Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-27 / 144. szám, péntek
A forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nagymértékben hozzájárni a sftmttez (Folytatás a 3. oldalról) tűzött célok reálisak, és a dolgozók milliói erőfeszítésének köszönhetően egészében véve megvalósulnak. A jövő időszakban forradal mi harci feladatunk, bogy kö vetkezetesen teljesítsük az állami tervet minden munkahelyen, különösen a minőségi mu tatókat, és ne engedjünk meg semmilyen lemaradást. Ez a további sikerek felé vezető út. Nagyon örülök annak, hogy ezt a feladatot a Szakszervezetek Központi Tanácsának jelentése is kiemeli és nagy figyelmet szentel neki, mert végső soron ez az emberek élete javításának alapja. Bármily kérdésekkel is foglalkozzunk, erről megfeledkeznünk nem szabad. A termelés és a fogyasztás közti egyenlet második része a dolgozó emberről való gondoskodás. Az SZKT jelentése behatóan bizonyítja, mit ért el társadalmunk ezen a téren. A Központi Bizottság n. ülésén is konkrét és meggyőző adatokat sorakoztattunk fel arról, mit értünk el más országokkal összehasonlítva. Egyébként nincs szükség arra, hogy statisztikai adatokat soroljunk fel, elég akárhova elmenni államunkban, hogy elmondhassuk: Csehszlo vákiában a dolgozó megelégedetten és jól él. Aki átélte a polgári Csehszlovákia időszakát, össze tud hasonlítani. Ha elmennek bármelyik faluba, nem tudják megkülönböztetni, hogy a gyermek, akivel találkoznak, a munkásé-e vagy az orvosé. Vala mennylük egészséges, jól táplált, jól öltözött. Ez csak azt a valóságot példázza, hogy az a magas színvonal, amelyet az anyagi és a szellemi szükségletek kilégítése terén elértünk, nemcsak a legfelsőbb rétegnek adatott meg, mint a kapitalizmusban, hanem a dolgozók széles tömegeinek. Ezt a színvonalat a jövőben továbbra is tartani akarjuk. Ezért beszélünk a létfenntartási szükségletek árainak stabilitásáról, ezért törekszünk a piac jobb ellátására, számos fogyatékosság felszámolására, hogy különféle dolgozók fölösleges és szubjektív hibái ne keserítsék meg az emberek életét. Igen fontos, hogy mindezek a jó célkitűzések és elhatározások ne maradjanak csak papíron, hanem következetesen érvényesüljenek a mindennapi életben. Mindenütt hazánkban, minden mukahelyen dolgoznak szakszervezeti tagok. A szak- szervezeti tagság hatalmas erő, amely sokat tehet annak érdekében, hogy az új, igényesebb feltételekről a munkaminőség javításának és a felelősség fokozásának szükségességéről vallott gondolatok mindenütt eljussanak az emberek tudatába és a gyakorlatba. A szakszervezeti mozgalomnak az a feladata, hogy minden szempontból gondoskodjék a dolgozókról — politikai és eszmei fejlődéséről, képzettségéről és műveltségéről, pihenéséről, a sport- és a kulturális lehetőségek megteremtéséről. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak az is feladata, hogy védelmezze a dolgozók jogait, érdekeit és szabadságjogait. Ezt természetesen nemcsak a szakszervezetek biztosítják, hanem egész társadalmunk. A szakszervezetekre különleges kötelesség is hárul, — elő kell mozdítaniuk a szakszervezeti tagság aktivitásának és kezdeményezésének fejlődését. !A kongresszusi jelentés megállapítja, hogy egyes helyeken a jó gondolatok és az emberek kezdeményezése nem találnak megértésre az állami vagy gazdasági beosztásban levő dolgozóknál. Ha van ilyen eset, az nagy hiba. Minden felelős állami és gazdasági dolgozónak mindig tudnia kell, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom segítsége akár a munka területén, akár más téren a szocializmus segítsége, ennek a társadalomnak a segítsége. Ezért szükséges, hogy pozitívan fogadják a szakszervezetek kezdeményezését, és a lehető legjobb feltételeket teremtsék meg megvalósításához. Támogatjuk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom átfogó munka- és tevékenységfejlesztési programját. Minél jobb munkát fog végezni dolgozóinknak t*z a sokmilliós tömege, annál jobb munkát végeznek az egyes munkaszakaszok, szervezetek és a felsőbb szervek is, annál jobban fog közös müvük sikerülni, annál gyorsabban fog egész társadalmunk előrehaladni. Ezért nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy a szakszervezeti mozgalom jól működjék, és hogy kedvező munkafeltételeket teremtsenek meg a szakszervezeti tisztség- viselők számára. A társadalom fejlődésének folyamata mindig az alsóbb foktól a magasabb felé zajlik le, miközben akadályokkal keil megküzdeni, és a régit újjal kell helyettesíteni. Ez a marxista—leninista dialektika törvénye. Ezért a mi munkánkba is be fielt iktatni az újért, a haladóért vívott küzdelmet a termelésben, a technikában és mindenütt másutt, az emberek gondolkodásában és cselekvésében is, fel kell lépni a konzervatív magatartásformák ellen, harcot kell vívni a fogyatékosságok, a visszásságok, az emberekkel szemben tanúsított bürokratikus magatartás ellen, amely még szintén előfordul néha. Tántoríthatatlanul kell küzdeni azok ellen, akik visszaélnek helyzetükkel, mert ezt még egyesek mindig megteszik ellentétben erkölcsi értékeinkkel és törvényeinkkel. Sok kár keletkezik, sajnos, nemcsak anyagi, hanem az emberek egészségében és ember- éJetekben is a felületessség és a nemtörődömség következtében tűzvészek és különféle más balesetek során. Ezeket a kérdéseket nem kezelhetjük közömbösen. Ez is szerves része a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott program megvalósításáért, társadalmunk továbbfejlesztése programjának valóra váltásáért vívott küzdelmünknek. Éppen ezért szükséges, hogy mindenütt, minden munkahelyen szabad teret biztosítsunk a dolgozóknak, elérjük azt, hogy minden ésszerű javaslatot megvizsgáljanak és felhasználjanak. Számos figyelmeztetés és panasz érkezik hozzánk hazánk minden részéről. Ezek közül számos panasz jogos, és helyre kell hozni a hibákat. Ez azt mutatja, hogy még mindig sok helyen nemtörődöm módon bánnak az emberrel, személyes problémáinak vagy a munkahelyi problémáknak megoldásával. Ezért egyre felelősebb hozzáállást kell tanúsítani e dolgok iránt, nem szabad halogatni megoldásukat, hanem hozzá kell fogni. Ez szerves része annak a nagy politikai nevelési folyamatnak, amelyet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valósít meg, ez a szakszervezetek egyik nagy küldetése. Szakszervezeti mozgalmunk fontos szervezet, amelynek révén megvalósulnak a szocialista demokrácia elvei. Mint a Nemzeti Front egyik legfontosabb szervezete „alul“ és „felül“ egyaránt állást foglal az összes kérdéssel, politikánk, terveink, céljaink alakításával kapcsolatban részt vesz azok megvalósításában, s részt kell vennie és részt is vesz a feladatok teljesítésének ellenőrzésében. Ily módon érvényesíti a munkásosztály és a többi dolgozó politikai súlyát az üzemektől és a nemzeti bizottságoktól kezdve a legfelsőbb párt-, állami és társadalmi szervekig. Fontos szerepet tölt be gazdasági területen is. Közvetlenül a termelésben a szocialista demokrácia más formákon kívül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkája révén is megvalósul. Bár ma már ehhez adottak a lehetőségek és többnyire fel is használják őket, a jövőben tovább fogunk foglalkozni azzal, hogyan erősítsük dolgozóinknak ezt a demokratikus befolyását közvetlenül a termelésben, hogyan használjuk ki még jobban az ezzel kapcsolatos törvényes és politikai lehetőségeket. És végül beszélnünk kell a dolgozók érdeklődésének széles területéről, amelyen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom érvényesíti és támogatja az emberek önrealizálását és a dolgozók demokratikus jogait. A burzsoázia — mivel zsákutcába került és már nem tudja azt állítani, hogy nálunk a termelés stagnál, vagy hogy az emberek rosszul élnek — most széles körű vitába kezd a demokráciáról. Szocialista demokráciánknak olyan pozitívumai vannak, amelyeket semmilyen polgári demokrácia soha még csak meg sem tud közelíteni, mert nem tudja biztosítani azt a szociális egyenlőséget és azt a társadalmi igazságosságot, amely nálunk széles körben megvalósult. A demokratikus, humánus, szocialista társadalomnak ezen vonásairól a polgári társadalomban álmodni sem lehet. Szocialista jelenünk hőse a dolgozó ember, aki társadalmunkban minden érték létrehozója, korunk hőse. Elég sok olyan elvtárs van itt jelen, akik átélték a csehszlovákiai polgári demokrácia időszakát, ezt a demokráciát a burzsoázia a közép-európai demokrácia mintaképévé nyilvánította. Igen, az alkotmányban benne volt, hogy minden ember egyenlő a törvény előtt, meg más szép szólamok is voltak ott. Vajon hogyan élt azonban valójában a munkás ebben a polgári demokratikus Csehszlovákiában, ahol több mint egymillió munkanélküli volt? Harcolnia kellett legelemibb jogaiért, a munkához, a megélhetéshez, a puszta léthez való jogáért. Vajon hogy élt Csehszlovákia lakosságának 80 százaléka, a proletariátus és a kisparasztság? Milyenek voltak valódi szabadságjogai? íme, ezt kínálja nekünk a polgári propaganda a dolgozó ember demokráciájának mintájaként. Csakhogy munkásságunk, parasztságunk, dolgozóink örökre elvetették ezt a polgári demokráciát, kezükbe vették az uralmat, és építik saját demokráciájukat, a szocialista demokráciát. Társadalmi rendszerünk legádázabb ellenségei sem mernek már nyíltan olyan követeléssel fellépni, hogy „adjátok vissza a gyárakat a részvény- társaságoknak, és a nagybirtokokat az uraknak“. Tudják, hogy ez reménytelen dolog. Ezért trójai falovat vettek igénybe, a szocializmus „megjavításának“ jelszavát. Sohasem állítottuk, hogy társadalmunkban nem fordulnak elő problémák vagy fogyatékosságok. Mi nem rejtjük el őket, éppen ellenkezőleg, küzdelmet vívunk megoldásukért, felszámolásukért mindenütt, ahol csak előfordulnak. Ezek az emberek azonban a szocializmus „megjavításának“ jelszavával alá akarják ásni a szocializmus alapját, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát, a kommunista párt vezető szerepét, a marxista—leninista ideológiát, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat. Ugyanúgy, mint 1908-ban, alá akarják ásni azokat az alapokat, amelyeken társadalmunk épülete áll. A megsértett és hajótörött egyéneknek ezek a követelései, amelyek még előfordulnak és ellenünk a burzsoá politikát segítik, nem számíthatnak társadalmunkban sikerre. Aki elszakad a munkásosztály és a dolgozó nép alapvető érdekeitől, az eleve elvesztett játszmába fog, és csak a történelem szemétdombjára kerülhet. Munkásosztályunk, dolgozóink annyire fejlettek, pártunk annyira szilárd, és szocialista társadalmunk annyira konszolidált, hogy egyértelműen kijelenthetjük: semmilyen fordulatra nem kerülhet sor Csehszlovákiában a dolgozó nép helyzetét illetően, semmilyen más utat nem fogunk keresni a fejlett szocialista társadalom építésén kívül. Gondoskodunk a munkásosztály, dolgozó népünk és szocialista társadalmunk forradalmi vívmányainak védelméről is. Nem áruljuk el azon forradalmi harcok hagyományait, amelyekben nemzeteink sok becsületes fia ontotta vérét. Elég erőnk van ahhoz, hogy következetesen tovább haladjunk megkezdett forradalmi, szocialista utunkon. Erről az útról senki sem térít le minket. Belső feladataink megoldása közben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy védelmezzük nemzeteink szabadságát és államunk függetlenségét. A CSKP XV. kongresszusa történelmi tapasztalatainkkal összhangban ismét egyértelműen hangsúlyozta, hogy szabadságunknak, függetlenségünknek és szocialista társadalmi rendszerünk védelmének záloga a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való szilárd szövetség. Ez a politika, amely a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom politikája is, biztosítja népünk békés életének távlatait, ezért a jövőben is következetesen követni fogjuk. A világban nagy küzdelem folyik a meglevő problémák békés megoldásáért, a nemzetközi feszültség enyhítésének folytatásáért. Brezsnyev elvtárs május 24-én, kedden az SZKP Központi Bizottságának ülésén megtartott beszédében kimondta azt a fontos gondolatot, bogy jelenleg már adott a reális lehetőség a világháború elkerüléséhez, de ennek érdekében még sokat és intenzíven kell fáradozni. A tartós békének e nemes gondolatáért és azon borzalmas pusztulás megelőzéséért, amelyet egy modern háború hozna, valóban rengeteget kell tenni. A Szovjetunióval vállvetve továbbra is tántoríthatatlanul fogunk küzdeni a békéért és a társadalmi haladásért. Támogatjuk a népek együttműködésének, egyenjogú kapcsolatainak, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének gondolatát, azt akarjuk, hogy jó kapcsolatokat alakítsunk ki a szomszédos burzsoá államokkal is. Támogatjuk a helsinki értekezlet határozatait, és minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy megvalósuljanak. Természetesen ugyanezt elvárjuk a többi aláíró országtól is. Kedvezően fogadunk és támogatni fogunk minden ezzel kapcsolatos pozitív lépést. Nem hagyjuk azonban figyelmen kívül, hogy a világban még mindig vannak reakciós, militarista és revansiszta erők, amelyek minden lehető alkalmat felhasználnak arra, hogy eltorlaszolják ezt az utat, hogy bonyolultabbá tegyék a népek kapcsolatát, és mérgez* zék a nemzetközi légkört. Hiszünk abban, hogy Nyugaton, a másik táborban is felülkerekedik a józan ész, és győzedelmeskedik a különféle kalandorok felett. Keresni akarjuk az országok közti kapcsolatuk továbbfejlesztésének konstruktív módozatait. Ezzel a céllal fogunk részt venni a helsinki Záróokmány teljesítéséről megtartandó belgrádi találkozón is. Reméljük, hogy ezt a találkozót senki sem törekszik más célokra felhasználni. Ha azonban mégis ez történne, a kihívásra válaszolni fogunk. Életünk, társadalmunk elég érvet ad a kezünkbe. Beszédének befejező részében Gustáv Husák elvtárs megállapította, hogy a növekvő feladatokkal párhuzamosan természetesen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatai is növekednek. Ezzel együtt azonban erőink és lehetőségeink is fokozódnak. Nagyra értékeljük — mondotta —, hogy a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom ebből a fejlődési tendenciából indul ki, és tovább fogja gazdagítani sokoldalú tevékenységét, javítani fogja munkáját oly módon, hogy a legközelebbi szak- szervezeti kongresszuson is pozitív eredményeket értékelhessünk. Husák elvtárs biztosította a kongresszus küldötteit arról, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Nemzeti Front, állami szerveink teljes mértékben támogatják a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak ezt a munkáját. Ilyen, egyre fokozódó támogatásban kell részesülniük a szakszervezeti alapszervezeteknek minden munkahelyen. Minél jobb munkát fognak végezni a szakszervezetek, annál erősebb lesz szocialista társadalmunk, annál boldogabb lesz az emberek élete is. Husák elvtárs köszöntötte a külföldi testvéri szakszervezeti szövetségek küldöttségeit, amelyek a kongresszusra minden földrészről nagy számban jöttek el, s kifejezte teljes szolidaritásunkat azon testvéri szakszervezetek iránt, amelyek bonyolult körülmények közepette végzik munkájukat. Biztosította őket arról, hogy a csehszlovákiai dolgozók támogatják őket a nemzeti felszabadításért, a demokratikus és a szociális jogokért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmünkben. Végezetül sok sikert kívánt a IX. szakszervezeti kongresz- szus tanácskozásához és a kongresszus határozatainak valóra váltása terén végzendő munkához. Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetnek Össz-szövetségi Központi Tanácsának elnöke, az SZKP KB tagja, a szovjet szakszervezeti küldöttség vezetője üdvözlő beszédet mondott a IX. szakszervezeti kongresszuson. {ČSTK-felv.)