Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-21 / 138. szám, szombat

A LAKOSSÁG ANYAGI SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSE ÉS A HAZAI PIAC TOVÁBBI FEJLESZTÉSE

A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését Ľubomír Štrougal terjesztette elő

(A jelentés első részét lapunk tegna- pi számában közöltük.)

Az Igazat megvallva, a termékfejlesztési folyamat egyelőre igen ösz- tönszerűen zajlik, és sajnos nem ritka az az eset, amikor termékfejlesztésnek nevelik az olyan változást, amelynek a termékfejlesztéshez semmi köze sincs, vagy csak egészen elhanyagolható jelentősége van a belföldi piac helyzetének javítása szempontjából. A vigasztalan helyzetet tovább rossza bbít- ja az a tény, hogy az Állami Vizsgáló Intézet kénytelen a termékfejlesztési javaslatoknak csaknem a felét elvetni az alapvető követelmények nem teljesítése miatt.

Például ami a textilipari árukat illeti, a tavalyi évben vitathatatlanul javult a színek, a fazonok és a divatkivitelezések választéka, de az idén a kereskedelem követelményeit már csak részben sikerül a megfelelő választékban teljesíteni. Hasonló a helyzet a lábbelivel, a kárpitozott bútorral és a bútor-darabáruval.

Már hosszabb ideje nem teljesítik a termékfejlesztési tervet a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium vállalatai. A tavalyi évre tervezett 104 termékfejlesztés közül csak 49 új termék szállításáról, az idei évben eddig tervezett 43-ból pedig csak 20 termék szállításáról kötöttek szerződéseket. Az általános gépipari miniszter tett néhány sürgős intézkedést, de ezeket az intézkedéseket még csak az átfogó megoldás kezdetének szabad tekinteni.

Ezeknek a kérdéseknek főleg az egyes termelési szintek irányító dolgozóinak kell megfelelő figyelmet szentelniük, következetesen ügyelve arra, hogy a rendszeres, idejében és magas színvonalon megvalósított gyártmánymegújítás elválaszthatatlanul ösz- szefüggjön a fogyasztási árucikkek termelési struktúrájának mélyreható tisztázásával. Csak így lehet jobban kielégíteni a lakosság szükségleteit, megvalósítani a termelés célszerűbb és szélesebb körű nemzetközi szakosítását és kooperációját, elérni nagyobb hatékonyságát és konkurrenciaképessé- gét a külföldi piacokon.

Nemzetközi szocialista munkamegosztással

Elvtársak!

Feltételeink között a hazai piac színvonalát és minőségét jelentős mértékben befolyásolja a fogyasztási árucikkek behozatala és kivitele is. Egyetlen ország sem gyárthat mindent egymaga s ez hatványozottan vonatkozik ránk. A százezernyi és milliónyi fogyasztási árucikk megkívánja a mind szélesebb körű és koncepciózusabb nemzetközi munkamegosztást.

Elképzeléseinkben számolunk a fogyasztási árucikkek fokozatosan növekvő behozatalával. Ez azonban gazdaságunk teljesítőképességétől, általában exportunk színvonalától és hatékonyságától függ, elsősorban a tőkés- és a fejlődő országokba irányuló exportunktól. A gyártmányok összetételét és minőségét azonban úgy kell módosítani, hogy jól megállhassuk helyünket a nemzetközi konkurrenciaharcban. Márpedig erre erőnkből telik. A kiviteli feladatok teljesítésétől és túlteljesítésétől függ, hogy mennyit fordíthatunk a belföldi piac szükségletei számára külföldi árucikkek vásárlására.

Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az utóbbi években a tőkés piacokon megnyilvánulnak azok a közismert jelenségek, amelyek bonyolítják kiviteli politikánkat is. Ezeken a területeken gyorsan, a7i utóbbi években átlagosan évente 8—10 százalékkal növekednek az árak és egyes általunk hagyományosan importált termékek árszintje többszörösére emelkedett.

Jóllehet tehát, a belföldi piacra kerülő áruk behozatalára évről évre mind nagyobb összegeket fordítunk, nem kendőzhetjük el, hogy ennek egy része fedezi a tőkés piacok magasabb árait.

A fogyasztási árucikkek fokozott behozatalának nagy tartalékát jelenti külkereskedelmünk és nemzetközi gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal, különösképpen a KGST keretében. A külkereskedelmi szerveknek jobban kellene törekedniük arra, hogy a fogyasztási árucikkek megvételével gazdagítsák piacunkat. Ennek alapja azonban a perspektív termelési együttműködés, kooperáció és szakosítás és a fogyasztási árucikkek cseréje. Ezeket a kérdéseket megtárgyaljuk az egyes szocialista országokkal. Ezt az igyekezetünket intenzíven el kell mélyíteni.

A fogyasztási árucikkek területén, a KGST keretében, a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése olyan fontos út,

amely rövid időn belül eredményhez vezet és távlatilag nagymértékben hozzájárulhat minden szocialista országban a piac gazdagításához.

Ezért a termelés, a bel- és külkereskedelem előtt az a fontos feladat áll, hogy megalapozottan és megfelelő áttekintéssel komplexen átdolgozzák a termelés alapvető strukturális irányzatát és a fogyasztási árucikkek módosítását az 1980 utáni évekre, elsősorban azoknak a lehetőségeknek maximális kiaknázása szempontjából, amelyeket főleg a KGST-országokkal a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése kínál fel.

A lakosság ellátásának jelenlegi fogyatékosságai kifejezik azt, hogy a fogyasztási árucikkek termelése már hosszabb Ideje csekély mértékben alkalmazkodik az emberek szükségleteihez s ez a jelenség arról tanúskodik, hogy sokat kell még tennünk az emberek nagyobb igényeinek kielégítése érdekében.

A párt központi bizottságának elnöksége ezért politikailag rendkívül fontosnak tartja a belső piac teljes ellátottságát. Hangsúlyozza, fontos a fogyasztási árucikkek valamennyi termelőjének aktív, alkotó hozzáállása az ötéves tervben kitűzött feladatok maradéktalan teljesítéséhez, mivel ez az adott helyzet javításának alapvető feltétele.

Felszólítjuk a termelés valamennyi pártszervezetét, hogy alkotó módon együttműködve a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és szoros kapcsolatban az irányító dolgozókkal, minden lehetőséget, forrást és kezdeményezést használjanak fel a fogyasztási árucikkek termelésében a helyzet lényeges javítására. Igyekezetük lusson kifejezésre a gyártmányok gyors megújításának sokoldalú támogatásában, az új gyártmányok bevezetése határidőinek lerövidítésében és a gyártmányok minőségének szüntelen javításában.

Az illetékes központi szervektől megkívánjuk, azt, hogy az anyagi termelés egész komplexumában gyorsan és erélyesen megerősítsék a fogyasztási árucikkek termelésének helyzetét, termelésüket az igényelt összehangoltságban rendszeresen szervezzék és irányítsák, beleértve a megfelelő Integrációs, műszaki és beruházási politikát és lényegesen szigorítsák meg az ellenőrzést annak érdekében, hogy megteremtsék a dolgozók szükségletei mind maradéktalanabb kielégítésének feltételeit.

Bővül a kereskedelmi hálózat

1977.

V. 21.

Elvtársak,

a lakosság anyagi szükségletei kielégítésében fontos szerepe van a belkereskedelemnek.

összetett rendszerét az állami és a szövetkezeti szervezetek, továbbá — az üzletházakat beleértve — a csaknem 70 000 bolt szerteágazó hálózata, 40 ezer közétkeztetési központ, valamint a nagykereskedelmi raktárak alkotják. Ide tartozik a tüzelőanyag, építőanyag, a gépkocsik és a pótalkatrészek, az üzemanyag, a könyvek és a gyógyszerek üzletrendszere is.

Ebben a szférában jelenleg hozzávetőleg 600 000-en dolgoznak. Ennek 36 százaléka a belkereskedelmi minisztériumok és a fogyasztási szövetkezetek

kiskereskedelmi boltjaiban, 37 százalékuk a közétkeztetésben, 5 százalékuk a nagykereskedelmi raktárakban és 22 százalékuk a többi reszort boltjaiban, pl. a Mototechnában, a Benzinában, a Barumban, a Knihában és a Medlká- ban. A szocialista építés évet alatt kereskedelmünk alapjaiban megváltozott. Az egész kereskedelmi hálózat anyagi-műszaki bázisa jelentősen bővül és nagymértékben rekonstruálták, illetve korszerűsítették. Csak az 1966—1975-ös években az eladási terület 40 százalékkal növekedett, miközben az üzletházakban és a nagy boltokban csaknem 220 százalékkal. Ugyanebben az időben majdnem 19 000-rel gyarapodott az új üzletek száma, miközben 1969 óta

több mint 12 000-et adtak át rendeltetésüknek. Az új, modern egységek nagy száma lehetővé teszi a gyorsabb és a kulturáltabb árusítást, és az árucikkek széles választékának vonzó kínálatát. A kiskereskedelmi forgalom 1953- ban 63 milliárd korona volt, 1976-ban pedig meghaladta a 220 milliárd koronát. Gyorsan növekedett elsősorban az ipari árucikkek értékesítése, mégpedig az említett időszakban volumenje 530 százalékkal.

A l>el ke rés ke de lem fejlődésének

egyik legsikeresebb szakasza az 5. ötéves tervidőszak. A XIV. pártkongresz- szus határozatai alapján tovább korszerűsítették a kereskedelem anyagiműszaki alapját, megjavult a helyzet a munkaerők, valamint a pénzügyi feltételek tekintetében, és ilyenformán kialakultak a kiskereskedelmi forgalom tervezett növekedése túlteljesítésének alapvető feltételei. Ezzel egyidejűleg kibővültek és tökéletesebbé váltak az áruforgalomnak és magának az értékesítésnek a feltételei.

Csak Prágában átadtak rendeltetésének két korszerű üzletházat, a Kot- vát és a Májt és további kisebb üzletházakat építettek fel a Cseh Szocialista Köztársaság hat és a Szlovák Szocialista Köztársaság kilenc városában.

Számítunk azzal, hogy a 6. ötéves tervidőszakban az eladási terület félmillió négyzetméterrel fog növekedni. Az alapvető kereskedelmi rendszerekben számítunk pl. 17 üzletház, 10 nagy élelmiszerbolt, 13 ipari árucikkeket árusító kereskedelmi központ és 77 szövetkezeti felvásárló központ építésének megkezdésével. Ezen túlmenően folytatjuk az új lakótelepeken a boltok építését és a már felépült boltok rekonstruálását. Az ú| létesítmények széthelyezése kell, hogy megfeleljen minden területen a kereskedelmi hálózat egyenletes fejlesztése szükségleteinek és szavatolni kell összhangját a lakosság népesedésiével és koncentráltságával.

Nagy előnyt jelentett a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi áruhá- lózatának fejlesztése a választási programok, valamint a lakosság Z-akció

keretében tanúsított kezdeményezése alapján. Falvainkon a szövetkezeti kereskedelem teljes egyharmadával részesedik a kiskereskedelmi áruforgalomban és üzlethálózata igen magas színvonalú.

Szorosabb kapcsolatot a termeléssel

Az állami és a szövetkezeti kereskedelem által vitathatatlanul elért pozitív eredmények hozzájárulnak a hazai piac magas színvonalához. Viszont látnunk kell egyes problémákat is, amelyeket erélyesebben kell megoldanunk.

Elsősorban hangsúlyozni kell, hogy belkereskedelmünk egységes és pers- pektívabb kereskedelempolitikai koncepció nélkül dolgozik. Az egész belkereskedelem — beleértve a fogyasztási szövetkezeteket és további szervezeteket — egységes koncepciója az egyik alapvető feltétele annak, hogy aktív legyen a termeléssel és a külkereskedelemmel kapcsolatos szerepe.

A termelés és a belföldi piac gyors fejlődése, aminek tanúi vagyunk fokozott igényeket támaszt a kereskedelem és a termelés között a fogyasztási árucikkek megfelelő nagyságrendű és összetételű tervszerű felvásárlását biztosító megrendelői-kivitelezői kapcsolatok minőségével szemben. A CSKP XV. kongresszusa ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozta, hogy a termelésnek és a kereskedelemnek el kell mélyítenie együttműködését, jobban meg kell Ismernie a keresletet, rugalmasan reagálva annak alakulására, ki kell küszöbölni az ellátás fogyatékosságait, ügyelye arra, hogy a piacon minden árszinten elegendő igényelt árucikk legyen.

A kereskedelmi szervezetek gyakran és jelentősen módosítják a szállítókkal szembeni követelményeiket, akik szintén nem ritkán nem tartják be kötelezettségeiket, hivatkozva az anyagi és más kapacitásbeli problémákra. Minden bizonnyal igen nehéz dolog a legkisebb részletekig felbecsülni a kereslet alakulását. Viszont a nagy eltérések nem indokolhatóak. Ez egyrészt a rossz piacfelmérésről, másrészt a kereskedelem és termelés tulajdonképpeni irányításának nagyon gyönge pontjairól tanúskodik.

Az emberek szükségletei változatosak, a fogyasztási árucikkek választéka felölel többszázezer árufajtát és ezért a gazdaság minden láncszemének, elsősorban a kereskedelemnek nagyobb figyelmet kell szentelnie a termelés és a kereskedelem közötti bonyolult folyamatok tervszerű szabályozása tökéletesítésének. E tekintetben elvárjuk, hogy a belkereskedelmi minisztériumok a termeléssel és a tervező szervekkel együttműködve javaslatokat terjesszenek elő a szükséges változtatásokra, amelyek szavatolják a tervező munkálatok nagyobb folyamatosságát és tartalmi elmélyültségét tárgyi, területi és időbeli vonatkozásban.

A tervszerűség és általában az anyagi fogyasztás egész irányítása tökéletesítésének fontos módszere a piackutatás lényeges javítása. Feladatunk az, hogy jobban megismerjük a fogyasztói keresletet, az árukínálatot és a fogyasztásban a változásokra kiható okokat is. A helyesen megvalósított piackutatás a kereskedelmet és a termelést megbízható információkkal látja el a fogyasztás jövőbeli alakulásáról és ezeket az információkat alapanyagként felhasználhatják a választék közép- és hosszútávú koncepcióinak kidolgozásánál. Természetesen a piackutatásban a kereskedelem mellett részt kell vennie a termelésnek is, pl. az árucikkek fogyasztói tesztelése, a vállalati kísérleti boltok jobb és szélesebb körű felhasználása útján.

E problémakör iránt nagyobb érdeklődést kellene tanúsítaniok az e területen dolgozó tudományos kutatóintézeteknek is, főleg a következő 15— 20 esztendő kilátásai viszonylatában és jobban kellene összeegyeztetni az illetékes tudományos ágazatok tevékenységét is.

Több megfontolt aktivitást igénylünk a kereskedelemtől a piac változatossága a minőség tökéletesítése és a gyártmányok használati értékének tartós növelése iránti gondoskodás terén is. A piac bázisát a jó, standard minőségű árucikkek képezzék miközben a divatcikkek és az új gyártmányok hányada kell hogy megfeleljen az emberek növekvő Igényelnek és vásárlóerejük növekedésének. A rossz minőségű és elavult termékek nem a rendes boltokba valók, hanem a bazárokba.

Jelenleg a hazai piacra kerülő textil- és készruhagyártmányok 21 százaléka, a lábbeli 16 százaléka minősül divatcikknek. A többi iparcikkeknél ez a hányad alacsonyabb.

Határozottabban kell bevezetni az eladás új formáit

Á kereskedelem egyelőre kis befolyással van a divatcikkek gyártására. Idejében nincs tisztában a divat fejlődési tendenciáival, nem tudja megkülönböztetni a lakosság egyes csoportjainak érdeklődési körét és kiharcolni azt, hogy a divattervezők és a termelés erre idejében reagáljon. A divattervezők érezzenek több felelősséget a szocialista életmódnak megfelelő divat formálásáért.

Szükséges, hogy a lakosság ízlése befolyásánál lobban felhasználjuk a kiállításokat és a nagyvásárokat, amelyeken egyben lemérhetjük, hogy az emberek ml iránt tanúsítanak érdeklődést és a termelésnek és a kereskedelemnek mire kell orientálódnia. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy nálunk ezeket az akciókat magas színvonalon szervezik és kiváltják a hazai, valamint a nemzetközi nyilvánosság nagy érdeklődését és visszhangját.

Súlyos problémák merülnek fel a hazai piacon a készletek volumen jét és összetételei illetően. Az egyik oldalon egyes gyártmányokból sok a normán felüli készlet, és értékesítésük problémákat okoz, a másik oldalon pedig hiányoznak egyes, főleg apró- cseprő árufajták. Nyilvánvalóan helyes, hogy a kereskedelem készleteket hoz létre a kiskereskedelmi forgalomnak és a oiac szükségleteinek biztosítására. Kereskedelmi politikáját és felvásárlási tevékenységét azonban szabályoznia kell és tüzetes nyilvántartás alapján idejében és rugalmasan módosítania kell készletei ösz- szetételét, biztosítva optimális forgal( Föl t/t at ás a 4. oldalon/