Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-01 / 59. szám, kedd

VALASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEIM G. E.: Férje részleges rokkantjáradékán kívül a járadék megvonásának veszélye nélkül 1976. január 1-től kezdve megkeresheti annak a nem redukált havi átlagkeresetének kéth.- ' madát, amely összegből 19 38-ban részleges rokkantjáradékát kiszámították. Az új, 1971/121 „z. nyugdíjtörvény 1971/128 sz. végrehajtási rendelete 20. §-ának 3. bek. értelmében minden esetben [tehát akkor is, ha az említett kétharmados határt túllépné), havi bruttó 1200 korona átlagkeresetet érhet el. Ez a keresethatár az előző rendelkezésekkel szemben havi 100 koronával magasabb. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az idézett 1975/128 sz. végrehajtási rendelet 20. §-ának 1. bek. értelmében azokban az esetekben, amikor a részleges rokkantjáradékos járadékát nem a rokkantság megállapítása előtti átlagkeresetből állapították , meg (pl. fiatal korában megállapított testi hiba, betegség stb. alapján), vagy olyan időpontban, amikor mint fiatal dolgozó nem kapett még teljes fizetést (pl. a tanulási idő alatt, vagy a kezdő időben, amikor alacsonyabb munkabért kap a dolgozó), végül abban az esetben, amikor a rokkantjáradék megállapítása óta lényegesen megváltoztak a munkabérek (emelkedtek), a részleges rokkanjáradékos egyharmad keresetkiesését, ami a részleges rokkantság gazdasági feltétele, azzal a munkabérrel kell öszszehasonlítani, amelyet az utolsó hat hónapban a hasonló munkakört betöltő dolgozók foglalkozásukban átlagosan elértek. L. F.: Minden munkaadó vál7 ;lat 1948 óta a munkaviszony megszűnése után köteles a dolgozóról vezetett nyilvántartási lapot (evidenőn^ list) lezárni és megküldeni az illetékes járási nemzeti bizottság (Bratislavában a körzeti nemzeti bizottság) szociális ügyosztályának, amely azt továbbítja a nyugdíjintézetnek (Orad döchodkového zabezpeCenia, Bratislava). Az említett nyilvántartási lapokat a munkaadó vállalatok bérosztálya vezeti. A következő naptári év áprilisának végéig feltüntetik rajta az előző évben elért bruttó-keresetet, az esetleges betegállomány idejét, a folyósított táppénz összegét, és kikérik a feltüntetett összegek helyességének ellenőrzéseként a dolgozó aláírását. Lényeges, hogy a nyilvántartási lapon helyesen tüntessék fel a dolgozó személyi számát, amely személyazonossági igazolványának 14. oldalán van bejegyezve. Ez a szám egyúttal a nyugdíjintézet nyilvántartási száma is. Ha a kérdéses munkaadó vállalat a fenti előírások szerint járt el, akkor a munkaviszonyról a nyugdíjintézetben tudnak és azt Önnek elismerik, még ha külön igazolása nem is lenne erről az időről. Személyi számára való hivatkozással kérheti, hogy a nyugdíjintézet küldje meg Önnek az eddig nyilvántartott munkaviszonyairól szóló kimutatást (vykaz poistenych dőb). K. M.: Önre is vonatkozik az 1964/101 sz. korábbi nyugdíjtörvény 9. §-ának 4. bekezdése és az 1976. január 1-től hatályba levő 1974/121 sz. társadalombiztosítási törvény 14. §ának 5. bekezdése, amelyek lényegében azonos tartalmúak, és megállapítják, hogy a dolgozó öregségi és rokkantjáradékát, ha ilyen járadékot élvez, vagy élvezett korábban, nem szabad alacsonyabb havi átlagkeresetből megállapítani, mint amilyenből a korábbi járadékát' megállapították. Ha részleges rokkantságának négy éve alatt elért átlagkeresete alacsonyabb volt, mint az a havi átlagkereset, melyből a teljes rokkantjáradékát megállapították, akkor az utóbbi átlagkeresetből kell megállapítani a teljes rokkantjáradékot. Az adatok helyességét saját maga is ellenőrizheti a kézbesített járadékhatározatból. Ha nem ismerné ki magát bennük, akkor a járási nemzeti bizottság szociális osztályán végzései alapján kérjen felvilágosítást. Ez a hivatal tudná Önt iratai alapján tájékoztatni ararról is, hogy az I. munkakategőriában ledolgozott éveit megfelelő százalékkal értékelték-e? Az űj törvény 137. §-a szerint az 1976. január 1-től járó emelés helyes kiszámítását is módja lenne ennél a hivatalnál ellenőrizni. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN M. B.: Elsősorban tisztáznia kell, hogy tényleg részleges rokkanttá nyilvánították-e, és ha igen, milyen időponttal. Ha részleges rokkant, akkor a családi pótlék helyett két gyermekére nevelési pótlékra (vyehovwé) van igénye a nyugdíjintézettel szemben. Ha csak indítványozták a részleges rokkantságot, de nem döntöttek róla kedvezően, betegállománya további Idejére volt munkaadója lenne köteles a családi pótlékot folyósítani. Kétség és bonyodalom eseiáben forduljon az Okresnü správa nemocenského poistenia, Rimavská Sobota hivatalhoz. M. I.: Az Egészségügyi Minisztériumnak a megelőző gyógykezelési gondoskodásról szóló 1966/42 számú hirdetménye 40. §-ának 1. bek. értelmében a beteg állandó lakóhelye szerint illetékes járási közegészségügyi intézet megtéríti az ambuláns (bajáró) és intézeti gondoskodással kapcsolatos útiköltségeket. Ez az egyénileg készített gyógykezelési és ortopédiai segédeszközök beszerzésével kapcsolatos útikölségekre is vonatkozik. Ha a beteg utazási kedvezményt élvez, a költségeket csak a leszállított menetdíj erejéig térítik. Az idézett rendelkezés 2. bek. értelmében a helyi közlekedés és az egyirányú, 8 km távolságig terjedő útiköltségeket nem térítik meg, kivéve azokat a különös figyelmet érdemlő, rendkívüli eseteket, amelyekről a közegészségügyi intézet igazgatója dönt és kivéve a térítésmentes véradók úti költségeit. A fentiekre való hivatkozással kísérelje meg a helyi közlekedés (utazás) költségeinek megtérítésére kivétel engedé-. lyezését. Bratislavában a Dopravn^ podnik mesta Bratislavy vállalattól kérhetne mint teljes rokkant ingyenes utazásra jogosító igazolványt az arról szóló igazolás alapján, hogy gyakran kell a petríalkai kórházat felkeresnie. A helyi közlekedést illetően az ottani, illetve a galántal szerveknél kell érdeklődnie. T. B.: Az efsz-tagok betegbiztosítására vonatkozóan továbbra is az 1964/103 sz. törvény és az 1964/104 sz. végrehajtási rendelete érvényes. Az efsz-tag betegállományos ideje alatt rendszerint szintén csak egy éven át kaphat táppénzt. Kivételesen meg lehet hosszabbítani a táppénz folyósítását, azonban legfeljebb további egy évre a járási társadalombiztosítási véleményező bizottság (okresná posudková komisia soc. zabezpecenia) ajánlása alapján abban az esetben, ha elvárható, hogy az efsz-tag rövidesen visszatérhet munkahelyére. Az Ön esetében valószínűleg nem tartották be az 1964/103 sz. törvény 8. §-ának 3. bek. szerinti fentebb említett eljárást, és ennek alapján kérik vissza a túlfizetett táppénzt. Ajánljuk, kérje az ügy felülvizsgálását a járási nemzeti bizottság szociális osztályán, amely ezekben az ügyekben dönt. A hiányzó véleményezést ajánljuk a kérelemhez csatolni. Hivatkozzék arra is, hogy Ön a táppénzt jő hiszeműen vette át Dr. F. J. Gyógyfürdő a kuneradi kastélyban A Rajeeké Teplice melletti kuneradi kastély — amelyet három évvel ezelőtt újjáalakítottak — az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége tagjainak gyógyfürdö-helye. Elsősorban a mozgásszervek betegségeit, a légzőutak atipikus megbetegedéseit és az idegrendszer betegségeit gyógyítják itt. Három- és négyhetes időszakokban 50 beteg részesül kezelésben, többnyire az antifasiszta ellenállás közvetlen részvevői. A képen: a páciensek a kuneradi völgyben sétálnak, a háttérben a szanatórium épülete. (Felv.: V. GabCo — CSTK) Menteni, SLHLÍ menthető A nagy nyilvánosság mind a mai napig kevésbé tájékozott a szociális^ gondnokok tevékenységéről. Feladataik valóban sokrétűek, áldozatos, fáradságos munkát igényelnek. A figyelem középpontjába mindenekelőtt a fiatalok kerülnek. Menteni, ami menthető! — a szociális gondnokok jelszava, ez az igyekezet határozza meg nemes törekvéseiket. — Elsődleges feladatunk a megelőzés. Aki idejében ad, kétszer ad, ezt tartja a közmondás is. Nagyon fontos, hogy a szociális gondnok szo; ros kapcsolatot alakítson ki á helyi nemzeti bizottságok dolgozóival, a társadalmi szervezetek tisztségviselőivel. így megsokszorozhatja munkája hatékonyságát — fejti ki véleményét Brandysová Terézia, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság illetékes osztályának a dolgozója. A. fiatalkorúak bűnözési görbéje nem mutat ugyan riasztó emelkedést, a rendelkezésre álló adatok mégis figyelmeztetnek. Az osztályon az elmúlt esztendőben 2868 családot tartottak nyilván, következésképp 4430 gyermek sorsának alakulását kísérték figyelemmel a szociális dolgozók. Az utóbbi időszakban további 586 családra terjedt ki figyelmük. A fiatalkorúak bűnügyi lajstromán a lopás, iskolakerülés, garázdálkodás szerepel a leggyakrabban. — Nem véletlen -t- szögezi le a szociális gondnok —, hogy a fiatalkorú bűnözők túlnyomó többsége rendezetlen családi körülmények között él. A helytelen nevelés, nemtörődömség rendszerint megbosszulja magát. A közelmúltban egy anya tett panaszt, hogy fia nem étkezik otthon, az apjával kocsmába jár, az édesanyját ignorálja, nem beszél vele. A szociális gondnok magától értetődően kiszállt a helyszínre. Nos, kiderült, hogy a család háromszobás, valóban minden FIGYELMEZTETŐ ADATOK igényt kielégítő lakásban él. Két televíziókészülék, személygépkocsi, garázs — a tetején fürdőmedencével — szolgálja a kényelmüket. Viszont szemmel látható volt,- hogy a gazdaszszony nem tartja rendben különben jól felszerelt lakását, nem főz' rendszeresen. Van tehát az éremnek egy másik oldala is: apa és serdülő fia nem érzik magukat jól a rendezetlen környezetben. — Előfordul, hogy egy-egy családlátogatásra délelőtt tíz óra körül érkezünk, és a családanyát még ágyban találjuk. Ez annyit is jelent, hogy gyermekeit reggeli, tízórai nélkül engedte el iskolába — sorolja tapasztalatait a szociális gondnok. — Nem csoda tehát, ha az ilyen gyermekek előbb-utóbb iskolakerülésre adják a fejüket. A gyermekekről való gondoskodás néhány családban tehát távolról sem kielégítő. Előfordul viszont, hogy a szülők ugyancsak elcsodálkoznak, ha gyermekük összeütközésbe kerül a törvénnyel. A felelősségre vonás ilyenkor természetesen nem maradhat el. A védekezés? Nos, sokan az iskolára, a barátokra szeretnék a felelősséget hárítani. Hányszor, de hányszor elhangzik: hiszen mindent megkapott, mindent megadtunk neki!... Valóban mindent? Illetve az anyagi feltételek jelentik a „mindent"? Kétségtelen, hogy kiváltképp az iskolás korú gyermeknek állandó ellenőrzésre, körültekintő gondoskodásra van szüksége. Viszont előfordul, hogy némely szülő csak a pedagógus felszőlításá-, ra hajlandó belekukkantani gyermeke iskolai ellenőrző könyvecskéjébe. — Egy esettel foglalkozva például megállapítottam, hogy a kis elsős ugyan rendszeresen jár iskolába, de mindig piszkos, elhanyagolt, a leggyengébb tanuló. Bátyja hatodikos, 474 órát mulasztott igazolatlanul. A tendencia nyilvánvaló tehát: az alsóbb évfolyamokba még el-eljárogat a gyernaek, a felsőbb osztályokban egyre sűrűbben marad el igazolatlanul az iskolából. Nem lehet vitás, hogy az iskolakerülés a fiatalkorúak bűnözésének a melegágya. Tény, hogy ezzel a kérdéssel még alaposabban kell foglalkozniuk az iskoláknak, nemzeti bizottságoknak egyaránt, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy valóban szigorú következtetéseket vonjanak le. A járás területén — ez nem titok — különösen a cigányszármazású családok, okoznak gondot. Ebben a vonatkozásban szintén hatékonyabb nevelő munkára lenne szükség. Kétségtelen, hogy bonyolult kérdésekről van szó, olyan problémák megoldásáról, amelyek sok-sok türelmet, odaadást igényelnek. Az eddig elért eredmények nem lebecsülendők. Viszont tagadhatatlan, hogy a nemzeti bizottságok, iskolák, társadalmi szervezetek még többet tehetnének, ha a lakosság, valamennyi állampolgár segítségére számíthatnának. A példamutatás, a jó szó, önzetlen baráti segítség az a tartalék, amelyből bőven meríthetünk. A szociális gondnokok munkájának mindössze néhány szempontját vázoltuk. Komrhelovä Margita, az osztály helyettes vezetője azonban többek között elmondotta: olyan munka, olyan szakterület ez, amely mindenekelőtt odaadást, áldozatkészséget igényel. A szociális gondnok alapvető feladata, hogy szoros emberi kapcsolatot alakítson ki a megtévedt fiatalokkal, hogy meggyőző érveket sorakoztasson fel, amelyekkel hatni tud a szülőkre. Tanácsot adni, az élet sokszor oly bonyolult kérdéseiben eligazodni, nem könnyű feladat. S ezt vállalják a szociális gondnokok, ennek szentelik képességeiket, erejüket. Munkájukat társadalmi hasznosságához nyilván nem férhet kétség. BALOGH F. IMRE Több mint ötezer lakás Gondosan előkészített beruházások A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban 1980-ig 128 millió koronát fordítanak építkezési beruházásokra. Az építkezések meggyorsítása érdekében alaposabb áttekintéssel készítették el a tervdokumentációkat, és csökkentik a kivitelezés időtartamát. A nemzeti bizottságok előnyben részesítik azokat a beruházásokat, amelyek a járás gazdasági fejlesztését segítik elő? Az építkezési beruházások és a lakásépítés tervének sikeres megvalósítása " érdekében fejlesztik a járási építőipari kapacitásokat. Mindenekelőtt kellő számú szakember biztosítására törekednek. A lakásprobléma megoldása ugyanis hozzájárul a munkaerők stabilizálásához a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. A hatodik ötéves tervidőszakban a járásban 796 millió korona ráfordítással 5300 lakásegység épül, jóval több, mint az előző tervidőszakban. Ez azt jelenti, hogy legalább 17 ezer személy költözhet új lakásba. Nagy hangsúlyt helyeznek természetesen az átadott lakások minőségiére, a műszaki átadáskor észlelt hibák haladéktalan kiküszöbölésére, a lakótelepek környékének végleges rendezésére, az iskolai-óvodai és az egészségügyi hálózat bővítésére. Folytatják az alapiskolák korszerűsítését. A meglevő iskolák mellett tornatermek, étkezdék épülnek és újabb hét alapiskola átadásával számolnak mintegy 5326 tanuló részére. Negyvennel növelik a kórházi ágyak számát, a konzervgyár volt épületének átépítésével pedig bővül a rendelőintézeti hálózat. Poliklinika épül Dunaszerdahelyen, egészségügyi központ Vásárúton. Az életkörnyezet további javítása érdekében a járás falvaiban és városaiban folytatják az utak portalanítását, a vízvezeték-hálózat bővítését. Az utak portalanítására összesen 49 millió koronát fordítanak. 1980-ig 119 millió koronát fordítanak vízgazdálkodási célokra. 1980-ig a Z-akció beruházásos résjében 168 milliő, nem beruházásos részében pedig 350 millió korona értéket hoznak létre. Dunaszerdahelyen Zakcióban befejezik az impozáns művelődési ház építését, és a járás területén további nyolc művelődési házat adnak át. Társadalmi összefogással óvodákat és bölcsődéket létesítenek. Ezenkívül bővítik a termálfürdőt Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren, Nyárasdon pedig elkezdik az építését. Hasonló előkészületek folynak Somorján, Nagylégen és Bősön. A Z-akció nem beruházásos részében a közterek rendezésére és karbantartására, járdák építésére, díszcserjék telepítésére, zöldövezetek és parkok létesítésére fordítják a legnagyobb gondot. Az említett objektumok létrehozása érdekében aktivizálják a tömegszervezetek tagjait, akik már eddig is több százezer óra ledolgozására tet tek kötelezettségvállalást. KRASCSENICS GÉZA 1977. III. 1. 6