Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-03 / 61. szám, csütörtök

Pártunk minden feltételt megteremt ahhoz, hogy kultúránk eredményesen teljesítse nemes küldetését (Folytatás az 1. oldalról) részletesen elemezve, Ján So- lovič az elmúlt négy évben tör­tént változásokat így foglwlta össze: Íróink tudatosították er­kölcsi, politikai és művészi el­kötelezettségüket a szocialista társadalom iránt; az irodain 1 élet mozgalmassá vált, az al­kotók arra törekedtek, hogy az embert és a társadalmat összefüggéseiben lássák és lát­tassák az osztály társadalmakra tagolt világban; íróink érdek­lődése az emberek és életük ábrázolása felé fordult, a reá­lis valóságot a marxista tudo­mányos világnézetet valló ér­telmiségi szemével látják; az irodalmi alkotásokból száműz­tük azokat az embereket, ak;k a különböző negatív tulajdon­ságok hatására eltorzultak, ha­tárhelyzetekbe kerültek, helyü­ket olyan emberek váltották fel, akik bonyolult egyéni konfliktusokat élnek át, győz­nek és vesztenek anélkül, hogy a szocializmus igazságának gondolata veszítene értékéből; irodalmunkban tovább erősö­dött a Szlovák Nemzeti Felke­lés örökének ábrázolása az igazságért és igazságosságért haladó erők küzdelmének be­mutatása; irodalmunk új té­mákkal gazdagodott, alkotóink foglalkoztak a válságos évek helyzetével is. Ján Soľovič a két kongresz- szus közti időszak részletes elemzése után szólt azokról a feladatokról, melyek a párt XV. kongresszusának kultúrpo­litikai határozataiból az írók­ra és költőkre hárulnak, majd a szovjet, illetve a többi szo- cííi lista ország íróihoz fűződő kapcsolatok jelentőségével fog­lalkozott. A beszámoló után vitával folytatta munkáját az írók kongresszusa. Vitavezelő Vladi­mír MináG nemzeti művész. A vitában elsőként Jozef Le­nárt, a CSKP KB küldöttségé­nek vezetője szólalt fel. fán Stevček a szlovák próza helyzetéről és fejlődésének főbb vonásairól szólt. A szlo­vák irodalom közelmúltjával foglalkozott felszólalásában Daniel Okáli. A Josef Kordák, a CSKP KB Elnökségének tagja, cseh mi­niszterelnök-helyettes vezette párt- és kormányküldöttség je­lenlétében folytatta tegnap a dobŕíši kastélyban tanácskozá­sait a Cseh írók Szövetségé­nek kongresszusa. A tanácskozások utolsó nap­ján üonát Bajner érdemes mű­vész, a Cseh írók Szövetségé­nek titkára beterjesztette a szövetség szerveinek munkájá­ról szóló jelentést. A szövet­ség, mint mondotta tevékeny­ségét a szocialista kultúra fej­lesztésében, azon feladatok megvalósításán fáradozva fej­tette ki, amelyeket e terület számára a CSKP XIV. és XV. kongresszusa határozott meg. A jelentést követő vitában A vitában, amelyet a tanács­kozás délutáni részében Pavol Koyš vezetett, felszólalt Voj­tech Mihálik érdemes művész. Rámutatott, hol az író helye a szocialista társadalomban, az osztálymegosztottságú világban. A Cseh írók Szövetségének üdvözletét a szlovák írók kong­resszusának Miloš V. Kratoch- víl nemzeti művész tolmácsol­ta. Azt, hogy a két nemzeti írószövetség azonos időben ta­nácskozik, annak a közös út­nak a szimbólumaként jelölte meg, amelyen azonos cél ve­zeti őket: a béke, a szocializ­mus és a nép boldogsága. elsőként Hana Vrzalová iroda­lomtörténész szólalt fel; a 70- es évek cseh prózájáról beszélt. A következő felszólaló, Rudolf Kalčík arról szólt, milyen se­gítségben s támogatásban ré­szesíti a Cseh írók Szövetsége a fiatal tehetségeket. Ezután Jaroslav Grus nem­zeti művész, a Cseh Képzőmű­vészek Szövetségének elnöke üdvözölte a kongresszus részt­vevőit. Utána Božena Rottero- vá szólalt fel, majd Miroslav Zahrádka beszélt a cseh és a szovjet irodalom kapcsolatairól. Az irodalomkritika .eladatairól szólt Vojtéch Trapl. A szlovákiai írók nevében a jelenlevőket Ján Poniöan nemzeti művész üdvözölte. Jozef Lenárt elvtárs beszéde r /Folytatás az 1. oldalról) lentős előrehaladáson ment keresztül. Pártunk és állami szerveink sokoldalú gondosko­dásának eredményeképpen megfelelő feltételeket terem­tettünk ahhoz, hogy minden művész és kulturális dolgozó eredményes alkotómunkát vé­gezhessen, ha tehetségével tár­sadalmunk és népünk érdekeit szolgálja. A CSKP XV. kong­resszusán Husák elvtárs meg­állapította: „Elvszerű, türelmes és kellőképpen átgondolt poli­tikával sikerült megszilárdíta­nunk kultúránk szocialista jel­legét, kialakítanunk a párt, a társadalom és a művészeti front egységét, tovább fejlesz­tenünk kulturális életünket. Művészeink alkotó munkájában szocialista jelenünk időszerű kérdései kerülnek előtérbe, a művészeti alkotásokban egyre színvonalasabban ábrázolják dolgozóink harcát, a szocializ­musért, a haladást és a bé­kéért.“ Kongresszusi beszámolójuk, tanácskozásuk, tisztelt elvtárs­nők, elvtársak, plasztikus ké­pet ad azokról az eredmények­ről, amelyeket irodalmunk sza­kaszán az elmúlt években Szlo­vákiában elértek. Szóltak azon­ban kevésbé gyümölcsöző, sőt parlagon heverő területekről is, amelyeket meg kell művelnünk, hogy gyümölcseikkel szocialis­ta társadalmunk és népünk szellemi gyarapodását szolgál­ják. Örülünk elért eredmé­nyeiknek, s továbbra is sze­retnénk együttműködni Önök­kel, hogy irodalmunk még gaz­dagabb legyen, jobb gyümöl­csöket teremje*. Pártunk kul­turális politikája a kultúra funkciójának lenini értelmezé­séből indul ki, s a jövőben is minden feltételt megteremt ahhoz, hogy eszmei és művé­szi szempontból egyaránt igé­nyes, színvonalas alkotások szülessenek, és kultúránk ered­ményesen tegyen eleget nemes küldetésének. Igényesebb, színvonalasabb munkát Lenárt elvtárs ezután a CSKP XV. kongresszusáról szólt, rá* mutatott az itt kitűzött igényes gazdasági, szociális feladatok fontosságára, társadalmunk to­vábbi fejlődése érdekében. — Elmondhatjuk, tisztelt ba­rátaim, hogy a jobb, igénye­sebb munkának szükségességét ma már dolgozóink, szövetke­zeti parasztságunk, tudósaink és más értelmiségi dolgozóink döntő többsége felismerte, s mindent megtesz a minőségi munka érdekében. Ürömmel üdvözöljük azt a tényt, hogy művészeink is igényesebb, szín­vonalasabb munkát akarnak végezni. Jónak és követendő­nek tartjuk, amikor pártunk politikájának megfelelően mű­vészeink is elgondolkodnak művészi munkájuk hatékonysá­gáról és keresik azokat az uta­kat, amelyekre lépve fejlett szocialista társadalmunk poli­tikai, gazdasági és erkölcsi szükségleteiből adódóan az eddiginél még sokrétűbben ábrázolhatnák a dolgozó ember életét, erőfeszítéseit. Elgondol­koznak, hogyan segíthetnének a különböző napi konfliktusok legyőzésében a haladásért, a korszerű munkafolyamatok be­vezetéséért és az emberek kö­zötti kapcsolatok javításáért vívott küzdelemben. Jelenünk és jövőnk követelményeinek szemszögéből kell látnunk és láttatnunk azt a harcot, ame­lyet a kozervativizmus, az ön­elégültség, a szürke középsze­rűség, a kispolgári kapzsiság és szűklátókörűség továbbá más objektív és szubjektív gátló tényező ellen vívunk. És ellenkezőleg. A CSKP XV. kongresszusa í rá n y vona lá na k megfelelően harcolnunk kell az igényesség szüntelen foko­zásáért, a kritika és az önkri­tika jelenlétéért az élet min­den területén, segíteni kell az embereket abban, hogy jobban dolgozzanak, képesek legyenek az újat elfogadni és érvénye­síteni. Ugyancsak a művészek tehetnek sokat azért, hogy egyre több dolgozót jellemez­zen a szorgalom, a becsületes­ség és a szerénység. Meggyő­ződésünk, hogy éppen fejlett szocialista társadalmunk te­remt egyre szélesebb lehetősé­geket kultúránk és művésze­tünk számára. Nem szabad azonban megfeledkeznünk ar­ról, hogy nemcsak a kultúrá­val kapcsolatos érdeklődés nö­vekszik, hanem egyúttal foko­zódik dolgozóink elvárása a jó kultúra iránt. Az emberek nemcsak anyagi szempontból, hanem szellemi téren is tar- talmasan akarnak élni. Művé­szetünk haladó hagyományához tartozik a szürke középszerű­ség elítélése és a minőségi mű­vészi munka Igenlése. Szeret­nénk, ha a mai művészeink rá­kapcsolnának erre a hagyo­mányra, egyre mélyebben és igazabban ábrázolnák életün­ket, napjaink ellentmondásait, a fejlődés irányát. Ehhez esz­mei egység szükséges és az, hogy művészeink őszintén, el­kötelezetten álljanak a hala­dás oldalán. A művészettel Jozef Lenárt elvtárs a Szlová­kiai írók Szövetsége l'.ongresz- szusának szónoki emelvényén. (M. Rorodáčová felvétele — ČSTK) kapcsolatos eszmei igényeket nem választhatjuk el a szak­mai követelményektől, ezeket dialektikus egységben kell ér­telmezni. Ezzel kapcsolatban szeretnénk hangsúlyozni — pártunk XV. kongresszusa is rámutatott erre — hogy szocia­lista kultúránk és művészetünk eszmei és művészi szintjének növelésében jelentős szerepe van a kellőképpen felkészült művészeti kritikának. E téren is sok a javítanivalónk, el kell érnünk, hogy kritikánk aktívan befolyásolja a művészeti éle­tet, s az alkotókban tovább erő» sítse a társadalmi felelősség­érzetet. Irodalomkritikánk so­kat tanulhat, gazdag tapaszta­latokat szerezhet a szovjet iro­dalomkritikától. Szövetségük, miként az az elhangzott beszá­molóból is kitűnik, eredményes munkát végzett a fiatal írók politikai és szakmai nevelésé­ben. ürömmel nyugtázzuk, hogy íróink pártunk irányvonalának megfelelően magasabbra teszik a mércét. Szeretnénk hangsú­lyozni, hogy ezek az elvárások és feladatok más művészeti ágazatokban is érvényesek. Nagyra értékeljük művészeink őszinte állásfoglalását Lenárt elvtárs beszédének további részében az agresszív imperialista erők szovjetellenes és szocialistaellenes terveiről, a rágalomhadjáratáról szólt, amellyel leplezni akarják a nyugati országokban dúló mun­kanélküliséget és más válsá­gokat. Ezután a békeharc és az osztályharc fontosságáról, időszerűségéről beszélt: — A békéért vívott harc nem könnyű, drámaian alakul és még távolról sem ért véget. Eb­ben a küzdelemben csak akkor győzhetünk — amint ezt leg­utóbb Tulában Brezsnyev elv­társ találóan mondta —, ha a legszélesebb néptömegeket ak­tivizáljuk a háborúellenes harc­ra és megnyerjük őket a lesze­relés nagyszabású programjá­nak. Brezsnyev elvtárs Tolsztoj életművét idézte, amelynek egyik vezérgondolata, hogy végső soron a nép dönt a tör­ténelem kulcsfontosságú kér­déseiről, nemzetek sorsáról. Ez a felismerés ma is teljes mér­tékben érvényes, és a jövőben is igaz lesz. Ma. amikor azért harcolunk, hogy a világbéke ál­landó jelleget öltsön, és foly­tatódjék a nemzetközi feszült­ség enyhülése, akkor egyetlen­egy becsületes ember sem hall­gathat, és különösen a becsü­letes művészek nem; mindany- nyian élénken emlékezünk ar­ra, milyen hatást váltott ki La­co Novomeský elvtárs, aki fel­emelte szavát az amerikaiak vietnami agressziója és más im­perialista gaztettek ellen. Tisz­teljük és nagyra értékeljük azt, ha íróink tiltakoztak és tilta­koznak a chilei nép fasiszta el­nyomása ellen. Nagyra értékel­jük művészeink őszinte állás- foglalását és tetteit ama szé­gyenteljes kísérletek ellen, amelyek megpróbálták Cseh­szlovákiát rágalmazni. Meggyő­ződésünk, hogy művészeink ha­sonló határozottsággal foglal­nak állást a leszerelés és a bé­keharc ügyében Európában, va­lamint az egész világon. Nemzeteink és nemzetiségeink egysége forradalmi vívmányaink egyike Tisztelt elvtársnők, elvtársak! — Amikor azokat az eredmé­nyeket értékeljük, amelyeket az elmúlt években Csehszlová­kia, különösen pedig Szlová­kia fejlődésében elértünk, tu­datosítjuk: sikereink egyik alapvető feltétele volt a nem­zetiségi kérdés lenini megoldá­sa, a csehek, a szlovákok és a hazánkban élő nemzetiségek testvéri együttélése, együttmű­ködése szocialista társadal­munk építésében. Gustáv Husák elvtárs pártunk XV. kongresz- szusán méltán értékelte azo­kat az eredményeket, amelye­ket nemzetiségi politikánkban érünk el. Nemzeteink és nem­zetiségeink egysége, internacio­nalista együvétartozása egyike azoknak a történelmi jelentő­ségű vívmányoknak, amelyeket forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk elért. A csehszlovákiai együvétarto- zás fogalma, amiért a múltban a haladó cseh és szlovák sze­mélyiségek harcoltak, felszaba­dulásunkkal, a Szlovák Nem­zeti Felkeléssel, a fasizmus el­len vívott közös harccal új ér­telmet — gazdagabb jelentést nyert. Pártunk megfelelő fi­gyelmet szentel nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlő­désének, együttműködésünk el­mélyítésének és közeledésük­nek. A szocializmus fejlesztésé­nek útja,' a politikai, gazdasá­gi, szociális, műveltségi és kul­turális színvonal fejlődése tör­vényszerűen megköveteli, hogy mélyebben és alaposabban is­merjük egymást, nemzeteink és nemzetiségeink közeledjenek egymáshoz. Legutóbb az SZLKP kongresszusának határozata is rögzítette, hogy napjaink egyik fontos követelménye a cseh és a szlovák kultúra értékeinek kölcsönös megismerése, külön­böző művészeti szövetségek, kulturális intézmények, együtt­működésének a fokozása. A nemzeteink kultúrájának köze­ledését olyan folyamatként ér­tékeljük, amely hozzájárul a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság egységének megszilárdí­tásához, kifejezi nemzeteink és nemzetiségeink internacionalis­ta egységét. Őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy eredmé­nyesen fejlődik a szlovákiai magyar és az ukrán irodalom is, gazdagítja szocialista művé­szetünket és kultúránkat. Ezu­tán Lenárt elvtárs az együttmű­ködés számos példáit említette meg. Hangsúlyozta, a szlová­kiai és a szovjet kulturális in­tézmények, művészek közötti együttműködés jelentőségét, szocialista kultúránk fejlődése érdekében. A Nagy Október 60. évfordulója előtt — Meggyőződésünk, hogy művészeink, íróink, zeneszer­zőink, képzőművészeink, szín­művészeink, kulturális dolgo­zóink új, színvonalas alkotá­sokkal köszöntik a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom kö­zelgő 60. évfordulóját. Az új­kori történelem e legnagyobb eseménye mutatta meg az utat ahhoz, hogy az ember felsza­baduljon az elnyomás alól, és alkotó erejét, tehetségét teljes mértékben érvényesíthesse. Tudjuk, mit jelent Október, az egész világ dolgozói számára, mit jelentett a valóban szabad irodalom fejlődésében, amely azoknak az erkölcsi és humá­nus eszméknek a jegyében, amely a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat is létrehozta, szüntelenül gazdagítja a világ- kultúrát. A továbbiakban nagyszabású társadalmi céljainkról szólt, amelyek lehetővé teszik, hogy dolgozóink anyagi és szellemi szempontból egyaránt egyre tartalmasabban éljenek. Beszé­dét a következő szavakkal fe­jezte be: — Engedjék meg, kedves ba­rátaim, elvtársnők éš elvtársak, hogy biztosítsam önöket: pár­tunk, központi bizottságunk nagyra értékeli művészeti ér­telmiségeink munkáját. Tisztel­jük és becsüljük azokat, akik verseikkel, prózai műveikkel, drámáikkal, képzőművészeti al­kotásaikkal, zeneszerzemé­nyeikkel, és ezek művészi meg­jelenítésével gazdagítják szo­cialista művészetünket. Illesse érte egész társadalmunk, né­pünk köszönete, megbecsülése. Dolgozóink tudatosítják, hogy tehetséges művészeink az ő ér­dekükben, értük alkotnak. Tár­sadalmunk ezeknek a művé­szeknek továbbra is sokoldalú támogatást és segítséget nyújt. A csehszlovákiai művészeti alkotószövetségek nyilatkozatát több ezer cseh és szlovákiai művész írta alá. Ez a tettük politikai fejlettségüknek, tettre- kész hazafiságuknak internacio­nalista meggyőződésüknek, spontán kifejezése. Ezzel a tel­tei egyértelműen támogatják és magukénak vallják pártunk kul­turális politikáját. Az állásfog­lalás egyértelmű vallomás ar­ról, milyen utat választottak, merre tartanak művészeink. A közeljövőben is arra kell töre­kedni, hogy tovább szilárdítsuk kulturális frontunk és népünk egységét, hogy kultúránk és művészetünk szocialista építő munkánk sajátos és hű tükre legyen. Meggyőződésünk, hogy a szlovákiai írók, a csehszlová­kiai kultúra további fejlődése érdekében vívott harcban az élenjárók között lesznek. En­gedjék meg, tisztelt elvtársnők é's elvtársak, hogy végezetül, sok sikert kívánjak önöknek, alkotó munkájukban és magán­életükben! ELUTAZOTT A HOLLAND KÜLÜGYMINISZTER (Folytatás az 1. oldalról) nek, a két ország megfelelő te­rületeken fennálló kapcsolatai és együttműködése további fej­lesztésének lehetőségeit. Max van der Stoel holland külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatását befejezve tegnap a délutáni órákban ha­zautazott. A Ruzynéi repülőtéren bú­csúztatására megjelent Bohus­lav Chňoupek csehszlovák kül­ügyminiszter, akinek meghívá­sára a látogatás * megvalósult, és a külügyminisztérium vezető beosztású dolgozói. A búcsúztatása® jelen volt Henrik Casper Maclaine Pont, a Holland Királyság csehszlová­kiai nagykövete. Jelen voltak továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents