Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-21 / 138. szám, szombat

A LAKOSSÁG ANYAGI SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSE ÉS A HAZAI PIAC TOVÁBBI FEJLESZTÉSE A lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében A 6. ötéves teryi^őszííftban, közismert okoknál fogva, ezen a területen a dol­gozók számánatc csupán 2—3 százalé­kos növekedésével számolhatunk. Úgy látszik, hogy át kell értékelnünk a munkaerők szabályozásának eddigi rendszerét, mégpedig úgy, hogy lehető­vé tegye a kiegészítő erőforrásokból származó, helyileg kötött dolgozók korlátozás nélküli felhasználását, téte­lenként felsorolt tevékenységekben. Ezzel egyidejűleg következetesebben kell foglalkoznunk a dolgozók képesí­tése szüntelen elmélyítésével, keresve annak útját-módját, hogy több hivatást is elsajátíthassanak. Ugyanakkor fel­tétlenül szükséges lesz hatásosabban megoldani a szakmailag felkészült mű­szaki-gazdasági dolgozók képzését, akikből érezhető a hiány a szolgálta­tásokban és a nemzeti bizottságokban. A szolgáltatások területén is előre kell látni a fejlődést és idejében meg kell teremteni a lakosság szükségletei jövőbeli kielégítésének feltételeit. Ez megkívánja a fejlődésüket feltételező tényezők megismerését is. Tekintetbe kell venni főleg a népesedési tényező­ket, a családok növekvő ellátottságát tartós személyi fogyasztási cikkekkel, a lakosság kiadásainak és jövedelmé­nek struktúráját, a mezőgazdaság ipar- szerűsítésének mértékét, a kemizálás és az automatizálás fejlődési irányza­tait, a jövő háztartásainak fogyasztási szokásait. Ez sok munkát követel meg egyrészt a gyakorlat dolgozóitól, más­részt megkívánja ebben a tevékenység­ben a teoretikusok nagyobb részvételét is. Ezért számolunk az egész tudomá­nyos-kutatási alap kapacitásának in­tenzívebb és szervezettebb kihasználásá­val. Igyekezetének célja legyen a szol­gáltatások fejlődésével és e fejlődés feltételeivel kapcsolatos prognózisok kidolgozása. Helyes az, hogy az illetékes közpon­ti szervek, főleg a nemzeti belügymi­nisztériumok, a kerületi nemzeti bizott­ságok és az általuk erre a célra léti'e- hozott szervezetek komplex módon és tüzetesen foglalkoztak ezekkel a kérdé­sekkel. Itt többek között a termelés, a kereskedelem, a helyi gazdaság és a termelőszövetkezetek szolgáltatásai kü­lönféle érdekeinek összehangolásáról van szó. És ez igen bonyolult munka, amelyet a központi bizottság ülése után el kell végeznünk annak érdekében, hogy ezen a területen jobban kielégít­sük lakosaink szükségleteit. Az ülésünkön megtárgyalásra kerülő kérdések egész komplexuma szorosan érinti az összes fokozatú nemzeti bi­zottságot. Ezen a területen nagy és ér­demdús munkát végeztek el, amelyet lakosságunk tud a legjobban felmérni. Közvetlenül felelnek a szolgáltatások túlnyomó részének fejlesztéséért, részt vesznek a kereskedelmi hálózat bővíté­sének, a boltok széthelyezésének, az eladási Időnek eldöntésében, irányítják a munkaerőkkel való gazdálkodást. A helyi feltételek konkrét ismeretében rendelkeznek annak minden feltételé­vel, hogy cselekvően hassanak a lakos­ság szükségletei kielégítésének színvo­nalára. Választási programjaikban, fő­leg a Z-akció keretében számolnak az­zal, hogy a polgárok az eddiginél még nagyobb mértékben önként részt vesz­nek a boltok, a különféle berendezé- sk és a kommunális szolgáltatási léte­sítmények építésében és rekonstruk­ciójában. Ezen a területen vitathatatlan a nem­zeti bizottságok felelőssége és az il­letékes állami, valamint a gazdasági szervezeteknek tiszteletben kell tarta­niuk szerepüket. Abból kell kiindulni, hogy a nemzeti bizottság adott területi hatáskörében köteles gondoskodni az egész gazdasági történésről és egyezte­meg és megvannak e a feltételeik döntéseik meghozatalához. Valamennyien tudjuk, hogy a keres­kedelemben és a szolgáltatásokban több oknál fogva nehéz a pártpolitikai munka. Ennek oka az ezen a területen foglalkoztatott csaknem egymillió dol­gozó szociális összetétele, a magas korátlag, a specifikus munkafeltételek, elsősorban az alkamazottak szétforgá- csoltsága, a kis kollektívákba való tö­mörülése. A CSKP XV. kongresszusa óla a ke­A CSKP Központi Bizottságának 7. ülésér 'Felvétel: CSTK) téséről. Hiszen éppen a nemzeti bizott­ság, annak képviselői és dolgozói azok, akiktől, a polgárok elsősorban elvárják a segítséget és a hibák helyrehozását. A nemzeti bizottsági szervek tevé­kenységében helyénvaló lesz megerősí­teni főleg ellenőrző szerepüket, hogy az jobban támaszkodjon a képviselők, a polgári bizottságok és a fogyasztói ta­nácsok tapasztalataira. Egyszerűen arról van szó, hogy jó­val határozottabban lépjenek fel állam- hatalmi szervekként és sokkal nagyobb mértékben éljenek azokkal a lehetősé­gekkel, amelyek feltárulnak előttük ezen a fontos területen. Szükséges a nemzeti bizottságok és a központi ágazati szervek szorosabb együttműködése. A belkereskedelmi mi­nisztériumok és alárendelt gazdasági szervezeteik kötelesek szorosan együtt­működni a nemzeti bizottságokkal, tá­jékoztatni őket kerületi, járási és vá­rosi szándékaikról, tiszteletben tartani a nemzeti bizottságok döntéseit a ha­táskörükbe tartozó kérdésekben és ke­resni a legmegfelelőbb megoldásokat ott, ahol elkerülhetetlen az együttmű­ködés. Ilyen feltételek között a nemzeti bi­zottságok ebben az ötéves tervidőszak­ban is kétségtelenül teljesítik mindazt, amit a kereskedelem és a szolgáltatá­sok területén választási programjaik­ban feladatként kitűztek. reskedelemben és a szolgáltatásokban megnövekedett a tagság több mint 161)00 új taggal és tagjelölttel. A területi pártszerveknek foglalkoz­niuk kell valamennyi taggal és tagje* lölttel, időnként egybe kell őket hívni, meg kell velük vitatni a problémákat és a pártmunkában szerzett tapasztalatokat* Azokban a kerületekben és járásokban, ahol a pártbizottságok élnek ezzel a munkaformával, jó eredményeket ér­nek el. Ezzel egyidőben tervszerűen bővíteni kell a tagságot elsősorban azokon a szakaszokon, ahol döntő a párt politi­kájának megvalósítása. Elsősorban jó üzletvezetőket, elárusítókat, a vendég­látóüzemek legjobb dolgozóit, a szol­gáltatások legjobb dolgozóit kell fel­venni a pártba. A kereskedelem és a szolgáltatások politikai jelentősége többek között ab­ban rejlik, hogy több százezer alkalma­zottja naponta közvetlen kapcsolatban áll a széles közvéleménnyel. Nemcsak az a feladatuk, hogy eladják az árut és szolgáltatásokat nyújtsanak, ezen­kívül politikailag helyesen kell reagál­niuk a vásárlók, illetve megrendelők cselekedeteire, észrevételeire, esetleges bírálatára. Az emberek többsége — és ez termé­szetes — mindig szívesen veszi és ér­tékeli a kedvességet, szolgálatkészsé­get, a szaktanácsokat, a körültekintő emberséget. Ugyanakkor jogosan elíté­lik az olyan magatartást, amely ellen­tétben áll a legalapvetőbb illemszabá­lyokkal. Ugyancsak kedvezően hat a tisztaság, a rend, az ízlésesen elrende­zett kirakatok, valamint a jó munka- szervezés az üzletekben. A kereskedelemnek és a szolgáltatá­soknak éppen ez az oldala nagy igé­nyeket támaszt a pártalapszervezetek ideológiai nevelő munkájával, ugyan­úgy a szakszervezetek és a Szocialista Ifjúsági Szövetség tevékenységével szemben. Arra kell törekedni, hogy a kereskedelem és a szolgáltatásokban dolgozó kommunisták kellő időben és jól tájékoztassák az ország alapvető politikai és gazdasági problémáiról, hogy jól tudjanak tájékozódni a legfon­tosabb politikai kérdésekben. Ez fon­tos feltétele annak, hogy pozitívan be­folyásolhassák munkatársaikat és a vevőket. Mindent az ember boldogságáért és jólétéért Igényes feladatok a kommunisták előtt ' Elvtársak! A hazai piac további fejlődésével és az anyagi szükségletek kielégítésével kapcsolatos problémák érintik vala­mennyi dolgozónk életét. A ma meg­tárgyalt feladatok megkövetelik, hogy a sikeres teljesítésükért folytatott küz­delem élére a kommunisták, a párt­szervek és -szervezetek álljanak. Megköveteljük tőlük, hogy nagyobb igényességgel és határozottabban tel- " jesítsék a Központi Blzpttság által el­fogadott határozatokat a belső piac to­vábbi fejlesztésében, valamint azon problémák ős fogyatékosságok megol- - dásában, amelyekre ma bírálóan rá­mutattunk. Munkájuknak céltudatosan az á’lami és szövetkezeti kereskedelem, a közétkeztetés, a szállodai létesítmé­nyek, a helyi gazdálkodási üzemek és az ipari szövetkezetek munkájának to­vábbi javítására kell irányulnia. Értékelni kell azt a munkát, amelyet a kerületi és járási bizottságok eddig a kereskedelem és a szolgáltatások te­rén végeztek. Gondosan figyelemmel kíséri az ellátás helyeztét és színvo­nalát, áttekintésük van az árualapról, a kereskedelmi hálózatról, arról, hogy a helyi gazdálkodási üzemek és az ipa­ri szövetkezetek hogyan javítják a szol­gáltatások minőségét, valamint arról is, milyen figyelmet szentelnek ezek­nek a kérdéseknek az illetékes nem­letí bizottságok, főleg kommunista dol­gozói. Ezt helyesnek tartjuk. Szüksé­gesnek tartjuk azonban, hogy ezek a szervek egyre intenzívebben foglalkoz­zanak a kereskedelem és a szolgáltatá­sokban kifejtett konkrét pártmunkával, az eddiginél következetesebben, diffe­renciáltan viszonyuljanak az alapszer­vezetekhez és irányításukhoz. Állan­dóan keresni kell annak módját, ho­gyan segíthetnék még jobban az alap­szervezeteket aktivitásuk fokozásában, hogyan fokozhatnák politikai-szervező és ideológiai-nevelő munkájuk haté­konyságát. A kereskedelem és a szolgáltatások pártszervezeteinek mai helyzete nagy igényeket támaszt a pártélettel, rend­szerességével, a kádermunkával és ál­talában a párt befolyásának érvényesí­tésével szemben, nagyobb követelmé­nyeket támaszt minden egyes párttag és párttagjelölt személyes példamuta­tásával szemben. Ebből kell kiindulni a pártmunka irányításában. A pártszervezeteknek elsősorban mé­lyebben be kell hatolniuk az adott szakasz problémáiba, tanulmányozniuk kell a problémák okait, fokozatoson meg kell javítaniuk felismerő és elem­ző tevékenységüket. Elsősorban a veze­tőknek kell megteremteniük a feltéte­leket az ilyen munkamódszerhez. Nem lehet számukra közömbös, hogyan dol­goznak az alapszervezetek, mivel fog­lalkoznak, milyen kérdéseket oldanak A pártunk Központi Bizottsága által elfogadott határozatok fontossága meg­követeli, hogy igényesebbek legyünk a kádermukában. Különösen a kereskedelemben és a szolgáltatásokban az egyik legfontosabb feladat az emberek kiválasztása és fel­készítése a különféle funkciók betölté­sére. Ezt tanúsítja a vezető dolgozók korösszetételének elemzése is. Figyel­münket elsősorban a fiatalokra kell for­dítanunk, nagy figyelmet kell szentel­nünk nevelésüknek, politikai és szak­mai felkészítésüknek. A kádermunká­ban távlati terveket kell kidolgozni el­sősorban azok kiválasztásával, szakmai és politikai felkészítésével kapcsolatban, akik a következő években fokozatosan átveszik a vezető funkciókat. Ülésünk határozatainak megvalósítá­sában sokat tehetnek és bizonyára so­kat is tesznek a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek. Értékeljük, hogy főleg a szakszervezetek tettek sokat a kezdeményezés fejlesztéséért, a mun­kafeltételek javításáért és nem kisebb mértékben tagjaik állandó neveléséért., Az illetékes szakszervezeti szövetsé­gek konferenciáinak határozata szelle­mében a Jövőben fokozott hatást kell gyakorolniuk a kereskedelem és a szolgáltatások dolgozóinak politikai ne­velésében, a szocialista verseny fejlesz­tésében, a legjobb dolgozók és kollek­tívák tapasztalatainak fejlesztésében. Az állami és a szövetkezeti kereske­delemben a dolgozók mintegy 90 szá­zaléka vesz részt a szocialista verseny­ben. Ezért nagy figyelmet kell fordíta­ni az elért eredményekre, a kötelezett­ségvállalások teljesítésére és arra is, hogy a verseny helyes irányban fejlő­dik-e. Ne felejtsük el, hogy a kereske­delem és a szolgáltatások dolgozóinak munkáját és kezdeményezését dolgozó­ink tulajdonképpen naponta ellenőrzik. A szocialista munkabrigádok, a meg­tisztelő címért versenyző kollektívák, a példás ifjúsági kollektívák példamu­tatásukkal rámutatnak, milyennek kel­lene lennie a szocialista kereskedelem­nek és a szolgáltatásoknak. Annak el­lenére, hogy nem dolgoznak mindig új üzletekben és részlegekben sem a leg­jobb feltételek között példás szolgálta­tásokat nyújtanak, s kollektívájukban nem fordulnak elő olyan fogyatékossá­gok, amelyekkel még másutt, sajnos, találkozunk. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteletére kibon­takozó kezdeményezés és szocialista verseny elsősorban a terv minőségi feladatainak teljesítésére irányul, s hozzájárul az árusítás és a szolgálta­tások gazdaságosságának, kulturáltsá­gának fokozásához. A szállítói—megrendelői kapcsolatok megjavítása és a hazai piac ellátásának javítása szempontjából nagy jelentősé­gűek a kereskedelmi és a termelőszer­vezetek közös szocialista felajánlásai. E felajánlások fokozatos kiterjesztésé­vel az iparcikkek területére lényege­sebb javulást érhetünk el a fogyasztói kereslet kielégítésében. Az utóbbi években sok fiatal lépett a kereskedelem és a szolgáltatások szol­gálatába. Több mint negyedmillió 30 évesnél fiatalabb dolgozó dolgozik ezen a területen .vagyis az alkalamot- tak csaknem egyharmadát képezik. Lelkesedésüket, érdeklődésüket és kez­deményezésüket jobban ki kell hasz­nálni, teret kell biztosítani alkotó mun­kájukhoz. A párt XV. kongresszusa konkrét cé­lokat tűzött ki az ifjúság körében vég­zett munka számára. Ezzel összhang­ban a kereskedelem és a szolgáltatások sajátos viszonyai között az eddiginél sokkal hatékonyabb formákkal kell hatnunk a fiatal dolgozókra úgy, hogy fokozzuk szocialista osztályöntudatu­kat, és elmélyítsük viszonyukat a szo­cializmushoz. Az idősebb, tapasztaltabb dolgozók kollektíváinak segítséget kell nyújta­niuk a fiataloknak, meg kell őket ta­nítaniuk a munkához való helyes vi­szonyra, a személyes és kollektív fele­lősségérzet, a fogyatékosságok és a rendetlenség bírálatára, a záldozatkész ségre és a szerénységre. Meg kell taní­taniuk a fiatalokat a szakma és a mun­kaszeretetre. A kommunistáknak a szakszerveze­tekben és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetségben át kell adniuk tapasztalatai­kat a fiataloknak, akik ezeket a jövő­ben teljes mértékben kamatoztathatják majd. Nem kell félni attól, hogy a fia­talokat gazdasági funkciókkal és fele­lősséggel bízzuk meg. Ez kétségtelenül megtérülő befeketés, amely a jövőben a kereskedelem és a szolgáltatások jő munkájában, állampolgáraink elégedett­ségében mutatkozik meg. Elvtársak! Szocialista társadalmunk építésének évei szemléltetően tanúsítják, hogy pártunk sohasem tért el alapelvétől, a küldetésének és tevékenységének alapját képező elvtől: mindent az em­ber boldogságáért és jólétéért. Ebből indul ki pártunk XV. kongresz- szusának irányvonala. Ebből indulunk ki mi is mindennapi áldozatkész, alko­tó és örömteli munkánkban. Örömteli azért, mert sajátunkon, saját magunk számára dolgozunk, azért, mert gyö­nyörű hazánk, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság fejlesztésén fáradozunk. BEB 1977. V. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents