Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-05 / 123. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. május 5. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA €» XXX. ÉVFOLYAM 123. szám Ara 50 fillér SZŐLŐK AZ ISKOLÁÉRT Napjainkban ugyan kinek is jutnia eszébe, hogy kételkedjen a szülői munkaközösségek létjogosultságában, vagy megkérdőjelezze a szülők és az iskola közötti kapcsolatok fontosságát? Vitázni legfeljebb csak arról lehet, milyen legyen a helyes kapcsolat, illetve az együttműködés tartalma és formája. Ma már mindenki számára ugyanis természetes, hogy az iskolának támogatásra van szüksége ahhoz, hogy megfelelhessen a társadalom mai és jövőbeni követelményeinek, a szülőknek pedig szükségük van arra, hogy ismerjék az iskola munkáját, légkörét. A párt oktatáspolitikai határozatainak teljesítésében az iskola nem lehet magára hagyatva; nemcsak azért, mert rendkívül igényes és összetett feladatokkal kell megbirkóznia, hanem azért se, mert a nevelésnek vannak olya» tennivalói is, melyeket az iskola és a szülni ház csak közösen láthatnak el. A szülők és a nevelők összefogása a szocialista társadalomban elkerülhetetlen. Elsősorban azért, mert napjainkban szinte gyökeres változások mennek végbe az iskolák életében, a képzés tartalmában és formáiban egyaránt. A gyermekek nevelése is bonyolultabb, mint régebben; a televízió, a rádió, az újságok, a környezet nagy hatással van a fiatalokra: neveli — formálja őket, továbbá az oktatásban és a nevelésben olyan magas követelményeket támasztanak a diákokkal szemben, hogy ezeknek csak a leggondosabb iskolai és otthoni segítséggel tudnak eleget tenni. Az együttes nevelést viszont csupán a szülők és a nevelők jő közössége tudja biztosítani. A felnövekvő nemzedék nevelésében a XV. pártkongresszus határozata is hangsúlyozza az iskola és a család együttműködésének fontosságát. Az ifjúság egységes és céltudatos nevelés érdekében szükséges, hogy a szülői munkaközösség az iskola politikájával összhangban erősítse nevelőhatását, befolyásolja a szülők, a tanulók tudatát, megismertesse a családokat az iskola eszmei-politikai és oktató-nevelő céljaival, egységessé tegye az iskolai és a családi nevelést, segítse, hogy a szülők nevelőmunkája a szocialista rendszer ideológiai alapjára épüljön s ezáltal hatékonyabb legyen a gyermekek, a fiatalok világnézeti, erkölcsi nevelése és közösségi emberré formálása. A szülői munkaközösség tehát a szülők és a pedagógusok közös „fegyvere“ a mainál sokkal hatékonyabb nevelés érdekében. Vitathatatlan, hogy a szülői munkaközösségek az utóbbi evekben sokat tettek. Tevékenységük ma már változatosabb, mint 15—20 évvel ezelőtt volt. Többet, pontosabban szólva mást vállalnak magukra, mint korábban. A szülők társadalmi munkában nemegyszer önzetlenül dolgoznak az iskola tatarozásánál, apróbb-nagynbb javításokat végeznek, festenek, mázolnak, szertárakat, tanműhelyeket látnak el segédeszközökkel, sportpályákat, tornatermeket építenek. De más módon is segítik a pedagógusokat: szülői csoportok esetenként meglátogatják a hiányzó tanulókat, előadásokat tartanak az osztály- főnöki órán vagy a szakkörükben, elviszik a gyermekeket üzemükbe, vállalatukba, hogy így segítsék a pályairányítást, részt vesznek kirándulások szervezésében. A kedvező eredmények ellenére azonban nem hallgathatjuk el a hibákat sem, azt, hogy sok helyütt a család és az iskola közötti kapcsolatot csak a szülői értekezletek és a fogadóórák jelentik, hogy a szülők és az iskola párbeszéde a gyerek előmenetelének és magaviseletének megbeszélésében merül ki. Ezekre az együttműködési formákra nagy szükség van, de ma már előbbre kell lépni. Szocialista társadalmunk szüntelenül fejlődik, gazdagabb a jelenünk, mint a tegnap volt, a jövőnek pedig feltétlenül másnak kell lennie. Sztereotip immár a megállapítás, de meg kell ismételni: a szülői ház és az iskola még nem találta meg a helyes kapcsolatot, az együttműködésnek tartalmában és formájában egyaránt megfelelő módszerei csak lassan alakulnak. Ám fel- késziiltek-e eléggé az iskolák, a pedagógusok arra, lutgy az új feladatokhoz is partnerré tegyék a szülőket? Mert a család csak akkor lehet jó társa az iskolának, ha a szülők is világos útmutatást, több Segítséget, figyelmes, türelmes, őszinte tájékoztatást kapnak arról, hogy mit várnak tőlük, s ha az iskola reálisan számot vet segítőkészségtik határaival is. Mivel a pedagógusok és a szülők a társadalom előtt egyaránt felelősek a gyermekek neveléséért, ezért együttműködésük nem lehet alkalomszerű vagy esetleges, hanem fontos, hogy a legnagyobb mértékben céltudatos legyen. Az együttműködés közös pontjait nem mindig egyszerű megtalálni, hiszen mások az otthoni nevelés és az iskolai oktatás módszerei, mások a sajátosságok és gyakran ütköznek az érdekek és az elképzelések is. A közös érintkezési pontok közelítését, az érdekek egységesítését pedig nem nélkülözheti a korszerű iskola. Ezért fontos, hogy a szülők segítsék elő az ifjú nemzedék szocialista arculatának kialakítását, az iskola pedig kövesse figyelemmel a családi nevelést; jó kapcsolat, kölcsönös bizalom — az egységes nevelési ráhatás alapja — csak így fejlődik ki a szülők és a pedagógusok között. Célunk, hogy a szülői munkaközösségek a pedagógusokkal őszinte megértésben, vállvetve neveljék a gyermekeket. Ez az együttműködés — ha nem formális — elvezet az iskola teendőinek közös megbeszéléséhez, a nyílt, becsületes, építő kritikához is. 'A szülői munkaközösség választmánya így lesz jelentős tényező az iskolában, s véleményét meghallgatják és kikérik az igazgatók, a pedagógusok minden fontos kérdésben. Szavára a tantestület — saját érdekében is — odafigyel. Csakis a pedagógusoktól és a szülőktől függ, megértik-e az együttműködés jelentőségét és hasznosságát, s vállalják-e napi tevékeniységUk mellett ezt a többletmunkát. TÖLGYESSY MÁRIA Jozef Lenárt elvtárs üzemlátogatáson Előtérben: a korszerűsítés és a minőség Pjotr Jaroszewicz hazánkba látogat (ČSTK) — Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök meghívására a napokban baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik Pjotr jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. Csehszlovák—lengyel megbeszélések (ČSTK) — Tadeusz Pyka, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke tegnap kétnapos munka 1 á l oga tásra Prágába érkezett. A Ruzynéi repülőtéren a lengyel vendéget Rudolf Rohlícek, szövetségi miniszterelnök-helyettes és más vezető személyiségek fogadták. Jelen volt Jan Mitrega, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete* A délelőtti órában elkezdődött megbeszéléseken részt vett Adam Kowalik, a Lengyel Nép- köztársaság belkereskedelmi és szolgáltatásügyi minisztere, Stépán Horník cseh miniszterelnök-helyettes és Antonín Ja- kubík, cseh kereskedelmi miniszter. Szovjet vendégek Prágában (ČSTK) — A CSSZBSZ Központi Bizottságának meghívására tegnap Prágába érkezett a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság négytagú küldöttsége, amelyet Murzagit Valejev, az SZKP Tatár ASZSZK területi bizottságának titkára, a Tatár ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, a Szovjet— Csehszlovák Baráti Társaság Központi vezetőségének alelnöke vezet. A delegáció részt vesz a hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából megtartandó ünnepségeken. A vendégeket délután fogadta Václav David, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a CSSZBSZ Központi Bizottságának elnöke. (ČSTK) — JozeJ Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Gejza Slapkának, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a városi pártbizottság vezető titkárának és Bratislava más vezető képviselőinek kíséretében a Bratislavai Húsipari Vállalatba látogatott. Megtekintette az új húsipari vállalatnak, hazánk legnagyobb húsfeldolgozó üzemének egyes részlegeit. A Bratislava-Račai Húsipari Vállalat két évvel ezelőtt kezdte el a termelést. Ma már a produkció az összes fontos munkaszakaszon eléri a kitűzött mutatókat. A látogatók tájékozódtak a kombinát műszaki és gazdasági fejlesztésének további lehetőségeiről. Az idei esztendő fontos év a kombinát fejlesztésében, mert lényegesen növelnie kell a csomagolt húsipari termékek gyártását. A termékfejlesztési program keretében az idén 24 új (ČSTK) — Mengistu Haile Mariam alezredesnek, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnökének vezetésével hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Etiópia állami küldöttsége. A két ország zászlóival fellobogózott moszkvai repülőtéren az etióp delegációt Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Andrej Gromiko külügyminiszter és más szovjet vezetők fogadták. A moszkvai Kremlben tegnap megkezdődtek fx szovjet—etióp tárgyalások. A tárgyalásokon termékkel jelentkezik a kombinát a piacokon. Az SZLKP KB Központi Bizottságának és Bratislava párt- szerveinek vezető képviselői szívélyes beszélgetés keretében találkoztak a kombinát dolgozóival, valamint a húsipari kombinát vezérigazgatóságának tisztségviselőivel. Véleménycserét folytattak a vállalat további korszerűsítéséről, és a húsipari termékek minőségének további javításáról. Lenárt elvtárs és kísérete ezután megtekintette az ugyancsak Bratislavában épülő új tej- feldolgozó üzemet. A vendégek tájékozódtak Csehszlovákia második legnagyobb tejfeldolgozó üzeme építésének előrehaladásáról. A létesítményt még az idén tizembe helyezik. Ez a bratislavai második tej- feldolgozó üzem el fogja látni a Szlovák fővárost és környékét tejjel és számos tejtermékkel, köztük fagyasztott tejter. mékekkel is. szovjet részről részt vettek až SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai: Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter és Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács első alelnöke, az etiópiai fél képviseletében Mengistu Haile Mariam alezredes, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó- tanács elnöke, valamint küldöttségének tagjai. A tanácskozás napirendjén közös érdeklődésre számottartó kérdések szerepeltek. (Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában megkezdődtek a szovjet—etnp tárgyalások A SZOCIALISTA. MUNKA HŐSE MUNKAHELYEM Al ÉLETEM RÉSZE Az emberek szívesen olvasnak krónikákat. A megsárgult lapokból a reális valóságot tudják meg. mert a krónikások általában nem szentimentálisak, költői hajlamaik sincsenek, inkább a tényekre szorítkoznak. A Táród Gépgyár krónikája a nehézségekkel teli, hibáktól sem mentes emberi alkotómunka tanúsága. — A kőművesek még alig fejezték be a vakolást, a szerelők előkészítették a darukat, s az acélkonstrukciókat gyártó központ máris elkezdte a munkát — emlékezik vissza Ján Krsko, a gyár egyik legrégibb dolgozója. — Az első gépek, amelyek a központban dolgozni kezdtek, régiek voltak, zömmel hibásak is, hiszen valahonnan Németországból kerültek vissza a gyárba. Pontos alkarészt készíteni művészet volt rajtuk. De az embereink képesek voltak rá. Háborús nemzedék voltunk, dolgozni akartunk. A lehetetlennek tűnőt is megvalósítottuk. Martinban egyre többen jelentkeztek tanoncnak, közülük sokan eleinte a cseh gépgyárakba, hogy aztán a szakma elján Sulák sajátítása után fellendítsék a fejlődő gyár működését. A ja- senovói (humennéi járási Ján Sulák is a lelkes gépészek közé tartozott. Negyed százada jött Kláištorec nad Ohríból szakmunkásként az akkor alig húszezres Martinba. Napjai nagy részét a gyárban töltötte, mert akkor még kevés volt a kitanult szakmunkás. Első felettese Ľudovít Nemec volt, akinek a neve fogalomként élt a gyárban. Az elismert műhelyvezető ügyelt rá, hogy olyan munkásai legyenek, akikre éjjel-nappal számíthat. A termelés sürgetett, az emberek késő éjszakáig a munkahelyükön maradtak. Szigorú volt, de értékelte a hajlandóságot. Ján Sulák még ma is emlegeti, hogy a műhelyvezető nemegyszer kérte, maradion bent hosszabb ideig, mert szükség van az általa készített alkatrészekre. — Éhesen hogy bírom ki? — szaladt ki egyszer a száján hangosan. A műhelyvezető eltűnt, s nemsokára zsíros kenyérrel, hagymával tért vissza s elfelezte . . . — Ilyen emberek acélosítot- tak bennünket — mondja Ján Sulák. — Együtt kezdtük a gyárral, szívünkhöz nőtt, s most netnesak mint munkahelyre, hanem mint az életem egy részére tekintek rá. Hiszen, ami itt létrejött, az mind a mi kezünk munkája. És Ján Krško, aki már élvezhetne a megérdemelt pihenést, kérésére éppen abba a csoportba jött vissza dolgozni, amelyet Ján Sulák vezet. Tizennégyen vannak, a karbantartási és felújítási munkákat végzik. Tulajdonképpen függetlenek, mert a kollektívában lakatosok, hegesztők, vízvezetékszerelők, kőművesek és asztalosok is vannak. Ebben az összetételben még csak egy éve dolgoznak, (Folytatás a 2. oldalon)
