Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-12 / 129. szám, csütörtök

Első lépések a tartalékok mozgósításában Kedvező eredményeket hozott a téli kampány Mezőgazdaságunk, különösen az állattenyésztés az idei téli időszak előtt rendkívül bonyo­lult feladatok előtt állt. Fel kellett számolni az előző két év gyenge takarmánytermésé- nek következményeit, éspedig úgy, hogy ne csökkenjen az ál- líttállomány létszáma és terme­lése, folyamatos legyen az ál­lami termékek felvásárlása, s kialakuljanak a feltételek az állattenyésztésben a dinamikus fejlődés felújításához. Az említett igényes feladatok teljesítésére szolgált a „téli kampány“, amelyet a CSKP KB Titkársága az elmúlt év novem­berében hagyott jóvá. Az ápri­lisban elvégzett felmérések alapján elégedetten állapíthat­juk meg, hogy a kerületek és a járások, valamint a mezőgaz- dasági vállalatok többségében helyesen értelmezték a téli fel­adatokat, azokat idejében le­bontották és megtárgyalták a dolgozókkal. A téli kampány keretében foganatosított intéz­kedések a CSKP KB Titkársága által jóváhagyott irányelveknek megfelelően azokra a gyenge pontokra irányultak, ame­lyek már évek óta fékez­ték az állattenyésztés hatékony fejlődését. Ide tartozik például si gázdaságosabb és takaréko­sabb takarmányfelhasználás, az elhullás elleni harc, a terme­lékenység fokozása, az állatte­nyésztési termékek folyamatos felvásárlása, s nem utolsósor­ban az állatállomány létszámá­nak megtartása, ami a 6. ötéves tervidőszak további éveiben előirányzott feladatok teljesíté­sének nélkülözhetetlen alapfel­tétele. Különösen pozitívan kell ér­tékelni az elmúlt évekhez vi­szonyítva azt a haladást, amit az állatgondozók, az etetők szakmai és tömegpolitikai ne­velésében értünk el, bár ezen a szakaszon még elég sok a tennivaló. * Az elmúlt évekhez viszonyít­va aktívabban vettek részt a téli kampányban a szolgáltató szervezetek, főleg az állatorvo­sok és a törzsállattenyésztők, akik védnökségeket vállaltak a legnagyobb elhullást kimutató mezőgazdasági üzemek felett. Hasznos intézkedésnek tartjuk például azt, amely fokozatosan megteremti az összhangot az állatorvosok és az állatgondo-*' zók munkaideje között, ami lé­nyegesen fokozza az állator­vosi munka eredményességét, s hozzájárul a veszteségek csök­ken téséhoz. További kedvező jelenség az állatorvosi selejte­zési napok bevezetése, ami le­hetővé teszi a betegségek meg­előzését és a nem megfelelő állatok eltávolítását a terme­lésből. Az említett intézkedések hasznát az új év első két hó­napjában elért eredmények is bizonyítják. A borjúelhullás pél­dául a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva orszá­gos átlagban 6 százalékról 5,2 százalékra csökkent (a CSSZK- ban 5,7 százalékról 5 százalék­ra, az SZSZK-ban 6,8 százalék­ról 5,6 százalékra), a malacel­hullásban pedig a megelőző évi 7.6 százalékos elhullást 6,8 százalékra sikerült csökkenteni (a CSSZK-ban 7,6 százalékról 6,9 százalékra, az SZSZK-ban 7.7 százalékról 6,5 százalékra). A borjúelhullásban továbbra is súlyos a helyzet a nyugat-szlo­vákiai kerületben, ahol 6,9 szá­zalékos volt az elhullás, ugyan­akkor az észak-morvaországi kerületben csak 3,9 százalékot ért el. A malacoknál a legnagyobb fokú elhullást (8,2 százaléko­sat) az észak-csehországi kerü­letben mutatták ki, itt a mosti járásban 13,5 százalékot ért el, míg a legalacsonyabb elhullás­ról (5,4 százalékról) a dél- csehországi kerület adhatott számot, ahol a tábori járás volt a legjobb,, mindössze 3,2 száza­lékkal; Ezek az eltérő ered­mények arról tanúskodnak, hogy az általános javuláson be­lül még mindig nagyok a kü­lönbségek és a kihasználható tartalékok. Elsősorban azt lehet pozití­van értékelni, hogy a tömeg- takarmányok termelésében be­következett nagy kiesés ellené­re a téli időszakban az állatál­lomány létszámát nemcsak megtartani, hanem növelni is sikerült, emellett a mezőgazda- sági üzemek az állatok terme­lékenységét is megőrizték, sőt, egyes szakaszokon a megelőző év hasonló időszakához viszo­nyítva tovább növelték. A szarvasmarha- és a sertés- állomány például az ország minden kerületében megnöve- kedett, az egy tehénre számí­tott átlagos tejhozam az észak- csehországi és a dél-morvaor­szági kerületet kivéve szintén emelkedett. Az idei év első ne­gyedében a mezőgazdasági vál­lalatok 47,4 millió literrel töb­bet adtak el, mint a megelőző év hasonló időszakában. Ked­vező fejlődést tapasztalhattunk a borjú- és a malacnevelésben iS. Az általános pozitív eredmé nyék mögött azonban azt is látni kell, hogy egyes járások és mezőgazdasági üzemek ered­ményei messze elmaradnak, kü­lönösen az észak-csehországi és a kelet szlovákiai kerületben. Ezért a jó eredményekre úgy kell tekinteni, mint a tartalé­kok mozgósítására irányuló el­ső lépésekre. A téli kampány eredményeit ezekben a napokban értékelik a járásokban és a mezőgazda- sági vállalatokban. Az értéke­lést meg kell vitatni a kerüle­ti és a járási pártbizottságo­kon, az üzemi pártbizottságok­ban, valamint a CSKP alapszer­vezeteiben a mezőgazdasági és a szolgáltatásokat nyújtó vál­lalatokban. Az értékelést igé­nyesen kell kidolgozni, s első­sorban azokra a gyenge pon­tokra kell összpontosítani a figyelmet, amelyek a téli idő­szakban felmerültek, s ezek­kel összefüggésben meg kell határozni az egyes istállók és az egyes dolgozók szerint a nyári időszak konkrét felada­tait. Nem engedhető meg egyet­len mezőgazdasági üzemben sem, hogy az állattenyésztés problémái a szervezés és az irányítás szakaszán a növény- termesztési feladatok aktualitá­sa és sürgőssége miatt a hát­térbe kerüljenek. Az állatte­nyésztési termékek felvásárlá­sáról a nyári időszakban is rendszeresen kell gondoskodni. A téli kampány igényes elem­zését, valamint az egyes járá­sokra és mezőgazdasági válla­latokra lebontott feladatokat járási aktívaértekezleteken kell megtárgyalni a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum funkcionáriusaival. Az állatte­nyésztési bizottságok munkája a nyári időszakban sem lankad­hat, sőt ahol a problémák ezt megkövetelik, önálló csoporto­kat kell szervezni az állatte­nyésztés egyes fő ágazatai sze rint. Szükséges, hogy a biológiai szolgáltatások szakemberei, az állatorvosok és a törzsállatte- nyésztők az eddiginél is ha­tékonyabb segítséget nyújsanak a mezőgazdasági vállalatok­nak. Ugyanez vonatkozik a fel vásárlás, a takarmányipar, a gép- és traktorállomások és az élelmiszeripar dolgozóira. Konkrét intézkedési tervet kell kidolgozni a fő problémák megoldására — ezek között szerepel az elhullási vesztesé­gek és a termékegységre eső takarmányfogyasztás csökken­tése, s ezzel összefüggésben az elegendő és jó minőségű tö­megtakarmány megtermelése. Az elfogadott intézkedések teljesítését rendszeresen kell értékelni a CSKP vezetőségi és taggyűlésein. A járási pártbi­zottságok szakmai és politikai aktivistáik által segítséget nyújtanak a feladatok teljesíté­séhez. Az állattenyésztés idei fel­adatai nagyon igényesek, ezért a nyári időszakban sem feled­kezhetünk meg a rendszeres gondoskodásról, hanem inkább fokozni kell az irányító szer­vek, a pártszervek- és szerve­zetek tevékenységét ebben az irányban. BALLA LÁSZLÚ, a CSKP KB politikai dolgozója Határszemlén Felső-Csallóközben Gondos munkával ellensúlyozzák a kedvezőtlen időjárás hatását ÚJ SZÓ 1977. V. 12. Felső-Csallóköz mezőgazdasá­gi üzemeiben késedelem nélkül végzik az időszerű mezőgazda- sági munkákat. — jó szervezéssel és a mun­kaidő maximális kihasználásá­val az egyes tennivalókat agro­technikai határidőben végeztük el — mondta Stefan Tabacár mérnök, a Gombai (Hubice) Ál­lami Gazdaság központi gazda­ságának vezetője. — A cukor­répa vetéséhez a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaságtól kaptunk értékes gépi segítsé­get, így a cukorrépát három nap alatt elvetettük. A 130 hek­tár szemes és a 160 hektár si­lókukorica vetését pedig május első napjaiban befejeztük. A munkák minőségére is nagyon ügyeltünk, hiszen a jó kezdet fél siker, és mi nemcsak terve­zett feladatainkat akarjuk tel- tesíteni, hanem a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére totl 401 000 korona értékű kötele­zettségvállalásunkat is. A Nagypakai (Veľká Paka) Egységes Földművesszövet kő­zetbe is ellátogattunk. Né­meth Dezső csoportvezető elé­gedett volt a munkamenettel, az idővel már kevésbé. — Sajnos, a hideg nem ked­vez a porzásnak, mivel a mé­hek is fáznak — mutatott a sárga világtengerré változott harminc hektáros repcetáblára. Jó ütemben végezzük a lucer­nabetakarításhoz szükséges gé­pek javítását és párhuzamosan az öntözőberendezéseket is ki­javítjuk. Már tíz darab sávos öntözőberendezésünk van, így adott a lehetőség, hogy szük­ség esetén öntözzük a növénye­ket. Az illésházi (Nový Život) Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz-ben sem maradtak le a tavaszi mezőgazdasági munkák­kal, sőt bizonyos időelőnnyel végeztek velük. Ruman Józsel' főmérnök elmondta, hogy az SPC—6-os vetőgépeket nyolcso­rosra alakították át, így tíz nap alatt elvetették a szemes és a silókukoricát. Kései kuko­ricahibridet a vetésterület 50 százalékán termesztenek, a töb­bi korai és középkorai hibrid. Itt is kellően felkészültek a ta­karmányok és a legelők inten­zív öntözésére. Dolgozóink még gondosabb munkával ellensú­lyozzák a kedvezőtlen időjárás hatását. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 50 ezer liter tejet és 100 mázsa sertéshúst adnak el, s jelentős mennyisé­gű energiát, valamint takar­mányt is megtakarítanak. MÉRI ISTVÁN A közép-szlovákiai kerületben a hatodik ötéves tervidőszak vé­gére 330 ezerre növelik a juhállományt. A Banská Bystrica i járás ponikai Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz a kerület leg­nagyobb jiihtenyésztő gazdasága. (Felvétel: T. Babjak — CSTK) Pontosan kezdik a munkát Élénk vita a küldöttek gyűlésén Ezen a borús szombaton több­ször megeredtek az ég csator­nái. Aranyat érő májusi eső hullott a földre. A fegyvernek! (Zbrojníky) Május 9 Efsz tag­ságának többsége az átázott ta­lajon nem dolgozhatott, ezért az alkalmas időben tartották meg a falu művelődési házában a küldöttek gyűlését. Röviden számot vetettek az első ne­gyedévi gazdálkodás eredmé­nyeiről, értékelték a tavaszi munkákat, határozatot hoztak a munkaszervezés tökéletesíté­sére és néhány intézkedés meg­tételére, amelyek elősegítik a szövetkezet további fejlődését. A gyűlésen igazán jó volt a hangulat, a vezetők és a be­osztottak javaslatokat tettek a még eredményesebb munka ér­dekében Nehéz lenne idézni az összes felszólalást, ezért csak azok­ról teszek említést, amelyek a legjellemzőbben tükrözik visz- sza a szövetkezet jelenlegi gaz­dasági helyzetét, s rámutattak azokra a problémákra, amelye­ket a lehető legrövidebb időn belül meg kellene oldani. Harfos l.ujos üzemgazdász egy egész sor adattal bizonyí­totta, hogy a nemrég egyesült szövetkezet jó úton halad. Ál­talában fokozódik a munka ter­melékenysége, és növekedik a tiszta haszon. A közös gazda­ság a járásban az elsők köze tartozik. Az állattenyésztők az év három hónapjában hatvan mázsa sertéshússal és százhar­minc mázsa marhahússal telje­sítették túl a szerződéses el­adási tervet. A kertészetből származó bevétel kilencvenhat­ezer koronával volt több a ter­vezettnél. Felfigyeltem a beszá­moló egyik megállapítására, miszerint az egyes részlegeken jobb minőségű árut termelnek, mint a múlt évben. A gazdaság­ból szállított tejet a tejfeldol­gozó üzem az első osztályba sorolta. Megfelelt a higiéniai követelményeknek és a tejzsír foka is magas volt. Az eladott tejért — épp a jó minőség fi­gyelembevételével — kétszáz­harmincötezer koronával többet kaptak a tervezettnél- íiiie így is lehet gazdálkodni. A terme lés növelésével egyidejűleg jó feltételeket kell teremteni a minőségi mutatók eléréséhez is. A célszerű gazdálkodásnak kö­szönhető, hogy a szövetkezet tagsága a negyedévi bevételi tervet lényegesen túlteljesítet­te. Michal Brza, a szövetkezet el­nöke felszólalásában szintén elégedetten állapította meg, hogy az év elején jól indultak, és eléggé kedvezőek a feltéte­lek az évi termelési, eladási és pénzügyi tervek teljesítésére. Azonban minden megalkuvás nélkül bírálta a hiányosságokat is. Kifogásolta, hogy egyes részlegeken elég drága a ter­melés. Szerinte még jobban csökkenteni lehetne az abrakfo­gyasztást és általában az ön költséget. Javasolta, hogy az ngronómusok rugalmasabban szervezzék a tavaszi munkákat. Az elnök bírálata igen élénk vitát váltott ki. Többen rámu­tattak arra, hogy a géppark dolgozói nem mindig használ­ják ki a munkaidőt. Gyakran egy-két órás késéssel indulnak a gépek. Ľuba János elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke, az efsz főkertésze elégedetlensé­gét fejezte ki a gépek javítá­sával kapcsolatban. A küldöt­tek többségének véleményét tolmácsolta, amikor kijelentet­te, nem az a fontos, hogy a gépeket befessék, hanem t".- kább az, hogy alaposan kijavít­sák. Előfordult, hogy a javí. >- műhelyből kiadott gép arány­lag rövid idő alatt ismét üzem- képtelenné vált. Stefan Jančo gépjavító viszont arra intette a járművek vezetőit, hogy jó gaz­da módjára bánjanak a rájuk bízott gépekkel. A pótkocsik gyakran meghibásodnak, pedig ezeket igazán szakszerűen meg­javítják. Ha az előírt sebesség­gel vontatnák őket, és a trak­torral lassabban mennének a kátyús utakon, akkor kevesebb lenne az üzemképtelen, illetve használhatatlan pótkocsi. A vita még akkor is folyt, amikor már véget ért a jól elő­készített gyűlés. „Igaza volt az elnöknek“, „Jobban kell szer­vezni a munkát“, „Azért még­sem kellett volna ilyen élesen bírálni“, „Jobban meg kell fog­ni. a dolog végét“ hangzottak el a vélemények. Közéjük ve­gyülve megállapítottam, hogy megvan ebben a szövetkezetben a vezetők és a beosztottak kö­zött az Összhang. Mindannyian többet akarnak termelni. A vi­ta mindig a problémák megol­dásának módjáról folyik. Na­gyon sok dolga van a Május 9 szövetkezet tagságának. Járt Skobla mérnök főágronómus el­sorolta, hogy a növénytermesz­tők főleg borsó, cukorrépa, mák, korai burgonya, dohány, szőlő, és zöldség termesztésé­vel foglalkoznak. Nagy parcel­lákon termelnek gabonát és évelő takarmányokat. Ember legyen a tdlpán, aki éppen ilyen esős májusban olyan ru­galmasan tudja elosztani a munkát, hogy a tagság idejé­ben elvégezze a növényápolást. NUgy István diszpécser agro- nómus arról tájékoztatott, hogy a tagságnak kimérik a legmun­kaigényesebb növényeket és a munka ilyenkor rohamszerűen a rokonok összefogásával, egy­más kisegítésével történik. Megmozdul az egész falu még az ipari dolgozók is „besegíte­nek“. Ezernyi gond, probléma ne­hezedik vezetők és beosztottak vállára. A kora tavaszi esőzé­sek miatt mintegy ezer hektár földet borított el az árvíz. Né­hány száz hektáron felfakadt a talajvíz, amelynek egy része még most is csillog a napsuga­rak fényétől. Ezeken a terüle­teken még mindig nem lehet elvégezni a talajművelési mun­kákat. Ki kell szántani a búza és az évelő takarmányok egy részét. Újabb és újabb problé­mák adódnak. A túl nedves parcellákon szinte „lopni kell a munkát“. Ha kiszikkad a par­cella egy része, máris szántják és vetik bele a magot. Túl sű­rűn kelt a mák mintegy har­minc hektáron, egyelése sok munkaerőt igényel. Az ismétlő­dő záporok is előidézik a mun­ka torlódást. Ezért .született a határozat, hogy a munkák meg­gyorsítása érdekében munka­szüneti napokon is dolgozni, kell, mert az idő eljár és a növényápolási munkák megké- sése komoly károkat okozhat. BALLA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents