Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-09 / 98. szám, szombat
Gondterhelt diákévek Dolgozz, ha tanulni akarsz! • Az amerikai egyetemisták aggasztó helyzete Az amerikai egyetemisták helyzete cseppel sem irigylés- reméltó. Legtöbbjük — a diákok mintegy fele — csak úgy tudja egyetemi tanulmányait folytatni, hogy a tanulás mellett maguk keresik meg a tandíjat. Nem ritkaság, hogy egy- egy diák hetente negyven órát is dolgozik. A főiskolások elsősorban a szolgáltatásokban dolgoznak, kávéházakban, áruházakban, benzinpumpáknál vállalnak alkalmi munkát, egyszóval mindenre használható „szolgáknak" nevezhetők. A diákok foglalkoztatottsága az Egyesült Államokban olyannyira elterjedt, hogy néhány egyetem vezetősége kénytelen volt a hetente ledolgozható munkaórák megszabására. Ezt elsősorban azért tették, mert olykor a tanulás mellett végzett alkalmi munka miatt kevesebb idő jutott a vizsgákra és ez megmutatkozott a rossz tanulmányi eredményeken. De vajon ki ítélné el azt a diákot, aki a magas és egyre emelkedő egyetemi tanulmányi költségeket saját keresetéből fedezi? A diákok alkalmazása azonban paradox helyzetei teremt az országban: az Egyesült Államokban jelenleg 7 százalékos a munkanélküliség és ily módon munkaalkalmak „kínálkoznak“, a diákok számára. Kínálkoznak valóban, mert a munkaadónak előnyösebb, ha diákot alkalmaznak, mint felnőtt munkást. Ez elsősorban az amerikai törvényhozásból ered. Az előírások szerint ugyanis a diák a felnőtt munkás bérének csupán ftO százalékát kaphatja meg. így már érthető, hogy miért „részesítik előnyljen“ a munkaadók a diákokat. Gyakran megtörténik az az eset, hogy a gyártulajdonos elbocsátja idősebb munkásait, és inkább diákokat foglalkoztat, akiknek kevesebb bér jár. Már említettük, hogy a diákok, akik mindenáron tanulni akarnak, bármilyen munka vállalására képesek. Ez azt jelenti, hogy általában a lege^észségtelenebb körülmények közölt dolgoznak és állandó bizonytalanságban élnek, félnek a holnaptól. Innen pedig már csak egy lépés választ ja el őket az alkoholtól és a kábítószer éktől. Az utóbbi időben a kábít ószer élvezet rohamosan terjed a diákok körében. A helyzet annyira aggasztó, hogy a Fehér Ház intézkedésekre készül a jelenségek viszszászórítása érdekében. Persze nem szociális reformokat fontolgat a Fehér Ház, pedig csakis igy lehetne útját állni az em- lit'eti kedvezőtlen jelenségek elhatalmasodásának. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 20 millió lelki betegei tartanak számon, vagyis a lakosság 10 százaléka pszichológiái problémákkal küzd! A helyzet évről évre rosszabb. A lelki problémák a legkárosabb következményekkel éppen a főiskolások körében járnak. A meggyengült egészségi állapot, a lelki válság és a k'iláíáslalanság érzete gyakran öngyilkossághoz vezet. Elszomorító statisztika, hogy a 15-től 24- évig terjedő korosztálynál a Halált az esetek 35 százalékában az öngyilkosság okozza. Az amerikai egyetemi ifjúság helyzete sötét árnyékot vet az Egyesült, Állomok társadalmi rendszerérő. Az USA hatalmas összegeket fordít a fegyverkezésre, azonban ifjúsága számára nem teszi lehetővé a gondtalan diákéveket. Felhőtlen diákélete csak a gazdag szülök gyerekeinek van. így történik gyakorta olyan eset, hogy a valóban tehetséges fiatalok az egészségükkel fizetnek azért, hogy művelődnek és tanulnak. KÖZÖS A TRAGÉDIÁJUK: MUNKANÉLKÜLIEK DANIEL, CLAUOE ÉS A TÖBBIEK A francia televízió a közelmúltban Daniel, Claude, és a többiek címmel dokumentum filmet közvetített a munkanélküliek helyzetéről. Az említett három francia polgár életén keresztül szemléltette a film rpndezője a munkanélküliek helyzetét és kilátásait a jövő* illetően. A film a következő bevezetővel kezdődött: Mindhárman különböző életkorúak, foglalkozásúak, más-más az életszemléletük, de közös a tragédiájuk. Felesleges emberek. Munkanélküliek. Vajon hogyan élnek, hogyan gondolkodnak ezek a szerencsétlen emberek? Párizs utcáin mindennapos jelenség, hogy a munkaközvetítő hivatalok elölt hallgatag és szomorú emberek hosszú sorait látjuk. Ugyancsak megszokott jelenség, hogy ezek az emberek„ az újságolvasást az apróhirdetésekkel kezdik. A lapok nem hemzsegnek az ál lást hirdető közleményektől, ezért az állástalanoknak nincs idejük gondolkodni. Elsőnek érkezni a megadott címre azonban még korántsem elég. Gyakran hallunk olyan panaszokat, hogy csak hónapok múlva közük az álláskeresővel, hogy alkalmazzák e vagy sem. A legreménytelenebb az 50—60 évesek helyzete, akiket már magas koruk miatt nem szívesen alkalmaznak. Dániel például hosszú ideig a kereskedelemben dolgozott könyvelőként. Nem panaszkodott senkinek, nagyjából elégedett volt sor sával. 1974 januárjában , azonban őt is elérte a „végzet“ — csökkentették az alkalmazottak számát és őt eibocsájtották. Kezdetben nem kedvetleneden el, mert volt némi megtakar!ÍGÉRETEK ÉS A VALÓSÁG „Legfontosabb feladatomnak a munkanélküliség csökkentését tarlóm. Az embereknek joguk van a munkára. Éppen ezért gazdaságpolitikánk legfontosabb célja a munkaalkalmak biztosítása" — hangoztatta Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja tavaly ősszel a parlamenti választások előtti kampányban. Mint ismeretes, Schmidt megtartotta kancellári tisztségét, de kijelentései azóta sem valósultak meg. Sőt, a mindennapos gyakorlat éppen a kancellár szavainak ellenkezőjét bizonyítja. Például a nyugatnémet vasutak „takarékossági okokból“ a tavalyi év folyamán 30 000 munkahelyet számoltak fel. A posta „racionalizációs“ intézkedésekre hivatkozva 50 000 munkását bocsátotta el. Az NSZK hat legnagyobb ipari komplexumában csak az elmúlt év folyamán 55 000 munkás vált munkanélkülivé. A munkanélküliek számát azonban nemcsak a tömeges elbocsátások növelik. Közismert, hogy az NSZK-ban érvényben van egy olyan törvény, amely megtiltja a haladó gondolkodású — mindenekelőtt kommunista — egyének alkalmazását az állami intézményekben. Tehát az NSZK-ban — amíg az emlí-. tett törvényt meg nem szüntetik — nem élvez minden ember egyforma jogokat a munkavállalást illetően. Leszögezzük: „Az NSZK-ban biztosítani kell a legalapvetőbb emberi jogot — a munká ra való jogot. Országunkban 300 ezer fiatalkorú nem talál állást. Tizenhat évesen kikerülve az iskolából itt állunk szakma és munka nélkül“ — eddig az idézet a haladó nyugatnémet fiatalok csoportjának egy sajtóértekezleten előterjesztett „Az emberi jogok biztosítása az NSZK-ban elnevezésű nyilatkozatából. Felvételünkön kölni fiatal munkanélküliek követelik a munkára való jog biztosítását. (ČSTK — Zentralbild- felvétel) Kép szöveg nélkül, készülék kép nélkül. (Megjelent a Figaróban) tott pénze és abból éldegélt. „Állást hónapokig hiába kerestem és lassan elfogyott megtakarított pénzem is. Nincstelen lettem és még a leghűségesebbnek hitt barátaim is cserben hagytak" — mondotta Daniel. Nein csoda, hogy ideg- összeroppanást kapott és két hónapot kórházban töltött. Ez idő elég volt arra, hogy rádöbbenjen; rá senkinek sincs szüksége. De nem csak az „egyszerű könyvelők vesztik el egyik napról a másikra állásukat. Nem képeznek kivételt a rádió és televízió munkatársai sem. Claude, a világot járó riporter például mindig életvidám, magabiztos ember volt. A biztonság és a derű azonban egy napon elhagyta. Elbocsátották állásából vagy kétszázötven kollégájával együtt. „Elviselhetetlen tétlenül otthon lenni, napokat, heteket sót hónapokat nem dolgozni. Feleségem, két fiam van... Szégyellem magam ... Gyakran kénytelen vagyok hazudni a feleségemnek, hogy már találtam állást, csakhogy megnyugtassam öt. Persze mindig csak párnapos alkalmi munkáról van szó. Csak kél sorsot ragadtunk ki u francia dokumentumfilmből, do e kél esel önmagáért beszélt... . Franciaországban jelenleg mintegy másfél millió munkanélküli él hasonló körülmények között... irta és összeállította: P. VONYIK ERZSÉBET Valószínűleg, hogy... Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk a címhez hasonló fordulatokat, mondatszerkesztéseket: Valószínűleg, hogy sikerül. Nyilván, hogy igaza van. Kétségkívül, hogy nehéz a helyzet. Természetesen, hogy nem tudhatta. Ha csupán ösztönös nyelvérzékünkre támaszkodunk, akkor is meg tudjuk alkotni a fenti mondatok helyes megfelelőjét. Nem is egy, hanem többféle jó változat lehetséges. Megtarthatjuk az összetett mondatos (hogy kötőszós) szerkesztést: Valószínű, hogy sikerül. Nyilvánvaló hogy igaza van. Kétségtelen, hogy nehéz a helyzet. Természetes, hogy nem tudhatta. \ Ha viszont ahhoz a megoldáshoz ragaszkodunk, hogy e szavak ne melléknévként, hanem módosító szóként, illetve határozószóként szerepeljenek, akkor bele kell építenünk őket egy állítmánnyal rendelkező mondatba: Valószínűleg sikerül. Nyilván igaza van. Kétségkívül nehéz a helyzet. Természetesen nem tudhatta... De miért helytelenek a hibáztatott fordulatok? A Valószínűleg, hogy sikerül összetett mondatnak látszik, erre mutat a hogy kötőszó. Csakhogy a valószínűleg, nyilván, kétségkívül, természetesen módosítószók és határozószók nem lehetnek állítmányok, nem alkothatnak önmagukban főmondatot, nem függhet tőlük semmiféle mellékmondat. Figyeljük meg, hogy rá sem tudunk kérdezni a mellékmondatra /Mi valószínűleg? Ilyen kérdés nincs), s ki sem tehetjük a főmondatban a mellékmondatra utaló rámutató szót (Az valószínűleg, hogy... ilyen mondat sincs). Ha a mellékmondatos szerkesztést meg akarjuk tartani, akkor ezeket a módosításokat és határozószókat melléknévvé kell alakítanunk. A melléknév ugyanis már lehet állítmány s függhet tőle — a jelen esetben alanyi — mellékmondat: Biztos (az), hogy sikerül. Jó (azf, hogy itt vagy. így és ezért helyes tehát a Valószínű, Nyilvánvaló, Kétségtelen, - hogy kezdetű mondat iíC Mi lehet az oka az új, hibás fordulatok létrejöttének? Egyrészt éppen a fenti két helyes szerkezet párhuzamos egymás mellett éléséből adódható keveredés. Másrészt azonban közrejátszhatott az is, hogy ezekben a határozószókból többnyire már módosító szókká lett szavakban már elhomályosultak a sző elemei. A valószínűleg alapszava él, de nem elven a leg toldalék, a nyilván jelentéstani- lag vált elemezhetetlenné, s a kétségkívül-ben is csak a tudatos elemzés ismeri fel a „kétség nélkül“ jelentést. Világosan tagolható szók ritkán s nyilván analogikus hatásra szoktak hasonló szerkezetekben jelentkezni. De nem mondják: Biztosan, hogy ,sikerül, Igazán, hogy elmegyek, a Biztosan sikerül, Igazán elmegyek helyett. összefoglalva tehát: a hibás szerkezetekben felsorolt szavakat olyan főmondat állítmányaként, melytől hogy kötőszós mellékmondat függ, csakis melléknévi formájukban használhatjuk. Határozószói, módosítószól alakjukat a mondatba kell beépítenünk. (Ezek csupán kérdésre adott válaszban állhatnak önállóan: Elmégy? Valószínűleg. De természetesen ezek mellé is odaértődik az előző kérdés állítmánya.) Mai nyelvérzékünk s jelenlegi ^nyelvhelyességi kódexünk szerint tartottuk hibásnak a szóban forgó példákat. De a nyelvtörlénésznek fe) kell figyelnie arra, hogy olyasfajid változás van itt kezdődőben, amit nyelvünk történetében már tapasztalhattunk: módhatározó-ragos alakok egy idő után elvesztették határozói jellegüket, s melléknévvé váltak. A talan, leien fosztóképzőről, illetve a vele képzelt szavakról van szó. E képző végén az -n eredetileg módhatározó rag volt. A nyelvjárási mesztélláb vagy a „sótlan“ jelentésű ugyancsak nyelvjárási sajtul még az n nélküli alakokat őrzik. Azt pedig, hogy az -n valóban határozórag volt, mindannyian érezhetjük például a hirtelen határozószóban: Hirtelen megfájdult a fejem. S ugyanez a szavunk alkalmas arra is, hogy a szőfajváltást elősegítő kettős szerepet is illusztrálhassuk. A Hirtelen szél támadt mondatban a hirtelen határozó (hogyan támadt?) vagy melléknév (milyen szél?) egyaránt lehet. Ma sem hangzanak idegenül fülünknek az ilyenféle mondatok, melyekben a fosztóképző az eredeti határozói funkcióban szerepel: Örömtelen telnek napjai, Váratlan jött vendég, Hasztalan próbálkozik, Akaratlan is megelőzte. Mégis általánosabb az ul, ül módhatároző raggal megtoldott forma: örömtelenül, váratlanul stb. így ma már teljes joggal mondhatjuk, hogy a talan, -leien fosztóképzővel mellékneveket hozunk létre, a határozóból melléknévvé való átértékelődés végbement. E. ABAFFY ERZSÉBET KULTURÁLIS HÍREK % Ines Cagnati fiatal írónőnek ítélték „Genie la folle“ című új regényéért a „Prix des Deux Magols“ 3000 frankkal járó kitüntetést, amelyet minden évben a híres párizsi irodalmi kávéházban osztanak ki. # Neves angol művészek — köztük Yehudi Menuhin — „A művészetek veszélyéljen“ jelszóval kampányt indítottak és követelik, hogy a kormány vonja vissza a kulturális költségvetés csökkentésére irányuló tervét. # A Mona Lisa 1974. évi tokiói kiállításának viszonzásául az idén Párizsban a Petit Palais-ban bemutatják Japán legértékesebb műkincseinek egyikét, Ganfin, a VIII. században élt buddhista hittérítő fából faragott szobrát, amelyet eddig sohasem vittek ki Japánból. 0 Moszkvában nemzetközi. könyvkiállítást rendeznek szeptember 6. és 14. között. A kiállítás mottója: „A könyv a béke és a haladás szolgálatában.“ 0 A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban készülő nemzet közi vándorkiállítás a Szovjetunióban, az NDK ban valamint más szocialista és nem szocialista országban is bemutatja Ady Endre költészetét. % Szarajevóban tárlat nyílt A bosznia-hercegovinai művészet 450 éves címmel. A kiállításon 328 szobor, festmény, grafika és rajz fejlődésében mutatja be Bosznia-Hercegovi- na képzőművészetét az elmúlt 450 év alatt. # Az idei Georg Trakl-díjat Friederika Mayröcker bécsi írónőnek és a Német Demokratikus Köztársaságban élő Reiner Kunze írónak ítélték. # Krzystof Penderecki, a neves lengyel zeneszerző hegedűversenyt komponált Isaac Stern számára. % Lipcsében, az Operával szemben megkezdték az új Gewandhaus építését. Az új hangversenytermet 1981-ben, a Gewandhaus zenekar alapításának kétszázadik évfordulóján adják át. ÚJ szó 1977. IV. 9. 4
