Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-05 / 94. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN Sz. S.: Ha teljesítette a 25 ledolgozott év feltételét, és az utolsó 20 évben, s jelenleg is oly:'n munkát végez, amelyet a vállalatuknál hivatalosan és a nvilvántartási lapon is a II. munkakategóriába tartozónak ismernek el, akkor 58. életéve bjtöl lésével szerez igényt az öregségi nyugdíjra. Az 1975/121 számú nyugdíjtörvény 12. §ának a) pontja 8. és 9. alpontjaiban, és az 1977. január 18-i cikkünkben részletesen felsorolt foglalkozásokról van sző. Erre utal még az 1975/121 sz. nyugdíjtörvénynek a korhatárokat megállapító 16. §-ának 2. bek. b) pontja is. L. M.: Ha özvegyi nyugdíját azért vonták meg, mert annak az összegnek a fele, amellyel az özvegyi nyugdíjának és bruttó-keresetének4 összeadott összege meghaladta — évi átlagban — a havi 1500 koronát, öregségi nyugdíjának megállapításakor a magasabb öregségi nyugdíját teljes ösz- szegben, az alacsonyabb özvegyi járadékát feleösszegben fogják majd folyósítani (1975/ /121 sz. törvény 65. §.). Többeknek: A Národné poistenie c. lap 1976. évi 8. számában teljes szövegében közli a Szövetségi Pénzügyminisztérium 1976. március 31-én kelt iVI/1 — 7 718/1976 számú határozatát arról, hogy kit lehet kivételesen a munkabéradó szempontjából eltartottnak tekinteni, ha az 1975/121 sz. törvény értelmében az eltartott nyugdíját 1976. január 1- től felemelték. A Szövetségi Pénzügyminisztérium fenti határozatát azért hozta, mert sokan egyénileg kérvényezték kivétel engedélyezését azokban az esetekben, amikor a nyugdíj ugyan havi 620 korona fölé emelkedett, de ezzel megszűnt a béradókedvezmény az eltartó részére s ezzel a család bevétele nem növekedett, hanem csökkent. Az idézett pénzügyminisztériumi határozat — az 1952/76 sz. munkabéradótörvény 22. §-ának 3. bek. értelmében — megállapítja: A Járási Pénzügyigazgatóság (Okresná finančná správa) az adózó kérelmére kivételesen eltartottnak tekinti azokat a személyeket is, akiknek nyugdíjat az 1975/121 sz. törvény alapján felemelték, feltéve, ha ezt a személyt 1975. december 31-ig az adózónál eltartottnak tekintették, ha az eltartott személy bevétele az 1976. január l-l nyugdíjemelés leszámítása esetében nem haladja meg más bevételével együtt a havi 620 koronát, ha az adózó, és az általa eltartott személyek tiszta havi bevétele a kedvezmény engedélyezése előtti hat hónapban nem haladta meg a havi 3000 koronát az adózó esetében, és 700 koronát az eltartott személy esetében. Eltartott személynek kell tekinteni azokat a személyeket, akiket az adó- igazgatóság a munkabéradó szempontjából eltartottnak ismer el, azokat a nyugdíjas eltartott személyeket is, akiket a határozat ismer el eltartottaknak, továbbá minden gyermeket, akikre családi pótlékot, illetve nevelési pótlékot folyósítanak (nem lehet azonban figyelembe venni a „több személy“ kivételes beszámítását a munkabértörvény 8. §-ának 2. be. 'és 9. §-ának 1. bek. értelmében, az elvált, magányosan élő, gyermekről gondoskodó nő, rokkant esetében), feltétel még, hogy az adózó teljesíti az 1967/24 sz. munka- béradótörvény végrehajtási rendelete 7. cikkelyének feltételeit a tényleges eltartásról. A Szövetségi Pénzügyminisztérium idézett határozata az 1976. évre visszamenőleg is engedélyezte a kérdéses eltartási igazolást, ha az adózó legkésőbb 1976. október 31-ig kérvényezte ezt. Minden további naptári évre az eltartás! igazolást újból kell kérni. Ezeknek az igazolásoknak nincs visszamenő hatályuk és mindig egy évre szólnak. A Szövetségi Pénzügyminisztérium határozatát közölte a Finanôný zpravodaj is és regisztrálta a Törvénytár 1976/10 száma is. T. I.: Mint 67 éves, kiemelt munkaviszonyban dolgozónak, nyugdíja havi 1100 korona alatt van, ezért nyugdíját annak csökkentése nélkül tovább folyósítják. A nyugdíjasnak az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény 21. §-a értelmében egy naptári évben betegállomány esetében 60 napra jár a nyugdíjon kívül táppénz. A táppénzes utalvány elutasítása miatt tegyen panaszt a Betegbiztosítás járási igazgatóságában (okresná správa nemocenského poistenia, Rožňava). F. P.: Szakszervezeti tagsági díját mint továbbdolgozó nyugdíjas csak ez elért tiszta fizetése után tartozik fizetni. L. M.: Az 1970/159 sz. hirdetmény szerint a dolgozók jelentős évfordulójának számítanak: az első munkába lépéstől számított 25 év ledolgozása, az 50. életév betöltése és az első nyugdíjba lépés. A munkaadó vállalatok rendszerint az üzemi bizottsággal való megbeszélés alapján legfeljebb 2500 korona összegig nyújthatnak Jutalmat dolgozóiknak. Ezt a jutalmat csak abban az évben lehet folyósítani, amikor a kérdéses évforduló v.an. Ezekbe az évekbe a fizetett szülési szabadság idejét is be kell számítani. Az inasévekből csak az az idő számítódik be, amit az iparitanuló munkaviszonyban dolgozott le. Feltehető, hogy a fizetetlen szülési szabadsága idejének leszámítása után még nincs meg a 25 ledolgozott éve. A fentiek értelmében ellenőrizze, mikor lesz meg a 25 ledolgozott éve és az üzemi bizottságon keresztül figyelmeztesse a munkaadó vállalatot —, lehetőleg még az előző évben —, hogy önnel is számítsanak. A nyugdíjba lépés csak a dolgozó részére biztosít a munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek. c) pontja értelmében minősített felmondási okot, de a munkaadó részére nem. Tépelődő nyugdíjas jeligére: A teljes rokkantság esetében a törvény abból indul ki, hogy a dolgozó nem képes kereseti tevékenységre. A törvény nem tiltja, hogy a teljes rokkant munkát vállaljon. Ez elsősorban orvosi probléma. Tartós munkavállalás esetében valószínű, hogy részleges rokkanttá mlnOsítenék át. Az 1976. évre igényelheti ki nem merített szabadságának kifizetését. A pedagógusoknak a szabadság kifizetését legfeljebb csak 4 hétre (20 munkanap) lehet engedélyezni. A kifizetés önnek aszerint Jár, megszűnt-e munkaviszonya. Ha megszűnt, akkor a munkaviszony tartamának megfelelő aránylagos részben jár a kifizetés, ha nem szűnt meg, akkor betegállományos idejének első 100 munkanapja után 1/12-del, minden további 25 betegállományos nap utáni további 1/12-del kell csökkenteni a szabadság kifizetését (1975/54, 16. §. 1. bek.). A ZTP igazolványt a jnb szociális osztálya adja ki. Az érvényes előírások értelmében teljes rokkantnyugdíját úgy számították ki, hogy ledolgozott éveihez hozzászámították még a 60 éves koráig hiányzó éveit. 18. életéve után beszámítható 25 év, ez 50 % minden további évért 60. életéve betöltéséig 1 °/o, tehát további 17 %, összesen 67 % jár redukált havi átlagkeresetéből. F. B.: Ha nővérének utolsó munkaviszonyától számítva több mint öt év megszakítása volt, csak további három év ledolgozása után lehetne korábban szerzett éveit beszámítani. Ha nem telt el több mint két év, 60 életéve betöltésével, legalább 20 beszámítható év alapján igénye lenne arányla- gosi öregségi járadékra. Dr. F. I. Küldetésükhöz híven Beszélgetés Klára Petrechovával, a CSSZBSZ levicei járási bizottsága titkárával A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek a lévai járásban 276 alapszervezete van, am elyben 19 918 tag tevékenykedik. Munkájukról, terveikről Klára Petrechovától, a járási bizottság titkárától érdeklődünk. ■ A múlt év egyik jelentős belpolitikai eseménye az általános választás volt. Hogyan vették ki részüket az agitációs munkából, illetve a választási program teljesítéséből? — A választások előtti agitációs munkánk során igyekeztünk népszerűsíteni pártunk XV. és az SZKP XXV. kongresszusának határozatait. A Szovjetunió békepolitikájáról 72, a 10. ötéves tervről 87, a két ország együttműködéséről 32 előadást tartottunk, amelyeken csaknem 5000 hallgató vett részt. Első ízben rendeztük meg a szovjet katonadalok járási fesztiválját. A helyi és járási nemzeti bizottságokba a szövetség 138 tagját választották meg. Tagjaink tavaly a választási program teljesítését társadalmi munkával segítették elő, 39 077 órát dolgoztak le, amivel 2 millió 281 ezer 14 korona értéket hoztak létre. A múlt évben munkánkért elismerő oklevelet kaptunk. ■ Április végéig járásszerte befejezik az alapszervezetek értékelő gyűléseiket. Milyenek az e téren szerzett tapasztalataik? — Minden alapszervezet szem előtt tartja az idei év jelentős eseményeit. Az egyik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, a másik a szövetség VIII. országos kongresszusa. Az utóbbiig szeretnénk taglétszámunkat 21 000-re növelni. Az említett 60. évfordulót minden egyes alapszervezetünk kötelezettségvállalással köszönti. A március 1-ig beérkezett jelentések alapján tagjaink társadalmi munkában 28 ezer óra ledolgozására tettek ígéretet. Az évzáró gyűlések befejezésével minden bizonnyal növekedni fog a kötelezettségvállalások összértéke. Ami az alapszervezetek munkáját illeti, a jól dolgozó aktív szervezeteink, mint pl. a Lenin Pamutipari Művek a jnb, a járási pártbizottság, a Dolná Sec-i közszolgáltató üzem szervezete mellett vannak olyanok, amelyek munkájából hiányzik még a rendszeresség. Ezek aktivizálását elsőrendű feladatunknak tekintjük. ■ Hány szövetkezet, illetve brigád viseli a csehszlovák-szovjet barátság brigádja nevet és ezek milyen tevékenységet fejtenek ki? Járásunkban három szövetkezet, a Dolná Seč-i, a levicei és a bátovcei, a žemberovcei pedig a V. I. Lenin szövetkezet nevet viseli. Ezek a mezőgazdasági üzemek nagymértékben kiveszik részüket a szovjet munkamódszerek népszerűsítéséből és igen jó gazdasági eredményeket érnek el. Ebben nagy segítségükre van, hogy évente szovjet mezőgazdasági dolgozók küldöttségei keresik fel szövetkezetüket. A különböző üzemekben nyolc kollektíva kapta meg a csehszlovák—szovjet barátság szocialista munkabrigádja címet és tíz ennek az elnyeréséért versenyez. A brigádok tagjai úttörői a szovjet termelési újdonságok bevezetésének. Ebben az évben az eddigieknél még jobban szeretnénk megalapozni az ez irányú tevékenységüket. Erre mindenütt megvannak a feltételek. ■ A szövetségnek vannak hagyományos vetélkedői. Milyen eredményekkel dicsekedhetnek ezen a téren? — Nem ismerem más járások eredményeit, így lehet, hogy elfogult vagyok, amikor azt mondom, hogy elégedettek vagyunk. A Barátság dallamai versenyen 5150-en, a Puskin emlékversenyen 7950-en vettek részt. A gyerekek kedvelt képzőművészeti versenyére beküldött 200 legjobb alkotást kiállításon mutattuk be. Eredményes munkásságukért nemrég adtuk át a löki színjátszóknak a Sztanyiszlavszkij díjat. Az említettek mellett járásunkban nyolc szovjet filmbarátok klubja is tevékenykedik 648 taggal. Ezek csupán a múlt év utolsó három hónapjában 21 rendezvényt tartottak. Az ifjúságunk körében 28 barátsági kör is tevékenykedik. Bízom abban, hogy a hagyományos vetélkedőkön az idén még többen vesznek részt, hogy a klubok és körök még eredményesebb munkát végeznek. ■ Amint említette, az idei év egyik legjelentősebb eseménye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Ennek méltó megünneplésére milyen rendezvényekkel, akciókkal készülnek? — Elsősorban is járási szemináriumokon kellően felkészítjük lektorainkat. „Auróra“ névvel képzőművészeti versenyt és a diákok részére vetélkedőt rendezünk. Megtartjuk a. szovjet katonadalok 2. járási fesztiválját. A szovjet zeneszerzők műveiből ünnepi hangversenyt és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az irodalomban címen könyvkiállítást rendezünk. Megtartjuk a szovjet filmek hetét és járási szinten olvasókonferenciát tartunk V. Katajev, A. I. Gercen, N. V. Gogol, I. A. Goncsarov és A. K. Tolsztoj életéről és műveiről. Ünnepi akadémián emlékezünk meg Lenin születésének 107. évfordulójáról. A csehszlovák— szovjet barátság nevét viselő szövetkezetek és brigádok részére vetélkedőt szervezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Megtartjuk az autósok tájékozódási versenyét. Ezek a fontosabb rendezvényeink, amelyek megvalósításában számolunk a Nemzeti Front többi szervezeteinek a segítségével. NÉMETH JÁNOS Olvasónk levele nyomán Amikor a kevés is sok KOVÁCS FERENC čičovi (c sic sói) tanító levelében többek között ezt írta: „Ügy látszik, hogy néha a kevés is sok. Egyik cikkükben azt írták, hogy a pionírok az ősszel kevesebb vadgesztenyét gyűjtöttek, mint az előző években. A mi pionírjaink is gyűjtöttek vadgesztenyét, de a vojni- cei (bátorkeszi) felvásárló nem vette át." Tény és való, hogy a csicsói pionírok szorgos gyűjtők. Szu- rovecz Ferenc elvtárs, a Gyógynövénygyűjtő és Értékesítő Vállalat bátorkeszi kirendeltésének munkatársa is igazolja: Az utóbbi években 27 tonna vad- gesztenyét vásároltunk tőlük. — Mégse vették át tőlük az ősszel. — Igaz. így volt. — Miért? — Későn jelentkeztek. Dünnyögök. — Ejnye, ejnye, de kellemetlen ... Azután magyarázni kezdem, hogy dr. Nagy Géza, aki rendszeresen foglalkozik a gyógynövények gyűjtésének propagálásával, egyik cikkében megírta, hogy a pionírok kevesebb vad- gesztenyét gyűjtöttek, mint az előző években. Nem tévedett, állítását az adatok is bizonyítják. Közben a csicsói pioníroktól mégse vették át a vadgesztenyét. Szurovecz elvtárs is érti. — Az adatokat mi jelentettük. És mi utasítottuk vissza a csicsói pionírok szállítmányát is, mert november 25-én táviratot kaptunk, hogy a vállalat már teljesítette a felvásárlási tervét, nincs szükség több gesztenyére. Másokat is visszautasítottunk. Például az érsekújváriakat, a zselízieket. Későn jelentkeztek. — Nem tudna valamilyen jó tanácsot adni a jövőre vonatkozólag, hogy ne kerüljenek hasonló kellemetlen helyzetbe a csicsói pionírok? — Idejében kell megkezdeni a gyűjtést. Sokan az őszi esőzések miatt késlekedtek, pedig az nem baj, ha nedves a gesztenye. Az se baj, ha eső áztatja. Csak ne rohadjon. Legjobb, ha betonozott helyen raktározzák. Hűvös, hideg helyen. És idejében jelentkezzenek. — Ha mégis késnek? Mit tegyenek? — Próbálkozzanak máshol. * * * Zselízen járva ellátogattam az alapiskolába. Nyusztyin Ferenc igazgatótól megkérdeztem: — Mi történt a gesztenyével? — Eladtuk. És részletesen elmagyarázta, hogy kellemetlenül érintette őket is a bátorkeszi kirendeltség jelzése: november 25 után nem vesszük át a gesztenyét. Kellemetlenül, hiszen közel tíz métermázsát gyűjtöttek. A mennyiséggel elégedettek voltak, mert az eredmény szépnek mondható, bár az őszi esőzések akadályozták a gyűjtést. Csak az értékesítés jelentett problémát. Megtudták azonban, hogy Liptovský Hrádok-ban működik az Állami Erdészet kisüzeme, mely a vadon élő állatok számára készít takarmánykeveréket. Táviratilag megkérdezték, átveszik-e a vadgesztenyét. Miután igenlő választ kaptak, zsákokba rakták, elküldték. — Többet Is átvettek volna — mosolygott magyarázata végén az igazgató. — Tehát jövőre többet fogunk gyűjteni. Ha csak rajtunk múlik, nem kerül újságba a hír, hogy kevesebbet gyűjtöttek a pionírok, mint máskor. * * * Párkányban járva hallottam Skuta László elvtárstól, az Állami Gazdaság igazgatóságának dolgozójától: — A környezetszépítést szem előtt tartva, az erdészeti dolgozókkal együttműködve faiskolákat létesítettünk. Gesztenyefákat fogunk nevelni és ültetni. Másról is beszélt persze, de felfigyeltem a gesztenyére. Megtudtam, hogy a párkányi erdészek az ültetéshez a gesztenyét az Állami Erdészet palá- rikovói igazgatóságának közvetítésével az érsekújvári pioníroktól kapták. * * * Helytálló tehát cikkünk megállapítása: az ősszel kevesebb vadgesztenyét gyűjtöttek a pionírok, mint máskor. Ogy tűnik, hogy a csicsói pioníroknak is Igazuk van: néha a kevés is sok. De csak akkor tűnik igaznak ez a megállapítás, ha arra gondolunk, hogy szállítmányukat nem vette át a Gyógynövénygyűjtő és Értékesítő Vállalat bátorkeszi kirendeltsége. De hát a vadgesztenye máshol is értékesíthető. Erdészek, az állami gazdaságok dolgozói, a vadászok (akik vadetetésre használják) a megmondói: máskor is gyűjtsetek vadgesztenyét, és többet, mint tavaly! HAJD0 ANDRÁS 1977. IV. 5. 6
