Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-04 / 93. szám, hétfő

Világ Kupa-győztesek a kérdések pergőtüzében Az alpesi sí Világ Kupa egyéni és csapatversenyének ered­ményeit, a legjobbak teljesítményét már korábban értékeltük. Most bemutatjuk olvasóinknak a Világ Kupa összesített pont­versenyének két győztesét, Lise-Marie Morerodot és Ingernar Stenmarkot. Svájcban a sísport nagyon közkedvelt, s mivel versenyzőik a világ élvonalába tartoznak — amit nemcsak Morerod, hanem Nadig, a Hemmi fivérek és Pargötzi is iga­zolt — az ottani sportlapok részletesen beszámoltak a Világ Kupa eseményeiről. A győzteseknek tolmácsolták az olvasók kérdéseit, s a válaszokból kiragadtunk néhányat, hogy a két világnagyságról képet alkothassunk. Nem felejtett el mosolyogni A fiatalok vidám, gondtalan mosolya jellemezte, amikor három évvel ezelőtt karrierje kezdődött. Akkor még nem tudta, nem érezte, mily kivá­lóan kezeli a síket. Első Világ Kupa-győzelme óta ugyan há­rom év telt el, vidámsága, mo­solya mindmáig megmaradt, de most már tudja, milyenek a képességei. Morerod 1956- ban született, 164 cm magas és 55 kg súlyú. Többszörös svájci bajnok és a Világ Ku­pában sorozatban nyerte az Idei műlesikló és óriásműlesik- Jó versenyeket s a végén övé lett a kupa. Csak a győztes Versenyek utáni interjúknál moso­lyog ily szívélye­sen? — Amikor mo­solygok, nevetek, akkor ezt so­sem kényszerből teszem, hanem egyszerűen azért, mert jó a kedvem. Sírt már vereség ' után? — Igen. Kell izgulnia a versenyek előtt ahhoz, hogy meg­szerezze a győzel­met? — , Nem! Győz­tem én már olyan versenyen is, mely előtt nem voltam ideges. Azonban csaknem minden egyes rajt előtt iz­gulok egy kicsit. Megköszönte Ko­si Mittermaiernek, hogy visszavonu­lásával hozzásegí­tette a Világ ku­pa-győzelemhez? — Nem kell Kosinak köszö­netét mondanom. Sokkal job­ban örültem volna, ha nem hiányzik ellenfeleim közül és fölötte is győzelmet aratva mondhatnám magaménak a .Világ Kupát. Meg tudná magyarázni, mi­ként sikerült Annemarie Moser- Pröllnek hosszú kihagyás után ismét a legjobbak közé kerül­ni, és több versenyen a győ­zelmet megszerezni? — Annemarie azt állítja, hogy másfél éven át nem edzett, de ezt én nem hiszem el. Megfelelő felkészülés nél­kül visszakerülni az élvonalba, szinte lehetetlen. Senki sem ellenőrizte őt hol és mennyit edzett. Mit szól a franciák forma­javulásához és a fiatal Perrine Pelen szerepléséhez? — Ha egy csapat négy öt tagja az első tíz között végez, feltétlenül kivételes teljesít­ménynek számít, főleg ha mű­lesiklásról van szó. Perrine na­gyon jól síel, s jó versenyző lehet belőle. Ott lesz a következő olim­pián? — 1980 még nagyon messze van, de természetesen szeret­nék részt venni az olimpiai versenyeken. A zárkózott antisztár így is becézik Ingemar Sten­markot, aki mint ismeretes, a legnehezebb riportalanyok kö­zé tartozik. Nem szeret nyilat­kozni, nagyon szűkszavú, ha lehet „kicselez“ minden újság­írót, tv-riportert. Vele beszél­getést nyélbeütni annyi, mint egy szénakazalban megtalálni a gombostűt. 1956-os születésű, Ingeinar Stenmark, a műlesiklás nagymes­tere, ilyen ragyogó stílusban veszi a kapu­kat. 180 cm magas, 73 kg a súlya. Szeret vadászni, horgászni, au­tót vezetni, de természetesen elsősorban síelni. Naponta mintegy 700 levelet kap imá­dóitól, tisztelőitől, amelyekre érthetően, képtelen válaszolni.­Nincs szándékában lesikló- versenyeken is indulni? — Nem hiszem, hogy erre sor kerülhet, mert hiányoznak az edzések. Valószínűleg jövő­re sem változik a helyzet, mi­vel nyáron katonai szolgálatot kell teljesítenem. Hát mikor készüljek a lesiklásra? Milyen helyezést érhetne el lesiklóversenyen, ha előtte edzene egy kicsit? — A helyezést nem lehet előre megjósolni, de azt tu­dom, hogy a győztestől leg­alább tíz másodperc választa­na el. Hány Világ Kupa műlesikló versenyt nyert a második for­dulóban nyújtott kiváló telje­sítményével? 1977. IV. 4. Moser, Kaserer és Morerod, három nagy rivális. Az idén a svájci kislánynak sikerült az élen végeznie. (A ČSTK felvétele) — Hány versenyt döntöttem a magam javára a második l'utamban, erre pontos választ nem tudok adni. Amikor az ember az első forduló után nincs az élen, akkor a máso­dikban nagyon fel kell gyor­sulnia, ha győzni akar. Van testvére? — Igen. Jan-Erik öcsém, ti­zennégy éves és már ő is ver­senyez. Tavaly Olaszországban a „Topolino“ versenyen az ötödik helyet szerezte meg. Én hétéves koromban kezdtem és első szereplésem győzelem­mel végződött. Milyen a nyári felkészülése? — A nyári hónapokban nincs havas edzés, csak erőnléti fel­készülés. Tavaly ősszel azon­ban az amerikaiakkal közösen Olaszországban voltam három­hetes közös edzésen. Nyáron sokat futunk és kerékpáro­zunk. Miért nem tud az óriásmű­lesiklásban hasonlóan szere­pelni, mint a műlesiklásban? — Már két esztendeje tart ez a helyzet, hogy nem tudok az óriásműlesikló versenyeken jelentős eredményeket felmu­tatni. Lehet, hogy ez a felké­szülésen múlik. Tény: az óriás­műlesiklás a nehezebb és több edzést igényel, mint a műle­siklás. Majd igyekszem ezen is javítani. Milyen egy versenyző hét­köznapja? — Reggel hétkor ébresztő, gimnasztika, reggeli. Utána megtekintjük az első forduló pályáját. Két pár sílécet vi­szünk magunkkal, egyet a be­melegítéshez, egyet pedig a versenyhez. Délben a második futam pályáját járjuk végig és eszünk is valamit, ha akad a közelben étterem, vagy ven­déglő. Gondolt már arra, hogy ké­sőbb a profik táborába lép? — Nem! Nekem az amerikai profiversenyek nem tetszenek. A párhuzamos műlesiklás pá­lyáit másként jelölik ki, nem tudok azokon jó eredményeket elérni. Visszavonulása után mihez kezd? — Ezzel a gondolattal még nem foglalkoztam. Nem tudha­tom előre, érdekel-e majd ak­kor is a sízés annyira, hogy megpróbálkozom az edzőskö- déssel. Ha valaki öt-hat éven át nap nap után ugyanazt csi­nálja, meg is unhatja. Más fog­lalkozásra nem készültem, hi­szen a kilencéves alapfokú is­kola elvégzése óta minden idő­met a sízésnek szentelem. (kollár) Sokoldalú nevelőmunka, segítő kezek Vrbovka (Ipolyvarbó) 600 la­kosú falu labdarúgói a járási II. osztályban szerepelnek. A testnevelési egyesületnek 60 tagja van. A tagság körében aktív nevelőmunka folyik. Az aktív sportolókat és a nézőket előadások, beszélgetések for­májában készítik föl a sport­szerű viselkedésre. A közön­séggel a mérkőzések szüneté­ben hangosan beszélő segítsé­gével ismertetik a labdarúgás szabályait. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek az után­pótlásnak, az ifjúsági és kü- lyökcsapatnak. Érdemes szót ejteni az aszta­litenisz-csapatról is, amelynek azonban csupán előző sikerei jelentősek, soraiból többen já­rási bajnokok lettek. A fejlő­dés lehetősége adva van. Kelemen Sándor, a sport­egyesület titkára kijelentette, hogy a tagság aktívan veszi ki részét a különböző társadalmi munkákból. Csak az üUüző épí­tésénél tett ki 30 000 koroná- nyi értéket ez a segítség. A tagság a NOSZF 60. évforduló­jának tiszteletére a 200 000 ko­rona ráfordítással épülő lelátó létesítésénél 3000 óra ledolgo­zását vállalta. Az egyesület a szövetkezet­től komoly anyagi és erkölcsi támogatást kap, s hálából ez­úttal föltétlenül sikeresebb idényt szeretne zárni, mint amilyen az őszi volt. BODZSÄR GYULA Dés-amerikaí taktizálás Dél-Amerika labdarúgása mindig nagyon komoly szere­pet játszott a világbajnokságo­kon. Hazai szintére» mindkét­szer Uruguay révén hódította el a világbajnoki címet. Nos jövőre ez a csapat nem sze­repelhet az Argentínában sor­ra kerülő világbajnokságon, mivel csoportjában Bolívia mö­gött végzett. Az „uruk“ nagyon mérsékelten szerepeltek már az előző VB-n is, amelyet az NSZK-ban rendeztek meg, méc­sem gondoltak idejekorán a fiatalításra.- Hohberg edzőnek nem volt már elég ideje a hat- hatés őrségváltás véghezvitelé­re, s az eredmény lehangoló: Uruguay legnagyobb ellenfele, Bolívia ellen még a VB búcsú- mérkőzést sem tudta megnyer­ni ... A dél-amerikai selejtezők kezdete előtt szinte mindenki biztosra vette Brazília, Uru­guay és Chile elsőségét, s a végén csak Brazília végzett csoportja élén, a másik kettő­ben Bolívia és Peru került Uruguay, illetve Chile elé. A három csoportelső majd jú­liusban mérkőzik megy egy­mással. A brazilok sokáig azon fára­doztak, hogy ezt a minősítő­sorozatot megrendezhessék, bár tudták, hogy a kiírás sze­rint a házigazda szerepét semleges államnak kell kapnia. Hatalmas összeget kínáltak fel a FIFA-nak, csakhogy más be­látásra bírják. Végül a józan ész döntött: Argentína, a jövő évi VB házigazdája láthatja vendégül a brazil, a bolíviai és a perui együttest. A taktikázás tovább folyta­tódhat. Júliusig ugyanis eldől, hogy az európai IX. selejtező­csoportból melyik csapat jut tovább. Ennek lesz ellenfele a dél-amerikai harmadik. A há­rom együttes közül (Brazília, Bolívia, Peru) az első kettő további küzdelem nélkül jut a VB tizenhatos döntőjébe, a har­madik kétszer megmérkőzik a szovjet, vagy a magyar válo­gatottal. Egyelőre még azt sem lehet tudni, vajon Európa, vagy Dél-Amerika lesz-e első párviadaluk színhelye, pedig ez sem jelentéktelen körül­mény. Annyi biztos, hogy mindhá­rom dél-amerikai együttes amennyire csak lehet, igyek­ezik kikerülni azt az egy eu­rópait. Dél-Amerika képviseletében a házigazda Argentína, s, to­vábbi két csapat biztosan ott lesz a 16-os VB mezőnyben, a negyedik helye korántsem biz­tos. Egy kis visszapillantás ... Brazília rosszul kezdett, hi­szen Kolumbiában csak gól nél­küli döntetlent ért el; Kolum­biában javított, mert l:0-ra győzött, s Coutinho együttese teljes fényében március 9-én csillogott, amikor otthon 6:0-ra győzte le Kolumbiát. A befeje­zés nem sikerült valami fénye­sen, a brazil válogatott egy héttel paraguayi sikere után ugyanezzel a csapattal Rio de Janeiróban csak l:l-re játszott. Bolívia szintén veretlenül végzett a II. csoport első he­lyén, s legnagyobb vetélytár- sa, Uruguay elleni mérkőzései­ről már szóltunk. Csak az utolsó fordulóban történt döntés a III. csoport­ban: Peru legénysége 2:0-ra győzött Chile ellen, s ugyan­úgy vereség nélkül lett első, mint a brazil és a bolíviai ti­zenegy. Elsősorban otthonában volt erős, hiszen a Chile elleni 2:0 előtt 4:0 arányban diadal­maskodott Ecuador ellen. Arról még nem érkezett je­lentés, vajon a három dél-ame­rikai csoportgyőztes Argentíná­ban egy-egy, avagy két-két al­kalommal mérkőzik-e egymás­sal. Mivel semleges pályán ke­rülnek sorra e mérkőzések, logikin elgondolás szerint elég volna az egyszeri t .iálkozó is. Az európai labdarúgás szakkérdései Barcs Sándor, az UEFA ma­gyar alelnöke nyilatkozott az európai labdarúgás különböző szakkérdéseiről. Véleménye szerint a jövő évi világbajnok­ságon az európai válogatottak fölénye mutatkozik majd meg. Ezt azért várja, mert az öreg kontinens labdarúgói erőtelje­sebbek, gyorsabbak, játékuk ésszerűbb és átgondoltabb. Ter­mészetesen várható meglepetés a dél-amerikai kontinens or­szágai részéről is, elsősorban Brazíliára utalt. Az UEFA alelnökének véle­ménye szerint a friss tehetsé­gek jelentkezését gátolja a sportágban egyre jobban el­uralkodó durvaság és kímélet­lenség. A mind jobban ki­egyenlítődő európai erőviszo­nyok illusztrálására mondotta, hogy mintegy húsz olyan or­szág van földrészünkön, ame­lyeknek egymás elleni találko­zója háromesélyes. Az újabb Európa-bajnokság- gal kapcsolatban megerősítet­te azt a hírt, hogy mind a nyolc csoportgyőztes tovább jut és a végküzdelemben 11 napos mérkőzéssorozaton két négyes csoportba sorolva mér­kőznek majd a legjobb együt­tesek. Csak az el^ö helyezet­tek játszanak majd az arany­éremért, s az még bizonytalan, hogy a harmadik helyért is lesz mérkőzés. Barcs megelégedéssel nyug­tázta, hogy az argentínai VB előkészületei gyorsított ütem­ben folynak, s csupán egy probléma látszik megoldatlan* nak: a biztonság kérdése­Csapatkapitányok találkozása. A walesi Yuvaíh-nak annyira ’te v s iák, a csehszlovák „karmester“, hogy átkaroló mozdulattal vála-ztptta e ? ;?hdátólí (A ČSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents