Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-13 / 130. szám, péntek

Nagy évfordulók jegyében Naponta sok levél, rajz érkezik a szerkesztőségbe (Nagy László felvétele] Gyermekek jóbarátja HUSZONÖT ÉVES A KIS .ÉPÍTŐ Május utolsó napjaiban Jókai városa, Komárom, immár tizen­negyedszer látja vendégül a csehszlovákiai magyar amatőr művészeti mozgalom legjobb színjátszó együtteseit, kisszín- padi csoportjait, és huszonket­tedik alkalommal a vers- és prózamondókat. A XIV. Jókai- napoknak külön jelentőséget ad, hogy idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A múlt év őszén kidolgozott irányel­veinkben jeleztük népműve­lőinknek, pedagógusainknak, rendezőinknek, hogy a műsor kiválasztásánál és összeállítá­sánál vegyék figyelembe a vi­lág hatadó erőinek eme nagy ünnepét, valamint Ady Endre születésének 100. évfordulóját. Ma már bátran elmondhatjuk, hogy csak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után válhatott és vált valóra mindaz, amiről Petőfi, Ady éne­keltek. Örömmel tölt el ben­nünket az, hogy a seregszemle nemcsak amatőr együtteseink, népművelő munkánk színvona­lát tükrözi, de bizonyítják azt is, hogy a fiatalok a művészet sajátos eszközeivel a szocia­lista társadalmi viszonyok kö­zött teremtett értékek közvetí­tői. Országos seregszemlénk az idén kitűnő a’kalmat kínál ar­ra Is, hogy méltóképpen tiszte­legjünk Ady Endre emléke előtt. A kisszínpadok fesztivál­jának utolsó napján, 25-én, em­lékesten, külön is megemléko zünk a költőről. A vers- és prózamondók, a színjátszó együttesek és kisszín­padok nagy utat tettek meg Komáromig, minden . izonnyal méltón fogják képviselni a csehszlovákiai magyar amatőr­művészeti mozgalma, a város lakói és mindazok, akik jelen Ha az egyetemi és a főisko­lai továbbtanulási tervszámokat “sszevetjük a felsőoktatási in­tézményekbe jelentkezők szá­mával, az adatokból figyelmet érdemlő következtetéseket von­hatunk le. Elsősorban azt, hogy a pályázók megoszlása még korántsem arányos, jóllehet az idén — a korábbi évekhez ké­pest — többen jelentkeztek mű­szaki főiskolára Érdemes meg­figyelni azt is, hogy a tovább­tanulni szándékozók körében még mindig mennyire vonzó a jogi, az orvosi és a bölcsészet-' tudományi kar, Vi.gy a művé­szeti főiskola. A mérleg tehát még most sem került egyen­súlyba, bár az adatok azt mu­tatják, hogy az iskolák céltu­datosabb pályairányítást végez­tek. Az alábbiakban vegyük szem­ügyre, milyenek a továbbtanu­lási lehet.' 'gek a szlovákiai felsőoktatási intézményekben. A bratislavai Szlovák Műsza­ki Főiskolára 3761 tanuló kér­te felvételét, de csak 3090 ve­hető fel. Ebben az oktatási intézményben a helyzet tehát nem reménytelen, hiszen a je­lentkezés elég arányos. Építé­szetre 935-en szeretnének be­jutni, a felvétel azonban csak 700 fiatal számára válik lehe­tővé, elektrotechnikára 871-en jelentkeztek, 720 vehető fel, a gépészetre pályázók száma (880) fedi a tervs^ámot, ve­gyészeti 935-en kérték felvé­telüket, 670 kerülhet be, a mű­építészeire pályázók száma 157, de csak 120 juthat be. Valamelyest jobb a helyzet a košicei Műszaki Főiskolán: 1640-en jelentkeztek, -de az elektrotechnikai és a kohászati karra a kelleténél kevesebben pályáznak. (Ezeken a szakokon mép 46—48 diáknak tudnak helyet _:dni.) Ezzel szemben a bányaipari karra 35, az építé­szetire pedig 22 százalékkal jelentkeztek többen. Nagyobb a felvételi esélyük azoknak a fiataloknak, akik a gépészeti karra kérték felvételüket, hl­lesznek, színvonalas műsorok­nak tapsolhatnak. A kelet-szlovákiai kerületben lO, a közép-szlovákiaiban 30, a nyugat-szlovákiaiban pedig 80 vers- és prózamondó versengett azért, hogy eljusson Komárom­ba, ahol végül is 40 fiatalt lá­tunk majd viszont a három ke­rületből. örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy az V. kategória, vagyis a felnőttek kategóriája teljes lesz, prágai, nyitrai főiskolások, tanítók és mások nemes versengését lát­hatja az irodalmat kedvelő kö­zönség. A kisszínpadok helyi, járási és kerületi versenyei után elmondhatjuk, hogy egy­re népszerűbb ez a műfaj, sok járásban rendeztek fesztivált, a győztesek aztán a kerületi szemléken mérték össze erejü­ket. Ezek közül a gútai volt a legkiegyensúlyozottabb és leg­színvonalasabb. Sajnos azonban, a kerületi szemlék egyelőre még nem vonzzák a közönséget, a csoportOK jóformán üres né­zőtér előtt léptek föl. Más a helyzet Komáromban, ahol év­ről évre szépszámú közönség­nek mutatják be műsoraikat a fiatalok. Idén három napig tart (május 23—25) a kisszínpadok seregszemléje, az első este a qalántaiak (műsoruk címe: Hétköznapok j, az ipolyhídvé- qiek (Elesettek), vendégként a kaposváriak (Anyaföld) és a kassaiak (Kalevala) lépnek föl. A dunaszerdahelyi Fókusz Ady- műsora nyitja a második estét, ezt követi a szepsiek műsora, a Történet a szerelemről és ha­lálról. Vendégként föllép a trnavai Pedagógiai Fakultás kisszínháza és ezután a komá­romiak mutatják be A helység kalapácsa című vígeposzt. Ä harmadik estén Ady Endrére emlékezünk, ünnepi beszédet szén a pályázók száma megfe­lel a tervszámnak. Hasonlók a kilátások a žili' nai Közlekedési Főiskolán is: a jelentkezők száma 1589, a tervszám pedig 1080. Meglepően nagy az érdeklődés viszont a nyitrai Mezőgazdasági Főisko­la iránt; a növénytermesztési karon 156, a gazdaságin 383, a gépesítésin pedig 64 százalé­kos a túljelentkezés. A zvole­ní Erdészeti és Fafeldolgozó Főiskola két karára 529 fiatal kérte felvételét, közülük azon­ban csak 280 lesz az új tanév­től az iskola növendéke. A ko­šicei állatorvosira pályázók száma is meghaladja (210 szá­zalékkal) a felvételi lehetősé­geket. Kedvezőtlenebb a helyzet vi­szont az egyetemeken. A bra­tislavai Komenskij Egyetemen a 4422 jelentkező közül csak 1870 folytathatja tanulmányait. Az aránytalanságot elsősorban az orvosi, a jogi és a bölcsé­szettudományi kar megrohamo­zása okozza. A jogi karon 2,4- szeres, a bratislavai orvosi ka­ron 2,07-szeres, az egyetem martini kihelyezett karán 2,2- szeres, a bölcsészettudományi karon P^-szeres a túljelentke­zés. A helyzet tehát nem túl­ságosan kecsegtető, hiszen a pályázók száma többszörösen meghaladja a felvehetők szá­mát, Arányosabb a jelentkezők megoszlása a többi karon; a gyógyszerészeti karra 317-en szeretnének bejutni, a felvétel azonban csak 210 diák számá­ra válik lehetővé, a sport- és testnevelési karra 320 érettsé­giző pályázik, a természettu­dományi karra 628 fiatal kér­te felvételét, de csak 445 jut­hat be, örvendetes azonban, hogy az idén — a korábbi évekhez viszonyítva — nagyobb az érdeklődés a matematika és a fizika iránt. Sokan kérték felvételüket a košicei Šafárik Egyetemre Is: 2230-an és ebbői 1025 tanuló vehető fel. Az orvosi karon 242 százalékos, a jogin 225, a ter­dr. Rácz Olivér kulturális mi­niszterhelyettes mond, és szín­padra lépnek a MATESZ mű­vészei. Az est második részé­ben, a díjak és oklevelek át­adása után láthatjuk Csokonai Dorottyáját, a kaposváriak elő­adásában, ezután a komáromi gimnazisták mutatják be Szülő­földem című műsorukat. A színjátszó együttesek se­regszemléje május 21-én kezdő­dik. Délután a Muzslai Magyar Tanítási Nyelvű Kilencéves Alapiskola tanulói adják elő Benedek András Csodakarikás című mesejátékát. A XIV. Jő- kai-napokat e nap estéjén nyit­juk meg, ünnepélyes keretek között. A megnyitó után az új­váriak mutatják be Dosztojev szkij — Goda Félkegyelmű cí­mű színművét. Május 22-én dél­előtt 10 órakor értékeljük a vers- és prózamondók verse­nyét, az értékelés után a Bá- torkeszi Magyar Tanítási Nyel­vű Alapiskola tanulóinak ének­kara mutatkozik be, este a du­naszerdahelyi színjátszók elő­adásában Lovicsek Béla Tűzvi- rág című színművét láthatja a közönség. Fentebb már említettem, hogy hétfőn, kedden és szerdán a kisszínpadok szerepelnek. Csü­törtökön a nyugat-szlovákiai ke­rület C csoportjának kerületi győztese, a szímői együttes, Rjazonov—Braginszkij Ma éjjel megnősülök című vígjátékát mutatja be. A szepsi színjátszók május 27-én Tabi László Csa­ládi dráma című vígjátékával, május 28-án a végkirályfaiak Jókai—Török Szegény gazdagok című darabjával mutatkoznak be. Május 29-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor kerül sor az ün­nepélyes eredményhirdetésre, a díjak és az oklevelek átadására. A XIV. Jókai-napok az Ifjú Szí­vek énekkarának hangversenyé­vel és a Jókai-szobor megko­szorúzásával érnek véget. A rendezvénysorozat megva­lósításában, mind művészeti, mind pedig műszaki téren részt vesz a MATESZ, amely a Jó­kai-napok előestéjén ünnepi előadást is tart. mészettudományin 26, az egye­tem prešoví bölcsészettudomá­nyi karán pedig 203 százalékos a jelentkezés. Aránytalanul nagy az érdek­lődés a bratislavai Közgazda- sági Főiskola iránt is. Az in­tézmény népgazdasági karán 83 százalékos, az ágazati irá­nyítási karon 95, a kereske­delmin 234, az irányítási ka­ron 55, a Banská Bystrica-i ki­helyezett karon pedig 317 szá­zalékos a jelentkezés. Pedig a hat karon csak 1130 érettségiző számára van hely. Ennyit tehát a főiskolai és egyetemi felvétel esélyeiről. Befejezésül talán nem felesle­ges, ha hangsúlyozzuk, a vizs­ga sikere főleg a diák tudásá­tól, felkészültségétől és ráter­mettségétől függ. (A pályázók kiválasztásánál persze figye­lembe veszik a tanulóról ké­szült komplex értékelést is.) Újdonság egyébként, hogy azok a tanulók, akik középis­kolai tanulmányaik során min­den tanévben tiszta egyes bizo­nyítványt kaptak, nem tesznek felvételi vizsgát. Ugyanez vo­natkozik azokra a diákokra is, akik középiskolai éveik alatt a kerületi, országos vagy nem­zetközi matematikai, esetleg fi­zikai, kémiai vagy biokémiai olimpián első helyezést értek el, s a bizonyítványukban ket­tesnél nem szerepel rosszabb osztályzat. Ebből a felvételi módosításból is arra következ­tethetünk, hogy a pályázók tár­gyi tudásának az idén még na­gyobb lesz a súlya. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák növen­dékei a felvételin — esetleges nyelvi nehézségeik miatt — nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe, ha tárgyi tudásuk megfelelő. A korábbi évek gya­korlata azt mutatja, a magyar iskola nem jelent hátrányt, te­hát felesleges az aggodalom, a tudást azonban nem árt még egyszer mérlegre tenni. (tölgyessy) A jubileumok korát éljük: a nevezetes évfordulók sorában szerényen húzódik meg a cseh­szlovákiai magyar óvodások és kisiskolások egyetlen magyar nyelvű lapjuk ünnepe: a Kis Építő ebben a tanévben érkezett el fennállása negyedszázados jubileumához. A két és fél évtizede alapí­tott lap nagyot fejlődött léte folyamán. A szerkesztőséget eleinte mindössze egyetlen munkatárs képviselte, ma négy. A Kis Építő eleinte havonta jelent meg, ma már minden tanévben hússzor, azaz kéthe­tenként. A legkorszerűbb tech­nikával, a SMENA Kiadó bizto­sította jó feltételek mellett ké­szülő gyermeklap példányszá­ma tekintélyes: huszonötezer. Az eltelt negyedszázad fo­lyamán elég sok szerkesztő megfordult a lapnál. Elődeink­nek sikerült szép példányszá­mot elérniük, sikerült íróink jelentős részét munkatársakká megnyerniük. A jelenlegi négy­tagú szerkesztőség valószínű­leg a legfiatalabb hazai ma­gyar sajtófórumaink dolgozói között: a korátlag harminc évi Mi igyekeztünk továbbfejlesz­teni mindazt, amit elődeink el­kezdtek. Fő célunk a szülő­földhöz való viszony kialakí­tása legkisebbjeinknél. Aki a szülőföldjét szereti, az hasz­nos tagja a társadalomnak, az országnak, tételeztük fel cé­lunk kitűzésekor. Korszerű világképet Szeretnénk, ha a mi kis ol- olvasóink is éreznék, ők is a huszadik század lakói: ezért közlünk időnként cikkeket pél­dául a repülésről vagy az űr­hajózásról. Legsikeresebb, leg­hasznosabb munkánkat azonban a régmúlt és közelmúlt bemu­tatásával végeztük: legnépsze­rűbb sorozataink a „Hazai tá­jakon“, „Amiről a kövek mesél­nek“, „Régi mesterségek“. Szí­vesen olvassák iskola-bemuta­tó riportjainkat, és természete­sen a közölt verseket, meséket, történeteket is. Elmondható, hogy sikerült hazai magyar íróink jelentős részét megnyerni az együtt­működésre. Közülük sokan tu­datosították, hogy a Kis Építő fontos fórum: innen kapja az anyanyelvi kultúra első aján­dékait a legapróbb olvasó. A jövőben tovább gazdagodik a lap: nagyobb teret biztosít a zenének, a bábjátszásnak, be­mutatja a legismertebb tévé- mesefigurákat és rendszereseb­ben szól arról, miképp élnek más országokban a gyermekek. Szeptembertől az óvodásoknak is A negyedszázad folyamán voltak különféle törekvések ar­ra, hogy időnként az óvodások számára is közöljön anyagot a Kis Építő. Ez év szeptembe­rétől — tehát az új tanévben — ez a törekvés állandósul. Minden egyes számban lesz „Óvodások oldala“ is. Remél­jük, óvodáinkban felfigyelnek közeledésünkre; pedagógusaink észrevételeit, tanácsait szíve­sen vesszük. Úgy véljük, maga a szer­kesztőség nem végezhet iga­zán eredményes munkát a pe­dagógusok és a szülők segítsé­ge nélkül. Szeretnénk hát, ha még szorosabbra fűznénk a szerkesztő—pedagógus—szülő hármasszövetséget. Bízunk ab­ban, hogy mind a szülők, mind pedig a pedagógusok elhiszik: felelősségteljesen, lelkesen dol­gozik a szerkesztőség, amely feltétlenül meg szeretné őrizni a huszonötezres példányszámot, sőt, ha lehetne, még növelni is, s amely szeretne tartalmas, szépen illusztrált példányokat asztalra tenni kéthetenként. Igyekszünk meglátogatni az óvodákat, iskolákat, mindenüvé nem tudunk azonban eljutni, hiszen kevesen vagyunk és ren­geteg az iskola, örülünk hát minden levélnek, mert feltéte­lezzük, hogy a jóakarat, a se­gítőszándék adta a hozzászóló kezébe a tollat. Az új tanévben új célokkal kezdünk munkához. Ha a szü­lők és a pedagógusok rokon- szenvét elnyerjük, feltételezhe­tő: sikerrel hagyjuk magunk mögött a huszonhatodik évfo­lyamot is. Sok a tehetséges gyermek Naponta érkeznek címünkre a gyermekek-küldte rajzok, fo­galmazások, keresztrejtvény­megfejtések. ürömmel írhatjuk, sok a tehetséges, ügyes gyer­mek a magyar tannyelvű isko­lákban is. Élvezet ezekkel a kis emberekkel együttműködni; valamennyien megszerették lap­jukat, s valószínűleg ez az oka, hogy szeizmográf-érzékenysé- gűen reagálnak mindegyik fel­hívásunkra. örülnénk, ha az ország va­lamennyi magyarlakta tájegy­ségéből jönnének a rajzok, le­velek. Még mindig vannak — sajnos — fehér foltok képze­letbeli térképünkön. Aránylag ritkán hoz a posta küldeményt Királyhelmec, Nagykapos, Rozs­nyó, Rimaszombat, Léva, Nyitra környékéről. Igaz, hogy ezeken a részeken nincsenek olyan nagy iskoláink, mint a Csalló­közben, de itt is vannak olva­sóink, akiket mi éppen úgy tisztelünk és szeretünk, mint a csallóközieket. Bratislavában és Tornagörgőn A Kis Építő negyedszázados jubileumát két színhelyen ün­nepeljük. Mindkettőre május végén kerül sor; a bratislavai régi munkatársakkal, nyomda­ipari szakemberekkel, testvér- lapok kollégáival való találko­zás lesz, kis kiállítással egybe­kötve. A másik, a tornagörgői — olvasóinkkal, valamint azok szüleivel és pedagógusaival tör­ténik majd. (A tornagörgői alapiskola tanulói, pedagógu­sai és Török László igazgató évek óta lelkes támogatói la­punknak; megérdemlik hát, hogy körükben töltsük a ne­gyedszázad talán legvidámabb napját.) Küszöbön az 1976—77-es tan­év vége. Jön egy kis pihenés, utána a szülők, pedagógusok, szerkesztők újból munkához látnak. Szeretnénk, ha szep­tembertől még többen olvasnák, fizetnék elő lapunkat. Szeret­nénk, ha még őszintébb, még szorosabb lenne együttműködé­sünk a szülőkkel és pedagógu­sokkal. örülnénk, ha a fehér foltokat képező tájegységeket is mozgósítani tudnánk. Fogjunk hát össze, hiszen egyik leg drágább kincsünkről, az anya nyelvünkről van szó. Reméljük munkánk sikeres lesz. BATTA GYÖRGY TÖTH SÁNDOR A jelentkezők — és lehetőségeik JÚNIUS VÉGÉN FELVÉTELI VIZSGÁK AZ EGYETEMEKEN ÉS A FŐISKOLÁKON

Next

/
Thumbnails
Contents