Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-21 / 109. szám, csütörtök
^ f# |t;y j|>, " j, I I ^ ^ ^ ■ Baráti légkörben ® A fiatal kommunista A szocializmus győzelme után a szocialista társadalom már a saját alapján fejlődött tovább, s ez természetesen még inkább lehetővé tette a szocialista viszonyok megszilárdítását. A szocializmusnak két fejlődési időszaka van. Először a szocializmus megszilárdulásának, az érett szocialista társadalom építésének időszaka; másodszor a fejlett szocializmus tökéletesítésének, a kommunizmus anyagi-technikai bázisa közvetlen megteremtésének időszaka. A Szovjetunióban a fejlett szocializmus építésének időszaka körülbelül 25 évig tartott. Ezt az időtartamot a második világháború, a hitleristáknak az ország elleni hitszegő támadása befolyásolta. A Szovjetunióban a hatvanas évek második felében felépült a fejlett szocialista társa'dalom. Leonyid fírezsnyev, az SZKP XXIV. kongresszusán, 1971-ben a Központi Bizottság beszámolójában a következőket mondta: „A szovjet emberek önfeláldozó munkájával felépült a fejlett szocialista társadalom ... Ez lehetővé tette számunkra, hogy hozzákezdjünk a párt programjának, az utóbbi pártkongresszusok által megjelölt nagy feladatoknak gyakorlati megvalósításához: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtéséhez.“ A fejlett szocializmus a kommunista társadalomalakulat első időszakának fontos szakasza. Ebben a szakaszban megépül a kommunizmus anyagi-technikai bázisa, egyre jobban tökéletesednek a társadalmi viszonyok, meggyorsul a munkásosztály és a kolhozparasztság, a városi és a falusi munka- és életkörülmények, a fizikai és szellemi dolgozók közötti lényeges különbségek felszámolása. A Szovjetunióban felépült fejlett szocializmus gazdasági alapjának jellemzője, hogy az ország hatalmas anyagi-technikai bázist teremtett, kialakultak az érett kollektivista termelési viszonyok. A fejlett iparra, a nagyüzemi szocialista mező- gazdaságra, a magas színvonalú tudományra támaszkodva gyorsan lehet növelni az ország gazdasági ütőerejét, óriási gazdasági feladatokat lehet megoldani. Csupán a kilencedik ötéves terv időszakában — 1971 és 1975 között — 43 százalékkal nőtt az ipari termelés, s ezen belül a gépipar termelése 73 százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett a termelési folyamatok gépesítettségének és automatizáltságának foka, a termelés műszaki színvonala. A tizedik ötéves terv megvalósításához a Szovjetunió rendelkezik a kellő mennyiségű energia- hordozóval és nyersanyaggal. Az előző ötéves tervidőszak folyamán 13 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene, 14 millió tonnával növekedett az évi átlagos gabonatermelés. A Szovjetunióban az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 15 évenként megkettőződik. A fejlett szocializmus gazdaságának fő vonásai: a társadalmi termelés olyan színvonalának elérése, amely biztosítja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának állandó emelését: a népgazdaság valamennyi ágának együttes, arányos fejlesztése, a gazdaság intenzív fejlesztésére való áttérés; a gazdaságirányítás tudományos elveinek alkalmazása, a tudományos-technikai forradalom eredményeinek egyre szervesebb egyesítése a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel. A fejlett szocializmus anyagi-termelési bázisa az egész országra kiterjedő egységes nép- gazdasági rendszer. Szervesen egyesíti az egyes köztársaságok és ezen belül az egyes körzetek termelőerejét, egységes állami terv alapján fejlődik, az egész ország és klilön-külön mindegyik köztársaság érdekeivel összhangban. Ez lehetővé teszi a társadalmi termelés gyors ütemű növelését, a gazdaság gyors fejlesztését az ország egyes területén. Ennek eredményeképpen a Szovjetunió népeinek gazdaság'i fejlettségi szintje alapjában véve kiegyenlített, e népek testvériesen segítik egymást. Társadalmi és gazdasági szempontból, a fejlett szocializmus egyik igen fontos jellemzője, hogy egyre gyorsuló ütemben közeledik egymáshoz a szocialista tulajdon két formája. Növekszik az össznépi tulajdon szerepe, emelkedik a kolhoztulajdon társadalmasításának foka. Egyre inkább tért hódítanak az agrár-ipari komplexumok, s ezen az úton fejlődik tovább a szovhozok és a kolhozok termelése, mert már ezt követeli meg a termelőerők magas fejlettségi szintje. Az ag- rár-ipari komplexumok elősegítik az egyik fő feladat megoldását, amelynek nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jelentősége is van, nevezetesen azt, hogy a mezőgazdasági munka az ipari munka válfajává váljon. Társadalompolitikai téren a fejlett szocialista társadalmat az jellemzi, hogy fokozatosan elmosódnak a társadalmi osztályok, a társadalmi csoportok közötti különbségek, még inkább közeledik egymáshoz a munkásosztály, n kolhozparasztság és az értelmiség, fokozódik a társadalom egységesülése, miközben továbbra is érvényesül és erősödik a munkásosztály vezető szerepe. A Nagy Honvédő Háború előtt a szovjet társadalom osztályszerkezete alapjában megfelelt a szocializmus építése időszakának. 1939-ben a lakosság 33,5 százaléka munkás, 47,2 százaléka kolhozparaszt és kisipari szövetkezeti tag volt. Még voltak egyéni parasztok és szövetkezeten kívüli kisiparosok, arányuk 2,6 százalék volt. 1975 elején a munkások aránya 60,9 százalék, a kolhozparasztok aránya 17,1 százalék volt, s az országban már alig maradt egyéni paraszt és kisiparos. Természetes, hogy miközben a társadalom osztályszerkezete a társadalmi egységesülés irányában változott, ezzel párhuzamosan tovább szilárdult a szovjet nép társadalmi-politikai és ideológiai egysége. Ugyanakkor új, harmonikus viszonyok alakultak ki az osztályok és a társadalmi csoportok, a soknemzetiségű ország nemzetiségei és népei között, s ennek eredményeképpen létrejött és megszilárdult az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. A fejlett szocialista társadalom további sajátossága, hogy a társadalom egységesülésének fokozódása alapján tovább tökéletesedik a társadalom politikai szervezete. A politikai hatalom itt már az egész nép hatalmaként érvényesül, a szovjet állam össznépi állam, amelyben egyre nő a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepe. Az össznépi állam tevékenységének minden oldala tökéletesedik, egyre bővül a szocialista demokrácia, mind nagyobb tömegek vesznek részt a társadalom ügyeinek irányításában, s ez az út egyenesen vezet a kommunista önigazgatáshoz. A kommunista pártnak, az egész szovjet nép elismert élcsapatának vezető szerepe tovább növekszik, ahogy elmélyül és erősödik a kommunizmus irányába mutató átalakulások tartalma. Az SZKP tudományosan megalapozott politikája döntő feltétele és eszköze annak, hogy a szocializmus és a kommunizmus építésének törvényei megvalósuljanak. A kommunista párt egyesíti az elméletet a gyakorlattal, s csak a párt egyesíti az elméletet a gyakorlattal, s csak a kommunista párt képes arra, hogy megszervezze és nevelje a lörfíegeket, meghatározza a fontossági sorrendet a gazdasági, politikai és kulturális feladatok megoldásában, megkeresse a társadalmi folyamatok irányításának leghatékonyabb módszereit. Lényegesen emelkedik a kultúra és a közoktatás színvonala. A városi és falusi lakosság iskolázottsági színvonala közti nagy különbség csökken. 1939- ben ezer városi lakos közül 218-nak, ezer falusi lakos közül pedig csak 52 embernek volt középiskolai vagy annál magasabb végzettsége; 1975-ben ez az arány már 681-re, illetve 350-re módosult. Vagyis a városi és a falusi lakosság iskolázottsági szintje jelentősen közeledett egymáshoz. 1940-ben a Szovjetunióban megjelent könyvek összpél- dányszáma 462 millió volt, 1974-ben már elérte az 1731 milliót. Ugyanezekben az években a folyóiratok és más időszaki kiadványok évi példányszáma 245 millió, illetve 2973 millió, az újságok egyszeri példányszáma 38 millió, illetve 164 millió volt. 1974-ben a műkedvelő művészeti csoportoknak körülbelül 15 millió tagja volt. Mindez arról tanúskodik, hogy nagymértékben nőit az ország kulturális ereje. Az érett szocializmus szakaszában a társadalom megteremti a személyiség sokoldalú fejlődésének, az új ember nevelésének kedvező feltételeit, hiszen olyan emberre van szükség, aki képes építeni a kommunista társadalmat, és méltó arra, hogy benne éljen. Lenin hangsúlyozta, hogy a szocializmusban a termelés a társadalom minden tagjának szabad, sokoldalú fejlődését kel] hogy szolgálja. A szocializmus és a kommunizmus építését olyan összetett feladatnak tekintette, amelynek végrehajtása során a gazdasági és társadalmi-politikai problémák megoldása szervesen összekapcsolódik azzal „hogy minden irányban fejlett és minden irányban iskolázott embereket, olyan embereket neveljenek, tanítsanak és képezzenek ki, akik mindenhez értenek." A szocializmusban kezdettől fogva az a cél, hogy a személyiség ilyen irányban fejlődjék, de ehhez a kedvező feltételek nagyobb arányban csak meghatározott szakaszban jönnek létre. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell az új rendszer szociális stratégiájának lényegét, amely nem korlátozódik a társadalom anyagi lehetőségeinek jelentős növelésére. Hiszen a szocializmus körülményei között az anyagi javakat azért termelik, hogy a kommunista világnézet elveivel összhangban kielégítsék az emberek ésszerű szükségleteit, mivel az anyagi javak elengedhetetlen előfeltételei annak, hogy fejlődjenek az emberi képességek, kibontakozzon a személyiség, hogy a társadalom minden tagja tartalma, teljes értékű élettevékenységet fejtsen ki. Ezért mondhatjuk, hogy a szocializmusban a gazdaság célja az emberek szükségleteinek legteljesebb kielégítése, a társadalmi haladás célja pedig az emberek mindenoldalú fejlődése. N. FILIMONOV (APN) A vasúti közlekedés jövője is a fiatalok kezében van. Szlovákiában több mint 11 000 fiatal dolgozik a vasút szolgálatában, és többségben becsülettel teljesítik kötelességeiket. A fiatalok felelősségteljes tisztségeket töltenek be, lehetőségük nyílik arra, hogy érvényProcházka Miklós (E. Adamovicová felvétele) re juttassák munkakedvüket, kezdeményező aktivitásukat, hogy ilyen módon bizonyítsák szocialista társadalmunk iránti magatartásukat. Példamutatóan" járnak el főleg az ifjú párttagok és tagjelöltek. Egyikük Procházka Miklós, a Nové Zámky-i (érsekújvári) vasútállomás tranzit- előkészítő dolgozója. Noha önmagáról nem nagyon sizívesen beszél, kérdéseinkre mégis készségesen válaszolt. — A családi körben kapott nevelés vitt arra az elhatározásra, hogy belépjek a pártba. Szüleim sorsa nem volt köny- nyű. A szegény ember otthonában mindennapi vendég volt a nyomor. Szüntelenül másokra kellett dolgoznia. Mi fiatalok ezt már el sem tudjuk képzelni. Szocialista társadalmunk olyan lehetőségeket adott és olyan előnyüket kínál, amelyekről az öregebb munkatársaink álmodni sem mertek. Szeretek szolgálatba járni, jó érzés tölt el, hogy a munkaközösségben baráti légkörben dolgozom. Megtudtuk, hogy a szakszervezet üzemi bizottságának tagja, és az ifjú szakszervezeti funkcionáriusok évi tanfolyamának hallgatója. Vajon marad-e még egy kis ideje kedvteléseire? — Szép és korszerű állomásunk van, amely jobban megfelel a személyszállításnak, mint a teherszállításnak. Problémánk is akad elég, ezeket meg kell oldani. Hiszen az emberekkel való munka nem könnyű. Mindegyiknek van kérelme, óhaja, személyes és a munkára vonatkozó problémája is. A szakszervezeti funkció elég sok időt igényel. — Természetesen itt van még a család, ami nem azt jelenti, hogy nem foglalkozom a kedvteléseimmel is. Nagyon szeretem a természetet és mindenekelőtt szenvedélyes horgász vagyok. Érsekújvárban elegendő alkalom kínálkozik ehhez is. Az ember horgászás közben pihen meg a legjobban. A vasúti szolgálat a szellemi és a testi erők tökéletes összpontosítását igényli. Ezért a szolgálatba megpihenten, össz- pontosultan megyünk. Szakmánkban nincs helye a rosz- szul végzett munkának, hiszen nem csupán milliós értékekért, hanem az emberek egészségéért és életéért is felelősek vagyunk. * * * A beszélgetéskor türelmetle niil vetett néhány pillantást az órájára. Az idő sürgette. Várták a vonatok ... F. R1SZDÜRFER Pártfeladat A Vörös Csillag Szocialista Brigád címért Galántán a Járási Ipari Vállalatban ülést tartott az egyik pártcsoport. A legfiatalabb párttagot: Komrhel Máriát azzal a feladattal bízta meg, hogy a seredi kárpitosműhelyben létesítsen a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívát. Komrhel elvtársnő tudta, hogy ez nem lesz könnyű, ám vállalta a feladatok. A trnavai Skloplast üzemben, attól régebben dolgozott, már tapasztalatokat szerzett a brigádok létesítésében. jó minőségben, reklamációra nem adva okot végzik majd el. Ezen kívül még arra kötelezték magukat, hogy az üzem környezetének szépítésében 240 órát dolgoznak le társadalmi munkában, továbbá, hogy mindenki saját lakóhelyén is bekapcsolódik a választási program feladatainak teljesítésébe. Az idén 200—300 kg textilhulladékot szállítanak a hulladékgyűjtő vállalatnak. Ezenkívül még 100 kg papírt is gyűjA kárpilosműhely munkaközössége. A kép bal oldalán Komrhel Mária, a brigád vezetője. (A szerző felvétele) A kárpitosműhelyben két párttag van, a brigád megalakításával pedig Michal favor művezető is egyetértett. A kezdeményezést mások is támogatták és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, még értékes szocialista vállalást is tettek. Elhatározták, hogy versenyre kelnek a Vörös Csillag Szocialista Munkabrigád megtisztelő címért. A munkaközösség valamennyi tagja aláírta azt a szocialista vállalást, melynek alapján az összes kárpitosmunkát tenek. A „Szocialista módon élni“ jelszó keretében közös színházlátogatásokat és egy kirándulást szerveztek. A munkában is kisegítik egymást. Komrhel Mária átnyújtotta a pártszervezet elnökének a szocialista vállalásokat s ezáltal teljesítette a pártfeladatot is. A pártbizottság megdicsérte a párt fiatal és aktív tagját, akit a munkaközösség a szocialista munkabrigád vezetőjévé választott. KRAÍCSOVICS FERDINAND 1977. IV. 21. A vonal nem vár
