iránt, csökkentettük a felvételi vizsgákon szereplő tantárgyak számát és módosítottuk a felvételik kritériumait, másrészt a vonzóbb karokon szigorítottuk a kritériumokat és emeltük a tantárgyak számát. • Az elmondottakkal kapcsolatban felvetődik a kérdés: azoknak a pályázóknak, akik a felvételi vizsgák első szakaszában nem feleltek meg, lesz-e lehetőségük arra, hogy felvételüket kérjék olyan szakra, melyen a felvételi vizsgák augusztusban lesznek? — Abban az esetben, ha a pályázók másodízben is olyan szakra jelentkeznek, melyeken a felvételi vizsga tantárgyai azonosak a korábban tett felvételi vizsga tantárgyaival — teljesen értelmetlen, hogy újabb felvételt kérjenek augusztusra. Ha viszont a vizsgák tantárgyai különbözőek, a diák kérheti felvételét az augusztusi terminusra. Azoknak, akik még ezután sem kerülnek be a felsőoktatási intézménybe, széles körű lehetőségeik vannak, hogy érvényesüljenek a társadalmi és gazdasági éleiben, s ha továbbra is érdeklődnek valamely főiskola vagy egyetem iránt, később is pályázhatnak, vagy pedig levelező tagozaton folytathatják tanulmányaikat. A rendelkezések értelmében a főiskolai felvételik során a munkahelyről jelentkezők előnyben részesülnek. • Az idei felvételi vizsgák során több intézkedést vezetnek be, melyek célja, hogy a lehető legnagyobb tárgyilagosságra törekedjünk, kizárjuk a szubjektív mozzanatokat erősítve ezzel azt az elvet, hogy a pályázók tudása és magatartása a döntő. Megvilágíthatná ezt közelebbről? — Az SZSZK Oktatási Minisztériumának rendelete a főiskolai és egyetemi felvételikről mostanáig egyértelműen hangsúlyozta, hogy a vizsgákon következetesen figyelembe kell venni a pályázóról készült komplex értékelést, s azokat kell felvenni, akiknek a legjobbak a továbbtanulási feltételeik. A rendelkezések megvalósítása különösen az attraktív karokon nem könnyű s némely esetben nem jártak el tárgyilagosan. Ezért a szövetségi kormány elnökségének 1977. március 31-i határozata alapján számos intézkedést hagytunk jóvá. Ezek célja, hogy nagyobb objektivitást érjünk el a felvételik során. Bevezettük az írásbeli és tehetségvizsgák anonimitását nemcsak a kérdések, hanem az írásbeli munkák értékelésének titokban tartását is. A szóbeli vizsgák során a pályázó kérdést húz. A vizsgáztató és felvételiztető bizottság munkáját is javítjuk, s arra törekszünk, hogy még jobban megismerje a pályázó személyiségét, hogy következetesen dönthessen felvételéről a vizsga eredményei, a középiskolai bizonyítvány, valamint a tanuló egész magatartása alapján. Megerősítjük az ellenőrzést is a felvételi vizsgák idején. Továbbra is megköveteljük a demokratikus magatartást, melynek értelmében a felvett hallgatók szociális összetételének meg kell felelnie társadalmunk összetételének; ezen kívül szem előtt kell tartani a nemzetiségi összetételt és az egyes vidékek szakemberszükségletét is. Egyetlen kapitalista ország sem büszkélkedhet ilyen vívmányokkal. Az 1976— 77-es tanévben a felvett pályázók 65 százaléka munkás- és paraszt származású volt, míg 1937-ben ez az arány 16,8 százalék volt. • Hogy mennyire fontos a pályázók tudása, azt az is tanúsítja, hogy az idén lehetővé válik, hogy a kiváló, illetve nagyon jó tanulmányi eredményt elért tanulók felvételt vizsga nélkül kerüljenek be a felsőoktatási intézménybe. Pontosan kikre vonatkozik ez az intézkedés? — Hangsúlyozni szeretném, hogy nem egészen új intézkedésről van szó. A korábbi évek ben is a dékánoknak lehetőségük volt, hogy megszabják a felvételi vizsgák feltételeit. Mivel ezt a lehetőséget kevésbé használták ki a szövetségi kormány elnökségének említett határozata értelmében valamennyi főiskolára és egyetemre kötelezően felvehetők azok a helyes magatartást tanúsító diákok, akik: középiskolai tanulmányaik során valamennyi tantárgyból egyest kaptak; legalább egy tantárgyból kerületi, országos vagy nemzetközi matematikai, fizikai, kémiai, biológiai, orosz nyelvi olimpián győztek, s a középiskolai tanulmányaikat dicséretes előmenetellel fejezték be; azok a sportlók, akik középiskolai éveik alatt a nemzeti országos, vagy nemzetközi versenyeken első helyezést értek el, s középiskolai bizonyítványuk legalább dicséretes; elfogadott, találmányok, újítások szerzői s ha középiskolai tanulmányaikat legalább dicséretes osztályzattal fejezték be és olyan főiskolán kívánnak tanulni, amely megfelel kutatásuk, újításuk tárgyának. Ezen kívül a műszaki főiskolákra és a természettudományi szakokra felvételi vizsga nélkül felvehetők azok a növendékek, akik a gimnáziumi érettségi vizsgát kitüntetéssel tették le s matematikából és fizikából legalább kettest szereztek; 1—3. helyezést értek el a matematikai, fizikai, kémiai, biológiai, orosz nyelvi, nemzeti országos, vagy nemzetközi olimpián, s a gimnáziumot legalább dicséretes előmenetellel végezték el; középiskolai tanulmányaik során jelentős eredményeket értek el a nemzeti, országos vagy nemzetközi sportversenyeken és a középiskolában legalább kettes előmenetelt szereztek. Az egyes karok dékánjai az említett feltételek figyelembe vételével felvételi vizsga nélkül a diákokat abban az esetben vehetik fel, ha a pályázók külön írásbeli kérelmet nyújtanak be, s ha a felvételi vizsgák nélkül felvettek száma nem nagyobb, mint arra a karra felvehetők száma. Ellenkező esetben a pályázóknak felvételi vizsgát kell tenniük. JAROSLAV MEŠKO Évszázadok harcairól Román képzőművészeti és dokumentumkiállítás (Z. Mináčova felvétele) A Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának és a Román Szocialista Köztársaság főkonzulátusának közös rendezésében nyílt meg a Gorkij utcai tárlati helyiségben a román népnek a függetlenségért vívott küzdelmeit felidéző kiállítás. Körüljárom a termet, szemügyre veszem az elmúlt korok tanúit. Ügy érzem, mintha testes, képes történelemkönyvet olvastam volna végig. S most sorra-rendre elevenednek meg előttem a román história legkiemelkedőbb eseményei. Az ókorban Trajánusz császár hatalmát a Balkán-félszigeten fekvő Dáciára is kiterjesztette. Később a Moldovában fekvő híres voroneti kolostor és több 14. századi templom fakuló freskói adnak hírt a közben megalakult román vajdaság történetéről. A Bécsi Képes Krónika aprólékos minia- túrája a posadai csata hőseinek állít emléket. A törökök elleni harcok dinamikus jelenetei, lovassági támadások, véres összecsapások, vezérek buzdítására előretörő századok és siralmas menekülések, meg az István moldvai vajda vezetésével vívott csaták ihlettték a 18. században élő festőket, akik közül a legnagyobb realista piktor Nicolaj Grigorescu. Említésre méltó csata- és történeti festők Stefan Luchian meg Teodor Aman. A gyarmati sorban élő román nép a 19. század végéig szenved a törökök féktelen harácsolása és kegyetlensége miatt. A társadalmi erjedés, a lázadó indulatok és egyre szer- vezettebbb megmozdulások mind hevesebben követelik az emberhez méltó életet. 1848- ban Avram lancu volt az erdélyi lázadás vezére. Egy korabeli grafikus metszete rögzíti a 40 ezer főnyi tömeg felvonulását a Szabadság téren. A forradalomnak asszonyhőse is van: Ana Ipatescu, akinek lelkesedéstől lángoló arcát Ciu- cirenko foglalja képbe. A forradalom allegorikus megtestesítője is asszony. A gazdag, színpompás nemzeti viseletbe öltözött tipikus szép figura festője Cornel Rosenthal. Továbbra is forró, véres harci jelenetek tanúi vagyunk. Mindaddig, míg Bátor Mihail vajda győztes seregei élén bevonul Gyulafehérvárra. Egyesíti a három tartományt. Ekkor 1877. május 21-ét írnak. Ekkor Vívta ki függetlenségét Románia: A plevnai győztes csata döntötte meg végérvényesen a török uralmat. Nicolai Grigorescu epikai bőséggel, melyet a lelkesedés tüze hevít át, számol be a nagy eseményről. 1907-ben a nyomorban élő földművesek lázadnak fel. Megmozdulásuknak pozitív eredménye volt. 1918- ban Románia önálló királyság lesz. 1944 augusztusa a román történelem legragyogóbb dátuma. A népi forradalom eltiporta a horogkereszt emberirtó hatalmát. A tömegek fegyverrel, zászlóval kezükben, szemükben halált megvető bátorsággal követelik az élethez való jogukat, amit Gabriel Labin romantikus hévvel vesz ecsetjére. Darin témája a béketüntetés. 1921- ben alakul meg a Román Kommunista Párt (ezt az eszményt Nicolae Groza képe ábrázolja). Az ország villamosítása, mező- gazdaságának gépesítése, a nehézipar fejlesztése azok a tényezők, melyek a Román Köztársaságban a szocializmus sikeres építését eredményezik. Korabeli grafikusok rögzítik most az új élet örvendetes jelenségeit. Márvány és bronz plasztikák szólnak a szabadságért harcoló hősök „ércnél maradandóbb“ emlékéről. A Végtelen oszlop az örök hála kifejezése, Constantin Brancusinak, a legnagyobb román szobrásznak alkotása. A paraszti származású, a népművészetből ihletet merítő, sajátos, egyéni látású, a lényegre egyszerűsítő, európai jelentőségű művész fenti alkotása harminc méter magasságba emelkedő, egymás fölé helyezkedő aranyozott acél mértani elemekből áll Targu Jui terén. Hazánk és a Román Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatokat, szívélyes barátságot elmélyítő, „fegyvert és vitézt megéneklő“ kiállítás bővebb bepillantást nyújt a román történelembe és művészet- történetbe. BARKÁNY jenöné 1977. VI. 24.
