Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-08 / 97. szám, péntek
iftPR'tfctS A ÍVTUNK A VEDEL EM HÓNAPJA Biztonságoson dolgozni boldogon élni A munkavédelem problémájú valamennyiünket érint. Jelentőségét társadalmunk is értékeli, amit az is tanúsít, hogy az egészség- és munkavédelmi rendeleteket jogszabályok határozzák meg, s a termelés szervezésében és irányításában figyelembe veszik a munkavédelem követelményeit is. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy biztosítsák az egészségre nem ártalmas, biztonságos munkát. Nagy felelősség hárul azonban magukra a dolgozókra is, nemcsak önmagukkal, hanem munkatársaikkal szemben is. Ezt fejezik ki az új szocialista termelési viszonyok, az elvtársi együttműködés és a kölcsönös segítség- nyújtás elvei. Annak ellenére, hogy a munka- és egészségvédelemről való sokoldalú gondoskodás következtében állandóan csökken a munkabalesetek és a foglalkozási ártalmak száma, s az erre vonatkozó mutatókat illetően a világ legkevesebb munkabalesetet kimutató országai közé tartozunk, még mindig sok problémát kell megoldanunk dolgozóink testi épsége, a munkavédelem érdekében. Ezt a célt szolgálja az is, hogy április már hagyományosan a munkavédelem hónapja, amikor is nyilvánosan ellenőrizzük a munkavédelmi szabályok megtartását. A Szakszervezetek Központi Tanácsa a Munka- és Szociálisügyi Minisztériummal együtt megszabta, hogy az idei ellenőrzések során u figyelmet elsősorban a veszélyes munkahelyekre és az oltani munkafeltételek javítására, a balesetek megelőzésére, a nők túlórázására, éjszakai munkájára és szombati műszakjaira, a nők és a fiatalok által emelt terhek súlyhatárának megtartására, a munkahelyeken nyújtott védőitalokra vonatkozó rendeleiek megtartására, az üzemegészségügyre, illetve a személyes munkavédelmi eszközökre fordítják. A Szlovákiai Munkavédelmi Hivatal az elmúlt években megvalósított ellenőrzések során sok tapasztalatot szerzett ezen a területen. Ezek azt tanúsítják, hogy a nyilvános ellenőr- eések egyre eredményesebbek és hasznosabbak. Ugyanakkor azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyes felelős dolgozók nem viszonyulnak megfelelően a megállapított fogyatékosságok kiküszöböléséhez, és elvétve az is előfordul, hogy csak formálisan, felületesen szervezik meg az ellenőrzéseket. A legtöbb ellenőrző bizottság munkájának az a legnagyobb hibája, hogy nem terjeszti ki figyelmét a munka- védelem valamennyi területére. Bár a Szakszervezetek Központi Tanácsa meghatározta, hogy az idei ellenőrzés elsősorban mire irányuljon, az ellenőrző bizottságoknak a többi területre is ki kell terjeszteniük figyelmüket. A mezőgazdaság területén végzett nyilvános ellenőrzések során szerzett tapasztalatok alapján, azt javasolhatjuk, hogy szenteljenek fokozott figyelmet a bizottságok összetételének, a dolgozók munkavédelmi tanfolyamainak, nevelésének és szakképzettségének, az egyes gépek és berendezések karbantartási, javítási és ellenőrzési terve kidolgozásának, a munka- védelmi eszközök alkalmazásának és karbantartásának, a rendszeres orvosi ellenőrzéseknek, a szociális berendezések kapacitásának, ellátottságának és tisztaságának, valamint a javítóműhelyeknek. Különösen fontos az ellenőrzés az iparban, mivel ezen a területen van a legtöbb olyan veszélyes munkahely, ahol nőket is, fiatalokat is alkalmaznak. Ezért az ellenőrző bizottságoknak figyelmüket ezekre a munkahelyekre kellene összpontosítaniuk. Továbbá figyelmet kell szentelni a berendezések rendszeres, tervszerű karbantartásának és ellenőrzésének, a tűzvédelemnek és az üzemzavarok megelőzésének, a munkavédelmi alakulatok tevékenységének, a munkabalesetek és a foglalkozási ártalmak csökkentésére hozott intézkedések hatékonyságának, illetve annak, hogy az üzemek munkavédelmi szabályai összhangban álljanak az alkalmazott technika és technológia színvonalával. Az építőiparban az ellenőrző bizottságoknak a kitűzött feladatokon kívül elsősorban az építkezések ideiglenes villany- vezetékeit, a gépek és berendezések műszaki állapotát, a karbantartások és ellenőrzések színvonalát, a hegesztők és a gépkezelők szakképzettségéi, a munkabalesetek nyilvántartását kell ellenőrizniük. Valamennyi ágazatban értékelni kell a tavalyi ellenőrzések eredményeit, s a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére hozott intézkedések megvalósítását. Tudatosítani kell, hogy a legjobban megszervezett munkavédelmi ellenőrzés is elveszti jelentőségét, ha nem valósítják meg következetesen az ellenőrzés eredményei alapján foganatosított intézkedéseket. Az ellenőrzés alapján névre szóló, határidőhöz kötött feladatokat kell kiszabni, annak érdekében, hogy mielőbb elhárítsák a megállapított hibákat. A feladatok teljesítését rendszeresen értékelni kell. Nagyon fontos a bizottságok helyes összetétele, a gazdasági vezetők, a szakemberek, a munka- védelmi előadók és az orvosok részvétele ebben a munkában. A nagyobb üzemekben és vállalatokban, ahol igényes, bonyolult technológiát és gépeket alkalmaznak, több kisebb csoportot kell szervezni, amelyekben helyet kapnak az egyes termelési részlegek szakemberei is. Nem elegendő, ha a munka- védelmi hónap keretében csak a nyilvános ellenőrzéseket valósítjuk meg. A hónap küldetése a munkavédelmi szabályok ismeretének elmélyítése, a dolgozók nevelése. Az elmúlt években több vállalatban nem valósítottak meg jelentősebb akciót áprilisban. Nagyon jól beváltak az üzemi hangosbeszélőn közvetített előadások, faliújságok, a munkavédelmi tanfolyamok és különösen a legjobb üzem, részleg, építkezés, esetleg műhely címért indított verseny. A munkavédelem terén az,év legfontosabb közös akciója az áprilisi nyilvános ellenőrzés, amelynek jelentősége évről évre növekszik, és formája is egyre változik. Valamennyiünknek azonban arra kell törekednünk, hogy a munkavédelmi szabályok megtartása, a fogyatékosságok kiküszöbölése, a munkafeltételek javítása elválaszthatatlanul összekapcsolódjon a feladatok teljesítésével és ne csak egy hónapban, hanem az egész évben. Az említett kérdések megoldása eredményeképpen csökken a balesetek, a munkahelyi ártalmak száma, emelkednek a teljesítmények, javulnak a munka- és életfeltételek, s mindez egész társadalmunk érdekét szolgálja. ALEXANDER KOVÁC a Szlovákiai Munkavédelmi Hivatal igazgatója KOMMENTÁLJUK KÖVETKEZETESEN A RENDBONTÓK ELLEN Szocialista társadalmunk, elsősorban a bűnüldöző szervek következetes harcot folytatnak a bűnözés ellen, és enr k következtében 1972-ben sikerült megakadályozni a bűncselekmények számának növekedését. 1972-től arányszámuk nem változott, s ez pozitív eredményként könyvelhető el. Ez a megállapítás sajnos nem vonatkozik a polgári együttélést sértő bűncselekményekre. Elsősorban a rendbontásra, élősködésre és a gépjárművek jogtalan használatára gondolunk, mivel az ilyenfajta bűncselekmények képezik számbelileg a legnagyobb csoportot. Ezért az SZSZK bíróságai megkülönböztetett figyelmet szentelnek a törvényes rendeletek megtartásának, valamint a polgári együttélést sértő cselekedetekre vonatkozó megtorlások valamennyi formája alkalmazásának. A közelmúltban a Szlovák Nemzeti Tanács Alkotmány- jogi Ri/otlsága is foglalkozott az ilyenfajta bűntettekkel és kihágásokkal. Az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elemzése alapján a képviselők megállapították, hogy 1976-ban a polgári együttélést megbontó bűncselekmények 57 százalékát rendbontások, élősködés és a gépjárművek jogtalan használata képezte. Fokozatosan növekedett a rendbontásért jogérvényesen elítéltek száma. 1971-ben 654, 1976-ban pedig már 3370 tettest ítéltek el rendbontásért. 1971—1976-ban a különböző kihágásokért elítéltek számának 11 százaléka élősködés miatt került a bíróságok elé. A rendbontások közül túlsúlyban voltak az olyan esetek, amikor a különböző vendéglátőipari létesítményekben, ahol szeszes italokat is mérnek, megtámadták a vendégeket, illetve a személyzetet. Az alkoholfogyasztás nagyban befolyásolta az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőit. Élősködés miatt elsősorban azokat vonták felelősségre, akik nein dolgoztak és legközelebbi hozzátartozóikkal, szüleikkel, nagyszüleikkel, illetve testvéreikkel tartatták el magukat. Az ilyen bűncselekmények elkövetői között sok olyan visszaeső bűnöző szerepelt, akiket a múltban lopásért, rendbontásért, vagy a gyermektartás elhanyagolásáért ítéltek el. így 1976-ban az ilyen bűncselekmények elkövetőinek 50 százaléka volt visszaeső bűnöző. A gépjármüvek jogtalan használatával kapcsolatban kétfajta bűncselekményről van szó. Legtöbbször a hivatásos gépkocsivezetők feketefuvarra, pl. építőanyagok és más anyagok szállítására használták a szolgálati kocsikat, és a fuvarért pénzt fogadtak el. A második csoportba tartozó esetek száma kisebb. A tettesek ideiglenesen jogtalanul használták a személygépkocsikat, illetve motorkerékpárokat, legtöbbjük munkaviszonyban állt és büntetlen előéletű volt. A tettesek mintegy 10 százaléka fiatalkorú, de többségük sem lépte még túl a 30 éves korhatárt. Megállapítható, hogy a bíróságok helyesen, a társadalmi szükségleteknek megfelelően vonták felelősségre az említett bűncselekmények elkövetőit. Nagy figyelmet fordítalak a kihágások elkövetésének körülményeire, ezeket figyelembe veszik az ítéleteknél is. A polgári együttélésért sértő bűncselekmények elleni harc keretében fokozott figyelmet kell szentelni az alkoholizmus kérdésének, mivel a tettesek nagy része ittas állapotban sértette meg a törvényt. PETER BEZÄK ORVOSI TANÁCSADÓ * ... ____ A magas vérnyomás A magas vérnyomás, vagyis a hipertónia olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint ameny- nyi az illető egyén korának megfelel. A magas vérnyomás mint önálló betegség is előfordulhat, ezt nevezzük esszenciális hipertóniának. Előfordulhat viszont olyan eset is, amikor a kórosan magas vérnyomás különböző betegségek, pl. heveny vagy idült vesegyulladás, a belső elválasztású mirigyek kóros működése, verőérszűkület, fejsérülés vagy agyrázkódás kísérő tüneteként lép fel. Ez a másodlagos eset a szimptomatikus vagyis tüneti hipertónia. A hipertónia tünete a kórosan magas vérnyomás, amelynek oka a szabályozó rendszer zavarában keresendő. A vérkeringés olyanná válik, mint a hirtelen stresszállapot (pl. felindulás, félelem vagy feszültség) esetén, amikor a vesében és a belső szervekben általában az érhálózat összeszűkül és emiatt a vér az izmokba tódul. Az állandósult magas vérnyomás okát ez ideig még határozottan nem ismerjük, azonban feltételezhető, hogy ebben jeTeljes ütemben folyik a cukorrépa vetése a trebisovi (terebesi) járásban, amely a kelet-szlovákiai kerület legtöbb cukorrépát termesztő vidékei közé tartozik. A Zemplínske Hradľste-i székhelyű Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz tagjai több mint 120 hektárnyi területen vetnek cukorrépát. Felvételünkön: Ladislav Peti belölti a vetőmagot a vetőgépbe. (A Haščák — CSTKfelv.) lentős szerepe van a központi szabályozó rendszernek. Bármi legyen is a kiváltó ok, vagyis akár önálló betegség, akár más betegségek kísérő tünete, fokozatosan elválasztásokat hoz létre a szívben és az érrendszerben. A fokozott munkavégzés következtében a szív kitágul, működésbeli alkalmazkodóképessége csökken, az erekben különféle elfajulásos változások keletkeznek, és ezáltal meggyorsul az érelmeszesedés kialakulási folyamata. A magas vérnyomásban szenvedők többsége fáradékonyságról, ingerültségről, álmatlanságról, feszültségről, szédülésről, vértődulásról, valamint szellemi munka és olvasás esetén a figyelem összpontosításában jelentkező nehézségekről panaszkodik. Ezek azonban nincsenek arányban a vérnyomás nagyságával, hanem inkább a szellemi feszültséggel és a túlterheltséggel, amelyek az emelkedett hipertóniát előidézik."* A második fokozat tünetei az előzőekhez hasonlóak, ezenkívül már elváltozások észlelhetők uz érrendszerben is, amelyek szemfenékvizsgá- latial mutathatók ki, és a bal szívkamra túlfejlődését mutatják. A betegség harmadik fokozatának tünetei megegyeznek a második fokozatéival, ezek azonban jóval szembetűnőbbek és kezdetben csak munkavégzéskor, később pedig már nyugalmi helyzetben, különösen az éjszakai órákban nehéz légzéssel járnak. A harmadik fokozattal járó előrehaladott érelmeszesedés következtében az agy tevékenységében zavarok lépnek fel, amelyek ki- sebb-nagyobb mértékben a látásban, a beszédben, a mozgásban és az emlékezésben mutatkoznak meg. Másodlagosan azonban a vese és a többi belső szerv is károsodhat. Aránytalanul nagy szellemi megerőltetés esetén jelentős mértékben emelkedhet a vérnyomás, és ez kínzó fejfájással, hányingerrel, görccsel, sőt eszméletvesztéssel is járhat. Ilyen stádiumban a betegnek igen gondos kórházi gyógykezelésre van szüksége. A hipertónia fokozatának megállapításával kapcsolatban a szív, a szemfenék, az ideg- rendszer és a vese állapotának kivizsgálására is okvetlenül szükség van. Az ezek során szerzett adatok alapján a szakorvos gyakran olyan betegségre is rájön, amelyről eddig a páciensnek tudomása sem volt. Ebből is láthatjuk, mennyire fontos a belgyógyászati kivizsgálás. A gyógykezelés módját a szakorvos állapítja meg, azonban a gyógykezelésben a páciensnek is aktívan részt kell vennie és az orvos utasításait pontosan meg kell tartania. A betegség gyógyításának az alapja a helyes életrend és a kedvező életkörnyezet. Ameny- nyiben egyéb szervek hiányos működését nem állapították meg, helyénvaló a sport vagy a mozgás: legmegfelelőbb a friss levegőn való napi 1—2 órás séta, amellyel egyidejűleg a szívet nagyon megterhelő elhízás ellen is küzdünk. A diéta legyen mértékletes, jó a heti egy gyümölcs- vagy zöldségnap. Amennyiben nincs szívelégtelenség, a diétának nem kell sótlannak lennie, azonban a túlsózástól óvakodni kell. Az első és második csoportba tartozó betegek dolgozhatnak, feltéve, hogy munkájuk nem jár állandó feszültséggel, és környezetükben nem gyakoriak a konfliktusok. Ha a munkahelyen kedvezőtlen viszonyok uralkodnak, célszerű, ha a beteg állást változtat. Nem előnyös az éjszakai műszak, a megerőltető fizikai munka, viszont a mérsékelt testmozgás hasznos. A beteg mindig kérje ki az orvos tanácsát életrendjével és munkaviszonyával kapcsolatban. Dr. REDHAMMER RALF CSc 1977 IV. 8. 4
