Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-02 / 150. szám, csütörtök
Fokozzák a termelést, ápolják a barátságot 1977. VI. 2. A jelenleg 6400 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó Bőd rogszerdahelyi (Sterda nad Bodrogom) Állami Gazdaság a Csehszlovák- Szovjet Barátság Vállalata, s mint ilyen nemcsak jó gazdasági eredményekkel dicsekedhet, de a Szovjetunió népeihez fűződő megbonthatatlan testvéri barátság ápolásában is az élen jár. A közelmúltban a volt Slovenské Nové Mesto-i Állami Gazdaság földterületeit is a szerdahelyi gazdasághoz csatolták, s ez a változás szervezési-téren igen körültekintő munkát igényel. A konkrét tennivalókról Stefan Miklós elvtárs, az SZLKP KB tagja, a gazdaság igazgatója tájékoztatott. — Gazdaságunk, a volt szomszédos állami gazdaság mező- gazdasági földterületeinek átvétele után jelentősen meggyarapodott. Ma arra törekszünk, hogy pártunk XV. kongresszusának határozatai szellemében, gazdaságunk adott helyzetének megfelelően megteremtsük a feltételeket a gazdálkodás kívánatos színvonalának eléréséhez. A növénytermesztésben igényes feladatokat tűztünk magunk elé. Ezek megvalósítása jobb munkaszervezést és jobb agrotechnikát igényel. A beruházási akció keretében 412 hektáron lecsapolást végzünk. Folyamaiban van továbbá a futóhomokos dombok megszüntetése. Amint ismeretes, Bodrog- szög határában kísérleti tejtermelő gazdaságot építünk, rövidesen ezt is átadjuk rendeltetésének. Ennek keretében 650 hektáron öntözéses gazdaságot létesítünk. Ezzel gyakorlatilag megoldjuk a gazdaság déli részén a talajrendezés feladatait. Gazdaságunk északi részén ösz- szesen 2500 hektáron további lecsapolásokat tervezünk, s ezzel párhuzamosa« 1200 hektáron öntözőrendszert létesítünk. Mindez a 6. ötéves tervidőszak feladata lesz. Stefan elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy gazdaságuk évente mintegy 1700 tonna ki- tűnő vetőmagot termel, s így jelentős mértékben hozzájárul a hektárhozamok növeléséhez. — Igazgató elvtárs, a csehszlovákiai „tokaji körzet“ kialakítása után gazdaságuk a továbbiakban is fejleszti szőlészetét? — A termelés intenzitása érdekében az erre alkalmas földterületeken tovább folytatjuk a szőlőtelepítést. A jelenlegi ötéves tervidőszakban legalább 100 hektár űj szőlőterületet nyerünk. A szőlőtermesztés nálunk már hagyomány, ezért fejlesztése — tekintettel földterületünk adottságaira — szinte törvényszerű. Az utóbbi évek folyamán a gazdaságban egyre inkább előtérbe kerül a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, különös tekintettel a tejtermelés fokozására. Ezt a tényt az igazgató két számadattal támasztotta alá. — Az állattenyésztés területén az árutermelés 1980-ig 24 százalékkal, a tejtermelés 28 százalékkal emelkedik gazdaságunkban. Ennek megfelelően készítettük el gazdaságunk fejlesztési tervét, amelyet a Košicei Állatorvosi Főiskola üzem- gazdasági tanszékével is megtárgyaltunk, s aztán terjesztettük elő jóváhagyásra felsőbb szerveinkhez. A felépített kísérleti tejgazdaság létezése már kézzelfogható eredményekhez vezetett. Az idén a bodrogszerdahelyi az egyedüli olyan állami gazdaság a trebišovi járásban, amely az év elejétől kezdve 103 százalékra teljesíti a tej eladási terStefán Miklós mérnök, a gazdaság igazgatója vét. Jelenleg naponta 700 liter tejet értékesítenek terven felül. A tavalyi évhez viszonyítva naponta 2600 1 tejjel kerül több piacra ebből a gazdaságból. A gazdaságnak megfelelő fiatal állománya van, tehát van mire építeni. A Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság a kelet-szlovákiai kerületben az első és egyetlen állami mezőgazdasági vállalat, amely a Csehszlovák—Szovjet Barátság Vállalata nevet viseli, és nem véletlenül. Erről Stefán elvtárs a következőket mond ta: A mi gazdaságunk jóformán fennállása óta megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel ápolja, fejleszti a Szovjetunió népei iránti barátságot. 1966 óta közvetlen baráti kapcsolatot tartunk a Szovjetunió Kárpáton túli területe berehovoi járásában levő Gáti Törzstenyésztő Kolhozzal. Ennek a kapcsolatnak a kölcsönös jóbaráti viszonyon túl gazdasági jelen- (ősége is van. Szocialista munkaverseny alakult ki közöttünk, amit mindkét üzem munkaközössége nagyon komolyan vesz. Ennek kiértékelésekor, de más esetekben is kölcsönös üzemlátogatásokra, eszmecserére ke rül sor. Alkalmunk van megismerkedni olyan haladó termelési módszerekkel, amelyeket a szovjet példa alapján mi is igyekszünk érvényesíteni. Stefán elvtárs nem hallgatja el, hogy az „ellesett“ szovjet munka- és termelési módszerek alkalmazása gyümölcsözően érezteti hatását minden területen, s különösen a szarvasmarhatenyészetben. Azt is elmondja az igazgató, hogy gazdaságuk dolgozói a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére közel 1,5 millió korona értékű fel ajánlást tettek, kidolgozták az új versenyfeltételeket, megküldték a versenytársnak, a Gáti Törzstenyésztő Kolhoz munka- közösségének. A napokban meg érkezett a válasz: a verseny feltételeit elfogadták. KULIK GELLÉRT VALAMENNYI ÁGAZAT FELADATA A felszíni és a föld alatti vizeink védelméért A barátságot jelképező vörös zászló A közelmúltban hírt adtunk róla, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács talajgazdálkodási és élelmezésügyi, valamint az építésügyi és ipari bizottsága közös tanácskozást folytatott a felszíni és a föld alatti vízkészletek védelmével és tisztításával kapcsolatos feladatainkról. Az alábbiakban röviden tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy az illetékes szervek mit tesznek gazdag vízkészleteink — különösen a Csallóköz területén találhatók — védelmének érdekében. Tennivaló elég van, hiszen a vizeket szennyezők tábora elég nagy. A vegyipari és egyéb ipari üzemeken és vállalatokon kívül a nagyüzemi gazdálkodást folytató földművesszövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak is nagyobb gondot kell fordítaniuk ennek a területnek. Az SZSZK kormánya által fo ganatosított intézkedések az utóbbi években ugyan eredményeztek némi javulást, de ez nem vonatkozik minden területre. Különösen a szennyvíztisztító-állomások építésében kedvezőtlen a helyzet. A múlt évi tervfeladatokat a kivitelezők csupán 87,2 százalékra teljesítették. A lemaradások oka főként az, hogy a technológiai berendezések gyártói és szerelői nem tartják szem előtt a tervekben rögzített határidőket. A hanyagul végzett szállítások következtében tavaly a tervezett 65 szennyvíztisztító-állomásból csupán 34 készült el. Az is igaz — hangsúlyozták az említett tanácskozáson részt vevő képviselők —, hogy több vállalat és üzem gyakran ügyesebben talál magyarázatot a lemaradásra, mint megoldást kiküszöbölésére. ' Az SZSZK Építésügyi Minisztériumához tartozó vállalatok 1976. évi tervüket a szennyvíztisztító-állomások építése terén 100,1 százalékra teljesítették, ennek ellenére nem lehetnek teljesen elégedettek, mert a kapacitásokat nem összpontosították a legfontosabb tisztítóállomások befejezésére. Az építőipari szervek által okozott lemaradásokhoz a technológiai berendezések szállítói — a Sigma vállalat és a Brno — Králové Pole-i Gépgyár — is jelentős mértékben hozzájárultak. Ezek a vállalatok szállítási kötelezettségeiket gyakran nem rögzítik gazdasági szerződésekben, jogosan hivatkozva arra, hogy az alszállítókkal nem kielégítő az együttműködésük. A felsorolt példák is alátámasztják, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatok terén minél előbb meg kell szüntetni a lemaradások okait. A szennyvíztisztítók építésénél az elmúlt években szerzett tapasztalatokra ugyancsak szükség lesz, hiszen ebben az időszakban számos új építését kell megkezdeni. A központi költségvetés terhére 47 szenny* víztisztító-állomást fognak építeni, 19 felépítését pedig az egyes kerületi nemzeti bizottságok készítik elő. A hatodik ötéves tervidőszak első évében a nem megfelelően elkészített tervdokumentációk következtében — sajnos — több építke^ zés megkezdésében határi dő-el- tolódás volt, ami természetesen hátráltatja a továbbiak megkezdését. Mivel Csallóköz területén van hazánk legjobb minőségű és legnagyobb hozamú ivóvízkészlete, érthető, hogy a felsőbb irányítási szervek állandó és fokozott figyelmet szentelnek védelmének. A tavaly foganatosított intézkedések — amelyek érinthetik a vezető gazdasági dolgozók személyes jövedelmét is — megfelelő mederbe terelték egyes vállalatoknak ehhez a kérdéshez való hozzáállását. Számos esetben bebizonyosodott, hogy a f elszíni és a föld alatti vízkészletek védelme terén kisebb jelentőségű beruházások megvalósításával is komoly javulás érhető eJ. A nagyobb benzinkutak környékét például beton védőréteggel látják el, s ezáltal megakadályozzák a szennyező anyagnak a talajba való szivárgását. Az ilyen jellegű beruházásoktól a nagyobb gépparkkal, illetve állattenyésztő-telepekkel rendelkező mezőgazdasági üzemeknek sem kellene visszariadniuk, mert az itt keletkező talajt szennyező anyagok mennyisége sem kevés. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma szintén számos intézkedést foganatosított az elmúlt években, amelyek értelmében a mezőgazdasági üzemeknek — különösen Csallóköz területén — rövid időn belül mej kell oldaniuk a szennvíztisztítók építését és felszerelését. Olya feladatok ezek, amelyek minden egyes népgazdasági ágazatot érintenek, mert a közömbös hozzáállás következményei veszélyeztetik gazdag vízkészleteink minőségét I pákózdi) Idejében kell elkezdeni Az idei tavaszon nem a szárazság, hanem a belvíz okozta a gondokat. Sok gazdaságban a parcellák mélyebb fekvésű helyeit csak a napokban tudták bevetni, annyira nedves, puha volt a talaj. Ilyen körülmények között talán furcsának tűnik az öntözésről szólni. Mégis szükséges, mert sokan vannak, akik az öntözést még ma is csak egyszeri alkalmi feladatnak tekintik, s nem tudatosítják kellően termésfokozó szerepét. Az öntözés jelentőségének igazolására néhány gyakorlatból vett példa is elég. Tavaly a cukorrépából 245 mázsa volt az országos átlaghozam, a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) ÁG-ban 493, az Úrföldi (Slovenské Pole) ÁG-ban pedig 473 mázsás átlagot értek el. A Szenei (Senec) Egységes Földntűvesszö vetkezet ben szénában számítva 120 mázsás lucernahozammal dicsekedhetnek, a šoporňai szövetkezetben pedig fűből — ugyancsak szénában számítva ^r- 188 mázsát gyűjtöttek be hektáronként, Természetesen még ez sem jelent csúcsot, hiszen az Öntözőgazdasági Kutatóintézet Nový Trh-i gazdaságában az évelő fűféléknél már évek óta 1200—1300 mázsa zöldanyagot gyűjtenek be, ami szénában 318 mázsás hektárbozavnot jelent. A kimagasló eredmények jelentős részben a tervszerű öntözéses gazdálkodás törvényszerű következményei, hiszen a szakszerű öntözés a cukorrépánál kereken 100 mázsával eredményezhet nagyobb átlaghozamot és a lucernánál is jelentős szerepet játszik. 1931—1975 között például csak két év volt olyan, amikor a lucerna teljes egészében természetes úton megkapta az általa igényelt nedvességet. Tovább sorolhatnánk a példákat, nemcsak a cukorrépa és a lucerna, hanem bármely növény szempontjából vizsgálva az öntözés szerepét. Az eredmény minden esetben mellette szólna. A példák sorát pedig mindenképpen azzal kellene zárni, hogy Szlovákiában jelenleg már 190 ezer hektárt lehet öntözni. Az összefüggésből adódik, hogy az öntözés egyik-másik növénynél nemcsak egy bizonyos gazdaságon belül, hanem szlovákiai viszonylatban is jelentős mértékben kihat a terméshozamokra. A szakszerű, jó öntözés tehát nemcsak a mezőgazdasági üzemek érdeke, hanem az egész népgazdaságé. Ezt tudatosítva szükséges körültekintően felkészülni az öntözésre. Az a tény ugyanis, hogy egyes parcellák hajlataiban esetleg még mindig víz áll, és időközönként kiadósabb csapadék is hull, még megközelítően sem jelenti azt, hogy a homokosabb és a magasabb területeken egyensúly van a talaj vízkészlete és a növény vízigénye között. Szemre talán igen, de a pontos mérés mást bizonyít, és a ma mezőgazdasági dolgozójának már nem szabad csak a szemmértékhez igazodnia. A talaj vízkészletének rendszeres mérése, lényege, alapja a tervszerű öntözéses gazdálkodásnak, amit jelenleg már minden öntözésre berendezett mezőgazdasági üzemtől elvárunk. A követelmények teljesítésének lényeges feltétele az alapos felkészülés, és ez alatt nemcsak a szivattyúk és a berendezések rendbehozását értjük. Az emberek felkészítése és a munkaszervezés formájának részletes kidolgozása legalább olyan fontos, mint a műszaki feltételek megteremtése. , Napokkal ezelőtt a garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) Virágzás Efsz-ben mondták a következőket: „A tavalyi tapasztalatból okulva az idén az emberek felkészítésére és az öntözési terv kidolgozására legalább olyan gondot fordítottunk, mint a berendezés kijavítására. Létrehoztunk egy állandó csoportot, melynek csak az öntözés lesz a feladata. Melléjük az egyes munkahelyeken dolgozókból jelölünk ki kisegítőket, s ez a szövetkezet vezetőségére is vonatkozik. A talaj vízellátottságát méréssel határozzuk még és srükség esetén azonnal öntözni kezdünk.“ Azonnal — e szót kell még külön is kiemelni. Csak így kaphatja meg a szomjazó növény idejében a vizet. A feladat azonnali és hiánytalan teljesítésére csak a pontosan, mondhatni menetrendszerűen tevékenykedő öntözési csoport képes. Olyan, amely egyik- óráról a másikra és a teljes kapacitást kihasználva tud munkához látni. A tavalyi tapasztalatok alapján szükséges ezt hangsúlyozni. Sok gazdaságban csak akkor kezdtek öntözni, amikor már javában tartott az aszály. Természetesen a várt hatás is elmaradt. Június végén és július elején már hiába értek el a megöntözött terület nagyságában csúcseredményeket, azt, amit májusban és június elején az esőt várva elmulasztottak, már nem tudták pótolni. Nem, mert az öntözést időben kell elkezdeni. Nem akkor, amikor a növény már szenved a szárazságtól, mert az már csaK „tűzoltó munka“, kellő termésfokozó hatás nélkül. EGRI FERENC
