Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-19 / 136. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PART-Ift KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. május 19. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 136, szám Ára 50 fillér VÁDLOTT: AZ IMPERIALIZMUS Aszerint a régi trükk szerint, amikor a tolvaj, hogy elterelje magáról a figyelmet, maga kiabál: „Fogják meg, tolvaj!“, kezdett most széles körű álszent kampányt a nemzetközi reakció az „emberi jogok“ ürügyén. Az amerikai imperializmus, ez a hírhedt világméretű kizsákmányoló és a „világ csendőre“, most az emberi jogok védelmezőjének szerepében tetszeleg. Minden szégyenkezés nélkül szintén az ént béri jogok bajnokának adják ki magukat a brit kolonializmus örökösei is, akik az észak-írországi nép ellen elkövetett kegyetlenségek miatt joggal odakerültek a nemzetközi közvélemény pellengérjére. Lépést tartanak az új washingtoni divattal a Pinochet féle fasiszta rendszer pribékjei is, cinikusan „minden élő védelmezőjének“ jelölve meg magukat. Nem lenne csoda, ha ebbe a panoptikumba holnap az olyan fajüldözők is jelentkeznének, mint Vorster vagy Smith ... Az emberi jogok problémája már régen az első helyek egyikét foglalja el a világméretű politikai és ideológiai küzdelemben. Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első ízben hiteles tükröt állított a kapitalizmus elé, amikor meghirdette a „háborút a háború ellen“, amikor könyörtelenül elítélte az embernek ember által való kizsákmányolását, ami kor a világ egyhatodán megteremtette valamennyi dolgozó részére a valódi szabadság és demokrácia széles gazdasági és szociális alapját. „Nincs okunk kitérni az emberi jogokról folytatandó ko- moly párbeszéd elől — jelentette ki Leonyid Brezsnyev a békeerők moszkvai világkongresszusán 1973 ban. — Forradalmunk, a szocializmus győzelme országunkban nemcsak meghirdette, hanem reálisan biztosította a bármely nemzethez tartozó dolgozó ember jogait, a dolgozók milliós tömegeinek jogait úgy, ahogy azt a kapitalizmusnak a világ egyetlen országában sein sikerült megtennie.“ A kapitalizmus fennállásának évszázadai alatt nem oldotta meg az emberiség egyetlen alapvető, kulcsfontosságú kérdé sét sem. Nem küszöbölte ki a háborúk okait, az egyén és egész népek kizsákmányolását, a munkanélküliséget, a nyomort, az írástudatlanságot stb. Ellenkezőleg, fasizmust szült, nemzeti és gyarmati elnyomást, fajüldözést, emberek százmillióinak éhségét és elmaradottságát. Ennek ellenére a burzsoá ideológusok megpróbálják úgy beállítani a dolgokat, mintha ők lennének azok, akik magasra emelik az emberi jogok zászlaját, melyet osztályuk brutálisan vérrel fröcskölt be és lábbal tiport. Ezt a cinikus manővert nem lehet másként megítélni, minthogy összefügg azzal a mély gazdasági, szociális, erkölcsi és politikai válsággal, amelyben a jelenlegi kapitalizmus szinte elmerült. Akinek szeme van, látja, hogy az „emberi jogokról“ indított kampánynyal a világméretű reakciónak kezdettől fogva egyetlen és átlátszó szándéka volt: nem akarja jóvátenni a kapitalizmus szörnyű bűneit, nem akar vezekelni Vietnamért, Chiléért, Észak Írországért, Palesztináért, vagy a Dél-afrikai Köztársaságért, hanem éppen ellenkezőleg, el akarja terelni a figyel met ezekről az öröklött, és jelenlegi bűneiről. Az emberi jogok önmaguk kinevezte védelmezői igyekeztek a háttérbe szorítani éppen a legalapvetőbb emberi jogokat, jogot a mun kára, a műveltségre, az emberek egyenlőségére, Carter elnök politikai irányvonala fölényének jelöli meg, hogy az emberi jogok kérdése mindig „fő pontja minden sajtókonferenciájának“. Az egyik ilyen konferencián nemrég az amerikai imperializmus nevében még önkritikát is gyakorolt, amikor kijelentette, hogy a „múltban a szabad demokráciáknak ez a mélyreható szövetsége gyakran nem volt széles körben ismeretes, vagy elfogadott, vagy demonstrált. “ Amennyiben Carter elnök az Egyesült Államokat is valóban a „szabad demokráciák“ közé sorolja, ebben az esetben nyilván kényes kérdést feszegetett. Csehszlovákia népe az elmúlt napokban ismét szert tehetett tapasztalatokra azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet egy anya, Vlasta Gabrielova Žludky- •nová küldött a Fehér Házba, visszakövetelve két gyermekét, miután az amerikai igazságszolgáltatás elutasította kérelmét. Az amerikai burzsoázia és az amerikai igazságszolgáltatás történetébe újabb erőszakos cselekedet került be, amelyet nem lehet másképp minősíteni, mint a nemzetközi jog általános alapelveinek, nevezetesen a gyermekek jogairól szóló Nyilatkozatnak durva megsértését, mely Nyilatkozatot az amerikai küldött szavazatával is az ENSZ Közgyűlésének XIV. ülésszaka hagyott jóvá. Az amerikai reakciós burzsaoázia erkölcse szempontjából nincs szó itt rendkívüli esetről — voltak ilyenek már a múltban s vannak a jelenben is. Az Egyesült Államok népének olyan rendszerrel van dolga, amelyben az emberi jogokat csak az amerikai uralkodó osztály szűk osztályérdekeinek szemüvegén keresztül nézik. A Carter elnök vezette új amerikai adminisztráció elhiteti megával, hogy az emberi jogok védelme, amelyre önkényesen „szabadalmat adott magának, az ö feladata. Egyelőre azonban kátyúba merült ezzel az elvével. Amennyiben az új amerikai elnök valóban komolyan gondolja az emberi jogok védelmében elhangzott számos kijelentését, akkor elég alkalma van a cselekvéshez — mindenekelőtt magában az Egyesült Államokban. A levél, amelyet anyai jogának nevében egy csehszlovák anya nyilvánosan és személy szerint hozzá intézett, a sürgető és legsürgetőbb esetek hosszú sorába tartozik. Az idő sem vett el semmit ennek a követelésnek az aktualitásából. Az anya jogát, amely egyike a legalapvetőbb emberi jogoknak, sohasem szabad hagyni, hogy elévüljön. Ebben a kérdésben teljesen egyetért a csehszlovák anyával az ország lakossága. Képes az amerikai adminisztráció letörölni ez! a szégyent az amerikai jelenkor arcáról? Képes az emberi jogokról elhangzó szavaknak megadni igazi értelmét? A tények egyelőre másról beszélnek. A jelen esetben több fői van szó, mint tényekről — vádról. Egy rendszernek, az amerikai imperializmus rendszerének vádjáról. (RUUÉ PRÁVO) Nemzetközi egyezmény a környezeti hadviselés eltiltásáról Hazánk nevében Bohuslav Chňoupek írta alá a nagy jelentőségű megállapodást Andrej Gromiko nyilatkozata (CSTK) — Genfben a NEMZETEK PALOTÁJÁBAN több mini 30 ország képviselői nemzetközi egyezményt írtak alá a környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazásának eltiltásáról. Csehszlovák részről az egyezményt BOHUSLAV CHŇOUPEK külügyminiszter írta alá. Kurt Waldheim ENSZ-íőüt- kár bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy ez az első multilaterális megállapodás a leszerelésről, kifejezte reményét, hogy az egyezmény hozzájárul a biztonságos és a békés világ alapjainak lerakásához. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a konvenció aláírásával kapcsolatban írásbeli nyilatkozatot tett a sajtónak. Ebben hangsúlyozza, hogy az egyezmény kollektív erőfeszítések eredménye. Ez ismételten bizonyítja, hogy a legsúlyosabb problémák megoldásánál, amilyen a lázas fegyverkezési verseny kulcsfontosságú és időszerű problémájának megoldása, valódi haladást lehet elérni, ha megvan hozzá a közös elhatározás és akarat. A nyilatkozat végül hangsúlyozza, hogy szükség van minden gyakorlati lépésre és minden konkrét akcióra, amely elősegíti a fegyverkezési verseny leállítását és hozzásegít a leszereléshez. Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter a következő nyilatkozatot adta át a sajtó képviselőinek: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya abban a meggyőződésben csatlakozik a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményhez, hogy ez egyik lényeges láncszem a fegyverkezés korlátozására és a leszerelésre vonatkozó eddigi nemzetközi intézkedések rendszerében. A csehszlovák kormány mint az egyezmény megszövegezésé(Folytatás a 2. oldalon/ Tovább fejlődnek a csehszlovák-líbiai kapcsolatok (ČSTK) — A CSKP Központi Bizottságának és a csehszlovák kormánynak meghívására 1977. május 16-án és 17-én Abdasz Szalam Dzsallud őrnagy, a Líbiai Arab Szocialista Népi Általános Népi Kongresszusa főtitkárságának tagja kormányküldöttség élén hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában. A repülőtéren Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnök Párttitlcárok tanácskozása (ČSTK) — Tanácskozást tartottak tegnap Prágában a kerületi pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárai. Az ülést, amelyen részt vettek a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának tagjai és a CSKP KERB elnöke, Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára vezette. A résztvevők a XV. pártkong-, resszus bel- és külpolitikai határozatainak teljesítésével kapcsolatban végzett pártmunka kérdéseivel foglakoztak. Elsősorban a CSKP Központi Bizottsága határozatainak megvalósításából adódó feladatokat és az idei népgazdaságfejlesztési terv folyamatos teljesítésének kérdéseit vitatták meg. fogadta. Itt-tartózkodása során Abdasz Szalam Dzsalludot fogadta Gustáv Husák köztársasági elnök, s baráti légkörben megvitatta vele a két ország kapcsolatait és együttműködését. A Ľubomír Štrougal vezette csehszlovák és az Abdasz Szálam Dzsallud vezette líbiai küldöttség hivatalos megbeszéléseket tartott, amelyek a barátság és a megértés légkörében zajlottak le. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről tárgyaltak. A két fél véleménycserét folytatott az eddigi együttműködésről, s megelégedéssel nyugtázta sikeres fejlődését. (Folytatás a 2. oldalon/ Ülést tartott a CSKP KB ideológiai bizottsága Luis corvultin Budapesten KÁDÁR JÁNOS FOGADTA A CHILEI KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRÁT (ČSTK) — Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, aki a CSKP Központi Bizottságának meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban, tegnap Prágából Budapestre utazott. A csehszlovák és vörös zászlókkal feldíszített Ruzynéi repülőtéren Corvalán elvtársat Vasil Biľak, Antonín Kapek és Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Fojtik, (Folytatás a 2. oldalonJ (ČSTK) — Ülést tartott tegnap Prágában a CSKP KB ideológiai bizottsága. A tanácskozást Vasil BiTak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezette. A résztvevők megvitatták a társadalomtudományoknak a XV. pártkongresszus utáni fejlődésével kapcsolatos kérdéseket. Vitaindító beszédet Josef Havlín, a CSKP KB Titkárságának tagja, a KB titkára mondott. A távolsági gázvezeték második vonalának leghosszabb —188 km-es szakaszát — a bratislavai Hyurostav vállalat dolgozói építik. A Veľké Kostolany-i központ dolgozóinak mintegy 40 km-es szakaszon kell elvégezniük az idei első félévben a csővezetékek hegesztését. Terv feladataikat 100 százalékra teljesítik és a munka ütemét megtartJák. Jelenleg a legnagyobb gondot a fővezetékek hegesztésére, szigetelésére, valamint a Nyitra folyón és a Kiskárpátokon keresztül áthaladó vezeték építésére fordítják. Felvételünkön a hegesztett gázvezeték egy része látható. [Felvételt J. Lofaj — ČSTKJ
