Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-28 / 145. szám, szombat

NÉHÁNY SORBAN A belgrádi találkozó sikeres előkészítéséért KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI KÜLÜGYMINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés Szerve­zete tagállamainak politikai ta­nácskozó testülete által 1976 novemberében, Bukarestben lét­rehozott külügyminiszteri bi­zottság 1977. május 25—26-án ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vettek: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztár­saság külügyminsztere, Bohu- slov Chňoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­minisztere, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere, George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének külügymi­nisztere A külügyminiszteri bizottság ülésén vélemény- és informá­ciócserére került sor az euró­pai kontinens békéjével, bizton­ságával és az európai együtt­működéssel összefüggő néhány időszerű kérdésről. A részt­vevők megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak A nemzetközi enyhülés új ered­ményeiért, az európai bizton­ság megszilárdításáért, az eu­rópai együttműködés fejleszté­séért című, a politikai tanács­kozó testület által elfogadott nyilatkozata széles körű, pozi­tív visszhangot váltott ki. A nemzetközi helyzet alakulására hatékony és pozitív befolyást gyakorol az aláíró szocialista országoknak e közös dokumen­tumában kifejezett, a nemzet­közi enyhülés folyamata elmé­lyítésére, az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let 1975. augusztus 1-én Hel­sinkiben, legfelsőb szinten alá­írt és egységes egészet képező záróokmányában foglalt vala­mennyi elv és megállapodás maradéktalan végrehajtására irányuló következetes állás­pontja. Az európai értekezlet befeje­zése óta eltelt időszakban akti­vizálódtak az e tanácskozáson részt vett államok közötti po­litikai, gazdasági és egyéb kap­csolatok, kontaktusok. Előreha­ladás történt az európai ta­nácskozás záróokmánya végre­hajtásának folyamatában. Ezt az előrehaladást minden módon erősíteni és szélesíteni kell. Az ülés résztvevői méltatták azt a nagy érdeklődést, amely- lyel a politikai tanácskozó tes­tület nyilatkozatában tett ja­vaslatokat fogadták, így a fegy­verkezési verseny megszünte­tésére és a leszerelésre, az Eu­rópa egymással szemben álló katonai csoportosulásokra osz­tottságának megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, illetve ezzel összefüggésben azt a ja­vaslatot, hogy az európai érte­kezleten részt vett államok kössenek szerződést arról, hogy elsőként nem alkalmaz­nak atomfegyvert egymás ellen, továbbá nem tesznek olyan lé­péseket, amelyek a meglevő politikai-katonai csoportosulá­sok és szövetségek kibővítésé­hez vagy újabbak létrehozásá­hoz vezethetnek. Megerősítették olyan konkrét intézkedések mi­előbbi megtételének szükséges­ségét — ezek az intézkedések fontos tényezővel járulnak hoz­zá a záróokmány azon rendel­kezéseinek < megvalósításához, amelyek a katonai szembenál­lás csökkentését és a leszere­lést célozzák —, amelyek a politikai enyhülés kiegészítésé­re és a biztonság erősítésére hivatottak Európában. Az ülés résztvevői síkraszálltak amel­lett, hogy ezeket az intézkedé­seket a gyakorlatban vizsgál­ja meg valamennyi érdekelt ál­lam, és ők maguk is ilyen irányban fognak tevékenyked­ni. Megállapították, hogy ma már érdemben kezdenek foglal­kozni azzal a Szovjetunió által előterjesztett és az adott ülésen képviselt összes többi állam ál­tal támogatott javaslattal, hogy tartsanak európai államközi értekezleteket a környezetvé­delem, a közlekedés és az ener­getika területén való együtt­működés témájában. E tekin­tetben hasznos volt ennek a kérdésnek a megvitatása az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának legutóbbi üléssza­kán. Az ülésen ugyancsak meg­állapították, hogy érdeklődés mutatkozik az európai gazda­sági együttműködés más kérdé­seivel foglalkozó találkozók esetleges megtartása iránt is. Államainknak attól a törek­véstől vezérelve, hogy az euró­pai béke megerősítésének és az európai együttműködés fej­lesztésének érdekében munkál­kodjanak, az ülés résztvevői vélemény- és információcserét folytattak azokról a kérdések­ről, amelyek az európai érte­kezleten részt vett államoknak a külügyminiszterek által meg­bízott képviselői közelgő belg­rádi találkozójával függnek össze. Az ülés résztvevői leszögez­ték, hogy a június 15-én Belg­rádban megnyíló előkészítő ta­lálkozón, a záróokmánnyal összhangban, az idén őszre ter­vezett érdemi találkozó idő­pontjáról, időtartamáról, napi­rendjéről és egyéb körülmé­nyeiről kell döntéseket hozni. A legfőbb figyelmet a minisz­terek az érdemi találkozó fel­adataira fordították. Kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy a belgrádi talál­kozónak a jövőbe kell mutat­nia, s legyen meghatározója en­nek a tanácskozásnak az euró­pai békéről, biztonságról és együttműködésről való gondos­kodás. Az ülésen képviselt ál­lamok abból indulnak ki, hogy a belgrádi találkozó az álla­mok és népek közötti kölcsö­nös megértés és bizalom meg­szilárdítására hivatott, s a ta­lálkozó egész munkájának konstruktív jelleget kell ölte­nie. A találkozóra az a feladat vár, hogy elemezze a helsinki elvek és megállapodások meg­valósításának pozitív tapaszta­latait, s egyetértésre jusson a biztonság és az együttműködés további erősítésének kérdéseit illető konkrét javaslatokról és ajánlásokról a záróokmány alapján, amely hosszú távú cse­lekvési program valamennyi aláíró ország számára. Az ülés résztvevőinek véle­ménye szerint a belgrádi talál­kozó sikeréhez az szükséges, hogy az azon részt vevő vala­mennyi államot áthassa a tö­rekvés: hozzájárulni Európá­ban az államközi kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, e kapcsolatoknak a széles körű és egyenjogú együttműködés útján történő fejlesztéséhez, mégpedig az egymás belügyei­be való be nem avatkozás, a záróokmányban foglalt vala­mennyi elv szigorú megtartása alapján. Ezzel összefüggésben különös jelentősége van annak, hogy kedvező politikai légkör jöjjön létre mind a találkozón, mind a földrész államközi kap­csolatainak összességében. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a belg­rádi találkozó feladatainak és tartalmának komoly és felelős­ségteljes megítélése mind szé­lesebb körű támogatást élvez a kontinens társadalmi erői, ezek nemzeti és nemzetközi fó­rumai részéről, amelyek síkra- szállnak az európai biztonsá­gért, együttműködésért és eny­hülésért Mindemellett nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni olyan té­nyeket, amelyek arról tanús­kodnak, hogy bizonyos erők olyan célokra próbálják fel­használni a belgrádi találko­zót, amelyek nem felelnek meg a záróokmány szellemének és betűjének, megkísérlik a fi­gyelmet csupán annak egyes rendelkezéseire összpontosíta­ni, eltorzítva azok tartalmát, mellőzve ugyanakkor más ren­delkezéseket, különösen azo­kat, amelyek az államok kö­zötti politikai kapcsolatokra vonatkoznak. Ezek a próbálko­zások csak nehézségeket gör­díthetnek a helsinki megálla­podások teljes megvalósításá­nak útjába, s veszélyeztethetik az európai enyhülést és együtt­működést. A külügyminiszteri bizottság ülésén képviselt államok, kö­vetkezetesen síkraszállva az európai államközi kapcsola­toknak a biztonság és a béke szilárdítása útján történő to­vábbfejlesztéséért, minden tő­lük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a belgrádi ta­lálkozó munkája és eredményei megfeleljenek az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet által megjelölt törté­nelmi feladatoknak, hozzájárul­nak az enyhülés folyamatának kibővítéséhez, elmélyítéséhez, lendületessé és stabillá tételé­hez, ami megfelel minden ál­lam érdekeinek, függetlenül társadalmi és politikai rend­szerétől. Ebben az értelemben készek a lehető legszélesebb és legbecsületesebb együttműkö­désre az európai értekezlet va­lamennyi résztvevőjével. A külügyminiszteri bizottság a teljes kölcsönös megértés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés légkörében ülé­sezett. (TASZSZ) EDWARD GIEREKNEK, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével rövide­sen párt- és állami küldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársaságba az NSZEP, az Államtanács és az NDK Mi­nisztertanácsának meghívásá­ra. MOSZKVÁBAN befejeződött a Komszomol Központi Bizottsá­gának plenáris ülése, amely más fontos beosztása miatt fel­mentette Jevgenyij Tyazselnyi- kovot első titkári tisztsége alól, és helyébe Borisz Pasztuhovot választotta. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met szövetségi kancellár teg­nap néhánynapos hivatalos ba­ráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. SZOVJET—JAPÁN halászati egyezményt írtak alá Moszkvá­ban, amely a 200 mérföldes övezetben meghíÄározza a ja­pán halászhajók tevékenységé­nek feltételeit a Szovjetunió partvidéke mentén. CARTER amerikai elnök alá­írta a latin-amerikai atommen­tes övezetre vonatkozó szerző­dés jegyzőkönyvét, amely tilt­ja e térségben az atomfegyve­rek elhelyezését. MOSZKVÁBAN befejeződött a „Znanyije“ őssz-szövetségi tu­dományos társaság 7. kongresz- szusa, amelyen főleg az SZKP Központi Bizottsága májusi ple­náris ülésének határozatait vi­tatták meg. BOHUSLAV CHŇOUPEK NYILATKOZATA (ČSTK )— A Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminiszte­ri bizottsága tanácskozásának befejezése után Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügy­miniszter Moszkvában, hazain­dulása előtt sajtóértekezletet tartott a tanácskozás eredmé­nyeiről. Megállapította, hogy ez volt az első tanácskozása annak az új szervnek, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete tavaly novemberben Bukarestben megtartott ülésén jóváhagyott határozat alapján létesítettek. Ebben az új és fontos szervben fontos eszközét látjuk a szocialista országok közös külpolitikája hatékony koordinálásának — mondotta külügyminiszterünk. Hozzátette: jelképes, hogy a bizottság mun­káját a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­jának évében és azokban a na­pokban kezdte el, amikor az SZKP Központi Bizottsága leg­utóbbi ülésén megtárgyalta a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. A külügymniszteri bizottság ülésén a béke, a biztonság és az európai együttműködés fej­lesztésének számos kérdéséről tárgyaltunk. Értékeltük az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet Záróokmányá­nak teljesítését a helsinki egyezmények aláírása óta el­telt két esztendőben. A cseh­szlovák delegáció behatóan tá­jékoztatta a tanácskozás többi résztvevőjét a helsinki Záróok­mány megvalósításának cseh­szlovákiai tapasztalatairól, s hazánknak az európai országok közti termékeny békés együtt­működés fejlesztéséhez való hozzájárulásáról. mus felépítése a szovjet állam legfőbb célja. Rámutat álla­munk össznépi jellegére. Beha­tóan és sokoldalúan jellemzi az SZKP vezető, irányító sze­repét. Megőrzi azt az alapelvet, amely szerint a Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a termelőeszközök szocialista tulajdona. „... az új dolog fő iránya, amelyet a tervezet tartalmaz, a szocialista demokrácia kiszéle­sítése és elmélyítése“, állapítot­ta meg Leonyid Brezsnyev elv­társ. Mindenekelőtt továbbfej­lesztik a szovjetek kialakításá­nak és tevékenységének demok­ratikus alapelveit. Meghatároz­zák a szovjeteknek és képvise­lőiknek a tömegekhez fűződő kapcsolatai megszilárdításának útjait. A tervezet részletesen kifejezésre juttatja a szakszer­vezetek, a Komszomol. a szö­vetkezetek és más társadalmi tömegszervezetek, a dolgozók kollektíváinak jelentős szere­pét az ország életében. Jelentősen gazdagodták az ál­lampolgárok jogairól szóló cik­kelyek. Az állampolgári egyen­jogúság megfogalmazása mel­lett elmélyültek a konkrét tár­sadalmi-gazdasági Jogokat meg­határozó részek Jilyen a mun­kához, a pihenéshez, az egész­ségvédelemhez való Jog). Az ed­digihez képest lóval teljeseb­ben fogalmazták meq a szovjet állampolgárok politikai és sza­badságjogait. A tervezet egy­szersmind rámutat, hogy e jo­gokat nem szabad a szocialista társadalmi rend ellen, a szovjet nép érdekeinek ártalmára fel­használni. Leonyid Brezsnyev elvtárs rá­mutatott: „szükséges, hogy min­den egyes szovjet ember vilá­gosan tudatosítsa, miszerint to- gainak fő biztosítéka a haza ereje és virágzása. Minden ál­lampolgárnak tudatában kell lennie a társadalom iránti fe­lelősségének, és lelkiismerete­sen kell teljesítenie az állam és a nép iránti kötelességeit.“ A tervezet ezért hangsúlyoz­za, hogy minden állampolgár kötelessége becsületesen és lel­kiismeretesen dolgozni s védel­mezni a hazát. Alkotmányos követelmény jellegű az a köte­lesség is, hogy védelmezni kell a szovjet állam érdekeit, hozzá kell Járulni a társadalmi rend védelméhez, harcolni kell a társadalmi tulajdon fosztogatá­sa és pazarlása ellen, védel­mezni kell a természetet és a természeti kincseket, s gondos­kodni kell a kulturális értékek védelméről. A tervezet köteles­séggé teszi a gyermekek neve­léséről való gondoskodást, va­lamint azt, hogy a szocialista társadalom méltó tagjaivá ne­veljék őket. Pontosan megfogalmazza a tervezet a szocialista törvé­nyesség és jogrend megszilár­dítását is. Az SZKP KB és a szovjet állam nagy munkát vég­zett az állampolgári Jogok bár­milyen megsértése, és a bürok­ratikus torzulások ellen szilárd biztosítékot nyújtó szovjet tör­vények tökéletesítésében. A ter­vezet Is hangsúlyozza, hogy az alkotmány és a törvények meg­tartása minden állami szerv, társadalmi szervezet és állam­polgár kötelessége. A tervezet megőrizte a Szov­jetunió államszövetségi elren­dezésének alapvető vonásait, amelyek teljes mértékben be­váltak. A nemzetiségi állami el­rendezés kérdéseinek megoldá­sa valóban biztosítja a soknem- zetű szövetség közös érdekei­nek egybekapcsolását az e szö­vetséget alkotó minden egyes köztársaság érdekeivel, hazánk sokoldalú felvirágzását, nemze­teinek és nemzetiségeinek szün­telen közeledését. A tervezet kifejezésre juttat­ja a népgazdaság fejlődésének új szakaszát és rámutat, hogy a Szovjetunió gazdasága egységes népgazdasági egészet alkot, amely magába foglalja a társa­dalmi termelés, az elosztás és az állam területén folyó csere valamennyi láncszemét. Lerög­zíti a szocialista gazdaságnak azt a fontos elemét is, amely a tervszerű központi irányítás­nak a vállalatok és a tömörü­lések gazdasági önállóságával és kezdeményezésével való egybekapcsolásában rejlik. Első ízben kerül az alkot­mányba „Külpolitika“ címmel külön fejezet, amely hangsú­lyozza, hogy a szovjet állam következetesen folytatja lenini külpolitikáját, fellép a népek biztonságának megszilárdításá­ért és a nemzetközi együttmű­ködésért. Ugyancsak először kerül külön fejezetként az al­kotmánytervezetbe „A szocia­lista haza védelme". Az alkotmány a szovjet tör­vényhozás további tökéletesíté­sének alapja lesz. Ennek alap­ján dolgozzák majd ki új alap­törvényüket a szövetségi és az autonóm köztársaságok. A ter­vezet nem változtat a szövetségi államszervezet bevált fő voná­sain. Az új alkotmány ugyanakkor hozzájárul a szovjet törvények szigorú megtartását biztosító valamennyi szerv tevékenysé­gének lényeges megjavításához. Mindezektől a szervektől pár­tunk még nagyobb kezdemé­nyezést, elvhűséget és kérlel- hetetlenséget vár a szovjet jog­rend bármilyen megsértése el­leni harcban. Az új alkotmány hatályba lé­pése az emberek milliói számá­ra teszi lehetővé, hogy még aktívabban bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába, az ál­lamapparátus munkájának el­lenőrzésébe. Az új alkotmány jóváhagyá­sának jelentősége messze túl­haladja az orszáq határait. Az egész világnak megmutatja, ho­gyan fejlődik a szocialista ál­lam, miben rejlik a szocialista demokrácia lényege, megmutat- ia a széles néotömegeknek az állam és a társadalom ügyei irányításában növekvő reális részvétele legkülönfélébb for­máit és óriási méreteit. Az új alkotmány meggyőzően mutatla, hogy az első állam, amelyben győzött a szocializ­mus. zászlajára külpolitikájá­nak legfőbb alapelveként egy­szer s mindenkorra ráírta a szót: béke! Ez megfelel a szov­jet nép érdekeinek csakúgy, mint a világ valamennyi népe érdekeinek. A Szovjetunió új al­kotmánya gazdagítja a világszo­cializmus közös tapasztalatai­nak tárházát, s lelkesítő példa lesz a szocialista orientációjú országok népei számára. Az új alkotmánytervezet or­szágos vitára való bocsátásával kapcsolatban nagy és jelentős munka vár ránk. A tervezet megvitatását szervesen egybe kell kapcsolni Október 60. év­fordulója ünnepségeinek előké­születeivel, mert a szovjet nép olyan okmányt fog megtárgyal­ni, amelyben kifejezésre jutnak a forradalom alapvető vívmá­nyai és az új társadalom épí­tésének útja. A szovjet emberek — írja be­fejezésül a moszkvai Pravda — a párt Központi Bizottsága ple­náris ülésének határozatait őszinte egyetértéssel és lelke­sedéssel jogadják, egyértelműen támogatják bel- és külpolitiká­ját, a Központi Bizottsáq és a Leonyid Brezsnyev főtitkár ve­zette Politikai Bizottság gyü­mölcsöző, alkotómunkáját. Még szorosabbban felzárkóznak a le­nini párt győzelmeink szerve­zője és ihletője körül. A Szovjetunió új alkotmányá­nak elfogadása jelentős mér­földkő lesz az ország politikai történelmében. A lenini pártnak és egész népünknek további történelmi hozzájárulását jelen­ti a kommunizmus felépítése nagy művéhez, s ugyanakkor az egész világ dolgozóinak a sza­badságért, az emberiség haladá­sáért, a tartós világbékéért fo­lyó Internacionalista harcához.

Next

/
Thumbnails
Contents