Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-27 / 144. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMÜNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. május 27. PÉNTEK BRATISLAVA 0 XXX. ÉVFOLYAM 144. szám # Ára 50 fillér A FOGYASZT!) ÉRDEKÉBEN írta: DEZIDER GOGA, az SZSZK kereskedelmi minisztere A népgazdaság egyetlen ágazata sem hal ki olyan közvet­lenül a társadalom mindennapi életére, mint éppen a bel­kereskedelem. Hiszen az üzletek ezrei, az áruházak és be­vásárlóközpontok egész sora nagymértékben formálja váro­saink és falvaink arculatát. Az elárusítóhelyeken kura reg­geltől késő estig igen sok vásárló fordul meg, s nem kevés aznknak a száma, akik a kirakatok előtt szemlélik, értékelik a kiállított árut. Ezért joggal tulajdonítunk a belkereskedelemnek — gaz­dasági szerepe mellett — egyre nagyobb társadalmi és poli­tikai jelentőséget. A hazai piac stabilitásának fenntartása és kifogástalan minőségű áruval való egyre jobb ellátása rend­kívül fontos feladat, mert a szocialista népgazdaság tervezett fejlesztésének eredményeit többek között aszerint is mérle­geljük, hogy milyen mértékben sikerült kielégíteni a lakosság szükségleteit. Ugyanakkor a megfelelő áruval ellátott üzletek a hazánkba látogató külföldi vendégekkel is szemléltetik társadalmi rendszerünk előnyeit. A termelésben, a kereske­delemben és a szolgáltatásokban dolgozóknak ezért becsület­beli ügyük, hogy munkájukkal és tetteikkel hozzájáruljanak az emberek elégedettségéhez, s így segítsenek szilárdítani a CSKP politikája iránti bizalmat. Pártunk programjából kiindulva az 5. ötéves tervidőszakban a lakosság életszínvonalának növelése terén jelentős sikereket értünk el. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az egyéni fogyasztás jelentős, közel 33 százalékos növekedése mellett a társadalmi fogyasztás növekedése elérte az 53 százalékot. Az egyéni fogyasztás színvonala tekintetében hazánk világviszonylatban is a legfejlettebb országok közé tartozik. Az egy lakosra eső élelmiszerfogyasztás megközelíti a 3UÜ0 kalóriát. Magas színvonalú a háztartások felszereltsége, s a textiláruk és cipők iránti kereslet lényegében telített. Az életszínvonal emelkedése nálunk alapvetően különbözik a kapitalista orszá­gokban tapasztalt tendenciáktól. Szemlélteti ezt az is, hogy 1970—1975 között miként növekedtek a létfenntartási költ­ségek. Amíg hazánkban az említett időszakban ez a növe­kedés nein egészen egy százalékot tett ki, addig például Ausztriában több mint 40, Nagy-Britanniában több mint 80, és a kevésbé fejlett európai országokban mintegy 200 szá­zalékkal növekedtek a létfenntartási költségek. Belkereskedelmünk kiemelkedő eredményei mellett tudato­sítjuk azonban u problémákat is, s ezek megoldásának fo­kozott figyelmet szentelünk. A hibák eltávolításához kiinduló­pontot jelent a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén elfogadott határozat. A CSKP KB Elnöksé- gének jelentése — amely a CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak teljesítésével foglalkozik a lakosság anyagi szük­ségletei kielégítésének és a hazai piac további fejlesztésének területén — igen találóan vázolja további feladatainkat. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell az Elnökség jelentésének azt a részét, amely felhívja a figyelmet arra, hogy „a 6. ötéves tervidőszakban a lakosság anyagi fogyasztásának nö­vekedése döntő mértékben függ attól, hogyan dolgozunk, hogyan sikerül megvalósítani céljainkat a források kialakí­tásában. Emellett nem bármilyen források kialakítása a cé­lunk. Olyan forrásokra van szükségünk, amelyeket maximális hatékonysággal, gazdaságossággal, munkatermelékenységgel és kiváló minőségű munkával alakítunk ki.“ Amint azt a CSKP Központi Bizottságának határozata is hangsúlyozza, e gondolatok megvalósítása a belkereskedelmi tevékenység állandó javítását igényli. A lakosság fogyasztási cikkekből való igényeinek kielégítése céljából alapvetően meg kell javítani az együttműködést a kereskedelem és a termelés között. Az együttműködés megjavítása nélkül elképzelhetetlen a hazai piac minőségének javítása terén kitűzött feladatok teljesítése. Tudatosítjuk, hogy a hazai piacellátásban megnyilvánuló fogyatékosságok — amelyek a kereskedelem, vagy a termelő részéről objektív, vagy szubjektív tényezőkből erednek — gyakran megkeserítik a fogyasztók életét. Ezért intenzívebben keressük a megoldásokat. A hiánycikkek esetében a meg­oldást főként a termelés és a kereskedelem szállítói-meg­rendelői kapcsolatának javításában látjuk. Az áruválaszték gazdagítható továbbá a fogyasztási cikkek nagyobb mennyi' ségű behozatalával. Ezt a lehetőséget eddig kevéssé hasz­náltuk ki. Ezért a KGST-országnk belkereskedelmi minisz­tériumaival együttműködve méí? jobban kibővítjük az áru­csereforgalmat. A dolgozók fokozott igényeinek kielégítése szempontjából alapvető kérdés a fogyasztási cikkek minőségének javítása. Ennek érdekében a termelőkkel és a kereskedelmi vállalatok­kal szemben tanúsított igényesebb hozzáállásunkkal valósítjuk meg a minőség további javítására irányuló programunkat. Szervezési-műszaki, törvényhozási és káderintézkedésekkel jobb feltételeket teremtünk ahhoz, hogy minőségileg kifogá­solható áru ne kerüljön a kereskedelmi hálózatba. Ennek érdekében megszigorítjuk az ellenőrzést, ami a kereskedelem számára lehetővé teszi a gyártmányok átvevésének határozot­tabb megtagadását, amennyiben azok az előírt, vagy jóvá­hagyott minőségnek nem felelnek meg. A lakosság áruellá­tása, a piackutatás, az áru minőségének irányítása, a szállítói­megrendelői kapcsolatok, a kereskedelem irányító és ellen­őrző tevékenysége, valamint a lakosság bevásárlási lehető­ségeinek bővítése terén jelentkező problémákat a hazai pia« fejlődésének minőségileg magas fokán kell megoldanunk. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságai határozatának jelentős szerepe lesz az ilyen hozzáállás kialakításában. A ha­tározatok következetes teljesítéséhez nagyban hozzájárni a belkereskedelem dolgozóinak munkakezdeményezése, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére bontakoztatnak ki. A szakszervezetek IX. kongresszusa folytatta tanácskozását AZ ERŐ, AZ EGYSÉG, A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS JEGYÉBEN (Tudósítónktól) — A IX. szakszervezeti kongresszus második napjának tanácskozá­sait is a lelkesedés, a derűlá­tás a szocializmust építő dol­gozók egysége és a proletár in­ternacionalizmus jellemezte. A díszemelvényen csakúgy, mint az előző napon, a CSKP KB, a Nemzeti Front. KB és a CSSZSZK kormányának, valamint a Szak- szervezetek Világszövetségének a küldöttsége és nyolcvan kül­földi szakszervezet képviselői foglaltak helyet. A tanácskozásokat pontosan 9 órakor Josef Válek, az Észak-morvaországi Kerületi Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Az első vitafel­szólaló Éva Aiholcová, a litvinovi Csehszlovák-Szov­jet Barátság Vegyi Üzem kül­döttje, a szocialista gazdasági integráció keretében épülő pet- rokémiai üzemről és az üzem­mel kapcsolatos tervekről be­szélt, majd az észak csehorszá­gi kerületben gyorsan terjedő szaratovi mozgalom qazdasági eredményeit ismertette. Hana Ružičková, a Pe­(F oly tat ás a 2. oldalon) (a CSTK felvétel»] A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmi nagymértékben hozzájárul a sikerekhez Gustáv Husák elvtárs beszéde az FSZM IX. kongresszusán Beszédének bevezető részében Gustáv Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, a csehszlovák kormány és a je­lenlevő küldöttség valamennyi tagja nevében, valamint a saját nevében szívélyesen üdvözölte a IX. szakszervezeti kongresz- szust, a kongresszus küldötteit, valamint dolgozóinknak a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lomban tömörülő sokmilliós tö­megét. így folytatta: A IX. szakszer­vezeti kongresszus jelentős po­litikai esemény államunk és társadalmunk életében. Kicsú- csosodását jelenti nagy politi­kai és szervezési előkészületei­nek, valamint dolgozóink nagy munkaaktivitásának és társa­dalmi elkötelezettségének. A munkahelyi szakszervezeti alap­szervezetek keretébe, majd az egyes konferenciákon és kong­resszusokon csaknem 6 600 000 szakszervezeti do gazó és kép­viselői megvitatták a szakszer­vezeteket érintő kérdéseket, munkahelyi problémáikat, sike­reiket és gondjaikat, egyszer­smind az egész társadalom fel­adatait és problémáit is. Ez a nagy aktivitás, amelyet az egész szakszervezeti mozgalom fokozott tevékenysége jellem­zett, s amely jelentős mérték­beli hozzájárult a szocialista felajánlásuk teljesítéséhez, nagy jelentőségű egész társa­dalmunk számára. A kongresszus előkészítésé­ben mindenekelőtt a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom és egész társadalmunk mély belső demokratizmusa tükröződött. A munkások, a mezőgazdasági dolgozók, az értelmiségiek és a lakosság többi csoportjai kife­jezhették és ki is fejezték ál­láspontjukat társadalmunk ösz- szes Időszerű problémájával kapcsolatban, számos nagyon értékes és ösztönző észrevételt, javaslatot és szocialista fel­ajánlást tettek. A kongresszust megelőző gyűlések és konferenciák má­sik, számunkra nagyon fontos tanulsága az, hogy dolgozóink egyértelmű támogatásukat fe­jezték ki a CSKP politikája és szöcialista államunk iránt, bi­zalmat nyilvánítottak e politika iránt, s kifejezték meggyőződé­süket helyességéről. Harmadszor, e gyűléseken és konferenciákon kifejezésre ju­tott az a szándék is, hogy to­vábbra is, s még energikusab- ban és elkötelezettebben fo­gunk küzdeni azon feladatok megvalósításáért, amelyek gaz­dasági téren és a társadalmi élet más területein állnak előt­(ČSTK) — Befejeződött Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának kétnapos tanács­kozása. A résztvevők véleményt cse­réltek az európai béke, biz­tonság és együttműködés egyes időszerű kérdéseiről és a hel­sinki konferencián részt vett országok képviselőinek belgrá di értekezletéről. A tanácsko­zás résztvevői megállapították, hogy a június 15-én Belgrád­ban kezdődő előkészítő talál­kozón kell dönteni, a helsinki Záróokmánynak megfelelően, az idén ősszel összehívásra kerülő fő találkozó időpontjá­ról, tartamáról, ügyrendjéről és más kérdéseiről. \ A miniszterek fő figyelme az őszi belgrádi találkozó fél­tünk. Ezért nagyon pozitívan értékeljük azt a munkát, ame­lyet a kongresszus előkészíté­se során végeztek. A gyűlések ezrein megmutat­kozott, mi az, amiért népünk él, amiért harcol, amire büsz­ke, és mi az, ami gondot okoz. Ez hazánk jelenlegi életének képe, azé az országé, amelyben a dolgozók, a szakszervezeti ta­gok milliói küzdenek és fára­doznak a szocializmus felvirá­goztatásáért, népünk életkörül­ményeinek további javításáért és a béke megőrzéséért. Őszintén örültünk annak, hogy az a légkör, amely a IX. szak- szervezeti kongresszus előké­születeit jellemezte, most át­hatja a kongresszusi termet és a kongresszus tanácskozását is. !Folytatás a 3. oldalonJ adataira irányult. Ennek, vé­leményünk szerint, a jövőbe kell tekintenie és az európai béke, biztonság és együttmű­ködés eszméjének kell azt át­hatnia. A külügyminiszterek a ta­nácskozás befejeztével egyhan­gúlag közös közleményt hagy­tak jóvá. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter tegnap ebédet adott a Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri értekezlete résztvevői­nek tiszteletére. Az ebéden, amely szívélyes, elvtársi lég­körben folyt le, Andrej Gro­miko szovjet és Peter Mlade- nov bolgár külügyminiszter rö­vid beszédet mondott. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents