Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-16 / 164. szám, csütörtök

A termelés növelésének az igénye megköveteli az egyre eredményesebb munkamódsze­rek és eljárások alkalmazását. Az új beruházások a korszerűbb gépek és berendezések ennek lényeges feltételei, de a terme­lés hatékonysága érdekében so­kat tehetnek az újítók és a fel­találók is, akiknek ötletei nyo­mán százezreket, sőt milliókat lehet megtakarítani. Az újítások haszna persze korántsem mérhető csak koro­nában. A gazdasági szempont mellett a politikai is lényeges. A mozgalomban részt vevő dolgozók kapcsolata szorosabb a vállalattal és a munkahellyel, jobban megismerkednek a ter­melési problémákkal, s úgy ér­zik, hogy a vállalat előtt álló feladatok megoldásáért szemé lyesen is felelősek. Az elmondottak a mezőgaz­daságban dolgozókra is vonat­koznak, az újítók és feltalálók tevékenysége itt is jelentősen hozzájárul az egyre nagyobb termelési feladatok hiánytalan teljesítéséhez. Ezt tudatosítva az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma il­letékes osztálya létrehozta az újítások és találmányok irodá­ját, amely Nyitrán (Nitra] az Agrokomplex — Állandó Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának keretében műkö­dik. Az iroda küldetéséről Pavol Pagáč mérnök, a XI. osztály igazgatója a napokban tájékoz­tatta az újságírókat. Amint el­mondta. tavaly a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari komple­xum dolgozói 5597 újítási ja­vaslatot és 30 találmányt nyúj­tottak lie, a pályázat formájá­ban kiírt 1234 feladat közül pe­dig 344 feladatot oldottak meg. Ez is bizonyítja, hogy a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban számtalan sok az olyan szakember, akik nemcsak a rájuk bízott feladatokat telje­síi ik, hanem a termelési folya­mat tökéletesítése és gazdasá­gossá tétele érdekében hasznos ötletekkel is tudnak szolgálni. A tárgyilagos felmérés nem­csak az eredményeket, hanem »í árnyoldalakat is megmutat­ja. Amíg például az élelmiszer­iparban száz dolgozóra 4,52, a központilag irányított mezőgaz­dasági szervezetekben pedig 2,93 újítás jut, addig a mező- gazdasági igazgatóságok irányí­tása alatt működő üzemekben csak 0,24. Még rosszabb — mindössze 0,19 — ez az arány ha csak az egységes földmű­vesszövetkezetek dolgozói által benyújtott újításokat vesszük figyelembe. Az elmondottak lényegében már meghatározzák az iroda feladatát is, ami elsősorban az újítómozgalom felkarolására irányul. Évente nagyon sok — társadalmi szempontból is hasz­nos — ötlet vész kárba, mert nincs megértő ember, aki fel­karolná a kezdeményezést. A legtöbb esetben azzal nyugtat­ják meg az újítót, hogy „csak használd, neked segít, majd kapsz érte jutalmat“. Az ilyen eljárás lerombolja a kezdemé­nyező kedvet. Az újítások meg­születésének ugyanis egyik alapvető feltétele éppen az, hogy az újítók érezzék munkájuk értelmét, meggyőződjenek róla, hogy ötleteikre széles körben szükség van. Az újítókat megillető megfe­lelő erkölcsi és anyagi elisme rés megadására is ügyel majd az iroda, és nem feledkezik meg arról sem, hogy pályázatot írjon ki a megoldásra váró problémákra. Ezzé] elsősorban a szocialista brigádok munkáját akarják még tartalmasabbá ten­ni, mtvel azok tagjai munka- verseny-vállalásaikban így köte­lezhetik magukat egy egy újí­tás kidolgozására. A sajtóértekezletet követően került sor arra az ünnepélyes összejövetelre, amelyen az iro­da hivatalos nyilvántartásába beírták az első 24 újítást, a je­lenlevő újítók pedig erről ok­iratot kaptak. A nyilvántartásba veit újítások szlovákiai — sőt ha arra érdemesek, akkor or­szágos — bevezetését az iroda vállalja. A legközelebbi nyilván- tartásbavétel ősszel lesz a NOSZF 60. évfordulója alkalmá­ból. A jövőben évente kétszer veszik nyilvántartásba a leg­újabb újításokat, és a későb­biek folyamán a legjobbaknak Űj termékek gyártására készülnek 20 ÉVES A BARDEJOVI „JAS" CIPŐGYÁR 1977. VI. 16. A kelet-szlovákiai kerület idén jubiláló üzemeinek egyike, a húszéves múltra visszatekintő ,JAS“ cipőgyár. Termékeinek csaknem 64 százaléka kivitelre készül. Közel harminc állam, köztük a Szovjetunió, az NDK, a Lengyel Népköztársaság, Bul­gária, a Magyar Népköztársa­ság, a Mongol Népköztársaság, az NSZK, Anglia, Ausztria és más országok rendelői részére termelnek. Jozef Demes vállalati igazga­tó elmondja, hogy a bardejovi cipőgyár két évtizedes létezése alatt több mint 100 millió pár lábbelit gyártott, s az idén — a gyár 20. jubileumi évében — 8 millió 400 ezer pár cipőt készí­tenek. — A 6. ötéves tervidőszak el­ső évében — a tervnek megfe­lelően — 8 millió 200 ezer pár lábbelit gyártottunk, s ami a legörvendetesebb számunkra, sikeresen eleget tettünk a Szovjetunióba irányuló rende­léseknek, ahová évi termelé­sünk több mint felét adjuk el — újságolja az igazgató. Ä továbbiakban azt is meg­tudtuk, hogy a jubiláló cipő­gyár dolgozói előtt valóban nagy feladat áll az idén, ami­kor az árutermelés értéke meg­közelíti a 700 millió koronát. A terv szerint a gyár nyeresége az előző évhez viszonyítva 19 mil­lió koronával növekszik. A NOSZF 60. évfordulójára készülve, a bardejovi .JAS“ ci­pőgyár ötezernégyszáz dolgozó­ja — 70 százalékuk nő —• el­sősorban a termékek minőségé­re irányítja a figyelmet. Minden óhajuk az. hogy az általuk gyár­tott, „JAS“ névjeggyel ellátott lábbelik, jó minőségű árukként kerüljenek mind a hazai, mind a külföldi piacra. A gyártmányok műszaki elő­készítő részlegén dolgozó kol­lektívák nagyon jól tudják, jó A Magyar Népköztársaság számára készített szandálok minőségi ellenőrzését Jozef Stufko és Juraj Maöej végzi (Róbert Berenhaut felvétele) minőségű, divatos cipőket kell gyártani. A „JAS“-ban egy héttagú if­júsági csoport gondoskodik er­ről, Dušan Markus mérnök ve­zetésével. Ez dolgozza ki a ja­vaslatokat a legmegfelelőbb „modellekre“. Egy további nyolc lagú csoport a mintatermékekre vonatkozó gazdasági árszámítá­sokkal foglalkozik. Márkus mérnök örömmel mondja, hogy ez a fiatal mű­szaki gárda már több elismerést is nyert eddig végzett munká­jával. Ezek közé tartozik az 1975-ben a libereci vásáron, 1976-ban a brnói vásáron nyert oklevél és érem, a SZISZ szlo­vákiai versenyében elért meg­tisztelő helyezés stb. Ezek a fiatalok előre gondol­koznak, a soron következő di> vatnak megfelelő termékek gyártását készítik elő. Amikor ott jártunk, már elkészültek a jövő évi tavaszi cipők javasla­taival. A fiatal mérnök, Dušan Márkus erről így nyilaikozik. — Számíthatunk azzal, hogy az eddigi divattól eltérően, a lábbelik begye, egész alakja karcsúbb lesz a jövőben. A női cipők elegánsabb alakot kap­nak, ezeknél az olajzöld a di­vatos szín. A férfi cipőknél szintén tarkább lesz a színvá­laszték. A férfiak nemcsak fe­kete és barna, hanem zöld, pi­ros és más színű, sőt kombinált színű lábbeliket vásárolhatnak a jövő évben. Ezeknek a lábbe­liknek általános tulajdonsága lesz a hajlékonyság, o puha­ság, a nagyobb vízállóképesség és a formatartás. Kíváncsian várjuk a jubilá­ló bardejovi ,,]AS“ cipőgyár új termékeit a piacon.- (kulik) OLCSfiN ES GYORSAN ÉPÍTKEZNEK Nem sajnálják a pénzt a beruházásokra $ A középüle­teket is tatarozzák # Csökkentik az építkezési költsé­geket |0 Két hónap múlva indul a pogácsázó üzem A hizlaldát határidőben átadják rendeltetésének $ Növekedik a termelés A csicsói (Cičov) Wilhelm Pieck Efsz-ben a termelés összpontosítása és szakosítása sürgeti az építkezések meg­gyorsítását. Ezért a vezetőség már korábban két építőcsopor­tot hozott létre. Hödüki János és Takács Sándor vezetésével — egymással versenyezve — nagyon sikeresen dolgoznak ezek a csoportok. Létszámuk — ha szükséges —- a helyi nyugdíjasok soraival is kibővül. Ezek a sok tapasztalatot szer­kivitelezésére. Többször előfor­dult, hogy szakember ismerő­seim segítségével tökéletesítet­tük a berendezéseket. A főmérnök a kolozsnémai gazdasági részlegen bizonyítja állítását. — A raktár építésekor meg maradt hullámos pléheket is felhasználjuk a takarmány po- gácsázó építéséhez. A berende­zések egy részét a komáromi (Komárno) hajógyárban készí­tik. A telepre kitűnő betonuta­Baráth Imre, az efsz elnöke alapos ellenőrzés alán írja alá az eléje terjeszteti iratokat. kon lehet bejönni, és a villany hálózat is elbírja majd a meg- lerhelést, ha az új üzem meg­kezdi működését. Számításaim szerint mintegy kétmillió ko­ronát takarítunk meg építése­kor. Ésszerűséget, tervszerűséget tapasztalok az építkezés min­den területén. A főmérnök szemle közben ezzel kapcsolat­ban a következőképpen fejezi ki nézetét. — Csak addig nyújtózkodha­tunk, ameddig a takaró ér. Jól gazdálkodunk, de mégis meg kell fontolnunk, mire fordítjuk a pénzünket. Ha egy-egy épü­letet olcsóbban építünk, akkor jelentős összeg marad meg újabb épületek kivitelezésére. A főmérnök egy kis számve­tést készít a mull évi beruhá­zásokról. •— Talán hihetetlennek tűnik, de hárommillió korona értékű gépet vásároltunk. Igaz, most már gépparkunk felkészülten, jó minőségű gépekkel végez­heti igényes munkáját. A szövetkezet elnöke hosz- szan fejtegeti, hogy az épít­kezések elősegítik az állatte­nyésztés fejlődését. A múlt év eleje óta a sertésállomány har­minc százalékkal növekedett. Ha felépül a kilencvenhat férő­helyes malacfiaztató, akkor még több sertést tartanak. Sze­rinte a sertésállományt még mintegy háromezerrel lehetne növelni. A szarvasmarha-állo­mányt egyelőre nem növelik, mert minden száz hektáron hatvanhatot tartanak, ebből huszonhat a tehén. Idén az első félévben tizenhat vagon hússal adnak el többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A felmérések szerint a szerző­déses eladási terveket az első félévben harmincnégyezer liter lejjel és nyolcvanezer tojással teljesítik túl. A tehenek terme­lékenysége nagyon jó, inert naponta a fejők tehenenként J0 liter tejet fejnek tőlük. A múlt évben a tehenenkénti évi tejhozam 3250 liter volt. De ezt még mindig keveslik. — Hej, ha sikerülne a ter­vünk, akkor könnyen beszél nénk — sóhajtozik. Engedé­lyért kilincselünk, hogy fel­építhessünk egy központi mű­helyt és egy ezerférőhelyes te­hénistállót. Ha tervünk sikerül, akkor az etetők és a fejők jobb körülmények között dol­gozhatnak. Jól dolgoznak az építőcso­portok ebben a szövetkezetben. A gazdasági épületek mellett egy vendéglőt is felépítenek. Szinte fel sem lehet sorolni, bány építkezésen dolgoznak a jövőben. Elképzelések lebegnek az elnök és főmérnök szeme előtt, kirajzolódnak előttük egy még virágzóbb szocialista nagyüzem körvonalai. BALLÄ JÓZSEF az „érdemes újító“ (feltaláló) címet is odaítélik. Örvendetes jelenség, hogy a nyilvántartásba vett 24 újítás közül hetet a mezőgazdasági üzemek dolgozói nyújtottak be. A Maiíai Egysége«? Földműves- szövetkezet négy dolgozójának újítási javaslata a trágyacsator­nás K—248-as tehénistálló rácspadozatának módosítására ad tanácsot, és értéke közel 400 ezer korona. Polák Jolán mérnök, az Izsai (Iža) Egysé­ges Földművesszövetkezet dol­gozója a fűszerpaprika vetés­sel történő termesztésének technológiáját dolgozta ki. A Gútai (Kolárovo) Egységes Földművesszövetkezet dolgozói­nak újítási javaslata a mélyal- mú állattartásban használatos etetésmódot teszi gazdaságo­sabbá. Az említésre méltó újítások sorában kell megemlíteni Kap rinai Imre mérnöknek, a hi­daskürti (Mostová) Vörös Csil­lag Efsz alelnökének újítását. Az SPC—6-os vetőgép rámájá­ra szerelt függesztett rotációs kultivátora elsősorban a cu­korrépa termesztésében jelent nagy segítséget. A forgó tár­csák — minden sorközben 8—8. négyesével tetszés szerinti szögbe állítható kerék — a hatodik levélnél is lehetővé te­szi a Treflan gyomirtó bedol­gozását a talajba anélkül, hogy a répát megsértené. így a be gyűjtéskor gyommentes a nö­vény, ami a hatsoros begyűj- tőgépek sikeres alkalmazásának elsődleges feltétele. A gépet a szója talajának lazítására is si kerrel alkalmazták, jövőre pe­dig már a szemes kukorica ter­mesztése során is használni akarják. Öntözés előtt — a megfelelő szögbe állított ke­rekekkel — a sorközöket vályú- szerűen kimélyítik, hogy a víz a sorok közepén fusson össze és szivárogjon le a talajba. Az öntözést követően 5—6. na­pon — fordított kerékállással — visszatöltik a sorközt. Ez — amint az újító megjegyezte — lényegesen hozzájárul majd a kukorica száz mázsás hektár­hozamának eléréséhez. EGRI FERENC SZÁZEZREKET ÉRŐ ÖTLETEK Az újitómozgalom további fellendítése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban zett szakemberek nagy segít­séget nyújtanak az építkezé­seken. A négy faluból toboro­zott építőcsoportok tatarozzák, rendbe hozzák a középületeket, új óvodákat és iskolákat épí- lenek. Munkájuk nyoma meg­látszik Csicsón, Kolozsnémán (Kližťká Nemá), Nagykeszin (Vefké Kosihy) és Füssön (Trávniky). Barát h Imre, az efsz elnöke a jó minőségű munkát végző építőcsoportok- kal kapcsolatban így nyilat­kozik: — Ügyes emberek, és ha kell, megnyújtják a munka­időt is. Üjabb épületek átadá­sával lehetővé teszik, hogy to­vábbfejlesszük az állatállo­mányt. Nélkülük bizony nehe­zen haladnánk előre. A szükségletnek megfelelően határozzák meg az évi t beru­házások összegét. A múlt év­ben kétmillió koronát, az idén másfél millió koronát fordítot­tak építkezésekre. Az elnök nem győzi eléggé dicsérni a kooperációs alapon épített gyorsszárítót, amelyben már az idén hatvan vagon lisztet készítettek lucernából. A ter­vek szerint az idényben lucer­nából száz vagon lisztet, siló- kukoricából pedig húsz vagon pogácsát állítanak elő. Ilyen módon lehetőség nyílik a sze­mes takarmánnyal való taka­rékoskodásra. Lucernalisztért a felvásárló üzemtől szemes takarmányt is kapnak. Enyhítette a raktározási gon­dokat a 160 vagon befogadó­képességű, könnyű elemekből épült hangárszerű tároló. A jö­vőben Jucernalisztet és takar­mánypogácsát is raktároznak benne. Az építkezés üteme lé­nyegesen meggyorsult. Nagy­keszin átadják rendeltetésének az ötszáz férőhelyes szarvas­marha-hizlaldát. Takács Sán dór, az ottani építőcsoport ve­zetője bizakodva mondotta, hogy szeptember végéig befe­jezik a munkát. Építőanyag van elég, már a tetőszerkeze­tet is a helyszínre szállították. A csoport tagjai is úgy véle­kedtek, hogy határidőre ké­szen lesznek az épülettel. Kiss Nándor, a szövetkezet főmérnöke elégedetten hallgat­ta a csoport tagjainak nyilat­kozatát. A vezetőség is idejé­ben intézkedett, és még a téli hónapokban beszerezték a ce­ment és más szükséges építő­anyag jó részét. — Igaz, sokat kell lótni- futni — mondja a főmérnök —, míg mindent be tudunk sze­rezni, de addig kilincselünk, amíg eredménnyel nem járunk. Szerencse, hogy gépészmérnöki képesítést szereztem. A főisko­lán szerzett ismereteimmel meg tudom ítélni, hogy melyik berendezés a legmegfelelőbb, és ha helyesnek latoin, akkor ésszerűsítő javaslatot teszek

Next

/
Thumbnails
Contents