Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-14 / 131. szám, szombat
Az egység szilárdítása Ä kommunista párt vezető szerepe 1977. V. 14. A fejlett szocialista társadalom sikeres építése döntő mértékben függ a marxista—leninista párt vezető szerepének helyes értelmezésétől és érvényesítésétől. A párt vezető szerepének érvényesítése olyan folyamat, amelyben a tudományos tevékenység szervesen egybekapcsolódik a párt elméleti megismerő, programozó, eszmei-nevelő, polili ka i-szerve- ző, káder-, ellenőrző és hatalmi funkciójával. E funkció érvényesítése szempontjából a marxista—leninista párt pótolhatatlan. A kommunista párt vezető szerepét a társadalomban elsősorban oly módon érvényesíti, hogy kitűzi az adott társadalom fejlesztésének politikai Irányvonalát. Az irányvonal helyes megszabása szükségessé teszi a társadalmi fejlődés «objektív törvényszerűségeinek jeális megismerését, az egész társadalom folyamatainak isméidét. A CSKP elsősorban azért társadalmunk elismert vezető ereje, mert képes helyesen felismerni és kitűzni a társadalmi fejlődés reális irányait, helye sen tud válaszolni azokra a problémákra és kérdésekre, amelyek a munkásosztály és <i dolgozók figyelmének és érdekeinek homlokterében állanak. Honnan ered a pártnak ez a képessége? Mindenekelőtt onnan, hogy következetesen a marxizmus— leninizmus talaján áll, ezt a képességét rendszeresen felújítja, továbbá, hogy elmélyíti a marxizmus—leninizmus elsajátítását, gyakorlati érvényesítését. A marxizmus—leninizmus elméletének ereje abban rejlik, hogy általánosítja a forradalmi gyakorlatot, a társadalom történelmi fejlődésének tapasztalatait. Lehetővé teszi, hogy megismerjük a jelenségek belső összefüggéseit, az objektív fejlődési törvényszerűségeket és ezt felhasználva meg tudjuk jósolni a társadalmi fejlődés szükségleteinek alakulását. Ily módon az elmélet és a gyakorlat kölcsönösen gazdagítja egymást. Csakhogy a gyakorlat nemcsak a tudomány és az elmélet alapja, hanem a megismerés igaz voltának egyetlen tudományos kritériuma is. A gyakorlat megismerésünk kiindulópontja, kritériuma és egyúttal célja. Vlagyimir Iljics ^Lenin nem sokkal a Nagy Októ-' béri Szocialista Forradalom győzelme után azt írta, „... hogy most minden a gyakorlaton múlik, hogy elérkezett uz u történelmi pillanat, amikor az elmélet gyakorlatba csap át, amikor a gyakorlat megeleveníti az elméletet, a gyakorlat kijavítja, a gyakorlat ellenőrzi az elméletet.. .* A párt megismerő tevékenysége nem automatikus. A kommunista párt megismerésének mechanizmusát az adja meg, hogy a párttagok és az alap- szervezetek a társadalmon belül fejtik ki tevékenységüket, összegyűjtik a tömegek ismereteit, információit és tapasztalatait. Ebben a megismerési folyamatban n Központi Bizottságtól kezdve egészen az alapszervezetekig minden pártszerv részt vesz Saját hatáskörükben az alapszervezeteknek is elemzéseket kell végezniük és általánosítaniuk kell. A XV. pártkongresszus határozataiból következik: a párt- irányítás minőségének javításával és hatékonyságának növelésével szemben igények nőve* kedése, a szubjektivizmus leküzdése megköveteli, hogy a pártszervek és szervezetek, tisztségviselők és tagok mélyrehatóan és általánosan megvizsgálják és megismerjék a szocialista társadalomban lezajlóit folyamatokat, munkájukban a megismert tényekből, az emberek véleményéből induljanak ki és mindezt sokoldalúan értékeljék. Nem érthetünk egyet azzal a véleménnyel, amelyet egyes szervek és szervezetek még mindig hangoztatnak, és amely szerint nekik semmi közük sincs a tudományhoz, egyszerűen csak dolgozni akarnak, feladataikat akarják teljesíteni. Természetes, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol ilyen nézetek harapóznak el, a munka irányítását és szervezését közönséges, magától értetődő és egyszerű dolognak tartják, valami olyasminek, amihez nincs szükség átfogó hozzáállásra és a konkrét valóság mélyreható elemzésére. A megismerő tevékenység színvonala a járási, az üzemi bizottságok és az alapszervezetek munkájában még mindig tartalmaz fogyatékosságokat, eltérő a munka színvonala s egyszersmind hatékonysága is. Azoknál a szervezeteknél, ahol megelégednek a tapasztalattal. a helyzet általános és globális áttekintésével, a megismerés színvonala alacsony, s ez hátrányosan befolyásolja a határozathozatal és az irányítás színvonalát is. A mélyreható és sokoldalú megismerés alapján a párt a gyakorlatban egy további funkcióját, a programozó tevékenységet is megvalósíthatja. A párt, mint a munkásosztály és a többi dolgozó fő érdekeinek képviselője, egységes programba kell hogy fogja az objektív társadalmi érdekeket. E program céljaiból indulnak ki az alacsonyabb fokú párlszervek és az alapszervezetek. A konkrét helyzet megismerése alapján a programot saját feltételeikre bontják le. A program kitűzése és határozatokra, kisebb tervekre való lebontása még nem elég a megvalósításhoz. A párt nagy erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy programjáról és politikájáról tájékoztassa a dolgozókat, meggyőzze őket e politika helyességéről és megnyerje támogatásukat megvalósításukhoz. Ezért a CSKP vezető szerepének keretében eszmei-nevelő funkciót is teljesít, céltudatos, átfogó, eszmei tevékenységet és politikai tömegmunkát végez. A párt erőfeszítésének arra kell irányulnia, hogy minden ember elsajátítsa a tudományos világnézetet, hogy segítségével megértse a társadalmi fejlődés tendenciáit, a kor eseményeit, a párt céljait és öntudatosan részt vegyen a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott program megvalósításában. A mostani igényes feladatok teljesítése során rendkívül fontos szerep hárul a párt politikai-szervező munkájára. Az irányító és a szervező munka területén még iftindig vannak bizonyos fogyatékosságok. Elég ha a népgazdaságban mutatkozó tartalékokra, a rossz munkaszervezés okozta veszteségekre, a modern technikának, technológiának és a tudományos ismereteknek a gyakorlatba való lassú bevezetésére gondolunk. Elégtelen a találmányokkal, az újítási javaslatokkal kapcsolatban végzett munka szervezése, sok helyen rosz- szul irányítják az emberek kezdeményezését és aktivitását. így például a gép- és kohóiparban nem valósították meg a benyújtott találmányok 45 és az újítási javaslatok 60 »százalékát. Hihetetlen, hogy ennyi találmány és újítási javaslat értéktelen lenne. A pártéletben még mindig elégtelen a párttagok közti munkamegosztás, a a tagok konkrét feladatokkal való megbízása, következetlenül ellenőrzik a határozatok teljesítését. Egyes kommunisták több tisztséget is betöltenek és teljesítik a belőlük eredő feladatokat, mások egyetlenegyet sem, annak ellenére, hogy megfelelő képességekkel rendelkeznek. A forradalmi gyakorlat azt mutatja, hogy minél bonyolultabb és nagyobb feladatokat teljesít a kommunista párt, annál nagyobb a helyes káderpolitika és munka jelentősége. A XV. pártkongresszus határozataiból adódóan rendkívül fontos következetesen betartani a káderek kiválasztásának, nevelésének, elhelyezésének és ellenőrzésének, továbbá a pártszervek és a vezető tisztségviselők az iránti fele lősségéuek lenini elveit, hogy a társadalmilag fontos tisztségeket olyan emberek foglalják el, akik a munkásosztály érdekeit képviselik, politikailag fejlettek, szakmailag rátermettek, felelősségtudatuk, tárgyilagosságuk kifejlett, erkölcsi tulajdonságaik jók, magatartásukkal viselkedésükkel és politikai elkötelezettségükkel meg tudják nyerni a dolgozók támogatását a párt politikája és e politika gyakorlati megvalósítása számára. A XV. pártkongresszus kiemelte, hogy a pártszerveknek és szervezeteknek nagyfokú igényességgel kell értékelniük a vezető káderek munkáját, azok politikai és gazdasági sikerei alapján. Ez nem szubjektív óhaj, hanem természetes és törvényszerű követelmény, amellyel mindenkinek számolnia kell, bárhol is dolgozzék. Hiszen a gyakorlat bizonyítja, hogy a pártpolitika megvalósításában az eltérő eredmények az iparban, a mezőgazdaságban és a felépítményben részben annak tulajdoníthatók, hogy a vezetők nem egyforma kezdeményezéssel, határozottsággal, áldozatkészséggel oldják meg a problémákat. A pártellenőrzés a párt vezető szerepe érvénye sítésének elválaszthatatlan része, eszköze a vezetésnek, a megismerésnek, a nevelésnek, forrása az információk gyűjtésének, a helyes határozathozatalnak, eszköze a munkásosztály és a többi dolgozó hatalma konkrét tartalommal való teljesítésének. A . CSKP XV. kongresszusa határozataiból következik: meg kell tanítaniuk a szerveket és szervezeteket, a vezető kádereket és a párttagokat annak megértésére, hogy a határozatok és a feladatok teljesítésének ellenőrzése a mindennapos irányító és szervező munka szerves része. A pártszervek és a gazdasági vezetők tevékenységéből ki kell iktatni a határozatok megvalósítása és az ellenőrzés iránti formalizmust. Most különösen a pártszervezeteknek a gazdasági vezetés feletti ellenőrzési jogát kell érvényesíteni a pártalapszabályzat 69. cikkelye értelmében. Ezzel kell elmélyíteni a pártnak a népgazdaságban viselt vezető szerepét. A kommunista párt biztosítja a munkásosztály győzelmét a hatalom megszerzéséért és megtartásáért vívott harcban, a szocializmus építésében és védelmében. Nemcsak vezető, hanem uralkodó párt is, mert garantálja a szocialista hatalmat. A pártnak ez a helyzete nem áll ellentétben a nép érdekeivel, hanem a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeit szolgálja. A párt funkciói egymástól elválaszthatatlanul dialektikus egységet alkotnak a párt társadalmi vezető szerepének érvényesítésében. E funkciók át fogó érvényesítése és tökéletesítése a párt vezető szerepének megerősítését, egységének és akcióképességének megszilárdítását, a néppel való összefor- rottságának elmélyítését, az egész társadalom politikai és erkölcsi egységének megerősítését jelenti. Dr. JÁN MACHYNIAK Az elmélet e gyakorlatot szolgálja Az ifjúsági szervezet munkájának sokoldalúsága és tartal- mi forznái megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy e munka vonzó é*í sikeres legyen. E znunkafoi’znák legtöbbje a marxista—leninista elznélet elsajátításával kapcsolatos, és fellelhető a lenini Koznszoznol tevékenységében. A kelet-szlovákiai ifjúsági szervezet ezen a térezi azok közé a szervezetek közé tartozik, aznelyek a Szocialista Ifjúsági Szövetség kőrülznéziyei közepette igyekeznek érvényesíteni ezeket a gazdag tapasztalatokat. Fontos szerepe van az egyes munkaformák közül mindenekelőtt a munkáról való lenini beszáznolásziak, s szerves z-észe és politikai bázisa a leziini feladatnak. Ez a fiatalok aktivitása növelésiének átfogó forznája, amely az ifjúság komznunisla nevelése terén a Koznszoznol szervezetei tevé- kenységéizek bázisa lett. Szovjet komszomolisták segítségével A lezzini feladatok érvényesítése még csak kezdeti szakaszában van a kelet-szlovákiai kerület SZISZ-szervezeteiziek tevékeziységében. Az első lenini feladatot ,,Mit jelent internacionalistának lenni“ címznel még 1975 végén megvalósította a presovi Dukla SZISZ-szerve- zete, majd tavaly továbbiakat a košicei Kelet-szlovákiai Gépgyár, a sniziai Vihorlát, a Sady nad Torysou-i Efsz ifjúsági szervezete és más SZISZ-szer- vezetek. Ezek az első kísérletek, aznelyeket gyakran szovjet komszoznolisták segítségével hajtottak végre, sikeresek voltak, ezéz’t a SZISZ kerületi bizottsága úgy döntött, hogy az idén znár 130 szervezet hajt végre lenizii feladatot. A lenini feladat jelentősége főként abban rejlik, hogy szervesen egybekapcsolják a politikai oktatást az ifjúságnak az új társadalom építésében való gyakorlati részvételével. Tehát az elmélet gyakorlati megvaló- sításáz’ól van szó. A lenini feladat célja, hogy megtanítsuk az ifjúságot Lenin tanításának segítségével viszgálni a jelenkor problémáit, s ily módon a leninizmus tudoznányos téleleit és elveit a mindennapi gyakorlat elemzésének eszközévé tegyük. A fiatal nemzedék így értékelni tanul, és megtalálja helyét a munkahelyi feladatok teljesítésében. Elznéleti ismereteit össze tudja hazigolni a fejlett szocialista táz'sadalozn építéséből adódó gyakorlati feladatokkal. A lenini feladat a megvalósításban résztvevőket a társadalmi jelenségek helyes értékeléséhez vezeti, és arra ösztönzi őket, hogy bekapcsolódjanak a fogyatékosságok felszámolásáért indított harcba. Fontos a téma megválasztása A lenini feladat gyakorlati megvalósítása ziégy szakaszban történik: az első az előkészületi vagy szervezési szakasz, ezt követi Lenin znűveinek, a CSKP, a kormány, a SZISZ do- kuinentumaiziak tanulmányozása (konzultációk, szeznináriu- znok és konkz'ét feladatok teljesítése); a lenini feladat végrehajtása; végezetül a feladat teljesítésének értékelése s határozatok elfogadása a SZISZ- alapszervezet további tevékenységével kapcsolatban. Világos, hogy a feladatoknak ez ’ a komplexuma megköveteli minden szervezettől a lenini feladat végrehajtása pontos tervének (időrendi tervezetéziek) kidolgozását. A terv összeállítása során a legfontosabb a lenini feladat témájának a megválasztása. A fiatal számára vonzó,, hozzáférhető, időszerű feladatot kell választani, znely- ziek elő kell segítenie minden SZISZ-tag politikai és szakmái fejlődését és az egész szervezet tevékenységének javítását. Már az előkészületi szakaszban A lenini feladat megvalósításának első szakaszában törekedni kell a feladat tartalmának érthető megznagyarázásá- ra, kifejtésére és a vele összefüggő tervezési munkák elvégzésére. Ehhez szükséges, hogy a feladat megszervezői jól felkészüljenek és összeállítsák a megoldásban részt vevők csoportját. Közben tekintettel kell lenni a szervezet tagjainak műveltségére és termelési érdekeire. Az egyes csoportoknak legfeljebb 20—30 tagjuk lehet, s élükön tapasztalt propagandistának, konzultánsnak kell állnia. Ugyaziebbe a szakaszba tartozik Lenin, a marxizmus—leninizmus más klasszikusai znűveinek és azon dokuznentuznoknak kiválasztása, amelyeket tanulmányozni kell. Az előkészületi szakasz elválaszthatatlan része a szervezet tagjainak aktivizálása, a termelési feladatok teljesítése, a tanulmáziyi eredmé- ziyek javítása éz’dekében. Ily zziódon az elmélet a gyakorlattal már az előkészületi szakaszban egybefonódik. Figyel- znet kell szentelni a lenini feladat megvalósítása módszerének is oly módon, hogy mindezt z-észvevő tökéletesen tájékozódjék nemcsak a feladat jelentőségéről, hanem a megvalósítás egyes szakaszairól is. A megvalósítás legfozitosabb része a második szakasz, aznelynek során a részvevők nemcsak áttanulmányozzák a javasolt dokuznentuznokat, műveket, haziezn rövid időtávra szóló gyakorlati feladatokat is végrehajtanak. Az elméleti anyag részletes elsajátítását elősegítik az előadások az élmunkásokkal, a CSKP érdeznes tagjaival, a Csehszlovák Komszomol alapító tagjaival tartott beszélgetések, az elznéleti és olvasó-értekezletek stb. Fontos szerepet játszanak a feladat teljesítésének ebben a szakaszában a konzultánsok. Segítenek a részvévőkziek a politikai do- kumentuznok. művek tanulmá- ziyozásában, kozizultációkat szerveznek a gyakorlati feladatok teljesítése és a beszámolók feldolgozása céljából. Sikeres próbálkozások A lenini feladatot végzők tevékenységének értékelése a harznadik szakaszban zajlik le, amely — tekintettel az ifjúság sokrétű tevékenységére — különböző formákat ölthet. A leggyakoribb formák a következők: a feladat megoldásában részt vettek nyilvános gyűlése, nyilvános SZISZ-gyűlés, szeminárium, a feladat megoldásában részt vettek konferenciája a testvéri komszomol- szervezet képviselőiziek jelenlétében. Az értékelésnek ezt az utóbbi formáját választották például a košicei Kelet-szlovákiai Vasmű és a prešovi Dukla SZISZ-tagjai, mégpedig nagy sikerrel. A koziferencia ziemcsak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok kölcsönös cseréjét segítette elő, hanem a baráti kapcsolatok megszilárdítását is. A lenini feladat megvalósításának ebben a szakaszában zneg választott fonnának azonban nem szabad ellentmondania a lenini feladat legfontosabb elvének és küldetésének, annak, hogy Lenin eszznéit a gyakorlatba átültetjük. Ez megköveteli, hogy a feladat teljesítéséziek részvevői zárótanácskozásán elhangzó tanulságokat és észrevételeket belefoglalják a SZISZ-szerveze- tek további tevékeziységének konkrét programjaiba. A mindennapi munkában Nyilvánvaló, hogy az eszmei és nevelőmunkának ez a formája a SZISZ tevékenységének is állandó alkotórészévé válhat. A lenini feladat megvalósítása során ugyanis minden résztvevő ellenőrizheti politikai és szakmai fejlettségét. Másrészt az ifjúsági szervezet mizi- den tagjáról átfogó képet nyer, és objektívan értékelheti a tagoknak az alapszervezet munkájában való részvételét. A marxizmus—leninizznus klasszikusai tanulmányozásának azonban semmiképpen sem szabad formálissá válnia. A feladat minden résztvevőjének meg kell tanulnia, hogyan kell hasznosan egybekötni a marxista— leninista művek tanulmányozását a mindennapi társadalmi és znunkatevékenységgel, hogyan kell meríteni ismereteket a munkásosztály, és élcsapata, a kommuziista párt forradalmi hagyományainak gazdag forrásából a mindennapi munkához. DUŠAN PETRÁK
