Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-30 / 88. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. március 30. SZERDA BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 88. szám Ára 50 fillér TiZENÖTMILLIOMODIK A gyermek megszületése mindig ünnep, nagy esemény. A pa­rányi kisemherpalántát élete első pillanatától féltő szeretet veszi körül, aggódó tekintetek kísérik első lépéseit, buldog büszkeséggel nyugtázzuk fejlődésének megannyi utánozhatat- lanul kedves mozzanatát. A szülőkkel, a családdal együtt egész társadalmunk azon fáradozik, hogy a kis jövevények a leg­jobb körülmények között nőjenek fel, készüljenek az életre, arra, bogy majd rájuk bízhassuk vívmányainkat, folytathas­sák szüleik munkáját. Örömmel várjuk minden gyermek világra jöttét, de a már­cius 28-án megszületett 700—800 kis emberkét a szokásosnál is ünnepélyesebben fogadtuk — köztük van hazánk tizenöt­milliomodik állampolgára. Néhány éve még aligha hittük vol­na, hogy ilyen rövid idő alatt kikerülünk a demográfiai hul­lámvölgyből, a szakemberek is csuk a nyolcvanas évekre várták a tizenötmilliomodik lakos megszületését. Érdemes visszapillantani az elmúlt évek adataira. 1970-ben a népszapo­rulatot illetően 25 európai ország között a tizenötödik helyen álltunk. Azóta az élve születési arány harminc százalékkal növekedett, és az 1976 évi eredmény már nemzetközi össze­hasonlításban is megállja a helyét: Európa élenjáró országai közé tartozunk, ezer lakosra több mint 19 gyermek születése jut. Összehasonlításként említsük meg, hogy ugyanebben az időben Olaszországban 14,8, Angliában 12,4, az NSZK-ban 9,7 volt ez az arány. Minek köszönhető ez a kedvező változás, a népszaporulat csökkenésének megállítása? A válasz egyértelmű: társadalmunk gondoskodásának, a fia­tal házasok, a gyermekes családok fokozott támogatásának, a gyermeknevelés társadalmi fontossága elismertségének. A CSKP XIV. kongresszusa kitűzve az életszínvonal további emelésének irányvonalát, megkülönböztetett figyelmet szentelt a népesedés-politikának. A határozatokat rövidesen konkrét intézkedések követték. Megkétszereződött a szülési segély, je- -kMilősen növekedett a családi pótlék. 1973-tól az új házasok kedvezményes kölcsönt vehetnek fel, amelynek egy részét a gyermekek számától függően nem kell visszafizetni. Világvi­szonylatban nálunk van a leghosszabb gyermekgondozási sza­badság. Évről évre több óvoda, bölcsőde és más gyermekintéz­mény épül. Társadalmunk évente több mint 27 milliárd koro­nát fordít a gyermekes családok támogatására, vagyis egy gyermek havonta kb. 500 koronát kap közös pénztárunkból. Nem feledkezhetünk meg a színvonalas terhesgondozásról, gyermekegészségügyről, az anyák és a gyermekek jogi védel­méről, a lakásépítésről, a szolgáltatásokról és a nők anyai küldetésének gyakorlását megkönnyítő más tényezőkről. De ez csak a kérdés egyik fele. Fontos szerepet játszik az általános politikai légkör, a kedvező társadalmi fejlődés is. A gyermekáldással járó áldozatvállalást — mert a gyermek vállalása a társadalom sokoldalú támogatása ellenére is bizo­nyos teherviselést követel a szülőktől — megkönnyíti az a tudat, hogy gyermekeinkre biztos jövő vár. Ha felcseperednek, nyitva állnak előttük az iskolák kapui, hogy ismereteket gyíijthessenek és képességeiknek megfelelő szakképzettséget szerezhessenek. Nem kell attól tartanunk, hogy tanulmányaik befejezése után munka nélkül maradnak, népgazdaságunknak távlatilag is egyre több friss erőre van szüksége. A szülők min­dig a lehető legjobbat és legtöbbet akarják nyújtani gyerme­keiknek, és .szocialista társadalmunk — amely a legnagyobb értéknek éppen az embert tartia — ezt messzemenően lehe­tővé is teszi. „Minden nép jövője annyit ér, amennyit a ma felnövekvő nemzedékre fordít“ — áll az ENSZ Gyermeki jogok Deklará­ciójában. Nekünk nincs mitől félnünk, biztos jövő áll előt­tünk. Gazdasági fejlődésünket, rendszerünk szilárdságát bi­zonyítja, hogy évről évre többet fordíthatunk a gyermekekre. A 27 milliárd korona óriási összeg, de távolról sem fejezi ki azt a nagyon sokrétű közvetlen és közvetett támogatást, ame­lyet ma a gyermekes családok kapnak. Az, hogy utcáinkon, parkjainkban egyre több a gyermekét sétáltató kismama, az, hogy megszületett a tizenötmilliomodik állampolgár; arról tanúskodik, hogy fiataljaink értékelik ezt a segítséget és bíz­nak pártunk politikájában. CSIZMÁK ESZTÉR A Szlovákiai Zeneszerzők Szövetségének V. kongresszusa Egyértelműéit támogatják partunk politikáját A kongresszuson felszólalt Miroslav Válek, az SZLKP Központi Bizottsága küldöttségének vezetője (ČSTK) — Bratislavában teg­nap megtartotta tanácskozását a Szlovákiai Zeneszerzők Szö­vetségének V. kongresszust. A szlovákiai zenei élet képviselői a kongresszuson nyíltan csatla­koztak a párt és a szocialista állam kulturális politikája irányvonalának megvalósításá­hoz. A tanácskozáson részt vett pártküldöttség vezetője Miro­slav Válek, az SZLKP KB El­nökségének tagja, az SZSZK kulturális minisztere. Jelen volt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára és Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője. A Cseh Zeneszerzők és Elő­adóművészek Szövetségét a kongresszuson küldöttség kép­viselte, amelyet Ľubomír Že­lezný érdemes művész, a szö­vetség központi bizottságának elnöke vezetett. Részt vettek a kongresszuson az SZSZK Kul­turális Minisztériumának, más szlovákiai művészeti szövetsé­geknek, zeneművészeti intéz­ményeknek és a sajtó képvise­lői. A tanácskozást Eugen Su- chorí nemzeti művész, a Szlo­vákiai Zeneszerzők Szövetségé­nek elnöke nyitotta meg. Bevezetőben kegyelettel em­lékeztek meg a szövetség 12 elhunyt tagjáról, akik a IV. és V. kongresszus közötti idő­szakban távoztak soraikból. A munkaelnökség és a kong­resszusi bizottságok megválasz­tása után a kongresszus részt­vevői meghallgatták a Szlová­A CSTK felvétele kiai Zeneszerzők Szövetsége Központi Bizottságának jelen­tését a szlovák zeneművészeti alkotás, az előadóművészei fej­lődéséről a szövetség IV. kong­resszusa óta eltelt időszakban. A kongresszusi tanácskozás alapját képező jelentést Zden­ko Nováöek, a Szlovákiai Ze­neszerzők Szövetségének alel­nöke adta elő. A kongresszust az SZLKP KB, az SZNT és az SZSZK kormá­nyának ^nevében Miroslav Vá- lek, az SZSZK kulturális mi­nisztere, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a pártküldöttség vezetője üdvözölte. Többek kö­zött megállapította, hogy az alkotóművészek szövetségeinek kongresszusai azon kötelessé­gek teljesítését jelenthetik, amelyek az alapszabályzatból a tagokra hárulnak. De alko­tó és ösztönző módon el is le­het gondolkodni bizonyos mű­vészeti ágazatok jelenlegi hely­zetéről, azokról a problémák­ról, amelyek egyes művészeti ágazatokkal, az adott esetben a zeneművészettel szorosan összefüggenek, sőt azokról a problémákról is, amelyek túllé­pik a művészet kereteit. El le­het tehát gondolkodni az egész társadalom, az egész világ prob­lémáiról is, mivel a művészet szervesen az élethez tartozik, nem lehet tőle elválasztani. A A művész mindig konkrétan adott időben és történelmi körül­mények közepette alkot konkrét közönség számára. Az igazi mű­vészet sajátsága azonban az is, hogy nemcsak a jelennek szól, hanem más történelmi korsza­kokban élő emberekhez is szól.- Azt mondhatjuk, hogy az igazi művészet csak az olyan művé­szet, amely tudatosan és rend­szeresen kiemeli és magáévá teszi a haladó gondolkodási áramlatokat, elveti az egyik eszmét egy másik, egy na­gyobb, egy humánusabb nevé­ben; ily módon a művész nem­csak saját művének alkotójává válik, hanem szerepet kap a társadalom formálásában is. Olyan korban, olyan törté­nelmi körülmények közepette élünk, amikor nem mondhatjuk el, hogy a világ problémamen­tes, egységes, még a társadal­mi rendszerek között és magá­ban az emberben végighaladó választóvonal sem egyenes, nem választja el egyértelműen a jót a rossztól, a fehéret a feketétől, a reakcióst a hala­dótól. A világ és ellentétei, az ember és belső problémái min­( Folyt at ás a 2. oldalon-), Ülést tartott a Szakszervezeteit Központi Tanácsa (ČSTK) — A Szakszervezetek Központi Tanácsa Prágában teg­nap megtartotta a 17. plenáris ülését. Az ülésen értékelte a közelgő IX. országos szakszer­vezeti kongresszus előkészüle­teit és a szakszervezeti alap­szervezetek évzáró taggyűlé­sein, a járási és kerületi szak­szervezeti, szakmai konferen­ciákon szerzett ismereteket és tapasztalatokat. Büszke lehet az ember, amikor azt mondhatja ma­gáról: amit ígértem, teljesí­tettem. A Rimavská Sobota-i (rimaszombatij járás dolgo­zói is ezt állíthatják maguk­ról. A múlt évben a párt XV. kongresszusára és a CSKP megalakulása 55. év­fordulójára tett kötelezett­ségvállalásukat 3 millió 417 ezer koronával túlteljesítet­ték. Mit mutat a mérleg? A Z-akció beruházási részé­ben 30 827 000 korona értéket hoztak létre. Átadlak rendelte­tésének három tűzoltószertárat, négy művelődési otthont, négy üzletet, két hnb székházat, egy sporttelepet, valamint további tizenhárom különböző építke­zést fejeztek be. Ugyanakkor a választási program alapján 36 építkezést indítottak el, ösz- szesen 33 millió 401 ezer ko- eona értékben. Az említett épí<­Az igyekezet és a szorgalom eredménye VÁLASZOLTAK A BARDEJOVIAK ÉS A TREBIŠOVIAK FELHÍVÁSÁRA kezéseken a községek lakosai és a tömegszervezetek tagjai társadalmi munkában 168 520 órát dolgoztak le. A Z-akció nem beruházási ré­szében eredeti kötelezettségvál­lalásukat a város lakosai csak­nem 12 millió korona értékben szárnyalták túl. Kiültettek 16 777 rózsabokrot, 9332 dísz­bokrot és 10 324 különböző fa­csemetét. Az iskolákban 7620 mázsa papírt, 860 mázsa textil­hulladékot és 8990 mázsa ócs­kavasat gyűjtöttek össze, illet­ve adtak át a hulladékbegyűjtő központnak összesen 874 000 korona értékben. A mezőgazda­ság megsegítése érdekében a járás lakosai és dolgozói 205 297 órát dolgoztak le. Az egyes munkálatoknál, de főleg az építkezéseken az üzemek mun­kagépeikkel 1 256 617 korona értékű munkát végeztek el. A tömegszervezetek tagjai 392 037 óra társadalmi munkával 6 millió 457 000 korona értéket hoztak létre. Nem feledkeztek meg a tö­megpolitikai munkáról sem. Számos előadást és 363 nyilvá­nos gyűlést tartottak. Különö­sen aktívan dolgozott a járási művelődési központ és a Gö­möri Múzeum. A járási könyv­tárban 51 rendezvényt tartot­tak, amelyen 3443 látogató vett részt. A járás területén tevé­kenykedő 404 amatőr népművé­szeti együttes és csoport, 3414 alkalommal lépett fel. Az emlí­tetteken kívül a járásban 496 műszaki szakkör is tevékenyke­dik. Eisök lettek A járásban immár hagyomá­nyosan versenyeznek egymás­sal a nemzeti bizottságok. A tavalyi eredmények alapján az 519 lakosú Cakovói (Cakói) Hnb — közigazgatásilag ide tartozik Ivanice (Iványi) tele­pülés is — szerezte meg az el­ső helyet. A Z-akcló beruházási részében 322 000 korona ráfor­dítással 480 000 korona értéket hoztak létre. Ez egy lakosra számítva 304,43 koronát tesz ki. A nem beruházási részében pe­dig 50 000 korona ráfordítással 350 000 korona értéket alkottak. A számok mögött két üzlet épí­tése, két települések közötti út javítása stb. rejlik. A két (F oly tatás a 2. oldalon / A tanácskozáson részt vett Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT el­nöke, a CSKP KB képviselői és más vendégek. A tájékoztató jelentést az év­záró taggyűlések, a szakszerve­zeti konferenciák és kongresz- szusok lezajlásáról, valamint a IX. országos szakszervezeti kongresszus előkészületeiről František Brabenec, az SZKT titkára adta elő. Hangsúlyozta, hogy az SZKT XV. plenáris ülé­sével a szakszervezet bekap­csolódott a XV. pártkongresszus irányvonalának megvalósításá­ba, és a IX. országos szakszer­vezeti kongresszus előkészüle­teinek biztosításába. Ezt követően beszédet mon­dott Vladimír Marik, az SZKT titkára, aki a résztvevőkkel megismertette a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom beru­házási tevékenységét és az idei feladatait. A vita befejező részében fel­szólalt Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke. Nagyra érté­kelte a járási és kerületi párt­szervek és -szervezetek segít­ségét, amelyek rendkívüli fi­gyelmet szenteltek a szakszer­vezeti tagok évzáró tanácsko­zásainak. Ezt követően tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit a szovjet szakszervezetek XVI. kojvgi'esszusúiuik határozatairól*

Next

/
Thumbnails
Contents