Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-04 / 62. szám, péntek

ÜLÉSEZIK AZ SZLKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGA Együttműködés a világűrben Moszkva — A kozmosz a KGST-országok együttműködé­sének fontos területévé vált — mondotta Borisz Petrov akadé­mikus, az Interkozmosz taná­csának vezetője. A KGST-országokban mind nagyobb fiyelmet szentelnek az űrkutatásnak, az űrhajók szá­mára szükséges berendezések kidolgozásának. 1969 októberében bocsátották Nyugtalanság Mexikóban Oaxaca — A Mexikó déli ré­szén fekvő Oaxaca szövetségi államban folytatódtak a nyug­talanságok, amelyek az elmúlt hetek során több mint húsz ha­lálos áldozatot követeltek. A szövetségi állam 180 000 lakosú fővárosában, Oaxacában bezár­ták az üzleteket, éttermeket, a turisták ezrei menekülésszerűen hagyták el a várost. Diákok, munkások, s az ellenzéki Szo­cialista Néppárt aktivistái tün­tetésen követelték az állam kormányzójának, Manuel Zarate Aquinonak eltávolítását, annak reakciós politikája miatt. A helyzet kivizsgálására parla­Salvadorban helyreáll a rend fel az interkozmosz műholdat. Azóta tizenhat mesterséges hol­dat bocsátottak Föld körüli pályára ebből a sorozatból, a geofizikai és meteorológiai ra­kétákon kívül. Az Interkozmosz- sorozat keretén belül felbocsá­tottak több olyan mesterséges holdat, amelyek tudományos be­rendezéseit Bulgária, Csehszlo­vákia, az NBK, Magyarország, Románia és a Szovjetunió tudó­sai együttesen készítettek. menti bizottság érkezett a szö­vetségi államba. Ugyancsak nagyszabású tö­megmegmozdulás zajlott le Mexikó egy másik városában, Monterreyben is, ahol a felvo­nuló munkások és alkalmazot­tak az alapvető közszükségleti cikkek árának emelése ellen tiltakoztak. A rendőrség könny­gázgránátokat alkamazott a tüntetők ellen. A felvonulók összecsaplak a rendőrséggel, négy személy megsebesült, ti­zenhármat füstmérgezéssel kór­házba szállítottak, egy személyt letartóztattak. (Folytatás az 1. oldalról) szervezetek munkájának irányí­tásában. A bizottság megtárgyalta az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának a fel­lebbezésekkel kapcsolatban 1978 ban kifejtett tevékenysé­gét. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a fegyelmi eljárások és a tagsággal kapsolatos kér-_ dések intézése a pártszer­vekben és -szervezetekben egy­re jobban segíti szilárdítani a fegyelmet, az aktivitást, a párt egységét és vezető szerepét. Vannak még azonban olyan alapszervezetek, amelyek a pártalapszabályzattal ellentét­ben nem alkalmaznak követke­zetesen fegyelmi eljárást a Párttitkárok (ČSTK) — Čestmír Löve­ti n s k ý, a CSKP KB Titkársá­gának tagja, a KB politikai­szervezési osztályvezetője el­nökletével Prágában tegnap országos értekezletet tartottak a kerületi és városi pártbizott­ságok politikai-szervező mun­kával foglalkozó titkárai. IGÉNYESEBB ESZMEI ÉS (ČSTK) — Szerdán a késő esti órákban ért véget a bra­tislavai Kultúra és Pihenés Parkjában a Szlovákiai Írószö­vetség III. kongresszusa. A tar­talmas vitát követően Pavel Koyš, a javasló bizottság elnö­ke előterjesztette a Szlovákiai írószövetség új bizottságának a névsorát, amelyet a küldöt­tek egyhangúlag jóváhagytak.. A bizottság tagjai: Ľubomír Feldek, Mária Jančová, Peter Jaroš, Jozef Kot, Pavel Koyš, Miloš Krno, Emil Boleslav Lu- káč, Vojtech Mihálik, Vladimír Mináč, Daniel Okáli, Andrej Plávka, Ivan Plintovič, Rácz Olivér, Vladimír Reisel, Karol Rosenbaum, Ján Solovič, Vin­cent Šabik, Jozef Simonovič, Stanislav Šmatlák és Ján Štev- ček. Az elnökség tagjai: And­rej Plávka (a Szlovákiai írók Szövetségének elnöke), Ján So­lovič (vezető titkár), Pavel Koyš, Vladimír Mináč, Vojtech Mihálik, Vladimír Reisel, Vin­cent Sabík és Stanislav Smat- lák. Az ellenőrző bizottság el­nökévé Ján Poničaňt választot­vétkes párttagokkal és tagjelöl­tekkel szemben. A bizottság a jelentést megfelelő ajánlások­kal tudomásul vette. Az SZLKP KERB tudomásul vette a dolgozók levelei intézé­sének elemzését, az SZLKP leg­utóbbi kongresszusa óta 1976 végéig kifejtett saját tevékeny­ségének áttekintését és néhány további párton belüli tájékoz­tatást. A bizottság ma megtár­gyalja a CSKP XV. kongresszu­sa és az SZLKP legutóbbi kong­resszusa utáni időszakban ki­fejtendő tevékenység irányvo­nalát, és megítéli a munka módszereinek és formáinak mi­nőségi megjavításával össze­függő feladatokat, amelyek a pártellenőrzés hatékonyságának további fokozását célozzák. tanácskozása A tanácskozáson tapasztalat- cserét tartottak a pártszervek és szervezetek politikai-szerve­ző munkájáról a XV. pártkong­resszus határozatainak megva­lósításakor, főleg az idei év elején tartott alapszervezeti taggyűlésekről és a párt tag­sági alapjának javításáról. MŰVÉSZI MONKÁVAL ták. A bizottság tagja Duba Gyula is. A tanácskozás végén a részt­vevők üdvözlő levelet küldtek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának, amelyben hang­súlyozzák, hogy íróink igénye­sebb eszmei és művészi mun­kával járulnak hozzá társadal­mi céljaink valóra váltásához. A kongresszus határozatot fo­gadott el, amelyben többek kö­zött felhívják az írókat, hogy aktívan vegyenek részt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának méltó megünneplésében, továbbá pár­tunk XV. kongresszusa határo­zatainak teljesítésében. Befejeződött a Cseh írók Szövetségének tanácskozása is a Prága melletti Dobfíšban. A Cseh írók Szövetsége új elnö­ke Jan Rybak, alelnöke! Ivan Skála, Zdenčk Pluháf és Bo­humír Nohe/l. A szövetség ve­zető titkárává Donat Sajnert választották. A résztvevők szin­tén üdvözlő levélben fejezték ki odaadásukat pártunk politi­kája iránt. Román vendég Bratislavában (ČSTK) — Július Hanus, az SZSZK kormányának alelnöke tegnap fogadta Bratislavában loan Ursu akadémikust, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Tudományos és Műszaki Nem­zeti Tanácsának elnökét, aki Ladislav Šupka szövetségi mű­szaki és beruházásfejlesztési miniszter meghívására látoga­tott hazánkba. Megvitatták a csehszlovák— román tudományos-műszaki együttműködés további elmélyí­tését érintő kérdéseket. A magyar kulturális miniszter Bratislavában (ČSTK) — A Magyar Nép- köztársaság kulturális küldött­sége, amelyet Pozsqay Imre kul­turális miniszter vezet, tegnap a dél-morvaországi kerületbe ér­kezett. A delegációt elkísérte Vlastimil Kovarík cseh kultu­rális miniszterhelyettes <^s rity Miklós, Magyarország rend­kívüli és meghatalmazott cseh­szlovákiai nagykövete. A küldöttséget Brnóban Zde­nčk Vávra, a dél-morvaországi kerületi nemzeti bizottság elnö­ke fogadta. Jelen volt Otakar Hubáček, a kerületi pártbizott­ság titkára is. Pozsgay Imre és a küldött­ség többi tagja tegnap este Barity Miklós nagykövet kísé­retében Bratislavába érkezett. A vendégeket Tatai József bra­tislavai főkonzul jelenlétében fogadta Pavol Koyš szlovák kulturális miniszterhelyettes. (Tudósítónktól) — A csehor­szági, valamint a szlovákiai gép- és traktorállomások vezér- igazgatósága már hagyományo­san minden évben megszervezi a legjobb kombájnosok orszá­gos találkozóját, amelynek cél­ja a kölcsönös tapasztalatcse­re, és így az aratás minőségé­nek további javítása. Az idei ta­lálkozóra tegnap Breclavban került sor. A résztvevők a CSKP XV. kongresszusa fontos határozatának — az önellátás programjának — jegyében már az 1977-es sikeres aratás felté­teleit vitatták meg. Josef Gono, a csehországi gép- és traktorállomások vezér- igazgatója értékelte a tavalyi eredményeket, elsősorban az aratás idején végzett munkát. San Salvador — A salvadori kormány megkezdte a február 20-i elnökválasztás után kirob­bant véres zavargások során le­tartóztatott személyek szabadon bocsátását. Elsőnek hét tizen­éves tüntető hagyta el börtönét, hivatalos forrásból azonban kö­zölték, hogy várható a többi le­tartóztatott szabadlábra helye­zése is. A kombájnosok az elért sike­rek elsődleges részesei. Pavol Molnár, a szlovákiai gép- és traktorállomások vezér- igazgatója zárszavában nagyra értékelte a kombájnosok tava­lyi helytállását. Amint hangsú­lyozta, az idei nagyobb felada­tok még jobb munkát kívánnak, aminek lényeges feltétele a sokoldalú és alapos felkészü­lés. Ezt követően a találkozón részt vett kombájnosok határo­zatot fogadtak el, amelyben kö­telezik magukat — és vala­mennyi kombájnos társukat is felszólítják — mindazon köve­telmények maximális teljesíté­sére, amelyek az aratás sike­res lefolyásának lényeges fel­tételei. -ef­A választások körüli vissza­élések felülvizsgálatával megbí­zott választási bizottság eluta­sította az ellenzéknek az új választások kiírására vonatkozó követelését. Bár a főváros üz­leteinek és hivatalainak többsé­ge továbbra is zárva van. hiva­talos személyek értékelése sze­rint fokozatosan helyreáll a rend az országban. Arturo Ar­mando Molina köztársasági el­nök bejelentette, hogy ha a körülmények lehetővé teszik, hamarosan visszarendelik a za­vargások idején a fővárosba ve­zényelt katonaságot. Befejeződött a szovjet újságírók kongresszusa A Szovjet Újságírók Szövet­ségének IV. kongresszusa teg­nap befejezte munkáját. A ta­nácskozásról üdvözlő táviratot intéztek az SZKP Központi Bi­zottságához s megköszönték a sajtó képviselői iránt ta­núsított nagy bizalmat és figyelmességét. A szövet­ség elnökévé Viktor Áfa- naszjevet, a Pravda főszerkesz­tőjét választották. Véget értek a Cseh és a Szlovákiai írók Szövetségének kongresszusai ALAPOSAN FELKÉSZÜLNEK AZ ARATÁSRA A legjobb kombájnosok országos találkozója A szocialista állam és a vallás A z utóbbi időben a burzsoá tömegtájékoztatási eszkö­zök egyre nagyobb mérté­kű antikommunista kampányt folytatnak, kitartóan szajkózva mindenféle állításokat az em­beri jogok állítólagos megsérté­séről; egyebek között arról is, hogy a szocialista közösség or­szágaiban nem biztosítják az ál­lampolgároknak a vallás sza­bad gyakorlására való jogát. Ezek a mindenféle tollnokok és úgynevezett „kelet-európai szakértők“ Csehszlovákiáról sem feledkeznek meg, azt állít­va, hogy nálunk veszélyben fo­rog a vallásszabadság. Ebbe a rágalmazó kampány­ba nemcsak a nyugati országok klerikális lapjai kapcsolódnak be. hanem az utóbbi időben gyakran az olyan „kiváló“ rá­dióállomások Is, mint a Szabad Európa, vagy a nyugatnémet Deutsche Welle. Csehszlovákiai keresztényüldözésekről számol be ugyancsak a Vatikáni Rádió és a genfi Evangélikus Sajtó- ügynökség is. Valamennyi kitalálásra és hazugságra a bécsi központtal működő Kathpress katolikus sajtóügynökség teszi rá a ko­ronát. Nem maradnak el azon­ban a cionista befolyású tájé­koztatási eszközök sem, ame­lyek szívesen és gyakran be­szélnek a zsidó felekezetű ál­lampolgárok polgárjogainak megsértéséről és arról, hogy akadályozzák őket vallásuk sza­bad gyakorlásába«* Az antikommunista és Cseh- szlovákia-ellenes központok a szudétanémet revansistákkal is összefogtak hazánk ellen. Egy szudétanémet klerikális, Corne- lie Gertstenmayer asszony egy, a Katolikus Sajtóügynökség bul­letinjében Münchenben kijelen­tette, a szudetanémet katolikus Ackermann társaság ülésén: „A Nyugat feladata, hogy megvédje érdekeit, éspedig leginkább az­zal, hogy megvédi azokat, akik Csehszlovákiában életüket te­szik fel egy olyan ügyre, amely azonos a mi jogfelfogásunkkal és azzal, ahogy mi a szabadsá­got értelmezzük.“ A legjobb válasz ezekre a ki­találásokra és torzításokra, ha a valóságban mutatunk rá, mi a helyzet Csehszlovákiában a vallásszabadság biztosításának kérdésében, az állam és az egy­házak viszonyában, valamint a hívők és az ateisták viszonyá­ban. Szocialista társadalmunk e téren a lenini elvekhez tartja magát, amelyeket jogilag tár­sadalmunk alaptörvénye, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság 1960. július 11-én jóvá­hagyott alkotmánya rögzít. Az alkotmány 32. cikkelye kimond­ja: 1. A vallásszabadság biztosí­tott. Bárki bármilyen hitet vall­hat, vagy lehet felekezet nél­küli, gyakorolhatja vallását, amennyiben ez nincs ellentét­ben a törvénnyel. 2. A vallás vagy a vallásos meggyőződés nem lehet ok ar­ra, hogy bárki megtagadja tör­vényelőírta állapolgári köteles­ségét. Ez azt jelenti, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya társadalmunk min­den tagjának, minden állampol­gárnak nemcsak azt biztosítja, hogy bármiféle hitet vallhat és gyakorolhatja vallását, ameny- nyiben ez nincs ellentétben a törvénnyel, de azt a jogot is, hogy vallásellenes propagandát folytasson. Csehszlovákiában senki sem köteles hívőnek vagy ateistának lenni, vallási szertar­tásokat végezni vagy nem vé­gezni. Mindez minden egyes ál­lampolgár lelkiismereti ügye, amit államunk teljes mértékben tiszteletben tart. A vallásszabadság védelme érdekében 1949. október 14-én adták ki a 217. és a 218/1949. sz. törvényt. Ennek lényege: „törődni kell azzal, hogy az egyházi és a vallásos élet az alkotmánnyal és a népi demok­ratikus rendszer elveivel össz­hangban fejlődjék, s így min­denki számára biztosítani kell a szabad hitvallás Jogát, amely a vallási türelem és valameny- nyi hitfelekezet egyenjogúságá­nak elvein alapszik.“ (217/1949. sz. törvény 2. §) Az állam és az egyház viszo­nyát szabályozó csehszlovák törvények állami garanciát nyújtanak, hogy a vallásszabad­ság elve teljes mértékben ér­vényesül. A zt, hogy ez így van, arról a Cseh Szocialista Köz­társaság kulturális mi­nisztériumának a Zsidó Hitköz­ségek Tanácsa által 1977 január végén küldött levél is bizonyít­ja. A Zsidó Hitközségek Taná­csa nyilatkozatában ezt írja: Éppen a mi, számszerűleg kicsi hitfelekezetünk igen jól össze tudja hasonlítani a mostani időszakot a múlttal, amikor a zsidó nemzetiségű állampolgá­rokat valóban megfosztották összes emberi és személyes jo­gaitól, a mai helyzettel, amely­ben mint a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szabad és egyenjogú polgárai élünk. Mi, csehszlovákiai zsidók az állam valamennyi polgárával együtt élvezzük az alkotmányban és a törvényben számunkra bizto­sított emberi és polgári szabad­ságjogokat, ide értve a szabad vallásgyakorlat jogát Is, ame­lyet nekünk az állam anyagilag is teljes mértékben biztosít.“ Társadalmunk az alkotmány­törvényekben és az úgynevezett egyházi törvényekben nemcsak a vallási meggyőződésre való jogot biztosítja, hanem kötele­zettségeket is vállalt magára, amelyekkel biztosítja hívő pol­gártársaink vallási szükségle­teit. Az állam fizeti a lelkésze­ket, és jelentős összegekkel já­rul hozzá a templomok és más egyházi épületek javításának, fenntartásának költségeihez. A csehszlovák állam csak a múlt évben a templomok és az egyházi jellegű műemlékek kar­bantartására 164 millió koro­nát fordított. Prágában például sok templomot tataroznak. A Prágai Fővárosi Nemzeti Bizott­ság 1971-ben ezekhez a költsé­gekhez 22 millió korona szub­vencióval járult hozzá. Rekonst­ruálták a Szent Miklós templo­mot a Malá stranán, ennek ja­vítása 11 millió koronába ke­rült. Tény, hogy nemcsak a törté­nelmi műemlékek javítása fo­lyik, hanem a falusi templomo­ké is, amit a Csehszlovák Saj­tóiroda tudósítójának nyújtott interjújában Jan Mára, a Cseh Katolikus Charitas igazgatója is nagyra értékelt. „Elismeréssel kell szólni arról, hogy a cseh­szlovák állam olyan nagy pénz­összegeket fordít egyházi épüle­tek javítására. Hiszen csak a Vinohrady n levő újgótikus Szent Ludmilla templom javí­tására — ennek én vagyok a plébánosa — 1972 óla 9 millió koronát fordítottak.“ Hasonló nagyságrendű összegeket utal­tak ki templomok javítására Bratislavában, Velehradban, Ko­šicében (Kassán) és másutt. A csehszlovák hatóságok nem vizsgálják, hogy az állampolgár felekezet nélküli, vagy valamely egyházhoz vagy hitfelekezethez tartozik. Az 1954. július 27-én kelt kormányhatározat eltörölte az állampolgárok esetében a vallásfelekezet nyilvántartását. Az állampolgároktól egyetlen esetben sem kívánják meg, hogy állami hivatalok vagy vállalatok képviselői előtt nyi­latkozzanak, milyen hitet valla­nak, és egyetlen hivatalos, álla­mi kérdőíven vagy okmányon 1977. Ifi. 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents