Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-08 / 66. szám, kedd

SZÁZADUNK LEGERŐSEBB FÖLDRENGÉSE EURÓPÁBAN Romániában folyik a földmozgás okozta károk felszámolása Bohuslav Chňoupeket Púja Frigyes (a kép jobb oldalánj magyar külügyminiszter jogadja. (Telefoto: ČSTK — MTI] Bohuslav Chňoupek Budapesten Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Budapest — Bohuslav Chňou­pek, hazánk külügyminisztere Púja Frigyes magyar külügymi­niszter meghívására tegnap hi­vatalos látogatásra Budapestre érkezett. Bohuslav Chňoupek fogadásá­ra a Keleti-pályaudvaron meg­jelent Púja Frigyes külügymi­niszter és a külügyminsztérium több vezető munkatársa. A fo­gadásnál jelen volt Václav Mo- ravec. hazánk budapesti nagy­követe és Barity Miklós, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete. Tegnap megkezdődtek a hiva­talos csehszlovák—magyar kül­ügyminiszteri tárgyalások. A csehszlovák küldöttséget Bo­huslav Chňoupek, a magyar kül­döttséget Púja Frigyes vezeti. Az eszmecsere során a két külügyminiszter tájékoztatta egymást országaik jelenlegi helyzetéről, valamint Csehszlo­vákia és Magyarország külpoli­tikájának legfontosabb felada­tairól. A tanácskozásokon átte­kintették a kölcsönös kapcso­Kairó — Kairóban, az Arab Szocialista Unió Központi Bi­zottságának székházában hét­főn délelőtt megnyílt az első afro—arab csúcsértekezlet. A háromnapos tanácskozáson 40 afrikai és húsz arab ország államfője, illetve személyes megbízottja, továbbá 18 arab és afrikai szervezet, valamint hat afrikai feiszabadítási mozgalom képviselői vesznek részt. Jelen van fasszer Arafat a PFSZ VB elnöke, az Arab Liga és az Af­rikai Egységszervezet megbí­zottja is. „Az aláíró országok kapcso­lataikra való tekintet nélkül tartózkodnak bármilyen közvet­len vagy közvetett, individuális vagy csoportos beavatkozástól azon bel- vagy külügyekbe, amelyek más aláíró ország bel­ső jogkörébe tartoznak.“ A holland külügyminiszter azzal a diplomáciai küldetéssel jött Prágába, hogy előmozdítsa népeink kapcsolatainak javítá­sát. De hol maradt a diplomá­cia, a vendégnek a vendéglátó iránti minimális tisztelete, a nemzetközi kapcsolatokban va­ló tisztességtudó viselkedés normái? A múltban évtizedeken át ta­núi voltunk annak, hogy Hol­landia képviselői megengedhe­tetlenül és önkényesen jártak el a holland gyarmatok népei­vel szemben. Hasonló eljárást tanúsított most a holland kül­ügyminiszter, amikor Csehszlo­vákiában úgy viselkedett, mint valaha a gyarmatosítók visel­kedtek gyarmataikkal szemben. Csakhogy Csehszlovákia önálló és szuverén állam. Az Ilyen el­járást erkölcsileg elítéljük és mindig el fogjuk ítélni. Van der Stoel lépése Nyuga­ton sok helyen komoly zavart, sőt félelmet keltett. Természe­tesen nem a feszültségenyhü­lés, az eltérő társadalmi rend­szerű országok jó viszonyát fél­tik. Inkább azt, hogy a holland külügyminiszter túlfeszítette a húrt. A Daily Telegraph című brit szélsőjobboldali lap elárul­ta, mi a reákciós politikai kö­rök célja. Azt írta: Stoel célja az volt, hogy „a disszidensek új erkölcsi támogatásban része­süljenek". Köszönetét mondunk latok alakulását, azok kibővíté­sének további lehetőségeit és megvitattak néhány időszerű nemzetközi kérdést. Hazánk külügyminisztere prágai elutazása előtt a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójá­nak adott nyilatkozatában meg­elégedéssel méltatta a csehszlo­vák—magyar kapcsolatok fejlő­dését. Megállapította, hogy a két ország együttműködése a múltban soha nem volt olyan intenzív, mint most. A magyar tömegtájékoztatási eszközök nagy figyelmet szen­telnek Bohuslav Chňoupek bu­dapesti látogatásának és kom­mentárokban méltatják a sok­oldalú csehszlovák—magyar kapcsolatok sikeres fejlődését. A magyar sajtó mindenekelőtt a gazdasági együttműködés di­namikus bővülését hangsúlyoz­za és megállapítja, hogy Cseh­szlovákia a Szovjetunió és az NDK után Magyarország har­madik legjonlosabb kereskedel­mi partnere. A megnyitó ülésen Anvar Szadat egyiptomi államfő mon­dott beszédet. Bevezetőben le­szögezte, hogy az afrikai és az arab országok együttműködé­sük elmélyítésén, szolidaritá­suk erősítésén munkálkodnak, méltatta az arab és az afrikai országok közös harcát, azonos célkitűzéseit. „Büszkék vagyunk rá — mon­dotta —, hogy napjainkban a világ kénytelen tiszteletben tartani 48 független afrikai or­szág akaratát, számolni ezek­nek az országoknak az érde­keivel.“ az őszinteségért, és annak újabb alátámasztásáért, hogy mindazt, amit a hajótöröttek és azok az erők, amelyek a tő­késországokból támogatják őket, ugyanazt a célt követik. Az, amit a holland külügy­miniszter tett, bár a holland miniszterelnök támogatásáról biztosította őt, jellemző azért is, mert megmutatja, hogy a nyugati kormányok egyes tag­jai távolról sem a saját maguk urai, hanem a hidegháború, a hadigépezet zászlóvivőinek já­tékszerei és eszközei, s a CIA utasításaihoz tartják magukat. A holland külügyminisztert útjára számos holland újságíró kísérte el. Az a bevett szokás, hogy a kíséretében levő újság­írókat az válogatja ki, aki hi­vatalos látogatásra indul, vagy legalábbis érdeklődik a kísére­tében levő újságírók személyé­ről. De ki jött a holland kül­ügyminiszterrel? Tizenhat holland újságírónak megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy jól dolgozhassa­nak. Azokat is beengedtük Csehszlovákiába, akikről tud­tuk, hogy koholmányokat ter­jesztenek rólunk. Lehetővé tet­tük számukra, hogy információ­kat gyűjtsenek. Hogyan hasz­nálták fel ezt a lehetőséget? Azonnal kapcsolatot teremtet­tek a szocialistaellenes pamflet aláíróival és szerzőivel. Többsé­gük semmilyen érdeklődést sem tanúsított a népünk életé­ről való objektív tájékozódás iránt. Végképp nem az volt a céljuk, hogy hozzájáruljanak a csehszlovák—holland kapcsola­tok megjavításához — bár út- jukkal ezt a célt kellett volna Bukarest — Román szeizmo- lógusok a március 4-i földren­gésről kiadott jelentésükben közzétették, hogy Európában századunkban ez volt a legerő­sebb földrengés. A földrengés elérte a Richter- skála szerint 7,2 erősséget. Ez egy fokkal volt erősebb, mint 1963-ban a jugoszláv Szkopje városát sújtó földrengés. A föld­mozgás horizontális és vertiká­lis irányú volt. A román fővárosban éjt nap­pallá téve folyik a mun­ka a földrengés okozta ká­rok felszámolásán. A Bukares­tet ellátó négy hőerőműköz­pont közül kettő megrongáló­dott. Csupán néhány órára volt szükség, hogy az erőműveket helyreállítsak, s meginduljon a főváros árammal és meleg víz­zel történő el'átása. Bukarest — Nicolae Ceauses- cunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével ismét ülést tartott az RKP Köz­ponti Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága, hogy meghatározza az elsőrendű fon­tosságú feladatokat és intézke­déseket hozzon a pénteki föld­rengés következményeinek eny­hítésére, a mentési munkálatok további szervezésére. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság határozata megállapítja: a legfontosabb feladat még min­dig az • emberek kimentése a romok alól, ennek érdekében az összes rendelkezésre álló anya­gi eszközt és a lehető legtöbb embert a mentőosztagok mun­kájának segítségére kell irányí­tani. A veszélyes épületek la­kóit ki kell költöztetni. A bel­Lenin-renddel és másodszor az Aranycsillag Érdemrenddel tüntették ki Viktor Gorbatko űrhajóst, a Szaljut—5 orbitális űrállomáson végrehajtott sike­res űrrepülése során tanúsított bátor helytállásáért. Gorbatko hőstette emlékére szülőhelyén felállítják bronz követniük —, hanem az objek­tivitást nélkülöző hazug infor­mációk gyűjtésére adták fejü­ket. Arra az autóbuszra, amelynek a vodochodyi üzembe kellett volna őket vinnie, csak egyet­lenegy szállt föl. A többi új­ságíró másutt tartózkodott. Nem nehéz kitalálni, miért. Ha ugyanis Vodochodyba mentek volna, olt dolgozókkal, munká­sokkal, művezetőkkel és mér­nökökkel beszélgethettek vol­na, akik mind azt mondták vol­na nekik, hogy a charta ’77 szerzői és aláírói saját magu­kon kívül senkit sem képvisel­nek. Csakhogy „az emberi jo­gok harcosainak“ ez érthetően nem volt ínyükre. Meg lapjaik­nak sem, amelyeknek tulajdo­nosai azt akarják, hogy pénzü­kön az újságok hamis és feke­te képpt adjanak jelenünkről. A holland újságírók szégyen­telen provokációja joggal fel­veti a kérdést: milyen az új­ságírói etikájuk és lelkiismere­tük, hogyan tartják tisztelet­ben a helsinki értekezlet Záró­okmányát, amely ezzel kapcso­latban kimondja, hogy az in­formációk terjesztésének az ál­lamok közti jó viszony megte­remtését, és a bizalom légköré­nek megszilárdítását kell szol­gálnia. A Nyugaton egyesek a hol­land külügyminiszter „diplomá­ciai katasztrófáját“ követően csodálatra méltó elméleteket agyainak ki. Azt állítják, hogy tulajdonképpen semmi sem tör­tént, meg azt, hogyha egy szo­cialista ország képviselője tő­késországba látogat, szokás­számba megy, hogy találkozik kereskedelmi minisztériumot utasították, hogy minél előbb szervezze meg a lakosság köz­szükségleti cikkekkel való fenn­akadás nélküli ellátását. A PVB a rendkívül károkat figyelembe véve egymilliárd lei-es segélyalapot hozott létre. Tegnap már jobban áttekint­hetők voltak azok a hatalmas károk, amelyeket a péntek esti földrengés okozott Bukarestben és Románia más részein. Bukarestben a hivatalos je­lentések szerint 32 épülettömb semmisült meg és 130 sérült meg súlyosan. Károkat szenve­dett a román főváros számos ipari létesítménye is. Teljesen összeomlott a köz­lekedés- és postaügyí miniszté­rium számítóközpontjának épü­lete, több építőipari telep kény­telen volt teljesen vagy rész­legesen megszüntetni működé­sét. Megsemmisült a bukaresti egyetem kémiai fakultása és nagy károkat szenvedett az ál­lami fizikai központ. Ugyan­csak ki kellett üríteni kilenc kórházi épületet. Károkat szen­vedett több áruház is, köztük az Univea, Románia legnagyobb és nemrégen átadott áruháza. Bukaresten kívül az ország több részéből is jelentések ér­keztek a károkról. Craiovában súlyosan megsé­rült a Szépművészeti Múzeum, az Oltenia Múzeum, az egye­tem, a megyei könyvtár és két filmszínház épülete, összesen 556 lakóház szenvedett olyan sú­lyos károkat, hogy le kell bon­tani őket, mintegy háromszáz pedig renoválásra szorul. mellszobrát. Az űrhajósnak 1969-ben a Szojuz—7 tagjaként a Szovjetunió Hőse címet adó mányozták. Jurij Glazkov űrhajóst a Szov­jetunió Hőse címmel, Lenin- renddel, valamint az Aranycsil­lag Érdemrenddel tüntették ki. az ottani kommunista párt kép viselőivel. Ez tarthatatlan vé­lemény, mert téves az összeha­sonlítás. A szocialista országok kormányainak képviselői a kommunista pártoknak olyan képviselőivel találkoznak, aki­ket nem helyeztek törvényen kívül, olyanokkal, akik nyilvá­nosan élnek és dolgoznak. Külpolitikánkban arra törek­szünk, hogy az eltérő társadal­mi rendszerű országokkal javít­suk kapcsolatainkat, és fejlesz- szük as együttműködést. Ez abból az őszinte erőfeszítésünk­ből és érdekünkből adódik, hogy valóra váljanak a helsin­ki értekezlet határozatai. Ezt a politikánkat a' jövőben tovább folytatjuk. Jó kapcsolatokat akarunk teremteni az eltérő társadalmi rendszerű országok­kal. és éppen ezen jó kapcso­latok érdekében nevezünk min­dent a maga nevén, bár a hol­land külügyminiszter azt állít­ja, hogy lépése nem volt be­avatkozás. Sohasem fogunk el­tűrni olyan cselekedeteket, amelyek mérgezik a nemzetkö­zi légkört. Népünk érzületével és gon­dolkodásával fisszhangban ter­mészetes volt, hogy Gustáv Hu- sáká elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke megtagadta a holland külügy­miniszter fogadását, bár ez hi­vatalos látogatásának eredeti programjában szerepelt. Támo­gatjuk a kapcsolatok fejleszté­sét, de sohasem engedjük meg, hogy diplomáciai tevékenység ürügyén bárki Is beavatkozzon belügyeinkbe. DUŠAN ROVENSKÝ (Rudé právo) A TASZSZ kommentárja A tájékozatlansásra számítanak Abban a rágalomhadjáratban, amely az emberi jogok ürügyén most több nyugati országban a Szovjetunió és más szocialista országok ellen kibontakozott, gyakran az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányára és különösen az emberi jogok tiszteletben tartá­sának elvére hivatkozva pró­bálják igazolni a Bukovszkij és Amalrik típusú renegátoknak nyújtott pártfogást. E nyilatkozatok nyilván az emberek tájékozatlanságára számítanak. A nyugati orszá­gok többségében az átlagembe­rek nem ismerik a záróokmány tartalmát. A helsinki záróokmány ki­mondja: az értekezleten rész­vevő államok jajra, nemre, nyelvre és jelekezetre való te­kintet nélkül tiszteletben fog- ják tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogo­kat, beleértve a gondolkodási, a lelkiismeret, a vallás és a meg- qyőződés szabadságát, ösztönöz­ni és fejleszteni fogják a pol­gári politikai, gazdasági, szo­ciális és egyéb jogokat, ame­lyek a szeméyiség méltóságából következnek és lényegesek a személyiség szabad és teljes ér­tékű fejlődése szempontjából. Az emberi jogokról szóló záró­tétel kimondja: az államok oly­módon teljesítik ilyen irányú kötelezettségeiket, ahogy azt a nemzetközi egyezményben le­szögezték. Ezek a szerződés-jellegű nem­zetközi dokumentumok ponto­san és konkrétan meghatároz­zák az állampolgárok jogait és azokat a kereteket, amelyek kö­zött ezek a jogok megvalósítha­tók. A Szovjetunióból kiebrudált renegátok. akik egyébként köz­törvényes bűnözők voltak, több­ször konfliktusba kerültek a szovjet társadalommal, társada- lomellenes cselekedeteket kö­vettek el. A záróokmány továbbá ki­mondja, hogy az aláírók „egy­formán és maradéktalanul al­kalmazni fogják, minden elv Interpretálásánál figyelembe veszik a többi elveket.“ Ez az igen fontos tétel azt jelenti, hogy az embert fogok elvét a többi elv figyelembevételével, egyebek között a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét tiszteletben tartva kell interpretálni. Mindezek fényében, hogyan értékelhető egyes nyugati sze­mélyiségeknek az az igyekeze­te, hegy pártfogásukba vesz­nek olyan embereket, akik fel­lépnek a szovjet nép saját or­szágában teremtett szocialista társadalmi rendszere ellen, a szovjet társadalom törvényei el­len? Beavatkozás ez a Szovjet­unió belügyeibe, amivel meg­sértik a záróokmányt és a ben­ne foglalt elveket. A záróokmány értelmében a küszöbönálló belgrádi találkozó célja az lenne, hogy eszmecse­rét folytassanak az értekezle­ten résztvett államok kapcso­latainak javításáról, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fokozásáról és az enyhülési folyamat fejleszté­séről. Erre az eszmecserére per­sze mindenki úgy készül, ahogy jónak gondolja, de azok, akik a Bukovszkij-féle egyének se­gítségével készülnek a belgrádi találkozóra, vajon mit gondol­nak, mivé válhat ez a találko­zó,, ha az államok képviselői ilyen poggyásszal utaznak oda? A helsinki értekezlet részve­vői megerősítették, hogy hűek a béke, a biztonság, az igazsá­gosság ügyéhez és fejleszteni kívánják a baráti kapcsolatokat és az együttműködés folyama­tát. Mélyértelmű, bölcs szavak ezek. Nem szabad soha többé megismétlődnie a múlt háborús tragédiáinak. Erre a felelősségre mindenkinek gondolnia kell. Gondolnia kell elsősorban azok­nak az államférfiaknak és po­litikusoknak, akik meghatároz­zák államuk politikáját. MEGNYÍLT AZ ELSŐ AFRO—ARAB CSÚCS HÍVJÁK MEG WASHINGTONBA CORVALÁNT! New York — Guss Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára felszólítot­ta a szenátus külügyi bizottsá­gát, hogy hívja meg látogatás­ra Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát az Egyesült Államokba és hallgas­sa meg tanúságtételét arról a szerepről, amelyet az USA ját­szott 1973-ban az Allende kor­mány megdöntésében. KITÜNTETTÉK A SZOJÜZ—24 ŰRHAJÓSAIT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents