Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-11 / 128. szám, szerda

V I L Ä G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. május 11. SZERDA BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 128. szám Ára 50 fillér A naptárban és ai életben egyaránt ünnepek és hétközna­pok váltják egymást. Ebben a hónapban két szép ünnepünk volt: május elseje, a munka ünnepe és május 9-e, a szabad­ság születésnapja, felszabadulásunk évfordulója. Az idei esz- tendohen még egy nagy jubileumot köszöntünk, az emberiség hajnalának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak 6U évfordulóját. Az ünnepnapokon örömmel tekintünk vissza el­végzett munkánkra, s eredményeink további megsokszorozá­sára serkentenek bennünket. Céljaink világosak, feladataink ismertek. Mindenekelőtt a XV. pártkongresszus határozatainak teljesí­tésere, a 6. ötéves tsrv második esztendeje feladatainak, vala mint a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésére kell törekednünk. Elsősorban ezeknek a feladatoknak a telje sílésére hívták fel a figyelmet a párt januári és februári taggyűlései is. Népgazdaságunkban rendkívül fontos szerepet játszik a/ építőipar, melynek feladataival és fejlesztésével külön fog­lalkozott a CSKP KB B. ülése. Az építőiparban dolgozó kom munisták példás helytállására különösen nagy szükség van. A pártmunka befolyását és hatékonyságát a népgazdaságnak ezen a területén szilárdítani kell. Az építőiparban tevékeny­kedő pártszervek és -szervezetek politikai, szervező és ideoló­giai munkájának igényességét megsokszorozzák a bonyolult munkafeltételek, például az, hogy a dolgozók gyakran hosz szú ideig távol vannak családjuktól, kénytelenek változtatni munkahelyüket és más-más mimkakollektívában dolgozni. Az építőiparban — bizonyos javulás ellenére — még mindig ala­csony fokú a pártszervezettség. Ez annál inkább elgondolkoz­tató, mivel a tervezőintézetekre és a vállalatok műszaki osz­tályaira is vonatkozik — ezeken a helyeken az átlagos szer­vezettség mindössze 5,8 százalékos. Aligha szükséges hang­súlyozni, hogy az építőiparban dolgozó párttagok alacsony számaránya nagyban fokozza a párttagok és a tag jelöllek el kötelezettségével szemben támasztott igényeket. A kommunistáknak nemcsak a munkafegyelem megtartásá­ban, a munkaidő, a gépek és munkaeszközök minél jobb ki­használásában, a munkavédelmi előírások és intézkedések szigorú betartásában kell példát mutatniuk, hanem a szerve­zésben, az irányítás tökéletesítésében, a haladó munkamód szerek elsajátításában és alkalmazásában is. Elsősorban tő­lük várják el, hogy bekapcsolódjanak a szocialista munkabri gád-mozgalomba, a racionalizációs brigádokba. A haladó mun kamődszerek meghonosításában jó példával járnak elöl töb­bek között a prágai Vodní stavby, valamint a bratislavai Hy- drostav vállalatban, ahol ag építkezés iparosítására, s ezáltal megkönnyítésére és meggyorsítására törekszenek. Az egyre ismertebbé váló Zlobin-módszer népszerűsítésében Is nagy feladat vár az építkezéseken dolgozó kommunistákra. Ez a módszer azért rendkívül hasznos, mert konkrét szemé­lyeket tesz felelőssé a terv esetleges nem teljesítéséért vagy a késésért, illetve anyagilag érdekeltté teszi az embereket a tervfeladatok folyamatos teljesítésére. Nagyon sokat segít az építőipar igényes feladatainak teljesí­tésében az újítómozgalom is, melynek fellendítéséhez szintén hozzájárulnak a kommunisták. Szemléltető példája ennek a bratislavai Prienistav vállalat, mely nem kis mértékben sike­res újítómozgalmának köszönheti, hogy a tavalyi évre terve­zett építkezéseket már november végére befejezte. Az elmúlt esztendőben a Szlovák Szocialista Köztársaság építőiparának dolgozói BGílO újítási javaslatot nyújtottak be. Sajnos, a vál­lalatok a javaslatokból csupán 2S56-ot értékesítettek. Az épí­tőiparban működő pártszervezeteknek tehát az elkövetkező időszakban mindent meg kell tenniük azért, hogy az illetéke­sek mielőbb megvalósítsák a/ újítási javaslatokat, s azokból népgazdaságunknak haszna legyen. Hiba, hogy számos jól bevált újítás vagy találmány nem terjedt el széles körben. Igen jó példával szolgál viszont más vállalatoknak is a bra­tislavai Doprastav, melynek dolgozói tavaly 38(1 újítási javas­latot nyújtottak be, s ezeknek 88 százalékát meg is valósi tották. A vállalatnak, illetve a népgazdaságnak ez 23,8 millió korona megtakarítást eredményezett... Az újítómozgalomnak az építőiparban való elterjedését fékezi, hogy igen sok válla­latban nem szervezték meg az újítók és feltalálók versenyét, nem értékelik rendszeresen az újítók tevékenységét, és nem írják ki számukra azokat a tematikus feladatokat, melyeknek megoldására a vállalatnak szüksége volna. Rejtett tartalék tehát bőven akad az építőiparban csakúgy, mint népgazdaságunk más területein. A kommunisták felada­ta, hogy serkentsék a dolgozókat a tartalékok feltárására, céljaink megvalósítására. Erre irányul a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozta­tott kötelezettségvállalási mozgalom is. Céljaink valóra váltá­sa lényegében attól függ, milyen dolgosak vagyunk a hétköz­napokon. FÜLÖP IMRE Szovjet vendégek a kelet-csehországi kerületben (CSTK) — A Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság kül­döttsége élén Murzagit Vale- jevvel, az SZKP Tatár Területi Bizottsága vezető titkárával, a Tatár Autonóm Szovjet Szocia­lista Köztársaság Legfelső Ta­nácsának elnökségi tagjával, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság Központi Vezetőségé­nek alelnökével tegnap a ke­let-csehországi kerületbe láto­gatott. A szovjet vendégek Hradec Královéban, a kerületi pártbi­zottság székházában találkoz­tak a kerület képviselőivel, élükön František Tesa'ŕ elvtárs­sal, a kelet-csehországi kerü­leti pártbizottság vezető titká­rával. Üdvözlő távirat Romániába (ČSTK) — Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke és Ľu­bomír Strougal szövetségi mi­niszterelnök tegnap táviratban fejezte ki jókívánságait Nicolae Ceausescunak, a Román Kom­munista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének és Manea Manescu- nak, a Román Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének Románia függetlensége kikiáltá­sának 100. évfordulója alkalmá­ból. Chňoupek a Ciprusi Köztársaságba látogat (CSTK) — Bohuslav Chňou­pek, a CSSZSZK külügyminisz­tere Joannis Hrisztofidisz kül­ügyminiszter meghívására má­jus 12-től 14 ig hivatalos láto­gatást tesz a Ciprusi Köztársa­ságban. üdvözöljük hazánkban Luis Corvalán elvtársat ČSTK — Csehszlovákia Kom maoista Pártja Központi Bízott* ságának meghívására ma hivatalos baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Luis Corvalán Lnpez elvtárs, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkára. Luis Corvolán Lopez, a Chi­lei Kommunista Párt főtitkára 1916. szeptember 14-én szüle­tett Puerto Montteban, Llan- quihue tartomány fővárosában. Általános iskolai tanító család jából származik. A tanítóképző elvégzése után ő maga is taní­tó lett. Mór fiatal korában tevéke­nyen bekapcsolódott a forra­dalmi in u n kásmozgalo m b a. 1932-ben belépett a Chilei Kom­munista Pártba s több párt­tisztséget töltött be. 1936 és 1940 között Concepción városá­ban az ottani pártszervezet szervezési titkára és a városi tanács tagja volt. Egyidejűleg kiadta az Én Marcha (Menete­lésen) című folyóiratot. 1938- tól kezdve munkatársa volt a Ma hazánkba érkezik a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (CSTK) — ĽUBOMÍR ŠTROUGAL szövetségi miniszterelnök meghívására ma baráti munkalátugatásra hazánkba érkezik PIOTR IAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Piotr Jamszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Népköz társaság Minisztertanácsának elnöke 1909. október 8-án szü­letett. Általános iskolai tanító családjából származik. Pedagó­giai tanulmányainak elvégzése után tanítói oklevelet szerzett, majd később egy általános is­kola igazgatója lett. A második világháború kitö rése után a Szovjetunióban élt, ahol mint tanító dolgozott egé­szen 1943-ig, amikor önkénte­sen belépett a lengyel hadse­regbe. Ekkor tiszti iskolát vég zett, és a2 első lengyel hadse­(Folytatás a 2. oldalonj Santiagóban megjelenő Frente Popular (Népfront) című kom­munista lapnak, 1939-től pedig az El Despartar de Los Traba- jadores (A dolgozók felébredé­se) című pártlapnak. 1940-től 1948-ig a párt központi lapjá­nál az F,! Siglónál (Évszázad) dolgozott, kezdetben főszer­kesztő-helyettesi, majd 1946 tói főszerkesztői minőségben. Ezután a párt a Központi Bi­zottság propaganda- és nevelés­ügyi osztályának vezetésével bízta meg. Ezt a tisztséget 1956-ig töltötte be. Időközben 1952-ben Corvalán elvtársat megválasztották a Központi Bi­zottság tagjának. 1948-tól 1958- ig, amikor a chilei rendszer üldözte a kommunista pártot, l,uis Corvalán illegalitásban dolgozott. 1956-ban jelentős mértékben kivette részét a Né­pi Akciófront (FRANP) elneve­zésű haladó koalíció létrehozá­sából, amelynek egyik társszer­vezete a Chilei Kommunista Párt volt. Ugyanebben az évben a Chi­lei KP KB Politikai Bizottsá­gának tagja is lett, s a Köz­ponti Bizottság propaganda- és nevelésügyi titkára. Galo Gon­(Folytatás a 2. oldalon) A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE Példát mutat Fiatalsága nem volt gondta­lan. A húszas években testve reivel és szüleivel Romániába költözött. Apja szegény vidéki szabó volt, otthon nem talált munkát, és ezért más ország­ban akart szerencsét keresni. A tőkések azonban a többi or­szágban is kizsákmányolták a dolgozókat. Hasonló volt a helyzet Jugoszláviában is, aho­vá a család öt év múlva költö­zött Romániából. Amikor 1933- ban hazatértek, nagy nyomor várt rájuk. Az 58 éves Bohus­lav Buňka nem szívesen emlé­kezik vissza erre az időre: Megismertem, milyen nyomor­ban éltek az emberek Romániá­ban és Jugoszláviában. Hazatér­tem után meggyőződtem, hogy mindenütt, ahol a tőkések, a nagybirtokosok uralkodnak, a nép nyomorban, megaláztatott- Ságban él. Elsajátította a bőrdíszműves szakmát, egy ideig Zlínben dol­gozott, majd kényszermunkára vitték a német birodalomba. Es- senben a Krupp Müvekben dol­gozott. A jelszabadulás után Svitben vállalt munkát, és azonnal jelentkezett Csehszlo­vákia Kommunista Pártjába. Et­től az időtől Bohuslav Bunka és családja életében nagy változás állt be. Mindenki elérkezik oda, aho­va tartozik — mondja. Saját életével bizonyítja ez az igaz­ságot. Kezdetben a Sviti Gumi­gyárban dolgozott, sportcipők talpát préselte. Akkoriban nagy hatással volt rá egy filmhíradó, amely bemutatta az egyik él- munkásnál, aki saját elhatáro­zásából több szövőgép kezelését vállalta, és ezáltal növelte munkateljesítményét. Már az­előtt is sokat töprengett mun­kájáról, és az élmunkásnö pél­dája nem hagyta nyugton. Így gondolkodott: a szövőnő több gépen dolgozik, én pedig csak két prést kezelek. Mi lenne, ha további leettőt is elvállalnék? Társai hitték, hogy ez a nagy fizikai megterhelés miatt meg­valósíthatatlan, szidták, hogy mások elől veszi el a munkát, rontja a normákat. Elhatározá­sát tehát nem volt könnyű megvalósítani, de mégis sike­rült! A megoldás nagyon egy­szerű volt. Célszerűbben kellett elhelyezni a gépeket, hogy ke­zelésük közben ne kelljen sokat járnia. Rövidesen a legnagyobb kétkedőket is meggyőzte, és több munkatársa is csatlakozott hozzá. Amikor bejelentette, hogy megpróbálkozik hat gé­pen, senki sem lepődött meg. Be is bizonyította, hogy erre is képes. Az ötvenes években kapott élmunkás-igazolvány a mai napig is féltve őrzött iratai közé tartozik ugyanúgy, mint a Munkaérdemrend. Bohuslav (Folytatás a 2. oldalon} ÜNNEPEK ÉS HÉTKÖZNAPOK

Next

/
Thumbnails
Contents