Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-18 / 135. szám, szerda

Ax acélszerkezeteket gyártó žilinai nemzeti vállalat Biely Potok-i üzeme hazánk vala­mennyi míiépítészeti szem­pontból figyelemreméltó épít­kezése számára alumínium félkészgyártmányokból négy- szögletes épületelemeket szállít. Ilyenek voltak pél­dául a Szövetségi Gyűlés prágai épülete, a bratislavai tévé-stúdió, a Kamzík-hegyi tévé-leadóállomás számára készített burkolólemezek, bel­ső válaszfalak stb. Az idei év első negyedében mintegy 41 millió korona értékben gyártottak alumínium épület­elemeket. Feladataikat ezzel 1,2 millió koronával túlszár­nyalták. Felvételünkön Helio­dor Šoóš szocialista brigádve­zető és Anna Savrtková a tranzit gázvezeték prágai irá­nyító központja számára gyártott szellőzőberendezést ellenőrzi. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) MINDENNAPOS ÖRÖM Egy gyermekorvos munkanapja Megérdemelték C akói* (Cakov) kopogtat­tam be a nemzeti bizott­ság épületébe — az újságban ugyanis ennek a községnek a neve szerepelt a nemzeti bi­zottságok szlovákiai v :rsenye g-"»zreseinek sorában —, de itt zá t ajtóra leltem. Iványiba (Ivai.lcrf), a szomszéd község­be Irányítottak az arra járó helybeliek. Felvilágosítottak, hogy mivel a ’rét falu közigaz­gatásilag egybe tartozik, kö­zös 'a nemzefl. bizottság, ezért a hivatal felváltva tart nyitva, vagyis tegnap Cakó volt soros, ma pedig Iványiban található a titkár. Az utóbbi állítás igaznak bi­zony iU, Gál Istvánt, a nemze­ti bizottság titkárát aznap ivá­nyiban találtam, az i’Sző na­pon azonban nem Cakón Intéz­te a hivatalos ügyeket, hanem Igen megtisztel V iildetéssel Bratislavában járt: a többi ver­senygyőztes helyp'g képvise­lőivel együtt a várban ünnepé­lyes keretek között átvette a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke kezéből a meg­érdemelt Híjat. Az eredmény annál értéke­sebb, mivel Cakó meg Iványi s gömöri kis falvak sorában is í kisebbek közé tartozik, há- ?. 'kból együttesen sem telne ki holmi nagyobb község egyet­len utcája, lakosaik száma alig hr’adja meg a félezret. Ugyan­akkor előfordult, hogy társa­dalmi munkában — például a két községet összekötő út épí­tésén — egyszerre száznyolc­van ember dolgozott. A járá­son nem akarták elhinni, hogy a jelentés megfelel a valóság­nak. A következő akciónál vá­ratlanul kijöttek, hogy saját szemükkel győződjenek meg a valóságról. Akkor százhetven ember dolgozott a köz javára. Nem csoda, hogy ilyen hozzá­állással n-’oy évvel ezelőtt a járási versenyben győztek, most meg a szlovákiai verseny­ben nyertek díjat. I lyen alkalommal termé­szetszerűleg felvetődik a kérdés: hogyan alakult ki az emberekben a közös dolgok iránti pozitív viszony? A kétdés megválaszolásához vissza kell térni a múltba, a felszabadulás előtti évekbe, amikor az ilyen Uicsl, ráadásul félreeső falvakkal se. ki se tö­rődött, a normális életkörül­mények feltételének híján vol­tak. Közlekedés csak gyalog­szerrel vagy négyfogatos sze­kérrel volt lehetséges, ha esős volt az idő, a szabályozatlan Balog-patak mindjárt kiöntött, s az emberek nem bokáig ha­nem térdig, jártak a sárban. Sem Iványiban, sem Cakón nem volt olyan helyiség, ahol húsz ember össze tudott volna jön­ni. Annak idején a földműves­szövetkezet alakuló gyűlését is romantikus körülmények kö­zött, a kertek alatt, a fák kö­zött tartották. A felszabadulás utáni évek­ben azután az emberek észre­vették, hogyha megbeszélik a dolgokat, összefognak, akkor sok mindent el tudnak végez­ni, s az «illámtól a községfej­lesztésre kapott anyagi eszkö­zök értékét meg tudják sokszo­rozni. Ennek az eredménye, hogy a legutóbbi évtizedekben elkészültek a bekötő utak, mindkét község utcái rendezet­tek, aszfaltozottak, a szél meg a járművek nem verik magasba a port. Művelődési ház épült, nem kell már a szabad ég alatt gyűlésezni, az iskolák rende­zettek, hamarosan központi fű­tés Is kerül az iskolaépületek­be, tűzoltószertárak épültek, a Cakót átszelő patak egész hosz- szában a föld alá Került, alag- csövekben *olyik a víz, az egy­kori mély meder környékét rendezik, a közeljövőben park lét »ül itt. A kisgyerekek óvo­dába járnak. Nagy előnyt je­lent ez kiváltképpen a cigány- gyerekek nevelésében. Most pe­dig új üzlet épül mindkét köz­ségben. Arra nagyon ügyel a nemzeti bizottság, hogy min­denből egyforma részt kapjon mindkét falu — egyik helyen se mondhassák az emberek, hogy megrövidítették őket. A bekötő utak elkészítése azt ereményezte, hogy ma már mintegy tizenhét autóbuszjárat érinti Cakót meg Iványit. Igaz, panasz még így is akad a köz­lekedést illetően — délelőttre szeretnének több járatot az emberek. De ez már így van Bizonyítani akarnak Demandice (Déménd) község körülbelül a fele úton fekszik Levice (Léva) és Sahy (Ipoly­ság) között. Nem nagy falu la­kosainak száma csak 1142 fő. Hat évvel ezelőtt Štutika Gyu­la került a község élére. A vá­lasztások után nagy lendület­tel fogott hozzá a Nemzeti Front választási programjának megvalósításához. Kiváló szer­vezőként nagy tudással nyúlt mindenhez, aminek kézzelfog­ható eredménye a Nemzeti Front választási programjának túlteljesítése volt: 4 763 400 ko­rona befektetéssel 10 010 300 korona értéket hoztak létre. A község lakossága ebben az Időszakban 86 364 órát dolgo­zott társadalmi munkában. Töb­bek között óvodát, vendéglátó­üzemet, autóbusz-várótermet, emeletes tűzöl tószertárat építet­tek, megoldották a község ut­cáinak közvilágítását, parkosí­tottak. Tizenöt hónappal a ter­vezett időpont előtt adták át a minden követelménynek megfe­lelő új művelődési házat, mely­nek építésén 26 123 órát dol­goztak a község lakosai. Ezek a tények önmagukért beszél­nek. A Jó munkáért többször elis­merésben részesültek, pénzju­talmat kaptak. A község lakossága 1976-ban újból Stutika Gyulát választot­ta a nemzeti bizottság élére, aki lelkesedéssel folytatja jó szervező és irányító munkáját. És az eredmény most sem ma­rad el: a község 1976-ban a Z- akcló kiértékelésekor a járás­ban a legtöbb pontot kapta. SÜMEGH LAJOS — nincs olyan jó dolog, hogy még jobb ne lehetne. E gyszóval az emberek lát­ták, életkörülményeik változásán érezték a fejlődést, s fokozatosan megjött a ked­vük a közös munkához. Persze nem ment ez ilyen egyszerűen, egyik napról a másikra. Kez­detben többször is meg kellett látogatni a családokat, hogy meggyőző szóval megnyerjék az embereket. A művelődési ház építésekor János bácsi ki­jelentette: ő már öreg, nincs szüksége efféle dolgokra. Az­tán mégis eljött, dolgozott is derekasan a többiekkel. Este az áldomás után azzal köszönt el az akkori, ma már nyugdíjas korú titkártól: „Aztán, öcsém, szóljatok, ha kell, megint eljö- vökl“ A kezdeményezés, az aktivi­tás ébren tartása természetesen ma is gondos szervezést igé­nyel. Gál István hnb-titkár hansúlyozza: a nemzeti bizott­ság a kötelezettségvállalások szervezését jelentős politikai munkának tekinti. Amikor a nyilvános gyűléseken meg a nemzeti bizottság ülésein meg- hányják-vetlk, hogy ez év fo­lyamán mit szeretnének elvé­gezni a választási programban kitűzött feladatokból, akkor a képviselők és az agitkettősök munkába fognak, bekopognak a házakba, tájékoztatják az em­bereket a kitűzött célokról, és megkérdezik tőlük: hány óra munkával járultak hozzá eléré­sükhöz. A felajánlás papírra kerül, s az ígéretet igen komo­lyan veszik. Ma már rendsze­rint nem az a probléma, hogy az embereket miként mozgósít­sák a társadalmi munkára, ha­nem arra kell nagyon ügyelni a szervezőknek: ha meghirde­tik az akciót, akkor munkát biztosítanak mindegyik részve­vőnek. Csúcsmunkák idején a földművesszövetkezetnek sem hiányzik a segítség. Ha tizenöt embert kérnek, harmincan is elmennek. Ebben annak is ré­sze van, hogy a szövetkezet is készségesen segít a községek fejlesztésében. N agyban hozzájárul a tett­re készség növeléséhez, hogy az emberak látják: sza­vuknak foganatja van. Az egyik nyilvános gyűlésen valaki fel­vetette: „Cakón is körül kelle­ne keríteni a temetőt, mert Ivá­nyiban ezt a munkát már el­végezték “ A megjegyzés beke­rült a járási nemzeti bizottság­nak küldött jelentésbe. Mert arra nagy gondot fordítanak, hogy minden javaslatot, hozzá­szólást vagy helyben elintézze­nek, vagy a felsőbb szervek tu­domására hozzák. Két-három hónap múlva levél érkezett a járásról: „Huszönötezer korona rendelkezésükre áll a temető bekerítésére.“ Az utóbbi hét évben mintegy ötmillió koronát kapott a já­rástól fejlesztési célokra Cakó és Iványi. A községek lakosai és a nemzeti bizottság képvi­selői jól hasznosították a segít­séget: önkéntes társadalmi munkával megsokszorozták ér­tékét a köz és mindenki javá­ra. Nem kétséges, hogy így lesz ez a jövőben is. GÁL LÁSZLÓ Péntek dél. Kilenctől tizenöt óráig rendel dr. Lukácsné La- bancz Éva gyermekorvos a Rozsnyói (Rožňava) Egészség- ügyi Intézetben. Szokatlanul sok a beteg Majd egy órai vá­rakozás után jut csak hozzá a doktornő, hogy egy kis szüne­tet tartson, szóhoz jusson. Té­ma: a körzeti gyermekorvos munkarendje, szolgálata. Fejből sorolja, mert az órarend hétről hétre szinte ugyanaz. Rendelés, beteglátogatás, hetente egyszer éjjeli szolgálat, havonta egy­szer szombati és vasárnapi. — Beteglátogatásra mennyi időt fordít? — Teljesen bizonytalan, hogy a munkának ez a része meddig tart, mert ha délig bejelentet­tek hat esetet, tíz lesz, mire befejezem a beteglátogatást. Meglátnak az utcán, a lépcső­házban, megszólítanak: „Éppen hívni akartuk. Jöjjön már be hozzánk is, nézze meg a kis­lányomat, a fiamat, az unoká­mat! Nem kerülhetem el őket. — Feleslegesen nem hívják? — Előfordul néha. Bosszan­tóbb azonban, amikor két-há­rom napot is késnek, ezért in­kább ne is szóljunk a felesle­ges hívásokról. A körzetre vonatkozó adato­kat munkában hű társától, Sei- meczi Lászlóné egészségügyi nővértől tudom meg: 1638 gyer­mek, közülük 199 cigánygyer­mek, akikre az átlagosnál több gondot fordítanak, az Intézmé­nyekben, iskolákban és óvodák­ban 998 gyermek rendszeres egészségügyi gondozásával tö­rődnek. — Mi a legnehezebb? — Ha területi éjszakai ügye­letet kapok. Nem kell különösebben meg- magyaráznia, hogy miért. Tud* juk jól. A területi éjszakai ügyeletes nem öltözhet át, nem pihenhet le, állandóan indulás­ra készen kell lennie. Ha cseng a telefon, elindul a kocsival a megadott címre. A sofőrök is­merik a várost, a terepet, de az új lakótelepen gyakran kell utcanév, házszám nélküli cí­mekre menni. A hozzátartozók pedig türelmetlenek, idegesek. Aztán meg egy-egy ilyen éjsza­ka előtt vagy után ugyanúgy el kel látni a körzeti teendő­ket, mint egyébként. — Jó azonban — magyaráz­za, — hogy a fiatalabb csalá­dokban egyre kevesebb az ide­geskedés. A fiatalok már az is­kolában megtanulták, mi a te­endő láz esetén. öt éve gyermekorvos. Egy évvel ezelőtt került haza, Rozs­nyóra. Másfél évig a közeli Dobšinán szolgált. Megértőn nyugtázzuk, amikor ezt hall­juk: — A munkámban már maga­biztos vagyok, szeretem. Meg­szoktam. Még a területi éjsza­kai ügyeletet is. Gondolva, hogy valamilyen különleges betegségről, vagy gyógymódról hallok majd, meg­kérdem: — Mit szeret leginkább a munkájában? — A mindennapos örömöt, hogy segítek, gyógyítok. Meggyőződéssel mondja. HAJDÜ ANDRÁS A vratimoví papírgyár i ügozól 18 millió korona ráfordítással épített új berendezésen állítják elő az ún. szulfitetanolos takar­mányélesztő első ezer tonnáját. Az új gyártásmenet alapja, hogy szintetikus szeszt alkalmaznak a takarmányfehérjék előállításá­ban. Ez az eljárás a vállalatnak lehetővé teszi a termelés 30 szá­zalékos növelését. Felvételünkön Jirí Pryéek mérnök (jobboldaltf és Jirí Lautner mérnök ellenőrzi a termelést. (Felvétel: ČSTK — F. Gabcan) APROHIRDETES allas köszönetnyilvánítás ■ A martini Közép-szlovákiai Sör- és Szikvízgyártó Vállalat rima- szombati (Rimavská Sobota-i) sör­ös malátagyára azonnali belépés­sel felvesz: — karbantartó lakatosokat. Fizetés a katalógus szerint. La­kást 1978-ban utalhatunk ki. Az érdeklődők jelentkezzenek az üzem személyzeti osztályán. To­borzási terület a rimaszombati já­rás. - ÚF-59 ADÁSVÉTEL ■ Austin 1500-as jótállási határ­időben eladó. Ostracky František, 801 00 Bratislava, Velehradská 9. 0-724 ■ Eladó Trabant Combi 601-es. Jakubčo Pavel, Samorln, Vŕbová 38., tel.: 25-88. 0-733 ■ Eladó 230 új radiátor (500X 200) üzleti áron. Cím a hirdető- irodában. Ú-735 ■ Ezúton mondunk köszönetét kedves rokonainknak, ismerő­seinknek, a munkatársaknak, mindazoknak, akik 1977. május 4-én elkísérték utolsó útjára a klsudvarnokl temetőbe K á z m é r Gézát, a szerető férjet, édesapát és nagyapát, és koszorúikkal, virá­gaikkal, részvétükkel Igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ű-722 ■ Köszönetét mondunk a roko­noknak, barátoknak és ismerősök­nek, akik szeretett férjemet és bátyánkat, Hubert Józsefet 1977. május 11-én elkísérték utol­só útjára, és részvétükkel, vala­mint vlrágadományalkkal igye­keztek enyhíteni mély fájdalmun­kat. Felesége és gyászoló rokonai 0 736 KÖSZÖNTŐ MEGEMLÉKEZÉS ■ If j. Balogh Lászlónak, OkoIIčná (Ekel) A legdrágább édesapának 40. szü­letésnapja alkalmából szívből gratulál szerető felesége, leánya Mari­ka, fial: Lacika és Sanylka Ű-849 IS Szabó Pálnak, Hódos 77. születésnapja alkalmából sze­retettel gratulál, jó erőt, egész­séget, sok örömet és boldogságot kíván felesége, leánya, veje és unokái 0-730 '■ Fájdalommal emlékezünk drá­ga halottunkra, a drága feleségre és anyukára, Valent Gizellára (Pomothy), akit a kegyetlen halál 1970. má­jus 11-én ragadott ki családunk köréből. Akik Ismerték és szeret­ték, szenteljenek számára egy né­ma pillanatot. Szerető férje, fial: Ferenc és Árpád 0-718 1977. V. 18. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents