Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-07 / 65. szám, hétfő

A jövő reménységeinek tornája A közelmúltban zajlottak le Á festői Magas Fátrában — Ružomberokban és környékén — a pionírok 1977. évi téli sportversenyei. Szép hagyománnyá nemese­dett immár, hogx évente itt ad­nak egymásnak találkozót Szlo­vákia legjobb pionírsportolói. Számos elismert szakember, testnevelő pedagógus, ed-ző — például a csehszlovák labdarú­gó válogatott egyik vezetője, Dr. Jozef Vengloš is, aki szin­tén ružomberoki születésű — gondol vissza nagy szeretettel a gazdag sporthagyományokkal rendelkező városra, amelynek nevezetességei közé tartozik a központban a pionírok számára épített, télen és nyáron egy­aránt használható, műanyag bo­rítású ugrósánc. Legnagyobb népszerűséget a téli sportok él­veznek. Az idei téli sportversenyek­nek külön rangot kölcsönzött az a tény, hogy a „Kamarát szerkesztőségének Nagydíjáért“ már huszonötödik alkalommal adták a rajtjelet. Negyedszáza­da Indult útjára — bizony elég­gé kezdetleges fölszereléssel, nehéz körülmények között — az akkori Pionírok lapjának vándorserlegéért meghirdetett versenysorozat első évfolyama, amely pionírjaink legrangosabb sportrendezvényei közé küz­dött© fel magát. Általában minden verseny jó előkészítése és megszervezése igényes és körültekintő munkát követel. Leginkább érvényes a téli sportok esetében, ahol sok­szor a legnagyobb igyekezet sem jár sikerrel. Gyakran az időjárás keresztülhúzza a szá­mításokat. Bizony az idei ver­senyek során is sok gondot okozott a kellemetlen idő: a szél, az eső, az évszakhoz ké pest nagy meleg. Ezért kell a legnagyobb elismerés hangján szólni a V, I. Lenin Pamutfel­dolgozó üzem odaadó munká­járól, amely védnökséget vál­lalva az akció fölött nagy mér­tékben hozzájárult a rendez­vény zökkenőmentes lebonyolí­Rajt a fiúk niíílesikló verse­nyén. tásához. A SZISZ Pionírszerve­zetének szlovákiai központi bi­zottsága, mint a versenyek Pő szervezője, jól választott tehát. A „Kamarát“ díjáért sí- va­lamint váltófutásban mérték össze képességeiket Szlovákia legtehetségesebb pionírjai. A versenyeket a rendkívüli küzd© niakarás jellemezte. A győze lem — a másodpercek, az Idő­járási viszonyok és fáradtság fölött — igazolta: küzdeniaka­rásból, akaratból, kitartásból jelesre vizsgáztak pajtásaink. Az 1977-es évre a vándorser­leg tulajdonosai a kelet-szlová­kiai kerület versenyzői lettek: 170,12,0-ás idővel. A győzelem kovácsai a štrbai iskola pajtá­sai, akik — mind a lányok, mind a fiúk esetében — az első három helyet szerezték meg. Második helyre a közép-szlová­kiai kerület sportolói kerültek, a harmadikok a lengyel ver­senyzők lettek. A rendezvény nemzetközi voltát a lengyel és a magyar küldöttségek csapatai biztosították. Negyedik alkalommal talál­koztak a „Lastovička“ szerkesz­tőségének vándorserlegéért meghirdetett kéttusa verse­nyén (műlesiklás és óriásműle- síklásj a tanulók. A kedvezőt­len időjárási viszonyoknak tu­lajdonítható elsősorban, hogy többen a verseny feladására kényszerültek. Az első helyei a közép-szlovákiai kerület szí­neiben versenyző Miháliková Ľuba szerezte meg, a fiúk kö­zül pedig ugyancsak közép-szlo­vákiai versenyző, Šurovič Ju­raj került az élre. összetettben is a közép-szlovákiai kerület csapata szerepelt legjobban. A „Textilák“ (Textiles) díjá­ért másod ízben kiírt síugró versenyen a legeredményeseb­ben Slušný Miro végzett, 41,5 és 4£ méteres ugrásokkal. A közép-szlovákiai kerület képvi­seletében egyúttal a kerületek közötti versenyen is a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel. Az eredetileg Lubochnára tervezett síugró versenyeket Králikyra kellett áthelyezni, a hóviszonyok miatt. így is nagy­ban befolyásolta a versenyzők teljesítményét az erős szél. A síversenyekkel egyidőben zajlottak a kerületek legjobb ifjúsági jégkorongozóinak szlo­vákiai döntői is. A IX. évfolya­mába lépett versenyt a cseh­szlovák jégkorong válogatott vándorserlegéért Liptovský Mi­kuláson rendezték. ZOLCZER LÁSZLÓ Bécs felkészülten várja a jégkorongozókat 'Azokban az országokban, . ahol magas szintű a jégkoron­gozás, a hazai bajnoki küzdel­mek hajrája van soron, Bécs- ben viszont nagy körültekintés­sel és szorgalommal készülőd­nek az idei világbajnokság megrendezésére. Alig több mint hat hét múlva elérkezik a vi­lágbajnokság rajtja. A mérkő­zéseket egy találkozó kivételé­vel a Stadthalleban rendezik meg. Rendkívüli érdeklődés Az a tény, hogy hosszabb tá­voliét után Kanada jégkorongo- zói is részt vesznek a világbaj­nokságon, valamint a Kanada Kupa színvonalának hatására, uőttön nő az érdeklődés a bé­csi rendezvény iránt. Eddig több mint 400 újságíró kérte ! akkreditálását és a mérkőzések közvetítését 45 tv- és rádióál­lomás készül sugározni Európá­ba, Észak-Amerikába, sőt Ázsiá­ba is. Kanadai készülődés Kanada sikert kíván elérni a világbajnokságon. Mintegy 80 tagú különítménye már áp­rilis 5-én érkezik Európába és útja Svédországon, Finnorszá­gon, Csehszlovákián és az NSZKtn át vezet az osztrák fő­városba. A kanadaiak kereté­ben húsz játékos lesz, akikről öt edző, öt orvos és népes mű­szaki személyzet gondoskodik. Különrepülőgépek 2000 tenge­rentúli szurkolót hoznak Becs­be és nem kisebb az érdeklődés a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából és Svédországból sem. Az utolsó változás Nem egyszerű dolgog az egyes mérkőzések műsorának összeállítása. Ezen a téren kü­lönösen az első napok jelen­tenek nagy gondot, amikor négy-négy mérkőzésre kerül sor. A műsort úgy kell összeál­lítani, hogy minden válogatott­nak elég ideje legyen a pihe­nésre. A műsor végleges formá­ját az L1HG ősszel sorra került IH. 7. párizsi kongresszusa állapítot­ta meg, s most a rendezők 5 egyetlen változást eszközöltek: a Szovjetunió—Finnország ta­lálkozót, amely április 22-én a Donauparkhalleban kerül sorra, egy órával előbbre tették. A világbajnokság végleges részletes műsora: Április 21. 10.00: Románia—Svédország 14.00: NSZK—Szovjetunió 17.00: Finnország — Csehszlo vákia 20.00: Ünnepélyes megnyitó 20.30: Kanada—USA Április 22. 14.00: USA—Románia 16.00: Szovjetunió—Finnország 17.00: Csehszlovákia—NSZK 20.00: Svédország'—Kanada. Április 23. szabadnap Április 24. 10.00: Románia—Csehszlovákia 14.00: Finnország—Svédország 17.00: NSZK—USA 20.00: Kanada—Szovjetunió Április 25. 17.00: Svédország—NSZK 20.00: Szovjetunió—Románia Április 26. 17.00: USA—Finnország 20.00: Csehszlovákia—Kanada Április 27. 17.00: Románia—NSZK 20.00: Kanada—Finnország Április 26. 17-.00: Svédország—USA 20.00: Csehszlovákia—Szovjet­unió Április 29. 17.00: Finnország—Románia 20.00: NSZK—Kanada Április 30. 17.00: Svédország—Csehszlovó kia 20.00: Szovjetunió—USA Május 1. 17.00: Kanada—Románia 20.00: Finnország — NSZK Május 2 17.00: USA—Csehszlovákia 20.00: Svédország — Szovjetunió A csoportokban Május 3.: 17.00 8.-5. 20.00 7.-6. Május 4.: 17.00 3.-2. 20.00 4.-1. Május 5.: 17.00 5.-7. 20.00 6.-8. Május 6: 17.00 1.—3. 20.00 2.-4. Május 7.: 17.00 8.-7. 20.00 6.-5. Május 8.: 14.00 4.-3. 17.00 2.—1. W71. Azok a csodálatos nők A legenda szerint időszámításunk előtt 386-ban egy rhodoszi asszony, Phereniké férfiruhában elkísérte gyermekét a 98. ókori olimpiára, ahol a fiú ökölvívásban indult és győzött. A győ­zelem kiváltotta örömben azonban Phereniké egy óvatlan moz­dulattal elárulta magát. Rögtön az olimpiai tanács elé vitték, és a törvények értelmében ki kellett volna végezni a magáról megfeledkezett anyát. Ugyanis az olimpiai szabályok kimond­ták: a közeli hegyről taszítják le azokat az asszonyokat, akik a tilalom ellenére is eljönnek az olimpiai versenyekre. Fhere- nikének megkegyelmeztek, mert egy híres ökölvívónak volt a lánya, és öt olimpiai győztes volt a családban. Hol vannak azonban már azok az időkI Később maguk az ókori görögök is rendeztek a nők számára külön olimpiai versenyeket. Igaz, mindössze egyetlen számban, a mintegy 160 méteres síkfutásban, de hát már ez is haladásnak számított. A görög női olimpiásoknak kibontott hafjal, térdig érő Ingben kellett versenyezniük. Egyébként az ókori Görögországban nagy népszerűségnek örvendett a torna, az úszás és a különféle labdajátékok. A nők azonban nem versenyezhettek egymással, ez csak a férfiak kiváltsága volt... Napjainkban megszűntek ezek a kiváltságok, de sok vita folyik arról, hogy mi nőies és mi nem. A gyakorlat sok mindent eldöntött, de nem mindent. Az ökölvívás, a súlyemelés nyilván sohasem lesz női sport, mint ahogy a birkózás sem. Az USA ban ugyan rendeznek cirkuszi látványosságokhoz hasonló női birkózóversenyeket (iszapbirkózás)J ökölvívóversenyeket, de ettől eltekintve a női testlakat szab határt a sportolásnak. Amint azonban a példák bizonyítják, ezek a határok rettenek magukban még bizonyos lehetőségeket. Például a labdarúgást sokáig úgy tekintették, mint amely alkalmatlan női sportnak. Most egyszerre itt vannak a kapu előtt a női focisták és bebocsátást kérnek. Már nem attrakció a női focimeccs, hanem sport, már a férfiak sem színházi látcsővel mennek ki a talál­kozókra, hátha kicserélik mezüket a lányok a mérkőzés után. Nos, nem cserélték ki, és a férfiszurkolók takaréklángra állí­tották magukat. A lányok kézilabdáznak, kosaraznak, hát akkor miért ne focizhatnának is, akár a legmagasabb szinten? Persze, akadnak ellenzői a női focinak. Ezek azt állítják, hogy a labdarúgás férfisportág, tt nők szervezetét túlságosan is megterheli. Tudományosan megállapított tény azonban a kosárlabda és a kézilabda sokkal intenzívebb erőkifejtést igé­nyel a nőktől, mint a futball. Az előző két sportágban szinte nincs megállás, a labdarúgó játékban viszont sok a sziinei és a holt idő. A tipikus női sportágak közé sorolhatjuk a tornát, a ritmikus sportgimnasztikát, az atlétikát, az úszást, néhány csapatjátékot, és általában azokat a sportokat, amelyekben elsősorban az ügyesség és a gyorsaság dominál. De valójában nem is lehet általánosítani. Igazság szerint kinek-kinek az egyéniségének megfelelő sportot kellene választania, inert nem minden nő ugyforma testi felépítésű és lelki beállítottságú. De hát ezzel nem mondtunk semmi újat. Néhány évtizede> voltak olyan orvosok, akik azt állították, miszerint a versenyzés, a versenyszerű sportolás árt a nőnek, mert veszít vele nőiességéből, a tapasztalatok éppen az ellen­kezőjét bizonyítják: számtalan példa van rá, hogy a volt sportolónők mennyire megállta,e helyüket az életben, egész­séges anyák, az élet terheit jól bíró dolgozó asszonyok lettek. Hogy a sportolónők tuti izmosak? Ez nem is nagy baj, ezzel még mit s&m veszítenek nőiességükből, ,rsex appel“-fűkből. Attól ők még gazdog érzelemvilágá n&h maradhatnak. Leg- feljebb kiegyensúlyozottabbak lesznek, mert a sportpályákon, versenyeken való helytállás, győzni akarás, önfegyelem, kitar­tás olyan tulajdonságokat fejleszt ki bennük, amilyenekre tit- lajdonképpen minden nőnek szüksége wra társadalmunkban. A női csont- és izomrendszer hátrányai (izomzatúk csak kétharmada a férfiakénak), szervezetük speciális adottsága* folytán a nők a versenysportban sohasem érhetnek el olyan, eredményeket, mint a férfiak. De a női eredmények gyorsabban fejlődnek, mert a női sport sokkal később indult el a fejlődés útján, mint a férfisport. Éppen az utóbb említett oknál fogva állapítható meg: a jövőben nagyobb távlatok állnak maja a női, mint a férfiversenysport előtt. A statisztikák szerint az utóbbi esztendőkben a mérhető sportágakban csökkent az érték­különbség a két nem eredményei közütt. A nők javára úszásban és futásban, főleg rövidebb távokon jelentkezik ez a javulás, Például 1924-ben az 1500 m-es gyorsúszás női és férfivilág­csúcsának különbsége több mint négy perc volt, ma alig 1£ perc a differencia. Egy másik példa: 1948 óta a 800 m es férfi síkfutás világrekordja mindössze 2,5 másodperccel javult, ezzel szemben ugyanabban a számban a női világcsúcs 14,1 má­sodperccel. Nem sok az olyan sportág, amelyben a nők és a férfiak hivatalosan is összemérhetik tudásukat, ügyességüket. A lovaglás ezek közé tartozik. És itt a nők — nem is egy­szer! — már megelőzték a férfiakat. Gondoljunk csak az angol királynő 25 éves lányára, Anna hercegnőre, aki a lovassport legnehezebb ágában, a militaryban nyert a férfiak előtt Európa- bajnokságot. Á díjlovaglásban a szovjet Petuskova (V. Brumel felesége) és a nyugatnémet Linsehof asszony is a férfiak elől vitte el a bajnoki aranyérmeket. J. Lejébre, a franciák kétszeres olinwiai ezüstérmes díj- ugratónője így értékelte ezeket a nagyszerű női eredményeket: „Nem hiszem, hogy a nők adottságai jobbak, mindössze arról van szó, hogy ebben a sportágban már felismerték saját lehe- tőségeilfet. Ez a folyamat mindenütt megindult, nemcsak a sportban, hanem az élet minden területén.“ Állítólag o konzervatív férfiak az okai, hogy a „gyengébb nem" még nem teljesen egyenjogúsított a sportban. Oldal­bordáink szerint a nők képét a férfiak alkotják meg maguknak és nem kétséges, hogy a férfi a nőt, akit szeret, nem szívesen látja a sportpályán. Az emancipációval foglalkozók nagy több­sége azt állítja: a női sport történelmi fejlődésében megnyil­vánuló tehetetlenségi törvény nem utolsósorban azért olyan bonyolult, mert a férfi itt olyan területet védelmez a gyengébb nemmel szemben, amelyet erősebb izmai alapján magának igényel. A haladás ellenére a női sportnak még nehéz akadá­lyokat kell leküzdenie, ha újabb területeket akar elhódítani a sportoló férfiaktól. A történelem által kialakított felfogás, mely szerint a férfi gondolkodik a nő helyett, gondoskodik a nőről, határozza meg testgyakorlásának módját és méreteit, szembehelyezkedik a jelen követelményeivel, mert a nő nap­jainkban nagykorú lett! Sportját saját érdekeinek és hajlamai­nak megfelelően választhatja meg. Nemcsak az élsportra gondolunk. És elsősorban nem arra, hanem a nők mindennapi sportolására, amikor a lányok és asszonyok leküzdve az előítéleteket, egyre gyakrabban járnak úszni, gimnasztikázni és futni — hogy egészségesebbek, csino- sabbak és szebbek legyenek. Mert a sport eredeti értelme valahol itt kezdődik... Az olimpiák és a világversenyek legfőbb tartalma — a ver* senysport jelentősége mellett — hogy testedzésre ösztönzi a televízió mellett ülő embereket, fiatalokat és öregeket, lányo­kat és asszonyokat. A nők között egyre többen tudatosítják: a technika mai korszakában csak a sportolás révén őrizheti meg az ember testi és lelki egyensúlyát. Es ezt lólesik mott leírni. Holnap ünnepeljük a nemzetközi nőnapot TOMI VINCI A közelharc a jégkorongozás velejárója,, de a keménységnek nem »zabad durvasággá fajulnia —e

Next

/
Thumbnails
Contents