Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-07 / 96. szám, csütörtök
Három megtisztelő cím A FEGYELMEZETT, LELKIISMERETES MUNKA EREDMÉNYE' Három megtisztelő címet visel a Rimavské Janovce-i (Jánosi) Jánošík Egységes FöLdmű- vesszövetkezet. A látogató a hivatali épülete bejáratánál elhelyezett zománcozott tábla szövegéből megtudhatja, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfordulója üzemében, Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának üzemében és a Csehszlovákia felszabadítása 30. évfordulója szövetkezetében jár. Régóta a Rimavszká Sobota-í (rimaszombati) járás egyik legjobb közös gazdaságaként emlegetik a Jánošík Efsz-t. 1970- ben több gazdaság egyesítésével kétezer hektárra, ebből 1270 hektár szántóföldre növekedett az efsz területe. A szép hagyományt — a jó gazdálkodást — ezt követően is folytatták. Bozó Jenő elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára nemrégi beszélgetésünk alkalmával jó példaként említette a jánosi szövetkezetei „melynek határát — mint mondotta — éppúgy érintette a tavalyi kedvezőtlen időjárás, mint más gazdaságokét, a szövetkezet dolgozói mégis teljesítették tervfeladataikat“. A Jánošík Efsz egyik fő termesztési ága a tejtermelés. Az egyesülés óta négyszázról hét- százra növelték a tehenek számát. Tavaly 1 350 000 liter tej eladását tervezték. A szociális-y ta münkabrigádok kötelezettségvállalásukban százezer literrel több tej eladását vállalták. A valóság: az év végéig a tervezettnél 267 000 literrel több tejet adtak a közellátásnak. — Hogyan érték el — kérdeztem Stanislav Hradský elv- társtól, a Jánošík Efsz elnökétől. Valószínűleg nem én voltam az első, aki ezt megkérdezte, mert az elnöknek nem sokáig kellett gondolkodnia a válaszon. — Elsősorban az említett munkaszakasz dolgozóinak gondos és áldozatkész munkájával. Az objektív feltételek közül megemlíteném, hogy az 1975-ben betakarított jó takarmány lehetővé tette az állatállomány jó áltelelését és a fel- vásárlási feladatok egyenletes teljesítését az év kezdetétől. Az igaz, hogy nálunk is éreztette hatását a szárazság, majd a sok esőzés. Azonban a gondos szervezés és a jó munkaerkölcs eredményeképpen a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikerült megteremtenünk a szükséges takarmányalapot, mégpedig elegendő mennyiségű és jó minőségű siló- és szénástakarmány készítésével. A tömegtakarmányok begyűjtésére komplex-vonalat létesítettünk, ami hozzájárult, hogy idejében és aránylag jó minőségben begyűjtöttük a termést. Amikor láttuk, hogy az eredetileg szemesnek tervezett kukorica a rossz időjárás miatt nem tud beérni, akkor úgy döntöttünk, hogy az egész száz hektárról lesilózzuk. Ily módon a kukorica szövetkezetünk határában nem veszett kárba, mint az néhány helyen megtörtént. A siló vermekbe került kukorica nagyban megjavította a takarmányalapot. Saját termésünkből fedezzük a szemestakar- mány-sziikségletünket is. A tehénállomány minőségi javításához lényegesen hozzájárult a szlovák-tarka szarvas- marha keresztezése a feketetarka keleti-fríz fajtával. A szövetkezetben az idén még magasabbra helyezték a mércét a tejtermelést illetően. A múlt évi eredmények' kiindulási alapul szolgáltak az idei célok kitűzésekor. Tehenenként átlagpsan háromezer liter tej termelését tervezték, száz tehéntől átlagosan 93,8 borjút akarnak elválasztani. A tehén- gondozók és a fejők kötelezettségvállalásukban százezer literrel több tej eladását tűzték ki célul. — Ezt a feladatot túl is akarjuk szárnyalni •— hangoztatta az elnök. — Ugyanakkor biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy az év végéig hétszázról nyolcszázra növeljük a tehenek számát. A tejtermelés szövetkezetünk egyik fő bevételi forrása. A gazdaságosság elsődleges szempont. Az idei takarmányalap mérlegének elkészítésekor megállapítottuk, hogy a tömegtakarmányok mennyisége a téli időszakban tehenenként napi hat liter tej kitermeléséhez biztosítja a produkciós adagot. A tavalyi kedvezőtlen év után ez viszonylag jó takarmányadag. A szemestakarmány-alapot hozzászámítva napi tíz liter tehenenként! fejési átlag elérését biztosíttat Sjk a íéli időszakra. Ez jó kiindulási alap és kereskedik idei fokozott feladataink teljesítéséről. Természetesen takarékossági intézkedéseket is foganatosítot tak a szigorú gazdaságosság szempontjainak érvényesítésére. Mindegyik istállóban a laktáció szerint osztályozzák a teheneket a vemhesség és a hasznosság figyelembevételével. Valamennyi tehénre pontosan kidolgozták a takarmányadagot. Ezt a gondozók pontosan megtartják. A rendszeres ellenőrzés érdekében a szövetkezet vezető sége a gazdasági udvarokban bevezette a zootechnikusok váltott műszakjait. Minden gazdasági udvarban két zootechni- kus dolgozik — az első műszak hajnali négykor kezdődik és délig tart, a másik zootech- nikus délben kezd és addig marad sozlgálatban, amíg az utolsó gondozó is befejezi munkáját. Ez az intézkedés nagyon eredményesnek mutatkozik. A gazdaságosság szép példájaként említhetjük a jánosíko- vói gazdasági udvarban épített, magas fokúan gépesített tehén istállót. Az eredeti terv tizen- négymillió korona beruházással számolt. A szövetkezet az önsegéllyel végzett munka eredményeképpen kerek hatmillió koronával olcsóbban építette fel az istállót. 1974 ben adták át a rendeltetésének a háromszázhúsz tehén elhelyezésére szolgáló épületet, amelyben Juraj Trebula brigádvezető irányításával váltott műszakban négy gondozó és hat fejőnő ér el dicséretre méltó eredményt. A gondozók munkáját úgy szervezték meg, hogy egyikük min^ den negyedik nap szabadnapos. A tehéngondozók és a fejők jelentősen hozzájárullak ahhoz, hogy a Jánošík Efsz az állat- tenyésztési tervfeladatokat a múlt évben 108,5 százalékra teljesítette. — A fegyelmezett, lelkiismeretes munka alapozta meg niin- (J#n szakaszon eredményeinket — hangoztatta Stanislav Hradszký elvtárs, majd meggyőződéssel jelentette ki: — Ez kezeskedik az idei még nagyobb erőfeszítést igénylő feladataink teljesítéséről is! GÄL LÁSZLÓ A budmericei Csehszlovák—Laoszi Barátság Efsz ben hazánkban egyedülálló szárítóberendezési létesítenek. A több mint 14 millió korona értékű berendezést a szövetkezet tagjai társadalmi munkában építik. Képünkön: František Marek villanyszerelő /baloldalt), Antonín Koči, az Ejpovicei Bányaipari Vállalat főszerelője, Ladislav Baxa, az építési munkák vezetője és František Vrá- bel beruházási vezető a komplexum tervét tanulmányozza. (Felvétel: Š. Petráš — ČSTK) A ZÖLDSÉGELLATÁS JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A lakosság friss és jó minőségű zöldséggel való ellátása napjainkban nem egyenletes. A hétvégi főzéshez a gazdasszo- nyok csak lótás-fulás után szerezhetik be a petrezselymet, sárgarépát, zellert és más zöldséget. A fogyasztók joggal teszik fel a kérdést:-a mezőgazdasági üzemek miért nem termelnek elég zöldséget? Bizakodva válaszolhatjuk, hogy a zöldségtermesztés növeléséhez javulnak a feltételek. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztálya, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok máris egész sor olyan intézkedést hoztak, amelyek elősegítik a tervszerű gazdálkodást. Meghatározták, hogy a zöldség- kertészetek milyen nagy területen termeljenek petrezselymet, sárgarépát, hagymát és más zöldséget. A termelést lényegesen elősegíti az egyre jobban kibontakozó szakosítás. Olyan törekvések észlelhetők, hogy az egyes zöldségkertészetekben azok a zöldségfélék kapnak nagyobb teret, amelyeknek már hagyományuk van. A galántai járásban például a vlčanyi (farkas- di) körzetben több száz hektáA TAVASZI MUNKÁK MÁSODIK SZAKASZÁBAN A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói a tavaszi munkák első szakaszán már lényegében túljutottak. Mindenütt úgy dolgoznak, hogy megteremtsék a jó termés feltételeit. Erről győződtem meg a Dojči Egységes Földművesszüvetkezeiben is. A szövetkezet egyébként a senicai járás legnagyobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Ottjártamkor minden egyes részlegén nagy volt a sürgés-forgás. Stefan Božek, az 5230 hektáron gazdálkodó szövetkezet alelnöke tájékoztatott arról, hogy eddig mit sikerült elvégezniük a földeken. Beszélgetésünk kezdetén megkérdeztem, hogy ismeri-e a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési bizottságának n március 23-i ülésén hozott határozatát az ősziek fejlődésével kapcsolatban. — Az ősziek közül a búza és a rozs nálunk kielégítő állapotban van — mondja az alelnök. — Véleményem szerint nagyon helyes az a döntés, hogy az ilyen termények mechanikai megmunkálásánál, trágyázásánál és vegyi gondozásánál megkülönböztetett gonddal kell eljárni. Már most minden szükséges intézkedést megteszünk, hogy az ősziek minden tekintetben jó gondozást kapjanak, s hogy a nitrogénműtrágya adagolása megfelelő legyen. Ugyanez vonatkozik az évelő takarmánynövényekre is, amelyek fontos részét képezik ta- karmányalapunknak. A dojči szövetkezetből jelenA háromsoros burgonyaültető gépek a Dojči Efsz ben szintén jól beváltak tős mennyiségű tejet, sertés- és marhahúst kapnak a felvásárló üzemek. A tervek szerint ebben az évben például 3 millió 610 000 liter tejet és 1450 szarvasmarhát szállítanak az illetékes helyre. Tavaly egyébként 3 millió 550 000 liler tejet kapott tőlük népgazdaságunk. A húseladási tervfeladataik ugyancsak nagyobbak az elmúlt évinél. Összesen 106 vagon hús eladását tervezik, 2 vagonnal többet, mint tavaly. Ezek a törekvések nehezen valósulhatnának meg megfelelő takar- máhyalap nélkül. — A megnövekedett hús- és tejeladási feladatainknak megfelelően nagy gondot fordítunk a takarmánynövényekkel kapcsolatos (»ennivalókra is — folytatja az alelnök — bár jelenleg a vetés és az ültetés a legsürgősebb. A tavaszi munkák időben való elvégzése érdekében mindent az előre kidolgozott ütemtervek szerint igyekszünk elvégezni. Ezek az ütemtervek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes műveleteket az agrotechnikai határidőben végezzük el. Ez pedig nálunk az egyik legfontosabb szempont és törvény. A szövetkezetben az idén jól előkészített talajba került a burgonya is, amellyel 100 hektárt ültettek be. Ebben a munkában nagy segítségükre volt a háromsoros burgonyaültető gép. A kukorica és a cukorrépa vetésének előkészítése is teljes ütemben folyt. 390 hektáron vetnek cukorrépát és 155 hektáron kukoricát. Néhány termelési részlegen már meg is kezdték a cukorrépa, kukorica és a A szövetkezetben már most javítják a kombájnokat (A szerző felvételei*) mák vetését. A szövetkezetben — az eddig felsoroltakon kívül — a legtöbb figyelmet a gabonafélék gondozásának szentelik. Ez nem véletlen, hiszen a járás keretében a legnagyobb gabonatermesztők közé tartoznak. Az alelnüktől még azt is megtudtuk, hogy őszi búzát 1610 hektáron, rozsot 200 , árpát pedig 260 hektáron termesztenek. Ahhoz, hogy a növényekről időben és megfelelően gondoskodhatnak, nem utolsósorban a jól felszerelt géppark is hozzájárul. S természetesen az, hogy a gépek üzemképességéről szintén időben gondoskodnak. JOZEF SLUKA ron termelnek petrezselymet, sárgarépát és zellert. Ha a munkájukhoz megkapják a megfelelő gépeket, vegyszereket és egyéb kellékeket, több ezer tonna gyökérzöldséget termelhetnek. Örvendetes jelenség, hogy rohamosan terjed a korszerű fóliás zöldségtermesztés. A tágas fóliasátrakból a termelők jóval korábban szállítják az üzletekbe a salátát, á korai karalábét, a paprikát és az uborkát. Azonban sikeresebb lenne munkájuk, hogy ha még jobb minőségű fóliaponyvákat, öntözőberendezéseket és fűtőberendezéseket kapnának. A zöldségtermelés növeléséhez ma már társadalmi összefogás szükséges. Nem elég csak a feladatok meghatározása, arra kell törekedni, hogy a zöldségkertészetekben mutatkozó munkaerőhiányt korszerű és nagy teljesítményű gépekkel pótoljuk. A közmondás azt tartja, kettőn áll a vásár. A termelő érdeke, hogy az árut minél hamarabb értékesítse. Sajnos, a tapasztalatok szerint a Zelenina üzemei sok esetben nehézkesen veszik át az árut. A múlt évben a zöldséggel megrakott járművek órákig várakoztak az átvevőhelyek előtt. Egyes fert- vásárlóközpontokban hetenként csak háromszor vették át a zöldséget. A hosszadalmas szállítás és a túl hosszú ideig tartó tárolás következtében a jó minőségű zöldség megfonnyadt, elvesztette vitamintartalmának nagy részét. A Zelenina szakigazgatóságán szerzett értesülések szerint a gyorsan romló zöldség raktározására nincsenek megfelelő raktárak. Általában kevés a tárolóhelyiség, nem eléggé tágasak a zöldségüzlétök. jelenleg Szlovákiában csak két hőszabályozóval ellátott raktár működik. Az üzletek nagy részében télen a zöldség egy része megfagy, nyáron pedig megfonnyad. Az ilyen jellegű problémák miatt is lassúbb a zöldség átvétele. Nagyon sok megoldásra váró problémát említhetnénk még a zöldségellátással kapcsolatban. De inkább arról szólunk, hogy egyes járásokban milyen megoldást keresnek. A komárnói (komáromi), Rimavská Sobota-i (rimaszombati), trebišovi (iő- keterebesi) járásban a mező- gazdasági üzemek és a Zelenina üzemei korszerű zöldségátvevő, osztályozó- és tárolóközpontokat létesítenek. A kooperációs központokban a munkákat a legújabb gépekkel és gépsorokkal korszerűsítik. Idén a mezőgazdasági üzemek már 280 000 tonna zöldséget termelnek — százezer tonnával többet, mint az 1975-ös évben —, a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében pedig már 320 000 tonna zöldséget szállítanak az üzletekbe. Külföldről évente mintegy 20 000 tonna zöldséget — főleg Korai árut — hozunk be. Ilyen módon ellátottabbá és változatosabbá tesszük a zöldségpiacot. Ha a tervek megvalósulnak, remélhető, hogy a következő években fokozatosan javul a lakosság zöldséggel való ellátása. — bj— új szó 1977. IV. 7.
