Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-30 / 88. szám, szerda
Ku ftű rá Habban a vasúton is PONTOSSÁG A kicsit „világlátott“ ember megerősítheti: vasutaink — ezúttal az utasok, főleg a vonatot nap nap után igénybe vevők szemszögéből — európai viszonylatban nem sereghajtók, de listavezetők sem. Valahol a derékhadban helyezkednek el az utazás kényelmét, kulturáltságát illetően. Ez az erényként vitatható, mert ma már kevésnek bizonyuló átlagosság elsősorban a technizálódó élet által megkövetelt korszakos változásnak köszönhető: nálunk nemsokára csak műszaki múzeumban láthatunk gőzmozdonyt. A villamos és a Dieselelektromos vontatás győzelmes térhódítása pedig egyben csatanyerést jelent a korom, a füst, a piszok elleni hadjáratban. Persze, az utazóközönségnek akadnak egyéb igényei is. A legfontosabbak egyike és nemcsak, sőt talán nem is elsősorban az egyén, lianem a társadalom és a társadalmi munkatermelékenység szempontjából, a pontosság követelménye. Nem állnak rendelkezésünkre erre vonatkozó .országos adatok, csak az a tömegtapasztalat, hogy — jóllehet az utóbbi években e tekintetben is némileg javult a helyzet — távolról sem lehetünk elégedettek. Igen, még mindig túl suk a késések okozta bosszúság, és ami ennél is rosszabb, az önhibánkon kívül késve kezdett műszak, az eltékozolt drága idő. Igaz, hogy a vasút és vasutaink — bár az utasok száma folyamatosan csökken, hiszen jelentős hányadukat felszippantotta és feszippantja a rohamosan tért hódító autó- buszközlekedés — nem könnyű feltételek között felfigyeltető eredményeket értek el, gyakran a kapacitáshatárokat is túllépő feladatokkal birkóztak és birkóznak meg. Ez főleg a teherszállításra vonatkozik, de — megmaradva témánknál — a személyszállításban sem KÉNYELEM A további egyenrangú követelmény a nagyobb kényelem. Ez épjiúgy jelent télen jól fűlött vagonokat, kifogástalan megvilágítást, folyóvizet, papír- törülközőt és más toalettszereket a mosdókban, ahogy ezt az idevágó előírások megszabják, mint tiszta ablakot, jól kitakarított utasfülkéket stb. A vasút ebben a vonatkozásban is sokat tett. Grafikonszerüen Szlovákiában naponta több Á lakosság nézeteinek tolmácsoló! Új polgári bizottságokat választanak 1977. III. 30. A nemzeti bizottságok tevékenységének legfontosabb eseményei jelenleg a polgári bizottságok választásai. Az eddigi tapasztalatokból tudjuk, hogy a polgári bizottságok a nemzeti bizottságok értékes támaszai, tájékoztatják a képviselőket és a képviselő-testiile- leket a választók problémáiról, mozgósítják a lakosságot a társadalmi feladatok megoldására, bekapcsolják őket a városok és falvak fejlesztési munkálataiba, a választási programok megvalósításába. Szilárdítják a választók és a képviselő-testületek közti viszonyt, úgy is mondhatjuk, a polgárok kérdéseinek, igényeinek tolmácsolói. TrenCínben is éppen ezekben a napokban folynak az új polgári bizottságok választásai. Mint mindenütt, a városi nemzeti bizottság itt is értékelte a polgári bizottságoknak az 1972-es választások óta kifejtett munkáját. Vegyük például a város dolgozóinak tavalyi, a CSKP XV. kongresz- szusa és megalakulása 55. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalását: a város dolgozói és polgárai ezt 128,8 százalékra teljesítették, s 39 millió korona értékű munkát végeztek. A kötelezettségvállalások teljesítése, melyben a polgári bizottságok a Z-akció, tehát a városfejlesztés terén lényeges szerepet játszottak, magáért beszél. — Nagyra értékeljük azokat az eredményeket, melyeket a Z akció beruházást nem igénylő részében a polgári bizottságok segítségével elértünk — tájékoztat bennünket ján Duda, a Trencíni Vnb szervezési osztályának vezetője. — E téren polgáraink a 25 polgári bizottság körzetében az üzemek, vállalatok, szervezetek, iskolák, szakmunkásképzők 17 millió korona értéket alkottak, mely eredeti kötelezettségvállalásuknak csaknem kétszerese. A polgári bizottságok politikai szervező munkájukkal folyamatosan aktivizálták a lakosságot a városi munkamüszakok és társadalmi munkák alkalmával, s ezzel jelentősen hozzájárultak a város és az élelkörnyezet szépítéséhez. Polgáraink tavaly a polgári bizottságok irányításával 538 200 órát dolgoztak le társadalmi munkában 7,6 millió korona értékben, összesen pedig — az 1971-es évet is beszámítva — a polgári bizottságok városunkban a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséhez 28 150 000 korona értékkel járultak hozzá 2 285 000 óra társadalmi munka során. A polgári bizottságok választásainak előkészítésére és magukra a választásokra Trencín- ben nagy gondot fordítottak. A bizottságok és külön-külön az egyes tagok tevékenységét alaposan értékelték, s a megfelelő intézkedések szavatolják, hogy a polgári bizottságokban a közösség érdekeit felelősség- teljesen intéző emberek fognak dolgozni. — A választásokra időrendi harmonogramot dolgoztunk ki — mondja Ján Duda —, mely szerint március 15-e és 31-e között a vnb mind a 89 választást körzetében lezajlanak a választások. Az elkövetkező választási időszakra 24 polgári bizottságot javasoltunk 280 taggal. A Nemzeti Frdti't programja alapján az elkövetkezőkben is igényes feladatok várnak a polgári bizottságokra, természetesen nemcsak az élet- és munkakörnyezet szépítése, hanem az eszmei-nevelő, a politikaiszervező munka terén, sőt a gazdasági és szociális szférában is. Elsősorban az építkezési beruházások a lakásalapról való gondoskodás, a szolgáltatások, az üzlethálózat, a városi közlekedés fejlesztése, az idős és magányos polgárokról, a gyermekes családokról való gondoskodás terén. E célkitűzések megvalósítása a város lakosainak és dolgozóinak segítsége nélkül lehetetlen lenne. Ezt tudatosítják Trenčínben is, mint azt a polgárok idei, felszabadulásunk 32. és a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett 31 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalásai bizonyítják. Az újonnan választott polgári bizottságok bizonyára képesek lesznek rá, hogy az előző évekhez hasonlóan mindenkit mozgósítsanak e kötelezettségvállalás és az összes többi feladat teljesítésére. JOZEF SLUKA mint 2000 vagont kell kitakarítani, s bár munkaerőgondoknál, illetve technikai okoknál fogva a minőség gyakran kifogásolható, a munkát nagyjából mégiscsak elvégzik. A vagonpark karbantartása, a kis javítások és a korszerűsítés is milliókat követel évente, de — mi tagadás — még mindig kevésnek bizonyul. Nemegyszer még az expressz- és a gyorsvonatokon is sok kívánnivalót hagy hátra a rend és a tisztaság. REND De álljon meg a menet! Ha valóban nevén akarjuk nevezni a gyereket, akkor az utazással, annak kulturálatlansá- gával járó nyűgökért aligha háríthatjuk a felelősséget csupán a vasút dolgozóira. Persze, elsősorban ők felelnek a rendért és a tisztaságért. Viszont mennyivel jobb lenne a helyzet, ha ilyen felelősséget erezne — legalább részben — mindenki, aki vonaton utazik. Mert valaki és valakik közülünk dohányoznak ott, ahol az tiltott, és padlóra dobják a cigarettavéget, a narancshéjat, a cukorpapírt és ki tudja még mivel szemetelnek. Valaki közülünk viszi el a mosdóból a szappant és a papírtörülközőt, valaki közülünk tesz sáros bőröndöt az ülésre, hogy csak néhány példát említsünk a sok közül. Arról a szégyentelenségről is szólnunk kell, hogy évente több millió korona értékű, a vasúti berendezéshez tartozó tárgynak „lába kel“, és néha megáll az ész, hogy egyesek, valamennyiünk kárára, milyen vandál pusztításra képesek. ELŐZÉKENYSÉG Utoljára, de nem utolsósorban — szintén közösen, vasutasok és utasok — gondoljunk arra, hogy a kulturált közlekedés egyben törvényszerűen és nélkülözhetetlenül megkívánja a kulturált, vagyis udvarias, előzékeny emberközi kapcsolatokat is. S aki gyakran utazik vonaton, az jól tudja, hogy kalauz és utas, illetve utas és utas viszonylatában e tekintetben is bőven akad kivetnivaló. Természetesen a rendünkhöz méltó, humánus vagy egyszerűen csak tisztességes magatartás nem zárja ki, sőt éppen megköveteli, hogy a vasúti közlekedés minden résztvevője határozottan fellépjen a rendbontással és a rendbontókkal szemben, és ne igazodjék a szólásmondáshoz: Ne szólj szám, nem fáj fejein. Ennek ugyanis nemcsak valamennyien kárát látjuk — még azok is, akik sohasem veszik igénybe a vasút szolgálatait —, hanem egyszerűen azért sem válhat jelszavunkká, mert minél gyakrabban szólunk és cselekszünk a kullurálatlanság ellen, annál ritkábban fájdul meg a fejünk egyes megnyilvánulásaitóL GÁLY IVÁN A lučeneci (losonci) Poľana Vállalat 12 új termék gyártását készítette elő. A legérdekesebb újdonságok közé tartoznak majd a farmeranyagok és a poliropilén szálas bútorszövetek, melyeket a modern gépekkel fognak gyártani. Az ez évi terv szerint termékeiket 21 tőkésországba exportálják. Export-tervfeladataik értéke több mint 36 millió korona. Felvételünkön a szövöde előszövést végző gépe látható. (Felvétel: T. Babjak — CSTKJ Előkészületek a nyári turistaidényre Új idegenforgalmi létesítmények épülnek # Javítják a szolgáltatásokat # Nem feledkeznek meg a motorosokról sem A kelet-szlovákiai kerületben már megkezdték az előkészülr leket a nyári turistaidényre, amelyek során nagy segítséget jelentenek az előző években szerzett tapasztalatok. Az egyes üzemek és szervezetek tavaly jól megbirkóztak az idegenforgalommal kapcsolatos feladataikkal. A kerület idegenforgalmi központjait több mint 6,5 millió látogató kereste fel. Az eddiginél sokka* többen üdültek a Magas-Tátrában, a Slovenský rajban, a Magura vidékén és a város környéki turistaközpontokban. Pozitívan értékelhetjük a nyári hónapok áruellátását, illetve a szolgáltatások színvonalának emelését is. Ehhez hozzájárult az anyagi-műszaki alap javítása is, amire a kerület üzemei az elmúlt évben több mint 40 millió koronát fordítottak. Különösen örvendetes, hogy újabb hűtőberendezések üzembe helyezésével az eddiginél sokkal több helyen voltak kaphatók hűtött üdítőitalok. Ugyanakkor a nagy látogatottság problémákat is okozott — elsősorban a Magas-Tátra területén — a táborozással, a higiéniával és a közrend megtartásával kapcsolatban. Nem sikerült teljes mértékben megoldani az ivóvízellátást Domu- Sán és a zempléni Síraván. Kevésnek bizonyult a különböző szállók és éttermek kapacitása, mert az idegenforgalmi új létesítmények építésének tervét csak 73,6 százalékra teljesítették. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak megfelelően az illetékesek figyelme a kelet- szlovákiai kerületben is az idegenforgalmi szolgáltatások javítására irányul. Ezzel kapcsolatban a nemzeti bizottságok, valamint az egyes vállalatok már időben megkezdték az előkészületeket az idei idényre. A kivitelező vállalatok az idegenforgalmi szervekkel együtt megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy az új létesítmények építését határidőre fejezzék be, és már ezen a nyáron a turistákat szolgálják. így étterem épül Rožňavská Bystrá- ban és Betliarban, korszerűsítik a revúcai szállót, autókemping épül Dargón, új létesítményeket adnak át a byštai fürdőben, a božčicei üdülőközpontban, Popročban, a zempléni Síraván, Michalovcében stb. Az illetékesek nem feledkeznek meg a jó áruellátásról sem. A nagykereskedelem ugyanúgy, mint a kiskereskedelem már megkezdte a szükséges tartalékok kialakítását. Az üdülőközpontokat bizonyos árufajtákkal előre látják el. A tavalyi tapasztalatok alapján a folyamatos ellátás érdekében módosítják a legfontosabb élelmiszerek szállítási tervét és bővítik a büfék hálózatát. Megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az egyes idegenforgalmi központokban állandóan kapható legyen főtt étel. Gondolnak a szervezett kirándulások résztvevőinek élelmezésére is. Komplex és rugalmas szolgáltatásokat akarnak nyújtani a motorosoknak. A munkaszüneti napokon 7-től 15 óráig lesznek nyitva az autószervizek. A legfontosabb útvonalak mentén és az idegenforgalmi központokban kibővítik a gyors javításokat végző szervizek hálózatát. Az említetteken kívül még számos más intézkedést foganatosítanak a nyári turistaidény előkészítésével kapcsolatban. Mindez bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a kelet* szlovákiai kerületbe látogató üdülők és turisták kellemesen, elégedetten töltsék majd szabadságukat. BOHUS NEMCEK MEGMOZDULT AZ ÁLLÓVÍZ Sokszor és sokat hangoztatott megállapítás, hogy a munka- és életkörülmények nagyban befolyásolják a dolgozók teljesítőképességét, az általuk végzett munka minőségét. Ez a megállapítás igencsak érvényes a nyugat-szlovákiai kerület egyik leggyengébben gazdálkodó mezőgazdasági üzemére, a Stúrovői (Párkányi) Állami Gazdaságra is. A csaknem 7000 hektárnyi területet felölelő állami gazdaság már hosszabb ideje nem ér el megfelelő eredményeket sem a növénytermesztésben, sem az állattenyésztésben. Mint megállapították, ennek egyik fő oka a dolgozók nem kielégítő munka- és életkörülményeiben keresendő. Az állami gazdaság nyolc központra oszlik, dolgozói szétszórtan, 19 majorban élnek, ahonnan hiányoznak a ma már elemi követelménynek számító üzletek, szolgáltatások, iskolák, óvodák, de még a megfelelő bekötőutak is. Rossz idő esetén szinte el vannak szakítva a világtól. Nem csoda tehát, hogy az állami gazdaság nem vonzó munkahely, az ott dolgozók is jobb munkalehetőség után néznek. Erről tanúskodik például a tavalyi 20 százalékos fluktuáció is, s az, hogy kevés a fiatal a dolgozók között. 1970-bau megmozdult az állóvíz, a tűrhetetlen helyzet javítására. A gazdaság kijelölt bizottsága, az SZSZK Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériuma és a Prágai Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Kutató- intézet nagyszabású szociális tervet dolgozott ki. A terv felöleli a munkakörülmények fejlesztését, a munkakörnyezet javítását, a dolgozókról való gondoskodás minden területét. A terv szerint a hatodik ötéves tervidőszak folyamán a gazdaság a dolgozókról való szociális gondoskodásra csaknem százmillió koronát, a munkakörülmények javítására évente kb. 14—20 millió koronát, az életkörülmények tökéletesítésére az öt év alatt ötmillió koronát, kulturális célokra másfél millió koronát fordít. A hatodik ötéves terv első éve már mögöttünk van. Az elmúlt évben, ha nem is sok, valami azért már változott a Párkányi Álami Gazdaságban, főleg a párkánynánai központban: megkezdték egy szolgál- tatóközpont építését, melybe eddig már több mint három milliót befektetlek, aszfaltozták a műhelyek udvarrészét, s ezzel nagyban javították az ott dolgozók munkakörülményeit, 218 000 koronával járultak hozzá a helyi iskola és óvoda karbantartásához. A nánal gazdasági központ már magja az újuló állami gazdaságnak. Az eddig megvalósítottak még csak a kezdet kezdetét jelentik. Sok nehéz feladat vár még az állami gazdaság új vezetőire. Ha azonban e nagysza* bású szociális és gazdasági fejlesztési terv a kijelölt idő alatt megvalósul, lesz mivel dicsekednie a gazdaságnak. Ehhez azonban a dolgozóknak is hozza kell járulniuk valamivel: jobb munkával, aktívabb kezdeményezéssel. F. m. m> könnyű a helyzet. Például csak Szlovákiában évente mintegy 168 millió, vagyis naponta csaknem félmillió utasa van a vasútnak, s úgyszintén naponta nem kevesebb, mint 2052 személy- vonat indul el útjára és fut be végállomására, hogy másról ne is beszéljünk. Le a kalappal, de azért nyomatékosan hangsúlyoznunk kell: a kulturált utazásnak alapvető feltétele a menetrend lehető legkövetkezetesebb megtartása. Ott még nem tartunk, hogy a menetrendhez igazítsuk óránkat, de furcsa dolog, hogy minden bírálat ellenére a késéseket illetően alig változik a helyzet nemcsak a távolsági vonatoknál, hanem az ún. munkásvo- natoknál is.
