Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-30 / 118. szám, szombat
DERŰLÁTÁSSAL tekintünk a jövőbe /Folytatás az 1. oldalról) tervidőszakra alapozhattunk és már maga ez a tény olyan program kitűzését tette lehetővé, amely a szocialista társadalom összes kulcsfontosságú területének minőségileg igényesebb fejlesztését célozza. Amíg a tőkés világ gazdasága periódikusan ismétlődő válságainak eddigi egyik legrné- lyebbikét éli át, a CSKP XV. kongresszusának programja világos távlatokat tűzött ki, és érthetően kifejezte a nép létérdekeit. Ezt a programot lakosságunk helyesen megértette. mint az emberek gazdasági szociális, politikai és jogi biztonsága megszilárdításának és fejlesztésének programját, ezért mindannyian magunkévá tettük. Ezért lehetséges az, hogy dolgozóink vállalták e program céljainak megvalósítását, s alkotó és áldozatkész munkájukkal mindent megtesznek érte. « Az embernek a munkához való viszonya a szocialista társadalom erkölcsi normáinak legfontosabbika. Ehhez törvényszerűen kapcsolódik az öntudatosság növekedése, a nép műveltségi és kulturális színvonalának emelkedése, mindez pedig kiapadhatatlan forrása annak a szándéknak, hogy ne álljunk meg a megkezdett úton, újból és újból céltudatosan és kitartóan vívjuk küzdelmünket az új sikerek, új, magasabb célok eléréséért. Éppen ebben a soha véget nem érő, mindig felújuló igyekezetben rejlik életünk legfőbb értelme, a világ legaktívabb forradalmi átalakítója, a szabad emberi személyiség fejlődésének alapelve. A szocialista társadalom építésének, az állandó gazdasági gyarapodásnak legfőbb értelme a szocializmusnak, mint egészében vett rendszernek fejlesztése, amelynek keretein belül az élet minden területe fejlődik, összes kapcsolataiban és összefüggéseiben. A nép lólétének fokozódása — ahogy a XV. kongresszus is kiemelte — a tág értelemben vett szociálpolitika a szükséges anyagi források tervszerű megteremtésétől függ. És mi a 6. ötéves tervidőszak második évében is annak vagyunk tanúi, hogy azon nehézségek ellenére is, amelyekkel meg kellett és egyre inkább meg kell küzdenünk, az összes akadályok ellenére is, amelyeket fel kellett és fel kell számolnunk, a szociálpolitikai program célkitűzései valóra válnak, és állandóan emelkedik társadalmunk életszínvonala. Emellett nyilvánvaló, hogy az anyagi fogyasztás fokozása nem lehet öncél, csak az emberek élete gazdagításának, alkotó képességei fejlesztésének, egyszersmind az egész ország termelőerői fejlesztésének kiindulási alapja. Alapvető emberi szabadságjog Az emberről és jövőjéről való gondoskodásnak ebben az értelmezésében rejlik az óriási különbség szocialista társadalmunk és a tőkés társadalom között; ez utóbbi az embert csak kihasználja, csak egyszerű munkaerőnek tekinti, felhasználja képességeit a tőke javára, a kizsákmányoló osztály nyereségének gyarapítására. Ebben az áthidalhatatlan különbségben markánsan megmutatkozik a két világ, az egymás mellett párhuzamosan létező két társadalmi rendszer erkölcsi értékeinek, politikai, ideológiai, kulturális s polgárjogi normáinak összeegyeztet- hetetlensége. Ebből fakad az is, hogy eltérőek az elképzelések az emberi szabadság, a polgárjogok, a demokrácia lényegéről, az ember megbecsüléséről és létbiztonságának megteremtéséről. Már régóta köztudott okok miatt az utóbbi időben éppen ez a téma vált a szocializmus, a szocialista országok ellen intézett számtalan támadás tárgyává. Ez nem ideológiai dialógus, már csak azért sem, mert a nyugati tömegtájékoztatási eszközök ellenünk intézett válogatás nélküli kampányai meggyőzően bizonyítják azt az objektív tényt, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése nem állíthatja le az ideológia területén folyó harcot. Már csak azért sem dialógus, mert összehasonlíthatatlan a szóban forgó fogalmak és értékek tartalma. A munkához való jog szocialista társadalmunkban a legfontosabb emberi szabadságjog, mert itt olyan munka folyik, amely valóban szabad, fejleszti, s egyben meg is szabadítja béklyóitól az emberi személyiséget. A tőkés társadalomban még a kizsákmányolt, tehát nem szabad és az emberi személyiséget rabságba taszító munkához sem biztosítják a jogot. Éppen ebben az alapvető, kulcsfontosságú különbségben keresendő a két társadalom életének, ösz- szes értékeinek, egész hierarchiájának eltérő volta. Ránk nem nehezedik történelmi felelősség egész földrészek gyarmati sorba süllyesztéséért, a mi életünknek nem jellemvonása a nemzeti, a szociális és a faji diszkrimináció. Ezért ne adjanak nekünk utasításokat az emberi szabadság védelméről olyanok, akik felelősek azért, hogy társadalmukban elterjedt jelenség a szegénység, a betegségek, az igazságtalanság, a nyomor, a kábítószerélvezés és a bűnözés. Az ezzel kapcsolatos szenzációhajhászó érveléseket ma is — ugyanúgy, mint a múltban mindig — el- titkolhatatlan politikai motívumok determinálják. Éppen most vagyunk tanúi annak a fejlődésnek, amely azt bizonyítja, hogy a gazdasági válsággal együtt elmélyül a polgári társadalom eszmei-politikai válsága is. Ez a válság nem kíméli a hatalmi szerveket sem, a burzsoá politikai pártokat sem, s megbontja az elemi erkölcsi értékeket is. Az ellenünk indított rágalmazó kampányok reálisan visszatükrözik a kapitalizmus immár előrehaladott betegségét. Ezzol szemben egész hazánk az anyagi és szellemi felvirágzásra törekszik, az egész nép mozgalma ezt a közös célt követi. Aki látni akarja az igazságot, annak tudnia kell, hogy éppen a XV. pártkongresszus irányvonala kovácsolja egységbe népünket, a csehek és a szlovákok a nemzetiségekkel együtt egyetlen erővé forrtak össze, amely a kommunista párt vezetésével valóra tudja váltani a fejlődésünk jelenlegi szakaszához méltó nagyszerű célokat. Közös müvünk sikerének záloga Elvtársak! Tisztelt Barátaink! Már egy év telt el a XV. kongresszus óta, már mögöttünk van a kongresszusi határozatok megvalósításának első szakasza, a 6. ötéves tervidőszak megkezdése. Sikeres kezdés volt ez, amely mindany- nyiunknak arra is lehetőséget adott, hogy sokat tanuljunk és sok dolgot tudatosítsunk; hogy még mélyebben megismerjük az új feladatok és feltételek tartalmát és jellegét, amelyek közepette teljesíteni kell a célokat. Tudjuk, hogy nemcsak sok munka vár ránk, de ez olyan munka is, amelybe bele kell adnunk tudásunkat és szívünket, amely minden embertől — bárhol is dolgozzék — türelmet és határozottságot, lelkesedést és önmegtagadást, s lankadatlan szorgalmat követel meg. Megelégedéssel szemléljük azokat a sikereket, amelyeket elértünk, egyúttal azonban bíráló igényességgel vizsgáljuk meg a gyenge pontokat, kérlelhetetlenül feltárjuk okaikat, és határozottan törekszünk felszámolásukra. Ebben a felelős magatartásban — ahogy Husák elvtárs is hangsúlyozta a párt központi bizottságának legutób" bi ülésén — látjuk a biztosítékát annak, hogy közös művünk sikeres lesz. Más lehetőségünk nincs. Egyre világosabban megmutatkozik, hogy a legfontosabb követelmény — minden tevékenység hatékonyságának növelése, annak ellenére, hogy számos tényező eredője dönlő mértékben függ a bármely szinten végzett munka minőségétől. A kollektívák és egyének, a tervezők, a kutatók, a tudósok, a technológusok, a munkások és a kereskedelmi dolgozók munkájától, a produktív és a nem produktív szférában végzett munkától. A hatékonyság tehát mindezen tényezők össz- játékának eredője, egyesek tevékenysége az összeredményt javíthatja, mások lemaradása azonban fékezheti, vagy teljesen le is ronthatja. Biztonságérzettel Mindannyian tudjuk, hogy az idő nem áll meg, az akadályok és a problémák önmaguktól nem múlnak el és nem oldódnak meg, és helyettünk senki semmit nem végez el. Ennek tudatában kezdjük el tehát céljaink teljesítésének döntő időszakát. Ebbe a szakaszba biztonságérzettel és derűlátással lépünk, mert tudatában vagyunk annak, mennyi tudás, tapasztalat, képesség és akaraterő rejlik az emberekben. Ismerjük erkölcsi erejüket, amely nem elégszik meg a kis célokkal, nem törődik bele a sikertelenségekbe. Elég bizonyítékunk van arról, hogy a kiváló munka, a jó munkaerkölcs,, az öntudatos fegyelem, a szakmai tudás, valamint a társadalmi és politikai elkötelezettség társadalmunkban nemcsak csodálat és általános megbecsülés tárgya, hanem vonzó, követésre méltó példa is. És éppen ezek a tulajdonságok, amelyek összessége a szocialista társadalomban élő embert jellemzi, vezettek ide el bennünket, kedves elvtársak ezen a jelentős napon a dicső prágai várba. Az önök munkája, a közös mű iránti felelősség tudata a szocialista hazánkhoz, népünkhöz, életünkhöz való pozitív viszony, gazdagságunk gyarapításához, országunk boldog jövőjének megteremtéséhez való hozzájárulása az, amit az emberek hálával nagyra becsülnek önökben, és amit a legmagasabb kitüntetésekkel méltányolnak. Példaképek A szocializmus építésének időszakát hazánkban olyan, ma már közismert férfiak és nők, munkások, földművesek, mérnökök, tudósok és művészek neve fémjelzi, akik munkájukkal és alkotásukkal a szocializmus igazi építőinek általános, kollektív elképzeléseit szolgálták. Bennük leltek példára a felnövő korosztályok, ők voltak azok, akik a lelkesedés lángját gyújtották meg az emberek százezreinek szívében. Velük egy sorba helyezi népünk most önöket és munkájukat. Mi pedig mindannyiuknak, a nép önzetlen szolgálatának és a haza őszinte szeretetének e nagyszerű bizonyításáért hálásak vagyunk és szívből jövő köszönetét mondunk. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a munka terén tanúsított hősiesség példái, amelyek meggyőzően bizonyítják a szocializmus humánus lényegét és erkölcsi értékeinek gazdagságát, az alkotó ösztönzés forrásaivá válnak mindazok számára, akik vállvetve küzdenek a szocializmus előrehaladásáért, azon eszmék valóra- váltásáért, amelyekért a forradalmárok számos korosztálya szenvedett és harcolt, és amelyek hatvan évvel ezelőtt dicső módon győzelmet arattak. Engedjék meg, hogy mindannyiuknak a CSKP Központi Bizottsága, a CSKP KB főtitkára és köztársasági elnöke, az NF KB, a kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa nevében jókívánságaimat fejezzem ki magas kitüntetésükhöz, s önök révén üdvözöljem összes munkatársaikat, családtagjaikat, és őszintén kívánjak sok további sikert munkájukhoz és életükhöz szép hazánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Sikeres fervfeljesíféssel köszöntik a munka ünnepét (Folytatás az 1. oldalról) A Slovnaft-egyenruhákba öltözött dolgozók és a SZISZ- egyenruhás fiatalok között lesznek a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok közösségei is, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat eredményesen teljesítette az első negyedévi feladatokat. A bruttó termelési tervet 1,1 millió koronával túlszárnyalták, az árutermelési tervet pedig mintegy 82 millió koronával. Az eredmények szavatolják annak az értékes szocialista vállalásnak a sikeres teljesítését is, amelyet a Slovnaftban a hatodik ötéves tervidőszak második évére tettek. Élenjáró ipari üzemek Az első negyedév folyamán a Kelet-Szlovákia kerülben az ipari vállalatok, üzemek bruttó termelésének értéke meghaladta a p milliárd 340 millió koronát, ami azt is jelenti, hogy a tervezett feladatokat 150 millió koronával túlszárnyalták. Figyelemre méltó az is, hogy az előző év hasonló időszakához viszonyítva az idén 633 millió korona értékkel többet termeltek. A Kelet-szlovákiai Vasműben az utóbbi ötéves tervidőszakban 68,1 százalékkal növekedett az árutermelés, a 6. ötéves tervidőszakban pedig még igényesebb feladatok megvalósítása vár hazánk egyik legkorszerűbb kohóművének munkaközösségére. A május elsejei felvonuláson arról adnak hírt a vasmű dolgozói, hogy a megnövekedett feladatokat is eredményesen teljesítik. Az első negyedévben 62 millió koronával túlszárnyalták az állami terv mutatóit. A vállalások túlszárnyalásával indulnak több košicei üzem, intézmény munkaközösségei a május elsejei felvonulásra. A város jelentősebb üzemeiben, de egyéb munkahelyein is a gondosan előkészített transzparensekről az olvasható le, hogy a dolgozók sikeresen teljesítik, sőt túl is szárnyalják a 9. országos szakszervezeti kongresz- szus tiszteletére tett vállalásokat. A Košicei Mélyépítő Vállalat ünneplő munkaközösségének soraiban menetelnek a gépesítő üzem dolgozói, akik az építkezéseken használatos gépi berendezések javítását jó minőségben, határidő előtt végezték, és május elsejéig 283 ezer korona megtakarítást értek el. A kerületi posta és távközlési vállalat dolgozói a telefonállomások hálózata bővítésének tervét közel 167 százalékra teljesítették. A csaknem hatmillió korona értéket képviselő vállalásaik felét már megvalósították. A košicei Hydrostav vállalat, a május elsejét a kelet-szlovákiai síkságon levő jenkovcei vízcsatorna átadásával köszöntik, amire a terv szerint csak augusztusban került volna sor. Negyedéves tervük 9 százalékkal történő túlszárnyalásával köszöntik a munka ünnepét a košicei Montostav dolgozói, akik az egész évi terv feladatainak csaknem 23 százalékát teljesítették március végéig s mindent megtesznek annak érdekében, hogy június végéig 49 százalékos teljesítést érjenek el az éves terv teljesítésében. Színes köntöst öltenek a városok és falvak kertilet- szerte. A nemzetközi szolidaritás és a munka ünnepére készülnek mindenütt Kelet-Szlo- vákiában. Nemcsak a járások székhelyei, hanem a kisebb városokban is. A poprádi járásban, az előkészületekből ítélve, olyan hatalmas felvonulásra készülnek, amilyen itt eddig még nem volt. Kitüntették a legjobb dolgozókat Ünnepi díszbe öltözve várja Banská Bystrica a május 1-i ünnepség résztvevőit. A történelmi város vállalataiban tegnap nagy volt a sürgés-forgás, díszítették az udvarokat és a munkahelyeket. A Teslában tegnap okleveleket nyújtottak át a 63 legjobb dolgozónak, hat szocialista munkabrigádnak és egy központnak az elmúlt évben elért kiváló eredményekért. A Smrečina Vállalatban tegnap este megrendezték a szocialista brigádok és ésszerűsítők aktívaértekezletét, amelyen megjutalmazták e faipari kombinát legjobb dolgozóit. Hasonló rendezvényekre került sor nem csupán Banská Bystrica, hanem az egész közép-szlovákiai kerület több vállalatában és üzemében is. (ík, ČSTK) Fokozódik dolgozóink együttérzése, tiltakozáséi Nagy visszhangot váltott ki dolgozóink körében Vlasta Žludkynová-ftabrielová Carter amerikai elnökhöz írt levele, akinek gyermekeit jogtalanul tartják vissza az Egyesült Államokban. Vendégh Erzsébet komárnói olvasónk szerkesztőségünkbe küldött táviratában írja: „Kérem, tolmácsolják Vlasta Zludkynovának őszinte együttérzésemet, s remélem, hogy gyermekei minél előbb visszakerülnek szocialista hazájukba, az édesanyjukhoz. Kluka Józsefné ötgyermekes anya, Košice: „Olvastam Vlasta Žludkynová-Gabrielová Carter amerikai elnökhöz írt levelét. Én magam sem tettem volna másképpen, hiszen öt gyermek anyja vagyok. Bevallom, életemben ennyire még semmi sem háborított fel, mint az anyjuktól ravasz, fondorlatos módon elrabolt két gyermek esete. Nehezen tudom megérteni, hogyan lehet megtagadni — ennek törvényes keretet formálva — egy édesanyának saját gyermekei kiadását. Ha tényleg szabadság lenne a „szabadság hazájának“ nevezett Amerikai Egyesült Államokban, akkor ilyesmire nem kerülhetne sor. Még emlékezetemben élnek Carter amerikai elnök választás előtti ígéretes szavai: megkövetelem az erkölcsi értékek és az emberi jogok tiszteletben tartását. Az. amerikai elnök most bizonyíthat, betarthatja adott szavát. Vagy mindaz, amit ígért, csupán üres frázis?, (ik) Anna Čerňanská, a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzem káder- és személyzeti osztályának önálló szakelőadója: „Mély részvétet érzek Vlasta Gabrie- lová-Zludkynová, a két elrabolt gyermek anyja iránt, és teljes mértékben támogatom jogos követelését, hogy visszakapja lányát és fiát, akiket jogtalanul az Egyesült Államokban tartanak. Nekem is van két gyermekem és tudom, hogy a gyermek az anyjától tanulja meg legjobban becsülni az alapvető erkölcsi és esztétikai normákat, megkülönböztetni a jót a rossztól, az anyjánál érzi magát a legnagyobb biztonságban. Ezért nem értem, miért nem ismerik el az amerikai bíróságok az anya legalapvetőbb emberi jogát, jogot a gyermekéhez, akinek életet adott és akinek neveléséért felelősséget érez. Hiszek abban, hogy jogos követelése, amelyet James Carter amerikai elnöknek írott levelében világosan kifejtett, a bíróság korábbi törvényellenes döntése ellenére is meghallgatásra talál“. KINEVEZÉS (CSTK) — Gustáv Husák, á Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Miroslav Su- leköt a Csehszlovák Szociaista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott jemeni nagykövetévé nevezte ki, akinek állandó állomáshelye Kairó lesz. Egyben felmentette e tisztségből Lumír Hanákot, akit más feladatokkal bíztak meg. 1977. IV. 30.